Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

Ülést tartott az Elnöki Tanács Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1984. június 26-i üléséről 1984. június 28., csütörtök A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ja­vaslatára személyi kérdé­sekben határozott. Pullai Árpád közlekedési minisztert nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségé­ből felmentette; egyidejűleg Urban Lajost, a Közlekedési Minisztérium eddigi állam­titkárát közlekedési minisz­terré megválasztotta. Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési minisztert más megbízatása A kormány ülést tartott, és személyi kérdésekben döntött. Dr. Gonda Györ­gyöt, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte; egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt kinevezte az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöké­vé. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF elnökének elnökletével jú­nius 27-én, szerdán ülést tartott. Meghallgatta Lázár Somogyi László Székesfe­hérváron született 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egye­temen szerzett építészmérnö­ki diplomát. 1954—1978 kö­Urbán Lajos született 1934- ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott különböző beosztásokban Kedden, június 26-án dél­után a Békéscsabai Egyesí­tett Egészségügyi Intézmé­nyek igazgatósága és társa­dalmi szervezetei ünnepsé­get rendeztek Semmelweis Ignác születésének évfor­dulója alkalmából. Évről évre mindig ilyenkor ju­talmazzák az egészségügy legjobb dolgozóit, a törzsgár- datagokat. Elsőként Csáki Katalin szb-titkár köszöntötte a meg­hívottakat, majd dr. Bándy Andor osztályvezető főor­vos mondott ünnepi beszé­det. Ezt követően dr. Juhász miatt e tisztségéből felmen­tette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és város- fejlesztési miniszterré meg­választotta. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása miatt államtitkári tisztségéből fel­mentette dr. Csikós-Nagy Bélát és dr. Gonda Györ­gyöt, egyidejűleg dr. Ábra­hám Kálmánt és dr. Szikszai Bélát államtitkárrá kinevez­te. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, több évtizedes eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül dr. Csikós-Nagy Bélá­nak, a Magyar Népköztár ­Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszai Bélát, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal ed­digi elnökhelyettesét a hi­vatal elnökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte. Dr. Szekér Györgynek, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának jú­nius 26-i üléséről. zott a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál (ma: Alba Regia Állami Építő­ipari Vállalat) dolgozott kü­lönböző fontos műszaki be­1962-ig. Ezt követően a Köz­lekedési és Postaügyi Mi­nisztérium főmérnökeként, majd 1963—1967-ig az Or­szágos Tervhivatal munka­társaként tevékenykedett. László igazgató-főorvos 128 dolgozónak adott át törzs- gárda-elismeréseket és -ju­talmakat. Hárman kapták 35 évi munkájuk elismeréseként a törzsgárda aranykoszorús jelvényt; dr. Rucz László, a vérellátó szolgálat igazgató főorvosa, dr. Ábrándy Endre, a kórház intenzív osztályá­nak főorvosa (képünkön) és Lőrincz Mihály szakmun­kás. Tizenegyen 30 éves munkájukért, 23-an pedig 25 éves munkájukért részesül­tek elismerésben. B. Zs. Fotó: Nagy Lajos saság Zászlórendje, dr. Gon­da Györgynek, a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje, Olajos Józsefnek a Szocialis­ta Magyarországért kitünte­tést adományozta. * * * Az Elnöki Tanács ülése után az Országház Munká- csy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Ur- bán Lajos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Gyulát felmentette az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöki tisztsége alól, és kinevezte a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot, az MTA főtitkári tisztségéből fel­mentette és kinevezte az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. osztásokban. 1963-tól a vál­lalat főmérnökeként, ké­sőbb műszaki igazgatóhe­lyettesként tevékenykedett. 1978-ban nevezték ki a Köz­épület-építő Vállalat igaz­gatójává. 1967—1973-ig az MSZMP KB gazdaságpolitikai ügyosztá­lyának politikái munkatársa volt. 1973—1976-ig a Ma­gyar Államvasutak vezér­igazgató-helyettesi, majd ve­zérigazgatói tisztségét töltöt­te be, 1976-tól volt közleke­dési minisztériumi államtit­kár. Termesztési bemutató A Füzesgyarmati Lucerna- termesztési Rendszer és az AGROTRICIA lóbab- és durumbúza-termesztési be­mutatót rendezett tegnap, szerdán Újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben. Az or­szág több megyéjéből meg­jelent mezőgazdasági szak­embereket Fórján János, az FLR igazgatója köszöntötte. Ezt követően Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz termelési elnökhelyette­se a közös gazdaság lóbab- és durumbúza-termesztéséről számolt be a jelenlevőknek. Mint hangsúlyozta: a lóbab­termesztésben még számos