Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
Szegedi Ünnepi Hetek 1984 1984. július 19., csütörtök Nyitány előtt a nyitőprogramokről A szegedi szabadtéri játékok — az ünnepi hetek legrangosabb művészeti rendezvénye — az idén 26. évadjába lép, s ha ideszámítjuk a két háború közötti nyarak előadásait, akkor már túllépett fél évszázad mezsgyéjén. Az ez évi nyitóelőadás július 20-án, pénteken este lesz, amikor Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának dallamai töltik majd be Szeged csillagos színházát. Az opera lesz műsoron 22-én, vasárnap is. A tavalyról átmentett produkció Varga Mátyás látványos díszleteiben, Mikó András rendezői instrukcióival, Kelen Péter, Kalmár Magda, Misura Zsuzsa főszereplésével és Pál Tamás vezénylésével kerül a Dóm téri deszkákra. A következő napon, 21- én, szombaton a rendkívüli érdeklődésre számot tartó rockopera, az István, a király kerül a dóm elé. A tavalyi budapesti királydombi előadás, a lemez megjelenése és a filmbemutató után most új közegben, de jórészt azonos sz%-eplőgárdával kerül színre a mű. Szörényi és Bródy Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készítette el e nálunk még újdonságszámba menő műfajú művet, melyet csakúgy, mint a filmet és a budapesti előadást Koltay Gábor rendez. Segítőársai a díszlettervező Banovich Tamás, a látványtervező Andor Tamás, a koreográfus Novák Ferenc, a jelmeztervező Csengery Emőke, s a szereplők: Pelsőczy László, Berek Katalin, Sára Bernadett, Victor Máté, Körtvé- lyessy Zsolt, Halmágyi Sándor, Vikidál Gyula, Deák „Bili” Gyula, Nagy „Feró", Pap Vera, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő, Nyertes Zsuzsa, Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter, és természetesen Illés Lajos, Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs. Hogy mit várnak a bemutatótól? Boldizsár Miklós: „Tudjuk, hogy hónapokkal előbb elkeltek a jegyek, sokat várnak tőlünk, s mi szeretnénk megfelelni ennek a fölfokozott várakozásnak.” Bródy János: „Bízunk abban, hogy Szegeden már higgadtabban és körültekintőbben értékelik a művet, talán kiderül, valójában mit is alkottunk.” Koltay Gábor: „A bizalom nemcsak bátorítást ad mindannyiunknak, hanem maxfmális erőkifejtésre is kötelez. Nagyon óhajtjuk a sikert, nagyon szeretnénk bizonyítani.” B Nemcsak nagyszerű látványossága, de bizonyára jelentős haszna is lesz az idei szegedi ipari vásárnak. Páros évenként — váltakozva a szabadkai Pannónia vásárral — már több mint száz esztendeje otthont ad a Tisza-parti város az ipar friss eredményeinek, a mesterek fölsorakozásának. Az idén is rengetegen jelentkeztek — 321 hazai cég (gyár, vállalat, üzem, gazdasági munkaközösség stb.) és 34 kisiparos, illetve kézműves mellett a szomszédos Jugoszláviából 119-en, Szeged szovjet testvérvárosából, Odesszából 58, finn testvér- városából, Turkuból 14, lengyel testvérvárosából, Lodz- ból 2 kiállító érkezett, s még egy francia gépgyártó cég is képviselteti magát. A 34 ezer 110 négyzetméteren bemutatják az ipar legfrissebb és legújabb produktumait, 31 kiállító cég, illetve 34 kisiparos és kézműves árusít is a vásár ideje altt. Az ünnepélyes megnyitón, július 20-án, oénteken délelőtt 10-kor Kapolyi László ipari miniszter mond beszédet, előtte való napon adják át a vásár díjait. Az érdeklődők 20-án, délután 2 órától léphetik át a háromszögletű kapukat, a közöségdíjat 28-án nyújtják át. Naponta tartanak divatbemutatókat. A szegedi ipari vásár az újdonságok vására, a határ menti áruforgalom és kereskedelem előrelendítője és a testvérvárosi gazdasági kapcsolatok erősítője. n A szegedi nyári tárlatoknak közel negyed százados története van. Az utóbbi években született döntés arról, hogy a hazai festők, szobrászok és grafikusok szegedi seregszemléjét — váltakozva a táblaképfestészeti biennáléval — kétévenként rendezik meg. A 24. szegedi nyári tárlat ünnepélyes megnyitóját július 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják a Horváth Mihály utcai képtárban. A több száz beküldött alkotásból mintegy 200 kerül közönség elé. A megnyitón nyújtják át a díjakat. