Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
1984. június 28., csütörtök Tartalmas és sokszínű békemozgalom megyénkben Fejlődik a magyarbánhegyesi takarékszövetkezet Az idei béke- és barátsági hónap alkalmából ez év májusában az Országos Béketanács a TIT-tel közösen megjelentetett egy füzetet, amely a jelenleg kialakult világhelyzetet külpolitikai, katonai, valamint békemozgalmi szemszögből ismerteti, illetve elemzi. A kiadványból számos lényeges információt szerezhet meg az olvasó azzal kapcsolatban, mire kell felhívni a tömegek figyelmét ezekben, a válságokkal, feszültségekkel teli napokban, hónapokban. A hagyományoknak megfelelően most tavasszal is gondos előkészítő munka előzte meg a rendezvénysorozatot. Erről, és az időközben szerzett tapasztalatokról Bocskai Mihályné, a Hazafias Népfront Békés megyei alelnöke tájékoztatott bennünket. Mint mondotta, a béke- és barátsági hónap legfontosabb és legaktuálisabb feladatait még a gárdonyi tanfolyamon beszélték meg a népfronttitkárok. A megyei béke- és barátsági és szolidaritási munkabizottság áprilisban megvitatta a központi szervek és az elnökség által kijelölt tennivalókat, valamint a programot, s az ily módon összeállított tervezetet megkapta valamennyi helyi HNF-bi- zottság. A megyei testülettel is egyeztetett célok között szerepelt a fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulójáról való megemlékezés, a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezéseinek. béketörekvéseinek, valamint a békemozgalom szerepének és' feladatainak ismertetése, továbbá az országos békekonferencia politikai előkészítése. Ami a békemunka tartalmi jegyeit illeti, kiemelt szerepet kapott annak a valós képnek a bemutatása, amely szerint az amerikai középhatósugarú atomrakéták európai telepítése bonyolult és veszélyes helyzetet teremtett világszerte. Ezért, és a leszerelési tárgyalások felfüggesztéséért az USA, s az őt támogató nyugati kormányok a felelősek. A Szovjetunió és a szocialista országok az erőegyensúly megőrzése végett rákényszerültek bizonyos válaszlépések megtételére... Megyénk békemozgalmának aktivistái arra törekedtek, és törekszenek a jövőben is. hogy a megnövekedett veszély ne pesszimizmust váltson ki, hanem minél aktívabb hozzáállásra, szilárd elkötelezettségre sarkallja a lakosságot. Nos, az előadók mindenütt igyekeztek megértetni a hallgatósággal, hogy a háború elkerülése érdekében az eddiginél is nagyobb szükség van a különböző társadalmi rendszerű államok, és a békéért küzdő erők közötti bizalom elmélyítésére, valamint a biztonság légkörének további erősítésére. Mindezeknek a céloknak az elérését jól szolgálták a megyei és helyi rendezvények, amelyeken összesen mintegy ezer résztvevőt ismertettek meg a béke-barátsági hónap gondolatával, a szocialista országok életével. A tartalmi feladatok valóra- váltását nagyban elősegítették a helyi igényekhez alkalmazkodó módszerek és formák. Ezt igazolta a béke- és barátsági hónap megyei nyitógyűlése, amelyet május 9-én Békésen tartottak meg. Az esemény jelentőségét növelte az is, hogy akkor adták át a békemunkában kiemelkedő tevékenységet folytató aktivistáknak a kitüntetéseket. Majd a tradícióknak megfelelően a megyei HNF-bi- zottság meghívása alapján sorra érkeztek hozzánk a szocialista országok magyarországi képviseleteiről a vendégek, akik között ott voltak a kubai, a jugoszláv, a mongol diplomáciai testület tagjai, valamint az NDK Budapesti Kulturális és Tájékoztató KözpontjáZöldpaprika 4 forintért Szombat van. Békéscsabán a 100-asban kétfajta zöldpaprika kapható. Szép az egyik és a másik is. Az olcsóbból, a 4 forintosból választok hármat és fizetek^ Meggy, sajnos, éppen nincs. Azt is akarok vásárolni. Átmegyek a ZÖLDÉRT Tanácsköztársaság úti boltjába. Ott van. Előttem hárman állnak a sorban. Nem sokan tehát. Amíg várakozom, a pillantásom egy ládányi zöldpaprikára téved, összehasonlítom azzal, amit a 100-asban vettem. Igen nagy a különbség a kettő között. Ez kicsi és eléggé fonnyadt. Megkérdezem