tisztázatlan agrotechnikai kérdés van. amelyeknek megoldásával elérhető a hektáronkénti háromtonnás átlagtermés. Jelenleg az új­kígyósi tsz-ben 18 fajtát és fajtajelöltet vizsgálnak. Nagy László, a vetőmag­termeltető vállalat osztály- vezetője a lóbabtermesztés helyzetéről és jelentőségéről tartott előadást. Kiemelte: a fehérjeimport kiváltásában jelentős szerep vár a jövő­ben a lóbabra. Napjainkban az FLR taggazdaságaiban mintegy 9 ezer hektáron ter­mesztik ezt a növényt. Ezután a tanácskozás résztvevői helyszíni bemuta­tókon tekintették meg a du- rumbúza- és lóbabfajtákat, fajtajelölteket. v. I. (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének a Mongol Népköztársaságban folytatott megbeszélései to­vább erősítették a magyar— mongol barátságot. Az új barátsági és együttműködési szerződés hosszú távra meg­alapozza kapcsolataink fej­lesztését. Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatása jelentősen elő­mozdította a két baráti or­szág együttműködésében rej­lő további lehetőségek fel­tárását és kiaknázását, kap­csolataink sokoldalú fejlődé­sét. 3. A Központi Bizottság megerősítette hazánk, né­pünk szolidaritását a nemze­ti függetlenség megvédéséért és a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen küzdő fejlődő országokkal. Ez jutott kifejezésre a ha­zánkba látogató Sadli Bend- zsedid algériai államfővel, a Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkárával foly­tatott megbeszéléseken, ame­lyek hozzájárultak ahhoz, hogy sokrétűbbé és tartalma­sabbá tegyük a kölcsönös előnyökön alapuló együtt­működésünket. Daniel Ortegának, a ni- caraguai nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó taná­csa koordinátorának vezeté­sével hazánkban járt kül­döttség látogatása erősítette kapcsolatainkat. Ismételten szolidaritásunkról és támo­gatásunkról biztosítottuk az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen hősiesen harcoló, nemzeti függetlenségét és társadalmi vívmányait védelmező nica- raguai népet. Támogatjuk a nicaraguai vezetésnek azt a törekvését, hogy a konflik­tust politikai eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék. 4. A Magyar Népköztársa­ság, változatlanul arra tö­rekszik, hogy a békés egy­más mellett élés politikájá­val összhangban alakítsa kapcsolatait a más társadal­mi rendszerű országokkal. Helmut Kohl kancellár magyarországi látogatása, a tárgyalások hasznosan járul­tak hozzá a Magyar Népköz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti köl­csönösen előnyös kapcsola­tok fejlődéséhez, az együtt­működés további lehetősé­geinek feltárásához, a nem­zetközi élet fő kérdéseiben egymás álláspontjának jobb megismeréséhez. A tárgya­lásokon kifejezésre jutott mindkét fél érdekeltsége a nemzetközi feszültség csök­kentésében. 5. Az internacionalista szo­lidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevé­kenységének jobb megisme­rését, a közös célokért törté­nő összefogásunk további erősítését mozdította elő az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Por­tugál Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt küldöttségének magyaror­szági látogatása. Ugyanezt a célt szolgálta pártunk képvi­selőinek részvétele a Finn Kommunista Párt, a Nyugat- Berlini Szocialista Egység­párt kongresszusán, vala­mint delegációink megbeszé­lései az Argentin Kommu­nista Párt, a Belga Kommu­nista Párt, a Holland Kom­munista Párt, a Spanyol Kommunista Párt vezetői­vel. A béke, a nemzetközi biz­tonság, a népek közötti jobb megértés ügyéhez járultak hozzá pártküldöttségeink megbeszélései a belga szo­cialista pártok, a Holland Munkáspárt, a Holland Ke­reszténydemokrata Tömörü­lés, a Holland Szabadság és Demokrácia Néppártja, a Spanyol Szocialista Munkás­párt vezetőivel, illetve kép­viselőink részvétele a Né­met Szociáldemokrata Párt, az Olasz Szocialista Párt és a Pánhellén Szocialista Moz­galom kongresszusán. II. A Központi Bizottság jó­váhagyta a Kádár János elvtárs által vezetett párt- és kormányküldöttségünk je­lentését a KGST-országok vezetőinek 1984. június 12— 14. között Moszkvában meg­tartott találkozójáról. 1. A Központi Bizottság nagy jelentőségű eseménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, amelynek kö­zös állásfoglalásai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének arányát. Megállapí­totta. hogy a másfél évtized­del ezelőtt elfogadott komp­lex program kiállta a gya­korlat próbáját. A KGST- országok történelmi sikere­ket értek el a szocializmus építésében, nagy társadalmi programokat valósítottak meg, emelték népeik élet- színvonalát. Jelentős ered­mények születtek a szocia­lizmus anyagi-technikai bá­zisának bővítésében, a tudo­mányos és műszaki haladás­ban. Tovább erősödött sok­oldalú együttműködésük, ami nagymértékben segítette a tagországok, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság gazda­sági fejlődését. A KGST-or­szágok együttműködése hoz­zájárult a tőkés világgazda­sági válság hatásainak és kö­vetkezményeinek