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Galambos Tamás festőművész veheti át, a Csong- rád megyei Tanács díjazottja Kovács Péter festőművész, Szeged megyei város Tanácsáé Rékassy Csaba grafikusművész. A KISZ Csong- rád megyei díjának nyertese Szabó Tamás szobrászművész, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának díjazottja Tóth Sándor szobrászművész, a fesztivál intéző bizottsága elismerését Muzsnay Ákos grafikusművész veheti át. Hárman kapnak munkajutalmat: Kéri László festőművész, Pataki Ferenc festőművész és Korányi Gábor grafikusművész. Puszty vszigda bugyet szonce Tizedik alkalommal színhelye megyénk az OPI által szervezett orosztanárok továbbképzésének. Az intenzív nyelvtanfolyam résztvevőinek ezúttal az orosházi Darvas József Kollégium adott otthont július 2-től 14-ig. Az ország minden tájáról érkeztek ide a gyakorló tanárok, hogy erre a két hétre újra diákká váljanak és tanuljanak, nyelvtudásukat gyarapítsák, jóllehet, a fá' rasztó tanévet még ki sem pihenték. Egy-egy érdekes előadással kezdődött minden nap. Ezeknek a témája igen változatos volt: hallhattunk a kortárs szovjet irodalomról, az orosz népművészetről, a szovjet iskolarendszer reformjáról, ünnepekről, hagyományokról, népszokásokról. Az előadók vetített diaképek segítségével kalauzoltak el bennünket a Szovjetunió különböző tájaira: Lettországba, Litvániába, Belorussziába és olyan híres, nagy történelmi múltra visz' szatekintő városokba, mint Vlagyimir, Zagorszk stb. A szemléltetés egyébként nemcsak az országismereti órákat jellemezte: az írásvetítő, a magnó, a lemezjátszó, a diavetítő más órákon is sűrűn kapcsolódott ki-be, a tanterem fala telis-tele volt szemléltető képekkel, táblázatokkal, s a mini kiállítás is vonzotta az érdeklődőket. Az előadások után fonetikaóra volt csoportonként. A hallgatók szorgalmasan gya- korolgatták a nyelvtörő mondókákat, közmondásokat és találós kérdéseket, hogy kiejtésüket tökéletesítsék. Az oktatók fáradhatatlanul javítgatták a hibákat, és mindent megtettek azért, hogy a hangképző szervek működé- se-működtetése minden hallgatóban tudatosodjék. Ezután beszédgyakorlat következett, amelyen ki-ki megmozgathatta és felfrissíthette az oktatómunkában kissé megkopott és beszűkült szókincsét. A délelőtti foglalkozásokat közös daltanulással, énekléssel fejeztük be. Délutánonként az oktatás szempontjából különösen fontos, főként nyelvtani problémákról hallhattunk színvonalas előadásokat, a tanításban hasznosítható ötleteket. Sokak számára N. M. Kvaszjuk irodalomórái váltak élménnyé. Egyik előadása a ’70—80-as évek sok- nemzetiségű szovjet prózájáról szólt. Kiemelte az ember lelki és erkölcsi értékei ábrázolásának fontosságát olyan kiváló, nálunk is ismert írók prózájában, mint pl. Suksin, Trifonov, Bondarev, Abramov, Dumbadze, Bikov. Felidézte Raszputyin méltán népszerű művének, az Élj és emlékezz-nek a tartalmát, majd a számára legkedvesebb Ajtmatovról beszélt lelkesen és lelkesítőén. Az évszázadnál hosszabb ez a nap ... c. regényének mo- tívuípvilágáról, idősíkjairól értekezve kifejtette, hogy szerinte Ajtmatovnak ez a könyve alapmű, amelyben korunk legfontosabb és legáltalánosabb kérdéseire keresi a választ. Sokan, elsősorban azok, akik régebben fejezték be egyetemi tanulmányaikat, Majakovszkijt új oldaláról tőle ismerhették meg először. Majakovszkijt még a