Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
1984. július 19., csütörtök o Félidőben Készülődik a „leányka” A Gyulai Harisnyagyár 1985. január elsejétől új szervezeti keretek között, leány- vállalati formában üzemel majd. Megifjodik hát, legalábbis, ami irányítását, működési módját illeti, a nagy múltú gyulai gyár. A gyárak, telepek önállósítása évek óta napirenden van hazánk iparában. A nagyobb érdekeltség, jobb áttekinthetőség, gazdaságosabb üzemeltetés indokolja ezt. Ahogy máshol, úgy Gyulán is többször szóba került: nem lehetne-e „függetleníteni” a mintegy ezerfős üzemet a Budapesti Harisnyagyártól. * * * Vidó Miklós gyárigazgató így vélekedik: — A teljes önállóság csak nagyon nehezen és sok pénzzel valósítható meg. A lánc, a készáru-előállítási láncolat nálunk nem teljes, termelésünk jelentős hányada más gyárak munkájára is épül. Nagy az egymásrautaltság, ám az önállóság növelése így is indokolt. Ilyen körülmények között a legmegfelelőbb formának a leányvállalati működést találtuk. A leányvállalat viszonylag önállóan gazdálkodik, ám mégis az „anya” felel érte, akit erős szálak kötnek az önállóságra nevelendő „leányhoz”. Az új forma elejét veszi a nagyvállalati széthúzásoknak, csökkenti a szervezeten belül felmerülő problémákat, melyek főként bérfejlesztéskor éleződnek ki. Azt, hogy ki mennyit kap, ezentúl tárgyilagosan és a tényleges teljesítményeket alapul véve dönthetik el. — A leányvállalat teljesítménye — mondja Vidó Miklós — ellentétben a gyárakéval, jól és reálisan mérhető. A kisebb közösségekben erősödik a tulajdonosi tudat, az azonosulási készség. Jobban érzékelhető, hogy mennyit adok és mennyit vihetek el, a „közös kalapból”. Mindenképpen várható — persze csak, ha külső tényezők nem játszanak bele — az önköltség csökkenése is. * * * Ez év februárjában született meg a döntés a leány- vállalattá alakításról, s ezzel meg is indult az előkészítő munka. Az új szervezeti forma ugyanis új tevékenységeket tesz szükségessé, ilyen például a tervezés. — Már nem a vállalat, hanem mi magunk készítettük el az 1985-ös termelési tervünket — jegyzi meg a gyárigazgató. — Pontos „forgató- könyv” szerint készülünk az új esztendőre. Megkezdték az önálló anyaggazdálkodást, már most nem a Budapesti központon keresztül rendelnek. A harmadik negyedévben indul a kereskedelmi osztály tevékenysége és a technológia önállósítása. A termékek értékesítése azonban mind a három piacon ezentúl is közösen történik. Az üzletet a központ köti, ám a szerződést „Gyula” is aláírja. Kísérletképpen (de még nincs végleges döntés!) két területen várható önálló kereskedés : a negyedik negyedévtől Gyulán szeretnének működtetni egy úgynevezett kereskedők áruházát és szó van arról is, hogy a gyulai gyár látná el közvetlenül a Dél-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatot harisnya- és zokniféleségekkel. Szintén a negyedik negyedévre marad a pénzügyek önállósítása és a vagyonmegosztás, a jogi kérdések rendezése, a demokratikus fórumok új működési rendjének kidolgozása, vagyis akad tennivaló bőven. * * * — Vannak még nyitott kérdések — állapítja meg Vidó Miklós —, a jogszabályok nem tisztáznak mindent részletesen és egyértelműen. A nyereségmegosztást például az alapítóra bízzák, lehet 50—50, de lehet 20—80 százalékos. Ugyancsak „homályos” a bérfejlesztés „fejezet” és az, hogy az exportnál miként ítélik meg közreműködésünket a szállításokban. A beruházások menete már jobban szabályozott, konkrétabb, mindenesetre (pótlás, bővítés) részletesen kidolgozott, ugyanígy a hitelfelvételé. A leányvállalati forma nemcsak az átalakuló gyárakban (a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyára szintén ilyen keretek közt üzemel majd, a szeghalmi és dobozi üzemek viszont továbbra is