ellensúlyo­zásához. Országaink, népeink politi­kai és gazdasági érdekei egy­aránt megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emel­jük a KGST keretében meg­valósuló együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítése javítja a munka hatékonyságát, jelen­tősen elömozdíja a gazdasá­gi problémák megoldását, a tagországok fejlődését. A KGST felső szintű ta­nácskozása kifejezésre jut­tatta a tagországok készsé­gét a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel­re, az együttműködés fej­lesztésére valamennyi or­szággal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elhatározások teljes mérték­ben összhangban vannak hazánk érdekeivel és törek­véseivel. A Magyar Népköz- társaság kiveszi részét a ha­tározatok megvalósításából. A Központi Bizottság fel­hívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdasági irányító szerveket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott ha­tározatok következetes való­ra váltása érdekében tevé­kenykedjenek. 2. A Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdasági feladatok megol­dásán. A népgazdaság alap­jában a terv gazdaságpoliti­kai irányvonalával össz­hangban fejlődik. A terme­lés a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A külgazda­sági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közel állóan alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget tett. A belföldi fel- használás valamelyest meg­haladja a tervezettet. Az ipari termelés az el­múlt évekénél és a tervben előirányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 4 szá­zalékkal nőtt. A termelés a gazdálkodás eredményessé­gétől és az exportképességtől függően differenciáltan ala­kult. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munká­kat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyara­podott, a vágóállatok és ál­lati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgaz­dasági kapcsolataink. A ki­vitel az előirányzottat meg­haladóan, mintegy 6 száza­lékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közel állóan csökkent. A cserearányok to­vább romlottak. A rubelel­számolású áruforgalom a ko­rábbi éveknél kiegye'nsúlyo- zottabban alakult, a szállí­tások ütemessége javult. A nem rubelelszámolású devi­zabevételeket mérsékelte a múlt évi aszály és az érté­kesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházá­sok az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vállalati beruházások a ter­vezett keretek között ala­kulnak. A lakosság pénzjö­vedelme a számítottnál gyor­sabban, 9-10 százalékkal emelkedett. A fogyasztói ár­színvonal megfelel a terve­zettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bő­vült. Az áruellátás összessé­gében kielégítő. Az életkörülmények javí­tását szolgáló tervek meg­valósulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkozta­tottak több mint 80 . százalé­ka áttért a 40 órás munka­hétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredmé­nyeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékony­ságának javítása, a jövedel­mezőség és a gazdaságos ki­vitel növelése érdekében to­vábbi erőfeszítések » szüksé­gesek. Biztosítani kell, hogy a második félévben a kül­kereskedelmi áruforgalom, elsősorban az export a terv előirányzatainak megfelelő­en bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhang­ban a gazdasági teljesítmé­nyekkel és a terv előirány­zataival. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megkö­veteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számított­nak megfelelően alakulja­nak. A Központi Bizottság fel­hívja a kommunistákat, a vállalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeménye­zéseikkel, igényes, fegyel­mezett munkájukkal járul­janak hozzá az 1984. évi népgazdasági terv maradék­talan teljesítéséhez, további előrehaladásunk megalapo­zásához. III. A Központi Bizottság a szervezeti szabályzat elő­írásainak megfelelően elha­tározta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a pártnak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadalmi, gazdasági, ideo­lógiai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékenységének fő kérdéseit. A kongresszusnak az a legfőbb feladata, hogy hely­zetünk és lehetőségeink gon­dos elemzésével, munkánk kritikus vizsgálatával adjon választ a társadalmat legin­kább foglalkoztató kérdések­re. Az elmúlt évek eredmé­nyeire építve dolgozzon ki a következő öt évre reális, előre mutató, mozgósító programot. A Központi Bizottság ki­jelölte a kongresszus tartal­mi és szervezeti előkészíté­sével kapcsolatos tennivaló­kat. * * * A továbbiakban a Központi Bizottság szervezeti, szemé­lyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el ál­lami tisztségek betöltésére. (MTI) a Minisztertanács határozata személyi kérdésekről Tanácskozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Somogyi László életrajza Urbán Lajos életrajza Törzsgárdaíinnepség a kórházban

Next

/
Thumbnails
Contents