Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
1984. június 26., kedd Dilemma a sétálóutcában Az ősi időkben a kereskedelmi utak ott alakultak ki, ahol a legtöbb ember jártkelt. S későbben a vasúthálózat építését is ehhez igazították. A településeken pedig a vasútállomásokhoz vezető nyílegyenes utcák is tanúsítják az évezredekre visszanyúló ésszerű, gyakorlatias utak kialakulását. Ez villant fel bennem, amikor szombaton, június 23-án a csabai piacról elindultam hazafelé, s a vasútutcán (Tanácsköztársaság útja) a felszabadulási emlékműnél levő megállónál, autóbuszra vártam. De nem soká, mert közben egy asszony is odaért és a menetrendtáblát böngészte, miközben odaszólt nekem, hogy csak 20 perc múlva indul egy busz keleti irányba. Ezért aztán azt mondtam neki, hogy akkor én nem várok, mert 20 perc alatt hazaérek a Szabadság térre. S aztán a nyomomba szegődött, merthogy annyi idő alatt ő is hazaér, és befordult a Petőfi utcába, én pedig haladtam tovább a vasútutcán. Es az járt a fejemben: ugyan milyen gyakorlatias meggondolásból változtatták át sétálóutcává a vasút- állomáshoz'vezető utat? Mert más településen jártam már sétálóutcában. Említhetem a szegedi Kárász vagy a pesti Váci utcát. Csakhogy ezek mellékutcák! Vagy a csabai talán újítás, hogy ne csak beszéljünk az innovációról? De ebben az esetben, a szellemi alkotásra buzdító törekvés sántít előttem. Mert sehogy sem tudom fellelni benne az ésszerűséget, a gyakorlati hasznát. Mintha a gyakorlat fittyet hányna a sétálóutca kitalálóinak. Mert akármerre nézek, parkoló autókat látok. S ami természetes, hol beáll egy-egy autó a parkolóba, hol pedig elindul máshová. S aztán a bicikllzők, a motorkerékpározók közt, bizony nemigen szánja rá magát valaki, hogy korzózzon. Úgyhogy én is a járdán hoztam a piaci szatyrot. Bár a sétálóutca sok embert rákénysze- rít, hogy korzózzon. Merthogy meg kellett változtatni az autóbuszok menetrendjét, s eddig 10 százalékkal csökkent az utasok száma. De az sem kutya, hogy a mostani menetrend sok-sok kilométerrel meghosz- szabbította az autóbuszok útját. S azt a gyerekek is tudják, hogy a felesleges kilométerek is „eszik" a benzint és koptatják az abroncsokat. S amikor aztán a postához értem, ahol a sétálóutcának vége szakad, megálltam, mert felvillant bennem, hogy emiatt kellett a vasútutca belvárosi szakaszát elzárni az autóbuszok elől? Kár volt. Cserei Pál Folklór a vendéglőben? Korszerűsödő falusi vendéglátás Tovább kell javítani a falu, különösen a kistelepülések, a külterületek népességének életkörülményeit. Ebből eddig is jelentős feladatok hárultak a fogyasztási szövetkezetekre. Ezért jelölték meg a középtávú kereskedelempolitikai irányelveikben fontos tennivalóként az áruellátásban még tapasztalható aránytalánságok mérséklését. Ezt tartotta szem előtt a MÉSZÖV __eln öksége is legutóbbi ülélen, hiszen határozatot hozotf a szövetkezeti vendéglátás színvonalának fejlesztéséről: a közétkeztetés, a szolgáltatások bővítéséről. Megyénkben tavaly a vendéglátó-ipari forgalom elérte az 1,3 milliárd forintot. Ez a szám nagyobb ugyan az egy évvel korábbinál, összességében azonban a tervezett ütemnél jóval kevesebb. Az okokat kutatva a szakemberek szerint a bevétel 41,6 százalékát kitevő szerződéses üzletek tervezett árbevétele nem tükrözte teljesen a valóságot. A többletbevételt ugyanis a statisztika nem rögzítette. Akárhogyan is van, a gomba módra szaporodó magán- és té- eszüzletek hatással vannak a szövetkezeti vendéglátás forgalmára is. Szerencsére kedvezően alakult a fogyasztás szerkezete. Ételből ugyanannyit adtak el, mint 1982-ben, a kávéforgalom alig emelkedett, szeszes italokból pedig 2-3 százalékkal csökkent az eladás. Az más kérdés, hogy a „hiányzó” mennyiséget az élelmiszer- üzletekben