Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
1984. Június 5., kedd Szakszervezeti helyett állami hatáskor Teljesítette feladatát a társadalombiztosítási bizottság liven is van Sétálok Békéscsabán, a Kossuth téren. Ünnepi könyvhét, öt könyvsátor, Kossuth- szobor, diszkózene. No és éppen az a ritka pillanat, hogy napsütés. Sétálok, és ez a pár dolog sehogy sem jön össze. Különösen nem az erőszakos zaj-zene, amiről nem mondom azt, hogy nem szeretem, de nem ide való. Az egyik sátorban, ahol az alkalmi „stúdió” ütötte fel tanyáját, három vagy négy fiatalember. Viccelődnek (nem baj, sőtl), és láthatóan nem sok közük van ahhoz, hogy ünnepi könyvhét. Aztán sorra járom a többi sátrat is: van könyv bőven, habár a nagyon keresettek már régen elfogytak. Csütörtök van, alig múlt tizenkettő, jönnek a kitüntetett pedagógusok a pedagógusnapi ünnepségről. Kisebb csoportok a sátrakhoz lépnek, vásárolnak. Látom, nem csabaiak, mert sietnek a buszmegállókhoz, parkoló autóikhoz. Megüti a fülem, hogy egyikük olyan könyvet kér, ami itt jelent meg Békéscsabán, az Új Aurora gondozásában. Nem kap ilyen könyvet. Gyorsan megnézem újra: egyik sátorban sem kap olyan könyvet, amit Csabán adtak ki. Kár. Sőt: szomorú. Pedig lenne mit ajánlani. De miért nem ajánlják ezeket? Ügy látszik, most már ilyen is van . . . Tavaly még nem volt ilyen. m Űjfent csak sétálok (van rá egy kis időm) a csabai utcákon. Elképzelem, milyen is lesz az, hogy „sétálóutca”. Közben Szeged jut eszembe, a Kárász utca, meg Kecskemét, az ékszerdoboz hasonlóval. Vajon milyen lesz a békéscsabai, a kilométeres? Sétálva derül majd ki, ne találgassuk. Tehát egyre jobban városiasodunk. Ideje már: külsőségekben is. Megszokjuk azt a furcsa kis gnómalakot a posta előtt, hogy olyan kecsesen emelgeti a lábát, mintha forró lenne a kő, vagy ráspriccelt volna a víz... Derűs látvány! Az viszont már cseppet sem derűs, hogy a posta előtti fellépőperem métereken át letöredezett. Amikor először írtam róla (egy éve), csak két-három foghíj éktelenkedett. Mára már méterek hiányoznak. Nagyon csúnya, iszonyú csúnya! Tudom, azt kellene kinyomozni: kinek a dolga észrevenni, és megjavíttatni. Azt hiszem, ha ezt teszem, többre megyek vele. Más. Még mindig séta, Csaba Szálló, Csemege, Centrum Áruház. Városias, szép környezet az üzletek előtt. Zöld sövény, zöld színű, rusztikusán modern padok. Messziről igazán hangulatos látvány. De közelebbről, és egészen közelről? Elképesztő piszok mindenütt. Csikkek tömege a földön, a padok mögött, a növényzet alatt eldobált őskori tejeszacskók, dobozok, egyebek. Sajnos, tejeszacskóból a Kossuth tér hasonlóan szép padjai mögött is találni jócskán. Milyen volt az, amikor Lapunk egyik régi olvasója, a békéscsabai Petri Mátyás megtisztelt levelével. Hogy miért hivatkozom soraira itt, ebben a rovatban? Csak azért, mert példának szeretném állítani, hogy íme, ilyen is van: ilyen érzékeny figyelem a lakóhely iránt, mint amilyen Petri Mátyásban munkál. Azt írja: „A békéscsabai Széchenyi-liget- ben van egy síremlék, mely az 1831-ben májmirigy-gyulladásban (kolera) meghalt kétezer békéscsabainak állít emléket. A síremlék tavaly eltűnt, majd a legnagyobb megelégedésemre újra a helyére került. Új talapzatot építettek, és a feliratot is átfestették. Nem tudom, ki hozatta rendbe, de köszönet jár érte! Megkockáztatom: mi lenne, ha a közelben levő kórház dolgozói védnökséget vállalnának, és — mondjuk — az egészségügyi világnapon — meg is koszorúznák, hirdetve, hogy honnan hová jutott az orvostudomány.” Mondhatnám és mondom is: jó érzés, hogy ilyen is van. Ilyen levélíró. Sass Ervin Kihasználatlan előnyök Minta- és márkaboltok országszerte A