Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

1984, július 19„ csütörtök o Első díj a debreceni nemzetközi kórusversenyen A békéscsabai zeneművészeti szakközépiskolások a debreceni felvonuláson, a nagytemplom előtt A hír csak annyi volt, hogy a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola leánykara az „ifjúsági női karok” kategó­riában első díjat nyert Deb­recenben, a XI. nemzetközi kórusversenyen. A három éve szerveződött szakközép- iskola alig több mint két­éves kórusa már tavaly fel­hívta magára a figyelmet, amikor a békés-tarhosi zenei napok kórusversenyén, nagy­díjat kapott. Következett idén az „Éneklő Ifjúság” bé­késcsabai bemutatója orszá­gos zsűri előtt, és az újabb siker. Majd a még újabb: a meghívás Debrecenbe, a XI. nemzetközi kórusver­senyre. Rázga József, a szakközép- iskola igazgatója, a kórus karnagya igy emlékezik visz- sza a debreceni napokra: — Amikor a nyitónapon ott vonultunk a debreceni főutcán, még nem gondoltuk, hogy kategóriagyőztesek le­hetünk. Nagy ellenfeleink voltak: elsősorban három külföldi (svéd, finn és len­gyel) kórus, valamint hat hazai, közöttük a debreceni Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Szakközépiskola és a pécsi művészeti szakközép- iskola leánykara. Mindket­tő száztagú kórusának 40 legjobbját hozta el (a negy­venes létszám kikötés volt), mi, békéscsabaiak pedig álig többen, mint negyvenen va­gyunk ... Az elődöntőben utolsónak énekeltünk. Köte­lező mű Bárdos Lajos: Ma­gos a rutafája volt, szaba­don választhatóként pedig Bartók-, Kodály- és Ibert- művet énekeltünk. Bejutot­tunk a döntőbe! A döntőben két magyar és három külföl­di szakember alkotta a zsű­rit. A kötelező mű itt Ba­lassa Sándor: A nyári éj cí­mű szerzeménye volt, szaba­don pedig újból Bartók- és Kodály-műveket énekeltünk, és ősbemutatóként Kiss Zsu­zsa, iskolánk zeneelméleti tanárnőjének két, leánykar­ra írt művét, a Kökénygo­lyót és az Irtást. — A döntőben már érez­tem, hogy a kórus nagyon együtt van, s a karnagy minden elképzelését híven követi. Arra törekedtem, hogy tisztán, és kellő muzi­kalitással adjuk elő a mű­veket, öröm mondani, hogy így sikerült. Meggyőződé­sem, hogy az első díjat ez hozta meg számunkra. Ké­sőbb Balassa Sándor zene­szerző, aki a zsűri egyik tag­ja volt, emlékkönyvünkbe is ezt írta: „Muzsikálásotok el­ragadó!...” Szebb és elis- merőbb dicséretet nem kí­vánhattunk. — Végül? Boldogok vol­tunk, és a 15 ezer forintos első díj „bevándorolt” a kó­rus kasszájába, ahol már őrizzük a tavalyi, tarhosi fő­díjat, és a filharmóniai sze­repléseink pénzösszegeit is. Valami nagy kirándulást ter­vezünk a lányokkal. . . Még annyit: a finnek, a svédek, a dánok elhalmoztak ben­nünket meghívással. Hogy hová megyünk, és megyünk-e egyátalán, a jövő titka. Sze­retném, ha kiutazhatnánk valahová, a lányok megér­demlik, és a most elnyert el­ső díj is jelent valamit. (sass e.) Zöldvendéglök lombsátra alatt Casino a középkori várfalakon Tikkasztó nyári délután, hűs szellőért sóhajtó estén kerthelyiségben ülni, sűrű lombok alatt és hideg, habzó sört inni, miközben a ven­déglő konyhájáról pirított máj és cigánypecsenye meny- nyei illata árad . . . Tökéletes harmónia: növények, fény, étel, ital és zene. A