vásárolják meg, ahol egyre több tömény ital és bor talál gazdára. A vendéglátás alfája és ómegája az árubeszerzés. Korábban a hiányos húsellátás okozott gondot. Az iparral való tárgyalások eredményeként javult a szállítás, pontosabban érkeznek a túrák, jobban ellenőrizni lehet a megrendeléseket, az ellátás általában jónak mondható. Sörből viszont továbbra sem képesek az igényeket kielégíteni. A sörkirendeltségek és az ÁFÉSZ-ek közötti vita évek óta tart, eredmény nélkül. Jellemző, hogy a szezonon kívüli hónapokban az import sörök rendszerint nem a meghatározott időben, hanem később, a hűvösebb napokon érkeznek a kirendeltségekre. Ilyenkor kevesebb hazai palackozott sört hoznak forgalomba, az importot pedig sáinte rákényszerítik az üzletvezetőkre, az ígérve: aki az utóbbit zokszó nélkül átveszi, kap magyar sört is. A sörellátást és -elosztást kedvezőtlenül befolyásolja az is, hogy Békés megyéhez 5 kirendeltség tartozik, a terület azonban nincs egyenletesen elosztva. A szükséges nyersanyagokat és készárukat a vendéglátás is a 'FÜSZÉRT-től szerzi be. Ezt a vállalatot viszont sok kritika éri. Nem mindig képesek biztonságos ellátást garantálni. Cukrászati alapanyagokból gyakori a hiány, a túrák több napos késéssel érkeznek a konyhákra, a cukrászüzemekbe. Az ÁFÉSZ-ek az elmúlt évben 12 új és felújított vendéglátó-ipari üzletet adtak át a megyében, amely csaknem 28 millió forintot emésztett fel. Az új osztály- basorolási feltételek szigorításával javult az üzletek technikai felszereltsége és az általános környezeti kultúra. Ennek ellenére sok még a gond. Sajnálatos, hogy néhány szövetkezetben elengedik a fülük mellett a megyei szövetség figyelmeztetését: idejében kezdjék meg a felszerelések, eszközök javítását, karbantartását. Volt olyan üzlet, ahol még május első napjaiban sem kezdtek hozzá az egy éve nem használt fagylaltgépek, hűtőberendezések kipróbálásához, javításához. Így aligha lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezeti vendéglátásban is egyre kevesebb fagylaltot kínálnak. Jelenleg a szövetkezeteknek 451 melegkonyhás éttermük (vendéglő, ételbár), cukrászdájuk és presszójuk, illetve italboltjuk és büféjük van. Ez hűen tükrözi a községekben, a falvakban élő emberek lehetőségeit. Kevés a melegkonyhás, kis alapterületű üzlet. Talán nincs is a megye gasztronómiai hagyományait őrző és népszerűsítő vendéglátóhely. Legtöbb a III. osztályú üzlet, amelyből 252 található, II. osztályúból csak 26 üzemel Ez nagyjából megfelel az igényeknek, hiszen a magasabb kategóriájú egységek árai meglehetősen magasak. Sajnos, a szerződéses üzletvezetők többsége nem tartotta meg az ígéretét, miszerint jó minőségű és választékos ételt szolgálnak fel. Inkább előtérbe helyezik a szeszes italok eladását. Természetesen a színvonal megítélésénél nagy szerepe van a szolgáltatásoknak. Mert egyre több falusi vendéglőben húzza a prímás, a presszóban modern zene szól. De az egyéb rendezvények, mint a pódiumműsorok, a gasztronómiai bemutatók, kiállítások is népszerűek. Tavaly több mint 280 ilyen rendezvényt tartottak az ÁFÉSZ-ek, főleg Szeghalmon, Sarkadon, Gyomaend- rődön, Orosházán, Mezőko- vácsházán és Gyulán. Néhány szövetkezet jól működő folklóregyüttest tart fenn. Jó lenne, ha ezek a művészeti csoportok olykor-olykor a vendéglőkben, az éttermekben is fellépnének. Mindent egybevetve: a gondok ellenére korszerűsödik a falusi vendéglátás, amelyért nagyon sokat tesznek a fogyasztási szövetkezetek, hiszen komolyan veszik az ellátási felelősséget. Az ÁFÉSZ-ek és a velük együttműködő valamennyi szervezet még összehangoltabb munkájára van azonban szükség, hogy vonzóbbá, kulturáltabbá váljon a vendégfogadás a kisebb településeken. Seres Sándor Táborozás Káptalanfüreden Az idén ismét megnyílt