a budapesti központ irányítása alá tartoznak), hanem a vállalati központban is szükségessé teszi új módszerek bevezetését, például a fejlesztési kérdések eldöntésénél. Bízunk abban, hogy kellően, alapos előkészítés mellett sehol nem okoz az elkerülhetetlennél több gondot ez a sok előnynyel kecsegtető szervezeti átalakítás. Szatmári Ilona Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkünyv, 1983 Egyik népszerű statisztikai kiadványunk a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő szép számú olvasóközönség elé. Fejezetei sorra veszik az ágazat valamennyi területét, szektorát az erdő- és vízgazdálkodást is beleértve. A közölt adatok többsége országos helyzetképet tükröz, és főként az elmúlt év eredményeit jellemzi. Sorra veszi a termelés személyi, anyagi, technikai feltételeinek és eredményeinek alakulását, külön kimutatva az állami gazdaságok és kombinátok, valamint a termelőszövetkezetek részarányának jellemzőit. Közli a mezőgazdasági termékek értékesítésére és az árak alakulására vonatkozó táblázatokat is. A megyei adatokra kitérve, a kötet nemzetközi adatokat is közöl, és a publikált mutatók összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST- tagországok, valamint az egyéb — fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelése között. Kiskunsági pásztor- és lovasnapok A Dömsöd melletti Apajpusz- tán július 27. és 29. között rendezik meg a XVII. kiskunsági pásztor- és lovasnapokat — jelentették be szerdán az esemény helyszínén tartott sajtó- tájékoztatón. A rendezvénysorozat programjában szerepel a Budapesti Honvéd nemzetközi lovasversenye, a kettesfogatok versenye és a négyesfogatok meghívásos bemutatója. A lovassportok kedvelői nemzetközi díjugrató és terepversenyeket tekinthetnek meg, s lesz úttörő lovasbemutató is. Az apajpusztai lovasnapok idején felelevenítik a pusztai hagyományokat, amelyek közül az egyik leglátványosabb a méneshajtás lesz. A versenyek és bemutatók szüneteiben népi együttesek lépnek fel. A műsort birkapörkölt- és halászféfőző ,ver- seny és az ökörsütés is színesíti. A lovasnapokra érkező több ezer látogató ellátásáról megfelelően gondoskodnak. A Volán Vállalat sűrített járatokkal bonyolítja le a forgalmat. A rendezők számos népművészt hívtak meg, akik a helyszínen árusítják munkáikat. A hagyományokhoz híven az idén is rendeznek tombolát. A szerencsések hároméves csikót és rackajuhot nyerhetnek. Tamásiban a Ta-lux Ipari Szövetkezet az igen keresett alumínium radiátorok gyártására vállalkozott. Az idén — két típusból — már 50 ezret készítenek és szállítanak a kereskedelemnek (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS) Egy kígyósi kezdeményezés nyomában Közös tehenek — háztájiban Két évvel ezelőtt határozott úgy az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet vezetése, hogy a tejelő szarvasmarha-állományát kihelyezi á háztájiba. Akkor 200 Holstein-fríz—magyar tarka F—1 tehén került a kistermelőkhöz. Ma már azonban csak 168 tehén áll a szerződéses partnerek istállóiban. Jó néhányan időközben ugyanis lemorzsolódtak. Az eltelt két esztendő tapasztalatait Bozó József, a közös gazdaság elnökhelyettese így összegzi: Nagyobb körültekintéssel — Korábban építettünk egy szakosított telepet, amely sajnősébe kell vallani, nem a legjobb beruházás volt. Az alkalmazott technológia is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezután döntöt-i tünk úgy, hogy a tejtermelő ágazatot felszámoljuk, és a kistermelőknek adjuk ki a teheneket. Mi pedig a közösben a húsmarhatenyésztés- sel foglalkozunk. így került két évvel ezelőtt egy-egy szarvasmarhához értő partnerünkhöz 8—12 tehén. Zömmel a volt tehenészeink vitték a háztájiba az állatokat. A tsz vállalta, hogy begyűjti a tejet, s a tejért kapott pénzből