Szovjetunióban is elsősorban csak mint forradalmár költőt ismerik. Pedig a — magyarok számára leginkább József Attilához hasonlítható — gyöngéd szerelmi líra képviselőjeként is a legnagyobbak között van a helye. Néhány jól szervezett esti rendezvény is volt; amelyen aktívan és lelkesen vett részt mindenki. Hangulatos volt az ismerkedési és a búcsúest, felejthetetlen a Jeszenyin- est. A vendégek elutazhattak Szegedre, Gyulára és Békéscsabára. Megtekinthették az Orosházi Üveggyár, a Barnevál és az Üj Élet Termelőszövetkezet létesítményeit. A tanfolyam eredményeinek összegzésekor L. B. Dzsu- zsikova, a szovjet csoport vezetője, valamint Sipos Béla vezető szakfelügyelő egybehangzóan megállapították, hogy a tanfolyam jó és hasznos volt, ilyenekre a jövőben is feltétlenül szükség van. A címben jelzett gyermekdal (Süssön mindig a nap) eléneklésével ért véget a tanfolyam. Résztvevői nyelvtudásban gyarapodva indulhattak haza, a szovjet vendégek pedig még néhány napot Budapesten töltötték. Somi Éva Bulgária 40 éve a szocializmus útján — címmel jubileumi bélyeg- és éremkiállítás nyílt a MABÉOSZ székházában (Budapest VI., Vörösmarty u. 65.). Képünkön: a kiállítás egyik darabja: az 1949ben kiadott Di- mitrov-bélyeg az emléklappal látható (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) HANGSZÓRÓ Az, hogy valamiből a 92. részt közvetítik, már maga tiszteletre méltó vállalkozás, s ha még jót is kap az ember, az már ráadásnak tűnik. És valóban: igen kellemes és okosan eltöltött fél órát jelentett Hegedűs Géza előadássorozatának, a Világablak-nak az olvasás gyönyörűsége jegyében folyt legutóbbi adása. Címe: A püspök és a csavargó, tárgya: a XV. század szerelmi lírájából Janus Pannonius és Villon. Furcsa, de szerencsés párosítás, mint a beszélgetésből és az elhangzott versekből is kiderült. A kérdés-felelet forma ugyan csak hézagpótló volt, de kellett, hogy a direkt előadást helyettesítse, vagyis oldja a légkört, még ha a kérdések csupán alájátszottak is a feleleteknek. Arra igen jó volt, hogy a kedves, és roppant tudású professzor a leglényegesebb információkat megadhassa a fent és lent élt két költőről, vagyis, „megvesse az ágyát” az elhangzó verseknek. Amik aztán következtek, hogy a kort, majd a hasonlóságokat és különbségeket — életút, verselés stb. — megismerték a hallgatók. Janus Pannonius latinból magyarra fordított öt rövid, rím- telen, de elevenen lüktető verse akár a természeti csoda, olyan szép volt Béres Ilona és Sinkovits Imre tolmácsolásában. Villon persze, más gyönyörűséget szerzett, az ő öt verséből a mélyek mélyébe mártózott ember szerelme, s életszeretete csapott ki. Elemi erővel. Kifogás talán csak egy lehet — bár nem lényegbe vágó —: mindet Mészöly Dezső fordításaiból választották. Holott valamennyi nép között a magyarnak van a leggazdagabb Villon-fordítás irodalma. A sort a múlt században Szász Károly kezdte, munkája ma is friss; utána, jóval később Tóth Árpád következett, majd József Attila. Aztán a nagy mérce: Szabó Lőrinc, övé a legtöbb fordítás is. És a többi sem akárki: Kosztolányi, Illyés, Vas István, Kálnoky és Weöres ... És akkor még ott van Faludy György, akinek szemére vetik máig. hogy elrugaszkodott az eredeti szövegtől. Lehet. De milyen csodálatosan . . . A rádióriport nem könnyű műfaj. A nehézség akkor ütközik ki — még ha nem is lehet mentség —, ha az időt alig tudja kitölteni, s csak húzódik, mint a rétestészta. És ha még a cím is megtévesztő, mint volt a Felelnek a felelősök . .. Ami annyira egyértelmű, hogy csak tűnődik az ember, amint rájön, hogy erről szó sincs, mert egy negyed órája csörgedez csöndesen egy munkásportré a Ganz Villamossági Gyár esztergályosáról. Aki húsz éve első munkahelyén dolgozik, művelt és