nyári vendéglátás e kel­lemes formáját, módját kezd­jük újra felfedezni. A há­ború alatt tönkrementek a kerthelyiséges kisvendéglők, csak most, az utóbbi évti­zedben jöttünk rá, hogy mennyire hiányoznak hét­köznapjainkból, életmódunk­ból. Segít a növekvő ide­genforgalom és a hazai tu­rizmus is a zöldvendéglők életre keltésében, s ma már városainkban, a vidéki tele­püléseken is egyre több csa­ládias vendéglő csábítja az idegent és a helybélit hárs- fás, vadgesztenyés kertjébe, ahol a törzsvendéget nevén köszönti a főpincér. Budapest mindig is mesz- sze földön híres volt kertes szórakozóhelyeiről. A nyári vendéglátás népszerű helye most is a Margitsziget, ahol századunk elején tizennégy vendéglő, táncház, sörkert, klub működött. Nagyrészü- ket elsöpörte a háború, he­lyükön fű zöldell. Szerencsé­re a sziget legnagyobb, köz­kedvelt vacsorakertje, .a Casino átvészelte a történel­mi viharokat. Az idén a Belvárosi Vendéglátó Válla­lat (10 millió forint költ­séggel) felújította a műem­léki becsű épületet, amely­nek éttermében, sörözőjében, bisztrójában, eszpresszójában naponta ezrek fordulnak meg, s füves napozókertjé­ben turisták hűsölnek. Este a Casino szabadtéri színpa­dán külföldi és fővárosi mű­vészek show-műsorral szóra­koztatják a terített asztal mellett ülőket. A Casinóba betérők közül kevesen tudják, hogy a kö­zépkori várfalakra épült te­raszos, oszlopos vendéglőt 1855-ben Ybl Miklós tervez­te, ötezer személyes konyhá­val. Felépülése óta többször átalakították, de mindvégig a sziget gasztronómiai fel­legvára maradt. Gundel Im­rének A vendéglátás emlé­kei című könyvében olvas­hatjuk, hogy már 1870-ben úgy tartották számon a Casinót, mint ahol a vendég „dúskálhat olyan védekező szerekben, amelyek a gyo­mor kellemetlen korgásának ellenszerei”. Táncestélyeket, tombolát, hangversenyeket rendeztek itt, nappal kato­nazene szórakoztatta a kö­zönséget. Ma a Casino Band zenéjére táncolnak a vendé­gek, a fiatalokat diszkómű­sorral várják. Meleg nyári napokon a későn jövőknek nem mindig jut asztal, és szombatonként kitehetik a „Megtelt” táblát. H. A. Ki lesz a legszebb? Anna-bál Gyomaendrödön Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros Foundation közös bi­zottsága nyílt pályázatot hir­det. A bizottság e pályázattal támogatni kívánja a külföl­di kulturális és tudományos eredmények magyarországi meghonosodását, a magyar gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődés értékeinek a világba való szétsugárzását, valamint az önálló szellemi értéket létrehozó, tudomá­nyos és kulturális alkotó te­vékenységet. A pályázatra vállalatok, intézmények jogi és magán- személyek és társulások egy­aránt nevezhetnek. A pá­lyázati részvétel módjáról, a részletes feltételekről az MTA—Soros Foundation bi­zottság titkársága (Budapest, pf. 34., 1525) adja meg a szükséges információkat. Vidám mulatság színhelye lesz július 28-án, szombaton a gyomaendrődi Liget ven­déglő. Itt rendezik meg — minden bizonnyal nagy ér­deklődés mellett — az An­nákat ünneplő nyári mulat­ságot. Gyomaendrödön nincse­nek olyan hagyományai az Annákat, Annuskákat, Pan­nikát köszöntő bálnak, mint a füredi, nagy népszerűség­nek örvendő, bel- és külföldi vendégeket is fogadó népi