pedig takarmányt vásárolhattak, amelyet szintén a szövetkezet biztosított. Hogy mit mondhatok az akcióról — tárja szét a karját. Többségében jó eredményt hozott a kihelyezés. A vállalkozók jó része értően foglalkozik az állatokkal. Ezek az emberek, úgy vélem, megtalálták a számításukat is. Néhányan azonban, főleg nem a községben élők, azt hitték, itt a lehetőség a meggazdagodásra. Nos, alaposan tévedtek. Azóta már jó néhány kistermelővel megszüntettük a szerződést. Összefoglava, úgy érzem, az itt-ott jelentkező gondok ellenére beváltotta reményeinket ez az akció. Időközben megérkezik Ku- rucsai Imre, a háztáji főágazat helyettes vezetője, s ő még hozzáteszi: — Aki komolyan veszi, s szereti az állatokat, tudja, mit kell csinálni, annak megéri a tehenet tartani. Az eddigi időszak legfőbb tanulsága véleményem szerint az, hogy a jövőben körültekintőbben kell eljárni, amikor állatkihelyezésről lesz szó. Akik elégedettek A közös gazdaság vezetői után nézzük, hogyan vélekednek a kistermelők. A főágazatvezetö-helyettes kíséretében az Arany János utcában Harangozóékat kerestük fel. Az udvarban, hátul, egy hosszú szín alatt nyolc tehén és két ló áll. A férj szénát gyűjt az állatoknak, így Harangozóné mondja el a véleményét. — Nagyon sokat dolgozunk. Reggel öttől este 10-ig talpon vagyunk. Két éve hoztuk ezt a nyolc jószágot. A takarmányellátás nem mindig megfelelő. Egy-egy fe- jés után 70—80 liter tejet viszünk a begyűjtőbe. Átlagban a tehenek termelése meghaladja a 4 ezer litert évente, így van egy kis haszon ezen az üzleten. Sokat segít, hogy van fogatunk, így könnyebb és olcsóbb a takarmányszállítás. A férjem korábban három évig a tanácsnál dolgozott. Most alkalmazotti viszonyban gondozza ezeket a teheneket. Könnyíti a munkánkat, hogy fejőgéppel fejünk. A téli ítéletidőben két napig nem volt áram. Kézzel fejtünk. Volt olyan tehén, amelyik mindezt nem engedte. Azok alá a kisborjakat engedtük. Eddig a szerződésben vállaltaknak eleget tettünk. Sok munkával ugyan, de úgy érzem, megtaláltuk* a számításunkat. Kurucsai Imre még érdeklődik, van-e valami gond, s aztán elbúcsúzunk. Harangozóné a kapuig kísér bennünket. Többre számítónak Az Arany János utcából a község másik részére, az Ady Endre utcába, Vidáékhoz megyünk. Az udvaron nyúlketrecekben tapsifülesek, az ólakban sertések állnak. Vida Ferenc, a ház ura, két éve tíz tehenet kapott a tsz-től. — Sajnos, egy kicsit későn mentem, s addigra már kiválogatták a jobban tejelő teheneket. Látja, most már csak nyolc tehén van — mutat az istálló irányába. Ezek az állatok eddig nem hozták a várt eredményt. Négyezer liter alatt maradt a termelésük. Amikor még 10 tehenet fejtünk, naponta elértük a 170 litert is. Most úgy 120 liter körül viszünk a begyűjtőbe. Időközben a közös gazdaság traktora is megérkezik. Egy pótkocsinyi bálázott szalmát hoztak. A házigazda rövid időre elmegy intézkedni. Néhány perc után folytatjuk a beszélgetést. — Kevés a zöldtakarmány, pedig attól adnának több tejet az állatok. Én gondozom valamennyit, igaz, néha a család is besegít. Korábban az ÁFÉSZ-nél dolgoztam. Ennek a vállalkozásnak az az előnye, hogy itthon lehetek. Eddig még nem találtam meg a számításomat. Remélem, a jövőben minden rendben lesz, s akkor több jövedelmet hoz ez az akció. Kurucsai Imre jó hírrel szolgált Vidáéknak: zöldlucernát lehet vágni a tsz-ben. így biztosítható a takarmány. Az újkígyósi Aranykalász Tsz két évvel ezelőtt érdekes vállalkozásba kezdett. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden esetben sikerült a közös gazdaságnak a legjobb partnereket megtalálni. A többség azonban becsületesen, körültekintően gondozza az állatokat. Számukra, amellett, hogy otthon jutnak megélhetési lehetőséghez, jövedelmező a szerződéses kapcsolat. Napjainkban elsősorban a pénzszerzés reményében sok a vállalkozó szellemű ember. Ám valamennyiüknek alaposan meg kell gondolnia, hogy mit vállalnak. Azt hiszem, a kistermelők számára ez a legfőbb tanulsága az újkígyósi kezdeményezésnek. Verasztó Lajos Magyar—francia kooperáció Tegnap Budapesten hosz- szú lejáratú, tíz évre szóló kooperációs szerződést kötött a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat és a Pamuttextilművek a francia Cernay S. A. céggel. A két ország textilipara között ez az első kooperációs megállapodás. A szerződés alapján a magyar termelővállalat meghonosítja partnerének világ- színvonalú komplex gyártás- technológiáját. know how- ját, a nyers pamut feldolgozásától a kész szövet gyártásáig. A magyar műszakiak, fonók, szövők, festők és kikészítők a következő három évben franciaországi üzemekben elsajátítják az ottani eljárás szerinti különböző kikészítő és gyártási műveleteket, s ennek megfelelő szakmai továbbképzésben részesülnek. A kooperációban részt vevő magyar és francia partnerek fokozatosan átalakítják, választékosabbá, színvonalasabbá és az eddigieknél sokkal versenyképesebbé teszik a Pamuttextilművek termékválasztékát. Az együttműködés eredményeként tiszta és kevert pamut alapanyagokból divatos sport- és szabadidő-, valamint munkaruházati méterárukat gyártanak majd a mindenkori divattendenciáknak megfelelően. A technológiák honosítására, a gyártás előkészítésére már az ősszel megkezdődik a szakértői munka, és az új árucsaládok kialakítása. Ä Magyarországon készülő méteráru egy részét a francia fél visszavásárolja. A Hungarotex vezetői elmondták: a magyar ruházati ipar egyik legfőbb gondja, hogy az alapanyagok versenyképessége elmaradt a késztermékekétől, s a kooperációval ezen igyekeznek változtatni. A Hungarotex nemrégen belépett az egyik hazai értékesítést szervező gazdasági társaságba, így a belföldön piacra kerülő divatos termékek- eladásában ugyancsak érdekelt. A magyar—francia együttműködéssel készülő alapanyagokat a jövőben felhasználják majd a hazai ruházati cikkek gyártásához, s ezzel minőségileg és mennyiségileg javulhat a választék belföldön is. A francia textilipari cégekkel a magyar vállalatok eddig csak kereskedelmi kapcsolatban álltak. Hasonló alapanyag-gyártási kooperációt korábban a gyapjúszövetiparban kötöttek svájci és NSZK-beli cégekkel, s a jövőben más hazai termelővállalatok bevonásával újabb kooperációk kialakítására törekednek a gyapjú- és a pamutipar mellett a selyemiparban is. " 0 tápanyagvisszapótlás gépei Nem vitás, hogy a növénytermesztés nem volna képes azokra a szép eredményekre, amelyeknek nap mint nap tanúi vagyunk, ha nem állna mögöttük az a tevékenység, amit talajerő-gazdálkodásnak, tápanyag-visszapótlásnak nevezünk, és amely ugyancsak gyorsan fejlődik. Gondoljunk csak a mikroelemgyárakra, a hígtrágya, a műtrágyaoldatok, a folyékony műtrágyák, szuszpenziók fel- használására, a műtrágyatelepek megjelenésére stb. Mindez új gépek, berendezések, technológiák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek felhasználása, üzembe állítása minden korszerű mező- gazdasági üzem jól felfogott érdeke. Könyvünk a tápanyaggazdálkodásban ma használt minden gép főbb műszaki Jellemzőjének szakszerű leírásán túl utal azok üzemeltetési, gazdaságossági paramétereire, ill. a szervezés-tervezés számára fontos jellemzőire. Ismerteti a szerves trágyák (istállókomposzt-, higtárgya) kezelésére és kijuttatására szolgáló, valamint a szilárd, a folyékony, oldott és szuszpenziós műtrágyák tárolásával. szállításával, keverésével, kijuttatásával kapcsolatos gépeket, különös tekintettel a még újdonságnak számító műtrágyatelepek és. -keverők, valamint a folyékony trágyázás gépi berendezéseire. (Mezőgazdasági Kiadó)