megbecsült szakmunkás. Aztán a nyugdíjas após, és a gyár két illetékese is belép, és itt kezdődik a riport. Az ijesztő létszámgond, és mindaz, ami ebből következik. Azzal együtt, hogy ki és mi a hibás, és mit lehet tenni. A munkások java lép ki a sokkal több keresetért, és nincs utánpótlás, hiába minden propaganda és csábítás. A jelenlegi körülmények, a külső lehetőségek — amelyek sokkal jobbak, mint a nagyüzemé — a folyamatot nem állítják meg. Különösen, hogy egyre csökken a fizikai munka, s a munkás presztízse. Ilyen körülmények közt, főleg, ha ez így megy tovább, ők szinte tehetetlenek. Sok megválaszolatlan probléma fölmerült még, majd ott lett vége, ahol abbahagyták. Igazán nem kell rá vadászni, magától is jön az anyanyelvvel, nyelvhasználattal, s beszéddel összefüggő szomorú példa. A közelmúltban a rádiókabaré szóvivője — aki a műsorszámok közt nem keveset beszél —: raccsolt. Mellbevágó volt, és semmi szükség rá. Hol van az megírva, hogy beszédhibával sok millió hallgató elé álljon valaki, mikor még sok más lehetősége van. írhat, szerkeszthet, rendezhet. A szép és pontos beszéd viszont — legalábbis hivatásos szinten — elvárható, az ellenkezőjét úgy is produkálják elegen a megszólalta- tottak közül. De az is követelmény, hogy a szóhasználat ne adjon félreértésre okot, mint az egyik rövid sporttudósításban történt, a hét szocialista ország vívóversenye alkalmával. „Gedővári ideje korán kibukott” — mondta az egyik riporter. s ezen bizony a ma embere csak csodálkozott: idejekorán? Vas Gereben és Jókai idejében még nem, mert akkor még a túlságosan korán-t jelenthette, de hol van az már? Jó régen, a kellő időt, azt, hogy valami jókor történt, értjük az idejekorán alatt. így aztán — enyhén szólva is — mulatságosan hatott. Akár másnap ugyancsak — az egyébként mindig kitűnő — Déli krónikában az „újiraki” vezetők. Mert így. ilyen értelemzavaróan olvasta össze a két szót az illető, vagyis azt, hogy „új iraki”. Micsoda különbség, mondhatnánk a vicc szerint, de hát ez messze áll a vicctől. Akár az, hogy a Körös folyókat számtalanszor Kőrösnek ejtik. Ügy látszik, kár is rá a szót vesztegetni, mint a határozott névelő külön ejtésére és hangsúlyozására, ami ugyancsak megállíthatatlanul terjed a rádióban. Akár a járvány, gondolnánk, ám ez nem igaz, mert a járványt meg lehet fékezni. Ezt viszont, mint naponta többször tapasztalni — nem. Pedig jó lenne, és minél hamarabb, míg mindenkire át nem ragad- Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: A Cseh filharmonikus zenekar felvételeiből. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel. 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai — 1—2. rész. 10.26: Nótacsokor. 11.00: Gyurkovics Mária felvételeiből. 11.27: Jogi arcképcsarnok. 11.42: Vallomások, 1942. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hajdú Fáris Gábor: Kritikák, esszék, tanulmányok. 12.55: Schubert: Négy impromptu. 13.29: Orbán Ottó: Alvó vulkán. 13.59: Korda György énekel. 14.27: Ránki György műveiből. 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai — 9. rész. 15.56: Az Üj Philharmonia zenekar két operéftnyitányt játszik. 16.07: Az igazi karácsonyfa. Jerzy Janicki hangjátéka. 17.05: Paprikások háza táján. 17.29: A hegedű virtuózai. 18.14: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Valaki. Molnár Ferenc vígjátéka. 21.10: Nóták. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban. 22.20: Háború — a győzelem után. 22.30: Radnai György operafelvételeiből. 22.50: Mozgó kamatok. 23.10: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Jákó Vera nótákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Egyházmegyei könyvtár Egerben. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.36: Hegedűmuzsika gyermekeknek. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Tudósítás a budapesti vívóversenyről. 18.52: Hétvégi panoráma. 19.35: Népdalok. 19.55: Slágerlista. 20.35: Tudósítás a budapesti vívóversenyről. 20.45: A 04, 05, 07 jelenti . . . 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.05: Wolf Péter szerzeményeiből. 22.35: A Gonda—Kruza—Tóth— Zsoldos dzsesszegyüttes játszik. 23.20: A tamburmajor lánya. III. MŰSOR 9.00: Népzene-feldolgozások. 9.40: Boito: Mefistofele — prológus. 10.10: Lengyel kamarazene. 11.05: Mozart-művek. 13.07: Kro-mer-Kramarzs: Oktett partita. 13.24: Verdi: Machbeth. 16.00: Zenei Lexikon. „Melodráma.’* 16.20: Prokofjev: Rómeó és Júlia — balettszvit. 16.55: Pophullám. 18.05: Póka Eszter és Polgár László operaáriákat énekel. 18.30: In limba materna. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Kamaramuzsika. 19.53: Nagy siker volt! 21.37: Lengyel dzsesszfelvételekből. 22.05: Napjaink magyar irodalmából. Vendégünk: Cseres Tibor . 22.40: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Latin ritmusok. 17.25: Közművelődés a termelő- szövetkezetekben. 17.45: Üj felvételeinkből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.27—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 10.00: Tévétorna, (ism.) 10.05: Állatszelídítők. Szovjet filmsorozat. V/3. rész. 10.30: A koppányi aga testamentuma. Magyar film. 11.55: Képújság. 15.50: Hírek. 16.00: Nemzetközi vívóverseny. 18.00: Képújság. 18.05: Egymásra utalva. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács filmje. 18.15: Az Állami Népi Együttes az USA-ban. Riportfilm. 18.35: ízlések és pofonok. 19.25: Reklám. 19.40: Idősebbek is elkezdhetik. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A pokol tornáca. Angol tv-filmsorozat. III/3. rész. 21.25: Szép magyar tánc. Nagy- ecsedi cigánytáncok. 21.30: Hírháttér. Nézetek, vélemények közérdekű kérdésekről. 22.20: Vendégségben Zádor Anna egyetemi tanárnál. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Képújság. 18.35: Nasa obrazovka. 18.55: A nyelv világa. 19.40: összefoglaló a debreceni nemzetközi Bartók Béla kórusversenyről. 20.40: A régészet kalandja. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Zenés nyári esték — Bolond Istók. Zenés dráma, (ism.) 22.50: Képújság. BUKAREST 15.05: Az ember és egészsége. 15.20: Ifjúsági stúdió. 16.20: Szünidő a képernyő előtt. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Olvasók, akikkel büszkélkedünk. 20.50: „Ceausescu nekünk egy korszak szimbóluma.” Irodalmi, zenei, koreográfiái műsor. 21.35: A szocializmus építésének hősei a román filmben. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Hősi nemzedék. 18.45: Zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor. Politikai maga- zin. ^ 21.05: Szórakoztató aaas. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Lépések. Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est: a minisz- terné asszony. 21.55: Hírek. SZÍNHÁZ 1984. július 19-én, csütörtökön 16.30 órakor a gyulai Várfürdő- ben: A LEGBÁTRABB GYÁVA 1984. július 20-án, pénteken 21 órakor a Gyulai Várszínpadon: ... ÉS ITT A FÖLDÖN IS MOZI Békési Bástya, 4-kor: A repülő szélmalom, 6 és 8-kor: Sok pénznél jobb a több. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 4-kor: Hófehér, 6-kor: A postakocsi I—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: 101 kiskutya, fél 8-kor: Kaszálás a Kánya-réten. Békéscsabai Kert: Tü a szénakazalban. Gyulai Erkel: A kicsi kocsi újra száguld. Gyulai Petőfi, 4 és 6-kor: Ezüstnyereg, 8-kor: Haragban a világgal. Gyulai Kert: Hatásvadászok. Orosházi Béke: Itália bukása. Orosházi Partizán: Balfácán. Szarvasi Táncsics: Bizonyítási eljárás, 22-kor: Kémek a lokálban.