ünnepségnek. S jóllehet, a külsőségekben is elmarad a gyomaendrődi bál a híres fü­redi mögött, az érdeklődők, kíváncsiak nagy számát iga­zolja, jó előre csaknem min­den jegy elkelt már. Az idei Anna-bált a Kato­na József Művelődési Ház a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ-szel közösen szerve­zi. A múlt hónapban — mint egy főpróbaként — Jú- lia-köszöntő juliálist rendez­tek — nagy sikerrel. A haj­nalig tartó táncmulatság ez alkalommal este 9-kor kez­dődik. A nyitótáncot a bécsi keringő és a csárdás alkotja, s az egész este, sőt, hajnal folyamán az ENCI zenekara szórakoztatja nosztalgiazené­vel a mulatókat, táncos ked­vűeket. A sok vidámság, móka csúcspontjaként tom­bolasorsoláson derül ki, ki a legszerencsésebb. Itt külön­féle játékos, humoros tár­gyak találnak majd gazdára, s hogy_a háziasszonyoknak se legyen gondjuk a másnapi ebédre, kopasztott tyúkot és birkahúst is kisorsolnak. Az Anna-ünnep fénypontjaként a közönségzsüri döntése alapján megválasztják a leg­szebb leányt és fiút, a bál ki­rálynőjét és királyát, s lehet pályázni a két hercegi és hercegnői díjra is. Lányok, fiúk — és termé­szetesen mulatni vágyók — figyelem! Lehet hát készü­lődni a július 28-i gyoma­endrődi Anna-bálra! b. á. Népművészeti nyári egyetem Diplomaosztással zárta ka­puit a nemzetközi népmű­vészeti nyári egyetem teg­nap Zalaegerszegen. A ha­gyományos, immár kilence­dik alkalommal megrende­zett, 10 napos kurzusnak dán, finn, holland, NDK-, il­letve NSZK-beli, valamint olasz, osztrák, szovjet és ma­gyar hallgatói voltak. A programban többek kö­zött a népi hímzés, a népi ünnepi viselet, a keménycse­rép- és porcelánkészítés, a fafaragás, valamint a szíj­gyártás műhelytitkairól hangzott el előadás. A ven­dégek megismerkedhettek a magyar lakodalmi szokások­kal, a népi táncokkal és a hangszeres népzenével is. A villányi szobrász-alkotótelep három japán vendége egy szimbolikus japánkertet épített a Szársomlyó-hegy tövében. Szimbolikusát, mert a japánkert vizét és fáit kövekkel je­lezték, sőt még a víz felett átívelő fahidat is kőből készítet­tek. Elutazásuk előtt a japán művészek még egy pagoda fel­építését is tervezik. Képünkön: Amemiya Issei munka köz­ben (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felv. — KS) Hidrometeorológiai jelentés A múlt héten kánikulai hőmérsékleti értékek ala­kultak ki, a hőmérséklet át­lagértéke 22,4 Celsius-fok volt, ami 1,3 Celsius-fokkal meghaladta a sokéves átlag­értéket. Legmegelebb július 12-én volt, amikor a hőmér­sékleti maximumok megkö­zelítették a 38 Celsius fokot. A hét végére ismét hidegebb léghullámok érték el terüle­tünket, így a levegő kissé le­hűlt, és az időjárás változé­konnyá vált. Helyenként csa­padékot is jelentettek. A le­hullott csapadék területi át­lagértéke mindöäsze 3,3 mm volt. A csapadék halmozott összege 1984. január 1. és július 15. között 247,1 mm, ami 38,7 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. 