Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
1984. június 7., csütörtök o Alakuló illést tartott az Alkotmányjogi Tanács Szerdán az országházban dr. Bognár Rezső elnökletével alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában közreműködő 15 tagú testület megvitatta a tevékenységével kapcsolatos tartalmi és szervezeti kérdéseket. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Apró Antal, az országgyűlés elnöke — hangsúlyt kapott, hogy a tanács eljárását a felsőszintű állami szervek, illetve vezetőik a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok indítványozhatják. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok csak az említettek útján fordulhatnak a testülethez. Az Alkotmányjogi Tanács folyamatos tevékenysége várhatóan jó irányban befolyásolja a jogalkotás színvonalát is. Könyvtáravatás Szegeden A szegedi Dóm téren elkészült az ország egyik jelentős kulturális beruházása, a Somogyi Könyvtár és a Csongrád megyei Levéltár új épülete. A szerdán megtartott avatóünnepségen felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Köszöntötte az alapításának centenáriumát ünneplő Somogyi Könyvtár dolgozóit, majd méltatta a névadó és könyvtáralapító Somogyi Csizmazia Károly életútját. A múlt században élt kanonok a szegedi árvíz pusztításairól értesülve ajánlotta fel félszázezer kötetes gyűjteményét közkönyvtári célokra. Ez a nemes cselekedet azt példázta, hogy nehéz körülmények között különösen nagy szerepe, lendítő ereje van a határozott, célszerűen választott tettnek, a személyes példának. Jelen körülményeink között, amikor fő feladatunk az. ország gazdasági előbbrevitele, a nehezebb feltételek fokozódó nyomást gyakorolnak a mindennapi életre, a kultúrára is. Aczél György a továbbiakban arról beszélt, hogy a nemzetközi versenyben egész szocialista társadalmunk kulturáltsága, alkotó- és értékteremtő képessége esik latba, hiszen a termelés elsődleges célja az értelmes, kulturált, gazdag élet anyagi megalapozása. Beszédében végezetül részletesen foglalkozott a magyar könyvkultúra fejlődésével, a könyvterjesztés és a könyvtárhasználat mai állapotával, sok sikert kívánva az ország könyvtáraiban dolgozók áldozatkész, hivatás- tudatot tükröző munkájához. Ezt követően Aczél György átnyújtotta az Elnöki Tanács által az alapítás századik évfordulója alkalmából a nagy múltú közművelődési intézménynek adományozott Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Tájékoztató a filmforgalmazás időszerű kérdéseiről Tegnap, június 6-án megyénk vendége volt a MO- KÉP igazgatója, dr. Gombár József és a MOKÉP főosztályvezetője, Csorna Béla. Itt-tartózkodásuk ideje alatt ellátogattak az MSZMP Oktatási Igazgatóságára, ahol dr. Gombár József pártpropagandisták részére tartott tájékoztatót a film- forgalmazás időszerű kérdéseiről. A vendégek felkeresték a Békés megyei Moziüzemi Vállalatot is, majd fogadta őket Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Várai Mi- hályné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. TIT-esek tapasztalatcseréje Tegnap, szerdán a TIT Szolnok megyei szervezetének vezetői és szakemberei érkeztek megyénkbe tapasztalatcserére. Nyáry Lászlót, a Szolnok megyei szervezet titkárát, Nagy Lászlóné gazdasági vezetőt, Várnai Rup- pertnét, a területi szervezet titkárát, Ring Borbálát, a szolnoki városi szervezet titkárát és Sziládi Jánost, a természettudományi szakosztály titkárát Békéscsabán a megyei TIT székházában dr. Krupa András megyei titkár fogadta és tájékoztatta a Békés megyében folyó ismeretterjesztő munkáról. A vendégek délután a megyei munkatársakkal találkoztak, akikkel