az eladónőtől: — Mennyibe kerül? — Négy forint darabja — hangzik a válasz. Csodálkozom. Magamban örülök, hogy a 100-asban ugyahazon az áron sokkal jobb áruhoz jutottam. Közben észreveszem, hogy két, igen szerényen öltözött idős asszony, aki már vásárolt egy kis zöldséget, most félrehúzódva számolgatja a pénzét. Egyik kezükből a másikba teszik a forintokat, filléreket. Csendben tanakodnak, hogy mit kellene még. venni. Vajon telik-e még zöldpaprikára? — Csak ne itt vegyenek! A 100-asban sokkal szebbet kapnak 4 forintért — mondom és mutatom az egyik zöldpaprikámat, hogy meggyőzőbb legyen az állításom. Aztán az eladónőhöz fordulok és megkérdezem : — Hogy lehet ilyen különbség? A másik eladónő is közelebb jön, és így már ketten oktatnak ki arra, hogy mi az én teendőm. Ugyanis nyugodtan menjek a 100-asba, senki sem tart vissza. Megyek is. Megkérdezem Vantara Pál üzletvezetőtől: — Mi a titka annak, hogy ebben a boltban — ugyanazért a pénzért — sokkal szebb paprikát árusítanak? A válasz: — Kistermelőktől vesszük meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Sokan évek óta rendszeresen ide hordják a portékájukat, amit általában naponta frissen eladunk. Ha nagy ritkán tovább marad az áru és minőségi érték- csökkenés következik be, leértékeljük. Tudjuk, hogy, aki hozzánk jön zöldségért és gyümölcsért, az sok más árut is nálunk szerez be. Ez nem is olyan nagy titok. És mi a helyzet szerdán a ZÖLDÉRT-nél? — Menjen ki a telepre, és Hugyik János majd tájékoztatja, hogy kerül ide az áru — mondja bosszankodva Annaházi Andrásáé üzletvezető, majd egy kis szünet után folytatja: — Szoktam kistermelőtől is vásárolni. Az árat természetesen a központ határozza meg. —' Ez érkezett a telepről — mutat Debreczeni Dezső- né eladó az egyik láda paprikára, majd a másikra: — Ezt pedig kistermelőktől vásároltuk. Nézem: ég és föld a különbség a kettő között — az utóbbi javára. — Ára? — kérdezem. — Azonos. Nem tehetünk mást. Ez sem titok. Pásztor Béla nak igazgatója is. Színvonalas barátsági és békegyűlésekre, rétegtalálkozókra, külpolitikai tájékoztatókra, illetve fórumokra, valamint kiállításokra, és egyéb ösz- szejövetelekre kerül sor Békéscsabán, Békésen, Gádoroson, Gyulán, Kunágotán, Nagybánhegyesen és Orosházán. Ezeken az eseményeken részt vettek az említett nagykövetségek magyarországi képviselői. Szintén emlékezetes marad a május 27-i nemzetiségi klubtalálkozó, amelynek szép és gazdag politikai, kulturális programját — a szlovákok, németek és románok mellett — megtekintették a magyarok is. Ugyancsak fontos részét alkották a béke- és barátsági hónapnak a megye lelkészeinek szervezett rendezvények. Levetítették a magyarországi egyházakról, felekezetekről, és a vallásos emberekről készült Nyitott utak c. filmet, majd az 1984. március 29-i országos papi béketalálkozóról tájékoztató hangzott el. Egy másik alkalommal pedig megyei papi béketalálkozóra került sor, amelyen dr. Sütő Gyula, a HNF Országos Tanácsának osztály- vezetője a nemzetközi helyzet alakulásáról tartott értékes előadást, s ezután válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Mindent egybevetve: a tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a tavaszi béke- és barátsági hónap eredményes volt, ami egyúttal biztos alapot teremtett a. békemozgalom folyamatos, egész éves tevékenységére. A Hazafias Népfront megyei testületéi elismerésüket és köszönetüket fejezik ki azon települések párt-, állami és társadalmi szerveinek, amelyek hathatósan elősegítették a felsorolt rendezvények megszervezését, s nem utolsósorban a béke-, barátsági, valamint az agi- tációs és propagandamunka alapvető céljainak elérését. Bukovinszky István Vállra akasztható iskolatáskák Szolnokról Az elmúlt tanévet kiszolgált, régi iskolatáskák még alig kerültek rövidebb pihenőre a szekrényekbe, az újak már javában készülnek leendő tulajdonosaiknak. A Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet a hónap végéig több mint ötvenezret adott át a kereskedelemnek. A táskák nagy része