társadalombiztosítás irányítása, a szociálpolitikai ellátási rendszer feltételeinek biztosítása 1950 októbere óta a szakszervezeti szervek feladata. Jelentős tényezővé vált az emberek élet- színvonalának és létbiztonságának megteremtésében az egészségügy és a társadalombiztosítás fejlődése. Az egységes, önálló társadalombiztosítási törvény és az egészségügyi ellátás állam- polgári jogon való igénybevételéről szóló rendelkezés szinte egy időben, 1975-ben jelent meg, így teljesedett ki és vált társadalmi méretűvé az emberekről való gondoskodás. Az eltelt évtizedek alatt sokat fejlődött a társadalombiztosítási munka. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának szakmai útmutatásával, az SZMT és testületéi következetes irányításával az SZMT társadalombiztosítási bizottságának munkája egyre tartalmasabbá vált. A Társadalombiztosítási Igazgatóság, az ágazati szakszervezetek megyei bizottságai, a szak- szervezeti tisztségviselők segítségével biztosították a dolgozók jobb ellátását, a törvényesség betartását, ellenőrzését, valamint az érdekvédelem és érdekképviselet megvalósítását. o Munkaterv alapján dolgozott a megyei társadalom- biztosítási bizottság. Társadalombiztosítási és egészség- ügyi feladatainak elvégzését a gyulai kirendeltségen működő albizottság és a nyug- díjügyi-segélyezési szakbizottság segítette. A TB-hez 1980-ban 2379, 1981-ben hárommal több, 1982-ben 2378, tavaly pedig 2518 beadvány érkezett, amely nyugdíjügyekkel, családi pótlékkal, betegségi biztosítással vagy egyéb ügyekkel kapcsolatos problémákat vetett fel. A nyugdíjfelszólalások többsége orvosi kérdéssel kapcsolatos volt, vagy rokkantság megállapítására irányult. A felszólalások alapján az igazgatósági határozatokat csökkenő számban változtatta meg a TB, amely az igazgatósági ügyintézés idejének csökkenését és minőségi pontosságát bizonyítja. A kivételes nyugdíjemelés eldöntése is az SZMT társadalombiztosítási bizottságának feladatkörébe került, amelyre 1983-ban 1255 kérelem érkezett. A rendelkezésre álló keret 313 igény teljesítését tette lehetővé. A szakszervezeti mozgalomban és a közvéleményben is kedvezően fogadták e hatáskör megyei jellegűvé válását. Az SZMT titkársága, különböző testületek több alkalommal értékelték a TB munkáját, az alapszervezetek társadalombiztosítási tevékenységét. A tapasztalatok szerint az ilyen témákkal foglalkozó tisztségviselők és aktívák felkészültsége egyre jobb, feladataikat körültekintéssel teljesítik. A bizottság a segélyezésre fordítható összegekről alapos elemzés és vita után döntött úgy, bogy a teljes összeget felhasználták, és így 3 esztendő alatt 2700 rászoruló gondjain enyhítettek. Figyeltek a táppénzfegyelem megszilárdítására és az üzemegészségügyi munka továbbfejlesztésére. Ellenőrizték az alapszervezetek üzemegészségügyi tevékenységét, azt, hogy mit tettek dolgozóik egészségügyi ellátásának fejlesztéséért. Az állami egészségügyi szolgálat és a szakszervezeti munka összhangjának biztosításán ügyködik az egészség- ügyi akciőbizottság, amelynek tagja két TB-tag is. Az SZMT társadalombiztosítási bizottsága bekapcsolódott a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkozási rehabilitációjának kibontakoztatásába, a területi és a helyi rehabilitációs bizottságok munkájába. o A rétegpolitikai munka jelentős része a rokkantak és az idős emberek szociális helyzetének figyelemmel kísérése. A TB a rokkantak nemzetközi évének akció- programjában is tevékenykedett. Folyamatos volt a kapcsolatuk a mozgássérültek szervezeteivel, az ágazati szakszervezetek segítségével támogatták ezeket. Az idős korúak évének megyei feladattervét az illetékesekkel közösen állították