gondjaikról, feladataikról beszélgettek. Gyomaendrődi táncosok képviselik megyénket Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg július 4. és 8-a között a Duna menti foMórfesztivált. A több helyszínen pergő rendezvényekre a hazai együtteseken kívül Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NSZK-ból, Portugáliából, Romániából, a Szovjetunióból és Törökországból várnak néptánccsoportokat. A fesztivál ünnepélyes megnyitója Kalocsán, a szabadtéri színpadon lesz július 4-én, 20 órától. A megnyitó szavakat követően „Élő népművészet” címmel rendeznek ünnepi műsort, melyen fellépnek a népművészet mesterei, az ifjú népművészek, valamint a meghívott magyar táncegyüttesek, A cél, bemutatni a Duna menti népek tánchagyományait. A műsor első részét élő adásban közvetíti a Magyar Televízió. Ezt követően baráti találkozóknak, szakmai bemutatóknak, s természetesen menettánc-bemu- tatóknak ad otthont Kalocsa. Július 6-án és 7-én nemzetközi népművészeti vásár színesíti a programot az 1. számú általános iskolában. Három kiállítás is nyílik. Így áz 1-es iskolában Vankóné Dudás Juli alkotásaival ismerkedhetnek az érdeklődők, a Petőfi Művelődési Központ kamaratermében a „Király Ilus”-pályázatra beküldött műveket mutatják be, az I. István úti kiállítóteremben pedig a díszítőművészeti körök megyei kiállítása lesz. Baján a népzenei együttesek találkoznak az állami zeneiskolában július 4-én délután, este a III. Béla Gimnázium udvarán rendezik meg a népzenei csoportok és együttesek bemutatóját. Másnap délelőtt az országos honismereti tanácskozásnak ad otthont az állami zeneiskola, este pedig a vízi színpadon mutatkoznak be a testvérmegyei táncegyüttesek és pávakörök. Ugyancsak Baján, július 6-án a KÓTA népzenei bizottságának ülésén, „Hogyan tovább a pávaköri mozgalomban” címmel cserélik ki tapasztalataikat a népdalkörök vezetői. Itt is rendeznek népművészeti vásárt, menettáncot, sőt, még játszóházi foglalkozásokat is. A Türr István Múzeumban „A népművészet szellemében” látható majd kiállítás, valamint a fesztivál keretében nyílik meg a múzeum új állandó kiállítása is. A József Attila Művelődési Központban a „Néphagyományok a fotóművészetben” című országos pályázat anyagát láthatják az érdeklődők, s akinek kedve van, megtekintheti a Bonyevác tájházat is. Szekszárd is érdekes programokat ígér a fesztivál ideje alatt. így többek között a Megyei Művelődési Központ kiállítótermében nyílik meg az ifjú népművészek országos kiállítása július 5-én, délután 5 órakor. Itt tanácskoznak majd az ifjú népművészek is. A fesztiválon megyénket a gyomaendrődi szövetkezeti néptáncegyüttes úttörőcsoportja képviseli majd. Kalocsán, a megnyitó műsorban a Rábaközi verbunkot mutatják be, rábaközi öregekkel együtt színpadra lépve. N. A. A közelmúltban rendezték meg Gyulán az Erkel Művelődési Központban az 1. számú általános iskola ének-zene tagozatos tanulóinak hagyományos év végi hangversenyét, amelyen a gyerekek egy év alatt szerzett énektudásukról adtak számot. Az alsó tagozatosok népdalműsorát dr. Libor Jánosné tanár vezényli Fotó: Szőke Margit' Nem a kitüntetésért (Tudósítónktól) A vasút veszélyes üzem. Nemhiába: „Szemed apályán legyen” a vasutasok jelszava. A füzesgyarmati MÁV- állomáson több mint 10 éve alakult meg a Dózsa György brigád, s még az évben megkapták a szocialista brigád oklevelet. Az elmúlt év- «tized alatt háromszor bronz, háromszor ezüst és kétszer arany fokozatot értek el. A pályaudvaron utasítások, sípszók, kürtjelek hangzanak el — dolgoznak a vonatkísérők, az állomás dolgozói, beosztottjai. A Dózsa György Szocialista, Brigád tagjai — így