Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
1984. június 12„ kedd ■a » totó színes lenne, a szivárvány minden színét láthatnánk a Puskaporoson, az olajtól Kevés pénz jut Békésen a közterületek fenntartására. A központi pénzalapokból pusztán a város centrumára tódnak nagyobb gondot fordítani, a többi területet a város lakói tartják rendben, társadalmi munkában. Épp ezért hirdeti meg évek óta a „Tiszta, virágos Békésért” mozgalmat a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezete. Minden évben, egy erre a célra összehívott bizottság tart szemlét a városban. Tavaly vándorzászlót is alapítottak a legtisztább kerületnek. Ezt a zászlót akkor nem adták ki. Reggel hét óra Egy órával korábban érkezem Békésre, mint ahogy megbeszéltük: reggel 7 óra van. Az egy órát arra használom, hogy körülnézek a város központjában. A tanácsháza előtti kis parkban négy asszony a még virágos árvácskákat szedi ki, odébb, az első világháborús emlékmű előtti virágágyásból a száradó tulipántöveket ássa ki három férfi. A főtéren örömmel látom az egymástól nem túl messze levő, jól megtervezett szemeteskukákat, melyeknek külön rekesze van a csikkeknek — nincs ez így minden városunkban. A Dübögő melletti presszó előtt kerékpárok sokasága jelzi, itt már 9 óra előtt is lehet szeszes italt inni. Nem piaci nap lévén, csak néhány árus van a piactéren, de azért a virágtól a primőrig mindent lehet kapni. A lángossütőnél veszek egy fokhagymás lángost — 1,50-nel drágábban, mint egy évvel ezelőtt —, s míg azt eszem, látom a fák között a dróthálós szeméttároló konténert: dugig van, s mellette is régebbi hulladékok halma. De nem nézelődöm tovább, mindjárt nyolc óra I kerítések mögött A Hazafias Népfront városi titkára fogad kicsiny irodájában, majd sorra érkeznek: a városi főkertész, a Vöröskereszt és a KÖJÁL képviselője, s társadalmi aktívák, a szemlebizottság tagjai. Megbeszéljük a vizsgálódás szempontjait, s miután a mikrobusz is előáll negyed kilencre — indulunk. A város főterével mindenki elégedett, szépen parkosított, majd a Karacs Teréz utcára fordulunk. Lépésben haladunk, a látvány szép: erősödő nyírfák, gondozott virágágyak vannak a négyemeletes házak előtt. A házak mögött az új kisegítő iskola nemrég nyitotta meg kapuit. Az előtte levő terület parkosítása is megkezdődik a közeljövőben. Ezután a Fáy utcám haladunk végig Az ugyancsak négyemeletes házak előtt szintén szép, a lakók munkáját dicsérő virágoskertecskéket láthatunk, az út másik felén — az Élővíz-csatorna mentén — azonban még van mit tenni: az óriási homokozóból főleg a homok hiányzik, s ami van, azt is benőtte a fű. S mivel ez a terület laposabb, feltöltése folyamatos. De nemcsak föld kerül ide, hanem — sajnos — kőtörmelék és szemét is. Ezután a Petőfi utcán megyünk végig, Gerla felé, s a város határában a Malomvégi temetőnél szállunk ki a kocsiból. Ami a legfeltűnőbb: gyakran találunk szemétkupacokat — ennek persze az is oka lehet, hogy kevés a kijelölt hely. A régebbi temetőrész rendkívül elhanyagolt, a sírokat — a 20—30 évvel ezelőtt meghaltakét is — és az utakat magas fű, gaz, cserje nőtte be, szinte áthatolhatatlanul. Ember legyen a talpán, aki rátalál itt elhunyt hozzátartozójára. Tovább megyünk. Az utcákon sok építőanyag van, igaz, többnyire rendben lerakva — és engedéllyel. De mást is látunk: a már elkészült, szép új házak portáin, a kerítések mögött a megmaradt építőanyagok tarka, fűvel benőtt összevisszaságát. A dánfoki ifjúsági táborba is eljutunk. Parkját nagy igyekezettel próbálják rendben tartani, fásítani. Ez utóbbi a legnehezebb, mivel a talaj rendkívül rossz minőségű. Különösebb játéklehetőségek sincsenek a tábor területén, de hamarosan megoldják ezeket a gondokat a város vállalatai, üzemei társadalmi munkában. Kattan a fényképezőgép Lassan haladunk, a tervezett időt nem tudjuk. tartani, sok a látnivaló. Mint például a Széchenyi-kerti óvoda melletti úgynevezett vízláda is. Körben — s benne — sok-sok háztartási hulladék, a törött üvegektől a mosóporos dobozokig, bár nagy részüket a „jótékonyan” magasra nőtt fű, és a tavalyi nád eltakarja. Majd a Veres Péter téri három, négyemeletes épület — második éve laknak itt — előtti sikertelen parkosításnak lehetünk tanúi. A Tavasz utca egyik lakója „eredeti” módon oldotta meg a disznótrágya tárolását. Egyszerűen kivezette, kihányta