1983. október 1. óta a csapadékhi­ány 123,3 mm. A talajvízszint süllyedő tendenciát mutat, a sokéves átlagérték közelében helyez­kedik el. Folyóink a kisvi- zes tartományban vannak, a mederteltség 30 százalék kö­rüli. Felhívjuk a termelő üze­mek figyelmét az öntözés fontosságára, az aszály által okozott károk mérséklése vé­gett. KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Növényvédelmi előrejelzés Fokozottabb figyelmet igényel a kiskertekben a szőlőliszthar- mat megjelenése. Az idén ugyan a hűvös időjárás miatt viszony­lag későn jelentkezett, azonban hamarosan elérkezik az az idő, amikor a rendelkezésre álló ké­szítményekkel utoljára tudjuk a fejlődő fürtök belsejét is meg­védeni. Különösen a korai éré­sű csemegefajtáknál van a vé­dekezésre szükség, mivel eze­ken a fürtök fejlettebbek, mint a borszőlőfajtákon. Időszerű egyúttal a peronosz- póra elleni védekezés is, mert a felmelegedéskor, esők után rö­vid lappangási idő alakul ki. A kezeléseket tehát célszerű a csa­padéktól függően időzíteni, és a peronoszpóra, illetve a liszthar­mat ellen kombináltan végre­hajtani. A feékés megyei Vendéglá­tóipari Vállalat megyénk öt településén — Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, vala­mint Dombegyházán és Dombiratoson — 29 egység­ben árusít fagylaltot. E ked­velt nyári édességgel kap­csolatos kérdéseinkkel Bez- zegh Lászlót, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sét kerestük meg. — Miből készül a fagy­lalt? — Vállalatunk nem maga állítja elő az alapanyagot — a fagylaltport —, hanem vá­sároljuk. Két helyről, még­pedig a Bács megyei Ven­déglátóipari Vállalattól és a Hajdú megyei Tejipari Vál­lalattól. Különösen a Bács megyei fagylaltpor minősége rendkívül jó, a belőle ké­szült fagylalt sikerrel vehe­ti fel a versenyt a főzött fagylaltokkal. — Melyek a legkedveltebb fagylaltok? — A tejes fagylaltokat ve­szik a legjobban, különösen a vaníliát és a csokoládét szeretik. Gyümölcsfagylal­tokból kevesebb fogy. A kö­zelmúltban új készítmé­nyekkel is jelentkeztünk, megjelent egységeinkben a grillács-, fahéj- és a ‘mán- dulafagyi. — Mennyit adnak el na­ponta? — Ez több tényezőtől is függ. Így az adott árusító­helytől; attól, milyen a mozgás a városban, gondo­lok itt például a piaci na­pokra, amikor lényegesen nagyobb a fogyasztás. De a legjobban mégis az időjárás határozza meg az eladott mennyiséget. Például egy olyan egység, amely általá­ban nyolcvan kilogrammot értékesít naponta, rossz idő­ben lehet, hogy ötöt sem tud eladni. A legtöbbet Bé­késcsabán adunk el, a 120. számú büfében, valamint a Csaba Szálló melletti árusí­tóhelyen. Itt száz kilogramm­tól egészen 270 kilogrammig terjedhet a napi eladott mennyiség. „Hiánycikk” nincs, mivel mindig azokat a fagylaltporfajtákat rendel­jük a szállítóktól, amelyeket egységeink kérik. — A kész fagylaltot meny­nyi ideig lehet tárolni? — A fagyasztott fagylalt értékesítési ideje a fagyasz­tástól számított 72 óra, a léfagylalt esetében ez az idő a gyártástól számított tizen­két óra, nyolc fok alatti hő­mérsékleten. A porfagylalt­ból és a konzervekből ké­szített fagylaltok esetében más a helyzet. Ezeket — a jobb minőség végett — nem tároljuk, hanem az igények­től függően a helyszínen ké- szífjük és rögtön árusítjuk. — Mi a helyzet a minő­séggel? — Az utóbbi években ilyen jellegű kifogás a vá­sárlók részéről nem volt. L. J. Egy délután a Margitszigeten, a Casino teraszán (Mikó László felvétele — KS) Nyaljuk-faljuk: fagylalt

Next

/
Thumbnails
Contents