szokták meg — már fél órával korábban jelentkeznek szolgálatra, hogy felváltsák a korábbi műszakot. A pontosság a vasutasmunka alappillére: így nincs zökkenő. Az utas észre sem veszi a „cserét”. Jönnek-mennek a vonatpárok, a Dieselek. Egy- egy hosszút kürtőinek. Indulhat a vonat. A vörös sapkás szolgálattevő — Weigert Mihály, a brigád vezetője — jelez zöld tárcsájával, s tiszteleg. Gondolatban jó utazást kíván ... A brigád az évek során kiérdemelte az elismerést. Az 1983. évi munkája alapján megkapta a MÁV Kiváló Brigádja kitüntető címet, melynek átadására egy jó hangulatú összejövetelen került sor, melyre a régebben nyugdíjba vonult brigádtagokat is meghívták. ' -v Borbiró Lajos Stabilitás és változás inden társadalom szembe találja magát azzal a dilemmával, amit a stabilitás vagy változás, a megőrzés vagy változtatás ellentétével jellemezhetünk. S minden társadalomnak megfelelő választ kell találnia arra a kihívásra, amit e dilemma tartalmaz. Vannak korszakok, amikor a társadalom a stabilitást, a tradíciók védelmét tekinti alapértéknek, s elutasítja a változtatás, a megújítás irányába mutató törekvéseket. Korunkban viszont a- társadalmi egyensúly fenntartása, a társadalmi fejlődés viszonylagos nyugalma nem a változtatás, a megújulás ellenében, hanem csak azon keresztül érhető el. Tehát a stabilitás vagy yáltozás ellentéte helyett: stabilitás a változás révén és eredményeként, és megfordítva, változás a stabilitás megőrzésével és keretei között. E két érték összeegyeztetése természetesen nem köny- nyű. Csak akkor lehetséges, ha a társadalom rendelkezik azokkal a mechanizmusokkal, intézményekkel, amelyek képesek az értékeknek erre az egyeztetésére. Világosan jelentkezik ez a probléma a szocialista fejlődés történetében. A szocialista átalakulás Európa viszonylag fejletlenebb régiójában ment végbe. Ezért a szocialista fejlődés középponti kérdéseként jelentkezett az örökölt elmaradottság leküzdése. E folyamat jegyében alakult ki a szocialista gazdaság és politika intézményrendszere, az erőforrásokat, a döntési jogköröket központosító gazdasági és politikai mechanizmus. E mechanizmus működése történelmileg rövid időszak alatt iparosította a gazdaságot, gyökeresen átréte- gezte a társadalmat, alapvető változásokat eredményezett az oktatás, a kultúra szférájában, jelentősen átalakította az emberek életmódját. A társadalmi változások felgyorsulásának természetes ára volt, amelyet e változást megvalósító generációknak kellett teherként elviselniük. A szocialista társadalom központosító gazdasági és politikai mechanizmusainak jutott az a feladat, hogy a társadalmi átalakulás adott formájából származó terheket, társadalmi feszültségeket közömbösítsék, s biztosítsák a változás állandóságát, stabilitását. A folyamat előrehaladásával azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a gyors, helyenként és időszakonként erőltetett ütemű társadalmi modernizálás állandósulása is csak történelmileg meghatározott ideig tartható fenn. A központosító és újraelosztó gazdasági és politikai mechanizmusok által fenntartott gyors növekedés ugyanis beleütközik a saját maga által felállított korlátokba. Gondoljunk csak arra, hogy a gazdasági mechanizmus centralizált formájában működő termelőegységek nem érdekeltek a termelés tárgyi és emberi tényezőivel való takarékos, ésszerű gazdálkodásban, s ezért anyag-, eszköz- és munkaerőéhségük szinte kimeríthetetlen. A termelés tárgyi tényezői, a rendelkezésre álló munkaerőforrások ugyanakkor végesek. A pazarló erőforrás-felhasználáson alapuló növekedésnek ezért fizikai korlátái vannak. Az iparosítási folyamat