Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
1984. június 22., péntek Társadalmunk megbecsült tagjai a kisiparosok Interjú Molnár Józseffel, a KIOSZD elnökével Molnár Józsefet 1976 decemberében, a Kisiparosok Országos Szervezetének VII. küldöttértekezletén, ötvenévesen választották meg először az országos választmány és a vezetőség tagjának, illetve elnökének. A kisiparral azonban már régen kapcsolata van, hiszen motor- szerelő és géplakatos szakmát tanult Törökszentmikló- son, majd közlekedés-gépészmérnöki oklevelet szerzett, és többek között elvégezte a Politikai Főiskolát. A 100 ezer kisiparos társadalmi megítéléséről, helyéről, szerepéről, gondjairól, a Békés megyei szervezet munkájáról kérdeztük az országos szervezet elnökét. — Munkahelyem az ország. Így közvetlenül ismerem a megyei és a helyi szervezet munkáját. Ehhez nagy segítséget adnak az or-' szágos és a megyei testületek érvelő, bíráló megjegyzései. Többször részt vettem a Békés megyei testületek ülésein és egyéb fórumokon. Itt is nagyok a változások. Ez elsősorban a tagok magatartásán, munkáján és a társadalmi megítélésében lemérhető. A megye kisiparosai megbecsült tagjai a közösségnek. Közéletiségük tükrözi szövetségi politikánk helyes gyakorlatát. Szervezetünk, a KIOSZ mind jobban megfelel Békésben is a társadalom és a tagság érdekeinek. Bár a tisztségviselőknél és a munkatársaknál még tapasztalható bátortalanság, a jogok és a kötelezettségek érvényesítésénél olykor bizonytalanok. Munkájukra az útkeresés a jellemző. Az országos vezetőség ez év harmadik negyedében tekinti át a megyei vezetőség irányító, segítő és ellenőrző tevékenységét. — Milyen szerepet vállal a kisipar a termelésben, az exportban, az importot helyettesítő termékek gyártásában? Kon- kurrenciát jelentenek-e a gazdasági munkaközösségek, gátolja-e ez a folyamat a vállalatokkal és a szövetkezetekkel való együttműködést? — A , kisipari árutermelés csak a közelmúltban kezdett erőteljesebben kibontakozni. A teljes bruttó termelés értéke tavaly 42 milliárd forint volt, amelyből 21,8 milliárdot az árutermelés és az építés tett ki. Ez mindenképpen elmaradt az igényektől és a lehetőségektől. Elsősorban az egyedi megrendelések kielégítése, az áru- választék bővítése, a kisszériás termelés, a háttéripari termékek gyártása, valamint a kisebb export a jellemző. A kisipari közvetlen és közvetett kivitel az elmúlt évben a becslések szerint meghaladta az 500 millió fprin- tot, ez az előző évek kétszerese. Meg kell mondani, hogy a gazdasági munkaközösségek közül a vállalati gmk-k komoly verseny elé állították az iparosokat. Ugyanis a vállalatok megrendeléseiknél előnyben részesítik a saját munkaközösségeiket, amely kihat a vállalatok és szövetkezetek, valamint a kisiparosok közötti együttműködésre. Több megyében a szobafestő, a mázoló, a villanyszerelő kisiparosoknak nincs elegendő munkájuk. — Milyen arányt képvisel a. kisipar a szolgáltatásokban? Mit próbálnak tenni a hiányzó szakmák pótlására, milyen gondokkal küzd a tanulóképzés? — A kisipari szolgáltatás részaránya a szolgáltatás ösz- szes fogyasztási szolgáltatásaiból tavaly elérte az 50,4 százalékot. Ezen belül a lakossági szolgáltatások megközelítik az 57 százalékot. Az 1982-es reprezentatív felmérések szerint hazánkban egy lakos átlagosan 2159 forintot költött fogyasztási szolgáltatásokra, amelyből 1176 forintot a kisiparosoknál hagyott. Legtöbben a hagyományos javító és méretes, ezen belül többek között a ruha- és vegyesipari javító szolgáltatásokban dolgoznak. A lakosságnak az építőipari javító-karbantartó szolgáltatások több mint 80 százalékát a kisiparosok vállalják. Valamivel szerényebb a részesedésük a mosásban, a kelmefestésben, a vegy- tisztításban és a híradás- technikai cikkek javításában. Egyes szakmákban, mint a cipész, a férfi szabó, a férfi