az 1982-ben közegészség- ügyi okokból bezárt 12 káptalanfüredi úttörőtábor. Annak idején — egy tömeges fertőzés vizsgálata során — az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot nem találták megfelelőnek az illetékes közegészségügyi hatóságok. A gond még az elmúlt évben sem oldódott meg kielégítően. A fenntartóknak — és sajnos a gyerekeknek is — várniuk kellett mindaddig, amíg a táborok minden . szempontból nem feleltek meg a közegészségügyi előírásoknak. Az eredetileg tervezett 12 millió forint helyett végül is 15 millió forintot kellett * a táborkomplexum vízellátásának és szennyvízelvezetésének megoldására költeni. A többletkiadás abból adódott, hogy a talajmunkák nagyobb részét kőzetben kellett végezni. A közegészségügyi szempontból most már kifogástalan káptalanfüredi táborokban az idén 10—12 ezer úttörő élvezi majd a balatoni nyár örömeit. flz új KRESZ-ről Gyalogosok közlekedésének szabályai, magatartás gyalogosokkal szemben (III.) Jelen cikk tartalmát tekintve a gyalogosok—járművezetők kapcsolatának eddig is meglevő, valamint módosított szabályait, ezen szabályokhoz kapcsolódó helyes magatartási formák magyarázatát — részben terjedelmi okok miatt is, a teljesség igénye nélkül — kívánja a kedves olvasó elé tárni. A módosítás és kiegészítés például a lakó-pihenőövezetre vonatkozó közlekedési szabályok bevezetésével tovább erősíti a KRESZ- nek soha sem titkolt azon célját, hogy a közlekedés legvédtelenebbjeit támogassa. Ugyanakkor a járdán való várakozást bizonyos esetekben legalizálva teret enged a járműveknek a gyalogosok rovására. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, mely szerint annak ellenére, hogy a KRESZ idevonatkozó szabályai hazánkban hosszú évek óta a gyalogosforgalom biztonságának növelésére törekszenek, a gyalogoselütések — különösen a „zebrán” — nem csökkentek. Nem egyértelmű, hogy ennek a forgalom növekedése, a járművezetők helytelen — a gyalogossal szembeni — agresszív magatartása az oka. önkritikusan meg kell jegyezni, hogy a gyalogosok közlekedésével kapcsolatban az elmúlt években kizárólag csak azt hangsúlyoztuk, miszerint a 21. § (7) bek. „A kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van ...” Szijite szó sem esett arról, amit ugyancsak a 21. §-ban találhatunk, és az úttestre lépő gyalogosra minden esetben vonatkozik, függetlenül attól, hogy a járműforgalommal szemben elsőbbsége van vagy nincs. 21. § (6) bek. „A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.” Azoknak a konfliktusoknak, amelyek a „zebrán” közlekedő gyalogos és a „zebra” felé közeledő jármű vezetője között kialakulnak, sok esetben az az oka, hogy a gyalogos a biztonságáról való meggyőződés nélkül lép az úttestre. Jármű és gyalogos ütközése esetén biztos, hogy a gyalogos a védtelenebb, a sérülékenyebb. Érthetetlen, miért nem tudatosult ez ä gyalogosok körében. Az úgynevezett „Műszaki KRESZ”- ben előírt lassulási értékeket figyelembe véve (2,5 m/sec’—5,8 m/sec’) a jármű típusától függően a féktávolság 40 km/h sebességnél 21 m-tői 36 méterig, a megálláshoz szükséges idő 2,8 sec-tól 5,5 sec-ig terjed. Tehát a gyalogosnak hibás döntés esetén is lenne lehetősége mozgásának irányát, sebességét változtatni annak érdekében, hogy az elütést elkerülje, ha figyelemmel kísérné a közlekedő járművet. Megjegyzendő még, hogy az ember sebesség- és távolságbecslése korántsem olyan jó, mint amilyennek tartják. A sebességet általában alá-, a távolságot pedig túlbecsülik. Mindezeket figyelembe véve kimondható az, miszerint igaz, hogy a gyalogosnak a kijelölt gyalogosátkelő-helyen a járműforgalommal szemben elsőbbsége van, de ugyanennyire igaz az is, hogy az úttestre lépése előtt meg kell győződnie áthaladásának veszélytelenségéről. A fentiek fokozottan figyelembe veendők mindazokon a helyeken, ahol a gyalogos átkelhet az úttesten, de a járműforgalommal szemben elsőbbsége nincs. A gyalogosra vonatkozó tilalmak köre (21. § (9) bek. g pont) kiegészül: „A gyalogosnak tilos az úttesten áthaladni, ha a közelben- gyalogos alul- vagy felüljáró van. A járművezetők gyalogosokkal szembeni magatartásának szabályait a módosítás egy kivétellel változatlanul hagyja. 