fenntartására kialakult társadalmi intézményrendszer ugyanakkor nemcsak a gazdálkodás módjából adódó hiányokat, a növekedés korlátáit termeli naponta újra, hanem a növekedés iránti szükségletet is. Az erőforrásokat, döntési jogköröket központosító gazdasági és politikai mechanizmus ezért a növekedési kényszer fenntartásával hívja életre e növekedés korlátáit, a hiányokat, annak révén, hogy a hiányok jelentkezésére a növekedés gyorsításával válaszol, a növekedés gyorsítása pedig — éppen mert a gazdálkodás adott rendszere nem ösztönöz és nem kényszerít az erőforrások takarékos fel- használására — újabb hiányokat eredményez. E központosító gazdasági és politikai intézményrendszer működése ezért sajátos ellentmondást eredményez. A gazdaság extenzív növekedésének eredményeként ugyanis olyan feszültségeket hív életre, amelyek a társadalmi mechanizmusok megújításának szükségességére mutatnak rá. E feszültségeket azonban a központosító mechanizmusok önmaguk megőrzésével, sőt, hatókörük ki- terjesztésével próbálják feloldani. Akkor tehát, amikor az extenzív növekedés, iparosítás, társadalmi átalakulás forrásai fokozatosan kimerülnek, az az intézmény- rendszer, amely a fejlődésnek ezt a formáját stabilizálja, elzárja az utat az új, a társadalomfejlődés intenzív pályái irányában, s ezzel valójában a változással szemben teszi meg a stabilitást értékké. Ezt az ellentmondást kísérlik meg feloldani a szocialista társadalmak reform- törekvései. A különböző kísérletek lényegében egy irányba mutatnak: keresik azt a gazdasági és politikai intézményrendszert, amely az új feltételeknek megfelelően a társadalmi változást nem önmaga megrögzítésével kívánja stabilizálni, hanem az állandó változás és változtatás igényét önmagával szemben is tartósítani kívánja Más szóval: a szocialista társadalom további fejlődésének stabilitására olyan társadalmi mechanizmusok kialakítását javasolja, amelyek a mechanizmusok rugalmas változását, átalakítását teszik elvvé. A gazdasági és társadalmi fejlődés új pályáinak, s az ehhez szükséges új társadalmi feltételek megteremtésének a folyamata igen nehéz és bonyolult. De bizonyos, hogy az átmenet egyik döntő láncszeme a társadalmi, a politikai demokratizmus továbbfejlesztése. Hiszen a demokratizmus különböző mechanizmusai azok, amelyek a felszínre hozhatják, ütköztethetik, versenyeztethetik a különböző társadalmi érdekeket, véleményeket, s ezzel kikristályosíthatják a társadalmi fejlődés lehetséges szocialista alternatíváit. E H különböző alterna- [■ tívák keresése, tu- datosítása pedig nemcsak egy állandóan megújulni képes társadalom kialakításának eszköze, hanem az állandó változás szükségességét felismerő, képességét magába építő, s önmagát ezen keresztül stabilizáló társadalom működésének elengedhetetlen feltétele. Gedeon Péter Somogyi szövetkezeti küldöttség Békéscsabán Bogó László, a Somogy megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége titkárának vezetésével tegnap, június 6-án tizenöt tagú küldöttség érkezett Békéscsabára. Á szövetkezetpolitikai érdeklődésű vendégek látogatást tettek a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségében. Itt Györfi Károly titkár, Bagi János, a békésszentandrási Tessedik Tsz elnöke, a szövetség szövetkezetpolitikai munkabizottságának elnöke és dr. Drágán Iván titkárhelyettes a szövetség sokoldalú szövetkezetpolitikai munkáját, munkamódszerét tárta az érdeklődők elé. Délután a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben folytatódott a program, ma pedig a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésben fejeződik be a somogyiak látogatása.