fodrász, általában nyugdíjasok dolgoznak. Az utánpótlás nincs megoldva. Mindez különösen a kistelepüléseken okoz gondot. Nemrég az országgyűlés tárgyalta az oktatás átfogó fejlesz* tésének a lehetőségeit. Ennek szellemében mindenekelőtt az alapszakmai képzés erősödik. Az a cél, hogy könnyen átváltható, több szakmája legyen az új nemzedéknek. Ez érvényes a kisiparra is. A tanulók száma egyébként nő, hiszen 1981-' ben 4500, az elmúlt esztendőben pedig 6290 fiatal tanult kisiparosoknál. Előrelépést jelent, hogy a 19 hiányzó szakmában a KIOSZ társadalmi-tanulmányi ösztöndíjat ad. Fontos feladatunknak tekintjük a felnőttek szakmunkásképzését is, szorgalmazzuk, hogy a mesterek a második, illetve a kiegészítő szakmát. is megtanulják. — A termeléshez, a szolgáltatáshoz anyag és gép kell. Milyennek tartja a kisiparo- * sok fejlesztési és beszerzési lehetőségeit? — A kisipari műhelyek felszereltsége általában elmarad a kívánatostól, csupán 10—15 százalékuk tekinthető korszerűnek. A legtöbb kisiparos 30—50 éves gépeken termel, elavult technológiával. Ezt felismerve az utóbbi két évben az intézkedések hatására javult valamit a műszaki színvonal. Hatásuk azonban még nem érződik. Tavalyelőtt viszont létrehoztuk az Állami Fejlesztési Bankkal közösen a Kisüzemi Innovációs Irodát. Segítségével néhány közismert találmány már megvalósult a kisiparban. Az eszközök és az anyagok beszerzésében azonban nincs frontáttörés. Sajnos, hiány- gazdálkodásunkból eredően számottevő javulásra a jövőben sem számíthatunk. Krónikus hiánycikkek, áruterítési gondok, szubjektív megkülönböztetések nehezítik a munkát. Még mindig nem sikerült érvényt szerezni az árhivatal irányelvének, így a kisiparosok csak kiskereskedelmi áron tudják beszerezni a szükséges anyagokat, gépeket. — Az utóbbi években több jogszabály jelent meg, amelyek zöme kedvező a kisiparosoknak. Közülük melyek a legfontosabbak, és melyeken kellene változtatni, finomítani? — A döntések, jogszabályok közül az egyik legjobbnak tartom az iparjogosítvány kiadásának állampolgári joggá tételét, a kisipar tevékenységi körének a bővítését, a közületi munka- vállalási értékhatár eltörlését, az alkalmazotti létszám növelését. Jelentős eredménynek tartom, hogy a kisiparosok is bekapcsolódhattak a teher- és a személy- fuvarozásba. A társadalom- biztosítási jogszabály alapján ez a réteg is teljes körű ellátásra jogosult. Fontos még a minőség- és a munkavédelemre hozott szabály is, amely védi a megrendelők érdekeit, és biztonságosabb munkára ösztönöz. — Milyen a kisiparosok adóbevallás! és fizetési morálja? Mi a véleménye a kisiparosok jövedelméről és arról, hogy gyakran nem adnak számlát a magánkereskedőknek, a lakosságnak? — Az új jövedelemadó- rendelet nagyon fontos a kisipar gazdasági szabályozásában. A réginél nagyobb anyagi érdekeltséget garantál. Ugyanakkor az árrendelet korszerűsítésére van szükség, amely előreláthatólag az év második felében jelenik meg. Sajnos, a kisiparosok adóbevallási és fizetési morálját nem tekinthetjük jónak. Ezt a megállapítást igazolja többek között az is, hogy 1983-ban az adóbevallásoknak csak a 34 százalékát fogadták el. Ez az arány ebben az évben tovább romlott. A fizetési morál sem javult országosan és váltó1 zatlanul magas az iparosok tartozása. Tagságunk jövedelme általában megfelel a társadalmi jövedelempolitikai elveknek. Egyre jobban érvényesül a több munkáért nagyobb jövedelem elve a kisiparban is. Az új adórendelet kedvező hatása még nem érződik, ezért előfordul, hogy nem adnak számlát egyes mesterek, amely ösz- szefügg a jövedelem eltitkolásának a szándékával is. — Azt tapasztaljuk: a kisiparosok is egyre drágábban dolgoznak, hiszen az ő költségeik is nőnek. Mit érvényesíthetnek az árakban a termelő és a - szolgáltató kisiparosok és* mit nem? — A kisipari árak szabad árak. Természetesen az