az eddigieknél jóval könnyebb és praktikusabb, ezeket ugyanis már a július 1-én életbe lépő iskolatáskaszabvány szerint tervezték a szövetkezet formatervezői a Szolnok megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának segítségével. A piros és kék színű, impregnált nylon szövetből, műanyag fogóval, sarokerősítésekkel készülő táskák súlya nem haladja meg a 70 dekagrammot. Súlyuk 40—90 dekával könnyebb, mint a korábban kizárólag műbőrből gyártott táskáké. Három alapmodellt alakítottak ki. A legkisebb nebulóknak szánt táskák csúszásgátló vállszíjakkal háton hordhatók, oldalukra fényvisszaverő prizmákat varrtak, az úttesten átkelő gyerekek védelmére. A felső tagozatos tanulók és a közép- iskolások táskái a divatot követve vállra akaszthatok, sportos kivitelűek. A PIÉRT és a Módi Divat-nagykereskedelmi Vállalat közvetítésével üzletbe kerülő termékek ára 300— 350 forint között váltakozik Az elmúlt évben sokat fejlődött a Magyarbánhegyes és Vidéke Körzeti Takarék- szövetkezet — állapították meg a MÉSZÖV elnökségének szerdai ülésén, amelyet Békéscsabán tartottak. Ez a szövetkezet 4—5 évvel később alakult, mint a megye többi hasonló pénzintézete. Ez a körülmény némiképp rányomta a bélyegét a költségek, a bérek alakulására, a nyereségre. Az új vezetők 1982 után igyekeztek javítani a gazdálkodást, szorosabbra fűzni a kapcsolatot a helyi párt- és tanácsi szervezetekkel. Az elmúlt évben a csaknem 5 ezer tagnak több mint 115 millió betétje volt a takarékszövetkezetben. Ma már a nagyobb jövedelmet nyújtó, nem kamatozó betétek részaránya, ha néhány tizeddel is, de magasabb az országos és a megyei átlagnál. Kétszer rendeztek betétgyűjtési versenyt, amely főleg a takarékleveleket és az ifjúsági betétet népszerűsítette. Nem megfelelő viszont az átutalási, a lakástakarékossági és a gépkocsifedezeti betétek gyűjtése. Tavaly összesen 23 millió forint kölcsönt adtak tagjaiknak. Ebből 5 milliót tett ki a termelési kölcsön, amely az országos átlagnál jóval magasabb, de alacsonyabb a megyei átlagnál. Az építési kölcsön egy év alatt csaknem 12 százalékkal emelkedett, mégis elmaradt az országos átlagtól. Az igazgatóság arra törekedett, hogy a meglevő összegből minél többen kapjanak kölcsönt, ezért csökkentették a lejárati időt. Az úgynevezett megbízásos pénzügyi tevékenység is az utóbbi két esztendőben vált sokrétűvé. Pénzügyi kapcsolatba kerültek a CITÉV-vel, két termelőszövetkezettel, a med- gyesegyházi, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-szel, és könyvek értékesítésével is foglalkoznak. Az idén még magasabbra tették a mércét, amelynek a helyességét az első öt hónap eredménye igazolja. A betétállomány 5,5 millióval emelkedett, és eddig 700 ezer forint célrészjegyet fizettek be a tagok. Ugyanakkor 11 millió forint kölcsönt adtak, ez az egész évinek csaknem a fele. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodási mutatók javításán kívül a jövőben nagyobb gondot kell fordítani többek között a bérek rendezésére, a tagsági részjegyek növelésére. Ezután tájékoztatót hallgattak meg a takarékszövetkezetek és az Állami Biztosító közötti együttműködésről, majd elfogadták a megyei szövetség testületéinek második félévi munkatervét. Végül Tanai Ferenc ME- SZÖV-elnök a 62. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmábóL 10 szövetkezeti dolgozónak adta át a SZÖVOSZ által alapított Kiváló Szövetkezeti Munkáért járó kitüntetést. S. S. Magyarország népesedése Az ország lakosságának száma 1945. elején kilencmillió 82 ezer fő volt. Ez az eltelt 39 év alatt 18 százalékkal növekedett. A vizsgált időszak első évtizedében a jelentős természeti szaporodási arány, a magas házasságkötési és alacsony válási arány volt jellemző. 