a közterületre. Itt kattan először a városi fő- kertész fényképezőgépe. Innen az újonnan aszfaltozott Hőzső utcán megyünk végig. Itt korábban, esőben gumicsizmában, télen legfeljebb korcsolyával vagy sítalppal lehetett közlekedni. Most kellemes látványt mutat az utca. Nem úgy a Fábián utcai „szeméttelep", az Élővíz-csatorna hídja mellett. Ugyan egy tábla tiltja, méghozzá szigorúan, a szemét lerakását, de ezt kevesen veszik tudomásul. A tábla mellett, mint egy fricska, rögtön egy nagy rakás „friss” szemét. De mögötte is, annak ellenére, hogy ide csak építési törmeléket lehetne hordani. Ez kétségkívül a város egyik legrégebbi neuralgikus pontja. Az Újtelep a Mezőberény felé vezető út mellett van. Utcáit nézve nem sokban különböznek a többiektől. Egyedül a Bihari utca az, ahol kritikán aluli a helyzet: a nyitott, csapadékvizet levezető árokban mindenféle dolgot meg lehet találni, a rongyoktól az üvegeken át a műanyag flakonokig. A víz tehetetlen, ha nagyobb eső van, a járdán folyik. S még mindig víz. Az úgynevezett Puskaporos is egy vízláda. Több városi üzem van a közelében. De hogy honnan folyik bele olaj — mert a víz felszíne a szivárvány minden színét mutatja —, azt nem tudjuk eldönteni. Nincs mit tenni, megyünk tovább. A városi szeméttelep következik. Az éppen most lerakott szemét között többen „böngésznek”. A fényképezőgép most is kattan, bár tiltakoznak a guberálók. A telep egyébként sem fényes látvány, a szél szabadon hordja a hulladékot, amerre a szem ellát, papír- s műanyagdarabok. Summa Természetesen nem csak a felsorolt helyeken voltunk. Sok mindent láttunk még a négy óra alatt. így többek között az egyik utcában egy pótkocsit, majdnem keresztbe állva az úton. (Három hete van ott.) Az utcára kitett nagy vaskaput. (A tavalyi lomtalanítási akció óta várja, hogy elvigyék.) De láttuk, az Ady-lakótelepen élők igyekeznek parkosítani, itt- ott már felfedezhető is munkájuk eredménye; s azt is,' Szép a Karacs Teréz utca hogy a helyi Volán-telep dolgozói gyönyörű környezetet teremtettek munkahelyük körül. S tetszett a Csabai utca: az egyik legegységesebben virágosított útja Békésnek. ❖ Délre újra a Hazafias Népfront helyiségében vagyunk. A bizottság tagjai mondanák véleményt: általában kevés a virág a békési utcákon. A rendre való törekvés nem mindenütt érzékelhető. A korábbi évekhez képest kevesebb az utcákon tárolt anyag Az illegális szemétlerakás — bár fellelhető — a korábbi évekhez képest kevesebb helyen fordul elő. A temetők állapota nem megfelelő. Az Élővíz- csatorna — mely nevéhez már régen nem méltó — tovább keseríti a mellette lakók életét. És így tovább ... S végezetül eldől a vándorzászló sorsa is: az első kerület kapja, ez a legtisztább a többiekhez képest. Pénzes Ferenc A tábla — és ami mellette van VAUOSI TANACB Fotó: Gál Edit 7fWfT T,»í /Mr i i/íp Ji.Lt I ríni umílr.jn Cezarománia a súlyfürdőben Minél többet olvasok, minél több információ ér el hozzám, annál inkább gyötör a kétség. Mi mindent nem tudok még. A napokban Gyulán a súlyfürdőben éppen azon meditáltam, hogy a hatalmi tébolyt, a nagyzolási hóbortot miért nevezték el cezaromániának. Van-e ennek a negatív emberi tulajdonságnak valami köze Caesarhoz? A súlyfürdő különös hely. Van egy tégla alapú medence, melybe lépcsők vezetnek. Akinek fáj a dereka vagy hajlott a háta, súlyokat raknak rá és nyakánál fogva felfüggesztik. Hadd egyenesedjen ki! Ez a csendes tortúra arra késztet, hogy tanulmányozzam a velem szemben felfüggesztett embert, akinek csak a feje látszik ki a vízből. Sovány férfiarc, rebbenő, bocsánatkérő tekintettel és tömött bajusszal. Az a fajta, aki többre becsüli a szerénységet a hangoskodásnál. A jóleső csendben hallgatunk mind a ketten. Most azonban belép egy nagy darab, kövér férfi. Elfelejtett jegyet váltani, csak az orvosi beutalót mutatja. Nagy hangon beszél. Olyannyira, hogy megtelik vele az egész súlyfürdő. Sikerül meggyőznie az ügyeletes nővérkét, egy fiatal lányt, hogy ne kelljen neki visszamennie és sorba állnia a jegyért, mert az 6 ideje igen drága. Letépi a beutaló egyik szelvényét, s a lányra bízta, hogy kiváltsa a jegyet. Nem mindennapi eset az ilyesmi. Csodálom, hogy szózuhatag- gal sikerült ezt elérnie. Látom, a bajuszos is csodálkozik. Talpraesett ez az ember. Nem ismer sem akadályt, sem lehetetlent. Olyan peckesen