össze és vettek részt a megvalósításában. Az alapszervezetek nyugdíjügyi munkáját ellenőrizve megállapították, hogy tervszerűbbé vált a nyugdíjelőkészítés, a nyugdíjasokkal való törődés. Ezen a területen elismerésre méltónak találták a TESZÖV és az ipari' szövetkezetek tevékenységét. Az idős korúak évének tapasztalatait összegezték, majd a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége közös ülésén hosszú távú intézkedési tervben határozták meg a nyugdíjasokkal és az időskorúakkal való foglalkozás teendőit. A szakmaközi bizottságok bevonásával 9 településen vizsgálták a megyében a cigánydolgozók helyzetét, az őket segítő nevelési tevékenység eredményeit. Az erről készült elemző anyagot eljuttatták a megyei cigányügyi koordinációs bizottsághoz is. Arra törekedett a társadalombiztosítási bizottság, hogy folyamatos és jó munkakapcsolatot alakítsanak ki az alapszervezetek tisztségviselőivel és a társadalombiztosítási tanácsokkal. Agitációs és propaganda- munkájukat az SZMT-iskola oktatási programja is segítette. Szervezői és aktív részesei voltak a szakszervezeti hetek rendezvénysorozatának, segítik a nyugdíjasok klubjait. A választások óta eltelt időszakban javult a kapcsolatuk a tanácsi szervekkel, hasznos együttműkö- cfés alakult ki több munka- bizottsággal. o 1984. július elsejétől megváltozik a társadalombiztosítás irányítási rendszere. Megőrizve és szélesítve a szakszervezeti mozgalom irányítása során kibontakozott társadalmi jelleget, állami hatáskörbe került ez a feladat. A társadalombiztosítási ellátásra jogosultak érdekeinek egyeztetésére, képviseletére, az állami irányítás segítésére és ellenőrzésére Országos Társadalom- biztosítási Tanács alakul. Ennek elvi irányítása mellett a megyékben megyei társadalombiztosítási tanácsok jönnek létre. Ezek ön- kormányzati jelleggel működnek majd, tagjaik többsége a szakszervezetek küldötte lesz. A központi igazgatási feladatokat a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság látja el, amelynek megyei társadalombiztosítási igazgatóságok lesznek az igazgatási szervei. A társadalombiztosítási bizottságok elvégezték feladataikat, munkájuk számvetésénél, értékelésénél sok hasznos eredményt könyvelhetnek el. A következő hónap végén ez a testület megszűnik és helyette megalakul a megyei társadalombiztosítási tanács. Az utóbbi három évben 680 üzletet nyitottak ipar- vállalatok, ipari szövetkezetek, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, így a minta- és márkaboltok alkotják már az ország kereskedelmi hálózatának több mint 13 százalékát. Részesedésük az áruforgalomból ennél természetesen jóval szerényebb — ezek általában kis üzletek •—, de nem is az az elsődleges céljuk, hogy megoldják a lakosság áruellátását. A termelők különféle meggondolásból vállalkoznak arra, hogy a fogyasztókat közvetlenül — a hivatásos kereskedők kiiktatásával — szolgálják ki. Akadnak ipar- vállalatok, amelyek úgy vélik, hogy éppen legsikerültebb termékeiket nem rendelik meg a kereskedők — megpróbálkoznak hát maguk ezek értékesítésével. Mások közvetlenül kívánnak piaci tapasztalatokat, vásárlói véleményeket szerezni termékeikről : piackutató céllal nyitnak saját boltot. Törekvésük — bármilyen indítékból származzék is — általában igen hasznos, hiszen az üzlethálózat bővítése szinte minden településen kívánatos, és erre a hivatásos kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek mostanában igencsak szűkösek az anyagi lehetőségei. A minta- és márkaboltok további előnye, hogy versenyt támasztanak, speciális kínálatot nyújtanak, színesítik és kiegészítik a kereskedelem tevékenységét. Mit vár a vásárló? A vásárló azonban ennél többet