43. § (3.) bek.: „A kijelölt gyalogosátkelő-hely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni, és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.” Tehát nem mérlegelhető a továbbhaladás akkor, ha az előttem másik sávon haladó jármű vezetője fékezni kezd, de én úgy látom, hogy szerintem tovább lehetne haladni a gyalogos elsőbbségi jogának megsértése nélkül. Nagyon sok gyalogos nem vezet járművet, de minden járművezető egyben gyalogos is. A gyalogláshoz nem kell vizsga, közlekedési engedély, nincs szükség az orvosi alkalmasság pecsétjére sem, de mindez nem jelenti azt, hogy a gyalogos nem köteles ismerni a közlekedés szabályait. Befejezésül azzal a kéréssel fordulok a kedves olvasóhoz, hogy gondolkozzon el az alábbi idézet (a KRESZ szabályait bevezető mondatokról van szó) szavain és mély értelmén, hiszen megvalósulása mindnyájunk, gyalogosok és járművezetők érdeke. „A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa, és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.” Börner István, a megyei tanács vb közlekedési osztály csoportvezetője (Folytatjuk) Ifjúsági üdülőcentrum Tiszafüreden Ifjúsági kiránduló- és üdülőcentrumot avattak Tiszafüreden, a Tisza kettő vízlépcső tározó tava mentén levő üdülőkörzetben. Az ötvenhárommillió forintért épült ifjúsági centrum az üdülőkörzet első nagy létesítménye. Egyszerre négyszáz fiatal részére biztosít gondtalan nyaralást a tározó tó partján • (MTI-fotó: Csikós Ferenc felvétele — KS) Társadalmi összefogás Muronyban Mindenképpen eredményesnek tekinthető az a hulladékgyűjtés, amelyet az operatív bizottság a helyi szervek támogatásával ez év tavaszán rendezett Muronyban. Amint Bukva Vilmos, a községi népfrontbizottság elnöke elmondta, nemcsak a tanács, a lakosság és az úttörőcsapat vette ki részét a munkából, hanem a Lenin Tsz és a Hidasháti Állami Gazdaság is nagyban hozzájárult* az akció sikeréhez. A .felkészülés időszakában szórólapokat osztottak szét, majd az iskola tanulói házról házra járva gyűjtötték ösSze a több mint 26 tonna vas-, papír- és egyéb hulladékot, majd segédkeztek a rakodásban. Az úttörőcsapat 22 ezer forintot kapott, s ezt az összeget magnetofon és sátrak vásárlására kívánja felhasználni. Ezenkívül több ezer forint jutott a lelkiismeretesen dolgozó felnőttek jutalmazására. Egyébként minden héten rendeznek papírgyűjtést a községben, s a szervezők már eddig is sok hasznos tapasztalatra tettek szert. Jó volt az is, hogy a lakosok időben kihelyezték a házak elé a hulladékot, amelyet azután a MÉH Vállalat tehergépkocsijai szállítottak el. A tanács és a népfront szoros kapcsolatára jellemző, hogy tavaly és az idén is megtárgyalták a település- fejlesztés további lehetőségeit. Mikló Géza vb-titkár megemlítette: június 30-ig kidolgozzák az új együttműködési megállapodás legfontosabb kérdéseit. Várhatóan már ezek közé tartozik például az a javaslat is, amely arra vonatkozik, hogy a végrehajtó bizottság és a HNF közösen vizsgálja meg a nők foglalkoztatásának és szociális helyzetének témakörét 1984 II. felében. Ugyancsak az összefogás erősítését példázza az a lépés is, mely szerint a HNF folyószámlát nyitott a helyi takarékszövetkezetben. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemek az általuk felajánlott összegeket befizethessék a szolidaritási alapra, valamint az új Nemzeti Színház építésére. —y—n