lépked lefele a vízbe, mintha nem is lépkedne, hanem lebegne, valahol magasan az átlagemberek felett. Nem néz a lába elé, fejét hátraveti. Ez okozza vesztét. Megbotlik, s elmerül a vízben. A bajuszosból kitör a nevetés, mert nincs nevetségesebb annál, mint amikor olyán ember botlik meg, aki el van telve önmagával. De nyomban el is némul, ahogy a nagydarab férfi felbukkan a vízből. — Hát maga énrajtam röhög?! — szegezi rá a tekintetét a felfüggesztett emberre. — Bocsánat — visszakozik azon nyomban a bajuszos. — De igen, maga kárörvendezik most! A bajuszos csak hápog. Már azt is tagadja, hogy valaha nevetett. Es a nagydarab férfit ez még jobban fel- ingerli. Most már magából kikelve kiabál. — Tudja mit csinálnék én az ilyen pasasokkal, mint maga?! Megporosodott krónikák írják. Caesar leesett a lóról. Ez éppen akkor történt, amikor diadalmenet élén vonult be Rómába. Valóban komikus eset lehetett, ahogyan a világbirodalom mindenható ura egyik pillanatról a másikra, lezuttyant a porba. Katonái kinevették, de kacagtak a római polgárok is. És mit csinált erre Caesar? ö is nevetett. Életrajzírói szerint emberi nagysága ebben rejlett. Ki tudta nevetni saját magát. De akkor miért róla nevezték el a nagyzási hóbortot? (serédi) Korszerűbb a kórházi anyagmozgatás Hazánkban mintegy százezer kórházi ágy van, és betegágyanként naponta 15—20 kilogramm súlyú ételt, gyógyszert, gyógyászati est- közt, textíliát, valamint szemetet és hulladékot mozgatnak meg. A munka könnyítésére, korszerűsítésére az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ÁCSI) a közelmúltban kidolgozta a kórházi anyagmozgatást szolgáló eszközök fejlesztési programját. Ennek megvalósítása során kialakították az új eszközök előállításához szükséges gyártási feltételeket, és több gyógyászati intézmény — például az Országos Traumatológiai Intézet, a MÁV-kórház és a Győr megyei kórház — rekonstrukcióját már a korszerű anyagmozgatás követelményei alapján végzik el. A program kidolgozása előtt az Egészségügyi Minisztérium felkérésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített a hazai kórházak anyag- mozgatási rendszeréről. Megállapították: a kórházak eszközellátottsága gyakran igen kezdetleges, emiatt az ápolónők és asszisztensek munkaidejüknek harmadát-felét anyagmozgatással töltik. A fekvőbeteg-osztályokon például a személyzet csaknem minden anyagot kézzel mozgat, ami fokozza az amúgy is létszámhiánnyal küszködő intézmények dolgozóinak terhelését. Ugyanakkor a kezdetleges anyagmozgatás miatt a korszerű központosított egységek — például a központi konyha, mosoda stb. — kapacitása részben kihasználatlan marad. A szállítás rendszertelensége, elhúzódása rontja a mozgatott anyagok, ételek minőségét, hasznosságát is. Az OMFB-tanulmány lényeges megállapítása: a külföldi kórházak többségében az anyagmozgatás valameny- nyi folyamatát összefüggő és egymást kiegészítő tevékenységnek tekintik, amely átfogja a mozgatandó anyagok, eszközök teljes rendszerét, sőt, a kórház funkciójából adódóan a betegek mozgatását is. Ez a szemlélet és megközelítési mód hazánkban korábban hiányzott, emiatt történhetett meg például, hogy gyakran új, korszerű eszközökkel ellátott kórházakban a szűkre tervezett folyosók miatt az anyagmozgatás továbbra is hagyományos, kézi úton történik. A tanulmány ajánlásai nyomán az ÁCSI dolgozta ki az új kórházi anyagmozgatási rendszert. Az ehhez tartozó eszközökkel a kórházi anyagoknak több mint 80 százalékát mozgathatják. Egyebek között tálcás étel- szállító konténereket, textilkonténereket, szennyesgyűjtő és tisztatextil-kiosztó kocsikat, valamint szemétkonténereket fognak munkába állítani. A hazai gyártók — az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet, a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet — felkészültek a korszerű eszközök gyártására, és megvan a lehetőség arra, hogy 1985 végétől ezeket széles körben használhassák fel. További elképzelés, hogy a kórházi anyagmozgatásban olyan gépi és kézi vontatásra egyaránt alkalmas szállítóberendezéseket használnak, amelyek az építőszekrény elv alapján szerelhetők össze, és eltérő feladatok megoldására alkalmasak. Nemzetközi normák alapján meghatározták a szükséges szállítóeszközök méreteit, és megkezdődött a kézi mozgatású, építőszekrény elvű eszközök gyártásának előkészítése is.