vár a termelői mintaboltoktól. Elsősorban azt, hogy ott mindig megtalálja a gazda teljes áruválasztékát, tehát mindazokat a portékákat, amelyek más üzletekben, áruházakban éppen nem kaphatók. Ennek a kívánalomnak még a legnagyobb termelők — például a Hűtőgépgyár, a Minőségi Cipőgyár, a Budapesti Harisnyagyár, vagy a Tiszai Vegyi Kombinát — saját boltjai sem tudnak folyamatosan eleget tenni. Üzleteik áruellátása, ha kisebb mértékben is, de szintén függ a termelés szakaszosságától, (mikor mi kerül le a szalagról) és az exportfeladatoktól. Elvárhatná a vásárló, hogy a termelők saját boltjai valamivel olcsóbban árusítsanak, hiszen itt a forgalmazás költségei jóval alacsonyabbak. (A gyárból közvetlenül az üzletbe kerül az áru; nem utazik be és ki a nagykereskedelem csatornáin, nem kell átrakni, adminisztrálni, készletezni, vagy legalábbis sokkal kisebb mértékben, mint az áru hagyományos útján.) Ám az értékesítési lánc rövidülése, a viszonteladók kikapcsolása ellenére alig néhány helyen adják olcsóbban az árut. A csalódás okai Azok a termelők, akik adnak magukra, akik mintegy referenciaboltként tartják fenn saját üzleteiket, a megszokottnál szebb környezetben, jobb körülmények között árusíthatnának. Módjuk van erre azért is, mert egy nagyüzem költség- vetésében viszonylag elenyésző az a kiadás, amivel a bolt kialakítása, berendezése, fenntartása járr Ennek ellenére a vásárlók csak ritkán kapnak ilyen többletet á termelői üzletekben. Ami a kiszolgálást illeti, abban sem tűnnek ki az ipari, mezőgazdasági termelők boltjai a megszokott színvonalból — sőt. A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban hat megyében — Bács, Csongrád, Hajdú, Komárom, Szolnok és Veszprém — vizsgálták meg 129 szervezethez tartozó 246 termelői bolt működését, és azt tapasztalták, hogy a tulajdonosok kevés figyelmet fordítanak boltjaikra. Az elárusítók, az üzletvezetők alig ismerik a kereskedelemre vonatkozó előírásokat; nem mindenütt tüntetik fel szabályszerűen az árakat, az esetleges reklamációkat sem mindig intézik el úgy, ahogy kell. A felügyelők 225 próba- vásárlást végeztek, és az esetek 20 százalékában árdrágítást tapasztaltak. Az egy vásárlásra jutó fogyasztói megkárosítás igen magas volt, meghaladta a 14 forintot. Ha a vevők ezt esetleg nem is veszik észre, az bárkinek feltűnhet, hogy a mintaboltok többsége máskor, többnyire rövidebb ideig tart nyitva, mint a hagyományos hálózat, az eladók munkaideje általában alkalmazkodik a termelő vállalat adminisztratív dolgozóinak munkaidejéhez. Ez az oka annak, hogy a mintaboltok java szombaton egyáltalán nem nyit ki. Márpedig a községekből sokan éppen szombaton utaznak be a városokba vásárolni, számukra különösen kellemetlen meglepetés, ha a különlegességeket árusító márkaboltot zárva találják. Jobbak lehetnek Mindennek ellenére egyértelműen örvendetes jelenség, hogy a termelők mind nagyobb számban nyitnak üzleteket, hiszen bővítik a vásárlási lehetőségeket, színesítik az árukínálatot. Bizonyára amint az áruhiányok mérséklődnek, úgy felelnek majd meg mindinkább hivatásuknak a termelői boltok: jelentenek az iparvállalatok számára valós piackutatást, nyújtanak megkülönböztetett árut és kiszolgálást, s lesznek valódi versenytársai — az árak tekintetében is — a kereskedelmi vállalatoknak. szövetkezeteknek. Gál Zsuzsa B. Zs. A Margitszigeten rendezett gyermeknapi majális fő attrakciója egy emeletes dobostorta volt, amelyet ezer adagra vágva osztottak szét a gyerekek között. A szigeti Nagyszálló cukrászai ezzel a 180 kilós tortával emlékeztek Dobos József cukrászra, aki éppen 100 évvel ezelőtt mutatta be új kreációját, a dobostortát (Hauer Lajos felvétele — KS)