1956-tól kezdődően fokozatosan csökkent a természetes szaporodás, és emelkedni kezdett a válások száma. Napjainkban sajnálatos módon természetes fogyásról, és a válási arány magas szintjének stagnálásáról beszélhetünk. A Statisztikai Kiadó Vállalatnak a felszabadulás utáni időszak népmozgalma alakulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen demográfiai jelenségek előidézőit, a termékenység ösztönzésére hozott kormány- intézkedések hatásait. Rámutat, hogy az ország népesedési helyzete nagy fon- fontosságú nemzeti ügy, ezért olyan állami és társadalmi tevékenységet kell kibontakoztatni, amely lehetővé teszi a folyamat mérséklődését, távlatokban pedig a kívánatos mértékű népességszaporulat elérését. Az újpalotai napok rendezvénysorozat eseményeként a közelmúltban sziklamászók vállalkoztak a Zsókavár utca 2. számú ház megmászására. E ritka bemutatón az Újpalota SE Pannónia csoportja, a budapesti Viking csoport és az esztergomi sziklamászók vettek részt. Képünkön: két toronybáz között a levegőben (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Szabálysértők Ismerősöm megálljt és felháborodva mutat a lakótelep garázsai felé. Valóban, ott éktelenkedik az egyre terebélyesedő szemétkupac a járda szélén. De ez még semmi! Az egyik tulajdonos műhelyt rendezett be a gépkocsitárolóban. Délutánonként, szombaton és vasárnap kopácsol, csak úgy visszhangzik a környék, még a csecsemők is felriadnak mély álmukból. Mondom az ismerősömnek: miért nem megy el a városi tanácshoz, a hivatal majd intézkedik. Legyint és arra hivatkozik, hogy erre nincs ideje. Nem értek egyet vele, mert a szabályok azért vannak, hogy eligazítsanak, próbára tegyék alkalmazkodóképességünket a többi emberhez. Sajnos, a szabályok megsértői fittyet hánynak erre a kapcsolatra. Bömböltetik a rádiót, a tévét, hordják a hulladékot a játszótérre. Olykor egy vállrándítással elintézik a dolgot, de ha közvetlenül őket éri sérelem, az emberi gyarlóságot is bűnnek kiáltják ki: Valahol elvétették az arányérzéküket. Holott gyakran előfordulnak súlyosabb visszaélések is. Gondoljunk csak az áruházi, a bolti lopásokra, az árdrágításra, az engedély nélküli építkezésbe, a közegészségügyi, a tűz- rendészeti szabálysértésekre, a jogosulatlan kereskedésre, az adócsalásra. Kétségtelen, nincs könnyű dolguk a tanácsi dolgozóknak, hiszen a szabálysértések 77 százalékát a szakigazgatási szervek valamelyike intézi. Jellemző: a békéscsabai Városi Tanács osztályain 1979-ben még csak 630 embert jelentettek föl, tavaly ez a szám elérte az 1155-öt. Ennek nagy részét az üzleti lopások teszik ki, amelyek négy év alatt 60 százalékkal emelkedtek. Egyre több a jogosulatlan kereskedés, a tűzrendészeti és a kisipari szabálysértés. A vásárlók megkárosítása pedig lényegében 3 év alatt megnégyszereződött. Az okok összetettek. Szerepet játszik ebben a gyakoribb ellenőrzés, az alaposabb feltáró munka. Az elmúlt év szeptemberétől új jogszabály született. Korábban, ha valaki ezer forintnál kisebb értéket lopott, szabálysértést követett el. Most 2 ezer forint az értékhatár és 10 ezerről 20 ezer forintra emelték a kiszabható bírság legmagasabb összegét. Ezzel egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés, a társadalomra kevésbé veszélyes vétségekről helyben döntenek. Ugyanakkor a számok azt is mutatják: valami nincs rendben az állampolgári fegyelem körül. Némiképp enyhítene a rossz statisztikán a helyszíni bírságolás. Ugyanis a szabály- sértések bizonyos eseteiben: a közterület engedély nélküli használata, a csendhábo- rítás, a köztisztaságot sértő vétség, a parkrongálás, a tiltott helyen való fürdés, a tanács illetékes munkatársai azonnali bírságot is kiszabhatnak. Nézem a kimutatást és elszáll az optimizmusom. Csöppet sem bizakodom, mert 1980-ban még 155 szabálytalankodóra szabtak a helyszínen bírságot, tavaly a számuk 84-re apadt. Ebben viszont a rendelet is ludas, hiszen a tanácsi vállalatok dolgozóinak és a közterület-felügyelőknek nincs ilyen jogkörük. Mindezekből világosan látszik: nehéz leckét kell megoldaniuk a tanácsi ügyintézőknek. Jogi ismeretekkel felvértezve, lelkiismeretesen, emberségesen és körültekintően szükséges dönteni. Ha akarjuk, mi is megkönnyíthetjük a dolgukat: fegyelmezetten, a törvényt, az előírásokat tisztelve éljünk és cselekedjünk! (seres)