érvényes rendeletek meghatározzák az áthárítható és az át nem hárítható költségeket. Ennek érvényesítését elsősorban az nehezíti, hogy az utóbbi években jelentősen növekedtek a saját és az alkalmazottak bére után fizetendő járulékok, a villanyáram-, a gáz-, a műhelybérleti díj. Mindezeket figyelembe véve a tényleges termelési költségeknek a teljes áthárítása valóban nagyon megnövelné a kisipari termékek és szolgáltatások árait. Véleményem szerint az „okosan gazdálkodó” kisiparos nem feltétlenül az árak emelésével juthat többletbevételhez, hanem hatékonyabb munkával, ésszerűbb költséggazdálkodással, az úgynevezett versenyárak alkalmazásával. — A kisiparosokkal beszélgetve biztosan szóba kerülnek a kontárok. Mit ért ön e minősítés alatt? Ennyire aggasztónak tartja a mai állapotokat? — A kisipari szóhasználat szerint kontárnak azt nevezzük, aki iparjogosítvány nélkül űzi az ipart. A közterhek emelkedésével, a verseny éleződésével egyre többször esik szó a kontárokról. Szervezetünk ebben a kérdésben ma még egyedül van. Javaslatunkra 5 ezerről 10 ezer forintra emelkedett a kontárkodásért kiszabható bírság felső határa. Ezzel és a nehezen végrehajtható jogszabállyal azonban nem sokat érünk. A tanácsok szakigazgatási szervei alig lépnek fel ellenük. Pedig az elnézés, az enyhe büntetés gyengíti az állampolgári fegyelmet. — Köszönjük a beszélge- tésí. Seres Sándor Fotó: Gál Edit Hz új KRESZ-ről Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok közlekedése (II.) Ha lakott területen lévő földúton fizikailak lehetetlen kerékpározni, a kerékpáros a járdán közlekedhet a gyalogosforgalom zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/óra sebességgel. Segédmotoros kerékpárral azonban tilos a járdán közlekedni. Ilyen helyen a segédmotoros kerékpárt a járdán csak tolni lehet. Ha az úttesten tábla vagy szabály tiltja a kerékpározást, akkor a járdán sem szabad kerékpározni. A kerékpárt azonban az úttesten vagy a járdán szabad tolni a gyalogosforgalom zavarása nélkül. Főútvonalon 12. életévét be nem töltött gyermek nem kerékpározhat. A főútvonal melletti kerékpárúton azonban 12 éven aluli gyermek is közlekedhet kerékpárral, 6 éven aluli csak felnőtt felügyelete mellett. Kerékpáron csak 18 éven felüli vezető szállíthat egy 10 éven aluli gyermeket megfelelő pótülésen úgy, hogy a vezetőt ne akadályozza a vezetésben. Segédmotoros kerékpáron személyt szállítani tilos. Csomagot vagy egyéb tárgyat úgy szabad szállítani, hogy az a vezetőt ne akadályozza, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. A kerékpáron vagy segédmotoros kerékpáron szállított tárgy akkor akadályoz a vezetésben, ha a kormányzást, a hajtást, vagy az egyenesen való haladást bizonytalanná teszi. Például, ha a kerékpáros egyik kezében olyan tárgyat szállít, ami miatt csak egy kézzel foghatja a kormányt és nem tud megfelelő irányjelzést adni. A kormányzásban, hajtásban akadályozott kerékpáros tolhatja kerékpárját. Ha a gyalogosforgalmat zavarná, az úttest jobb szélén keli kerékpárját tolnia. Ilyenkor éjszaka és korlátozott látási viszonyok között — a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő időben észlelhető — lámpát kell vinnie. A kerékpáron vagy segéd- motoros kerékpáron szállított tárgy oldalra nem nyúlhat ki a kormány szélességénél jobban. Előre és hátra legfeljebb I métert kinyúlhat. Ilyenkor azonban fokozottan ügyelni kell az előbb leírtakra. Kerékpárral — a vonó járműhöz biztonságosan kapcsolt — utánfutó vontatható. Az utánfutó össztömege (az utánfutó és rakomány együttes súlya) nem haladhatja meg a 70 kg-ot, szélessége legfeljebb 70 cm lehet. Egytengelyen lévő kétkeré- ken kell gördülnie. Hátul a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával és a pótkocsira előírt háromszög alakú fényvisszaverővel kell felszerelni. A hátsó helyzetjelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó világítását kikapcsolja. Erre azért van szükség, mert a kereskedelmi forgalomban kapható kerékpár-áramfejlesztő három fogyasztó ellátására nem képes oly mértékben, hogy a fényerő megfelelő legyen. Segédmotoros kerékpárral utánfutót nem szabad vontatni. Közlekedési balesetek során igen sok segédmoto- roskerékpár-vezető szenved súlyos fejsérülést, melynek veszélyes következményeit azt hiszem, nem kell részletezni. A jogszabály-módosítás a segédmotoroskerékpár-vezetők életének védelme érdekében rendeli el, hogy 1986. január 1-től a segédmotoros kerékpáros, ha lakott területen kívül közlekedik, köteles bukósisakot yiselni. Lakott területen belüli közlekedésnél nem kötelező ugyan a sisak viselése, de a már említett oknál fogva tanácsos. A kerékpárosoknak és segédmotoros kerékpárosoknak a leírt szabályokon kívül ismernie kell a járművek forgalmára vonatkozó általános szabályokat és azokat maradéktalanul be kell tartani. Különösen az irányváltoztatás, kanyarodás és elsőbbség szabályainak megszegéséből eredően történik sok kerékpáros baleset. Elfeledkeznek az irányváltoztatás, kanyarodás előtti kötelező körültekintésről, irányjelzésről. Kihajtanak az elsőbbséggel rendelkező jármű elé, amikor az már annyira közel van, hogy az ütközés elkerülhetetlen. Mindkét manővernél megállapítható, hogy a kerékpárosok többsége tévesen becsüli fel a gépjárművek távolságát és közlekedési sebességét. Talán azért van ez, mert a kerékpáros saját sebességét veszi alapul, elfeledkezik egy nagyon fontos tényről: amíg a kerékpáros egy másodperc alatt 5—6 métert halad, egy 60 km/óra sebességgel haladó gépjármű féktávolsága 45—50 méter. Ezen belül tehát képtelen megállni bármilyen jó vezető üj a volán mögött. Elsőbbségadáskor és minden manőver végrehajtása előtt ezt okvetlenül figyelembe kel] venni, mert a tévedésért az életével fizethet a kerékpáros. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell említeni egy több évtizede vajúdó problémát: a kerékpár kivilágításának elmulasztását. E szabálysértés több évtizede okozza emberek halálát. Az elmúlt évben megyénk útjain több mint 10 kivilá- gítatlan kerékpárost gázoltak halálra. A különböző fényvisszaverő anyagok alkalmazása a kerékpáron nagyon jó és nagyon hasznos. Nem helyettesíti és nem helyettesítheti azonban a kerékpárok éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén kötelező kivilágítását. A közlekedés jogi szabályozásának célja a közlekedő ember életének, testi épségének védelme. E cél azonban csak akkor valósul meg, ha a közlekedő ember a szabályokat betartja. Fegyelmezett közlekedéssel, a többi közlekedők iránt tanúsított türelemmel és alkalmazkodással vegyük elejét az egyre gyakoribb közúti tragédiáknak. (Folytatás következik) Reklám - egyre hatékonyabban II Liget utcaiak gyermeknapja Békéscsabán a Kner Nyomdában tartotta június 20-án taggyűlését a Magyar Reklámszövetség Békés megyei szervezete. A megyei szervezet 1980 nyarán alakult, s jelenleg 21 jogi személy és több mint ötven szakember a tagja. Baráth László, a megyei szervezet titkára beszámolójában az eddig végzett tevékenységet tekintette át, a továbbiakban a szervezet előtt álló feladatokról beszélt. Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára hozzászólásában szólt a reklám gazdasági felhasználásának ^fontosságáról, elemezte a reklámszakember-oktatás helyzetét. Mint mondotta, napjainkban tizenhat megyében működik helyi szervezet. A Békés megyei a jó közepesek közé tartozik. Befejezésül arról szólt, hogy a reklám egyre inkább betölti' szerepét mindennapi életünkben. Ezt követően Kiss Sándor- né, a Szivárvány Kereskedelmi Vállalat reklámfőnöke az idei velencei reklámfilmfesztivál díjnyertes alkotásairól és a budapesti tavaszi fesztivál versenykirakatairól készített videofelvételekhez fűzött szóbeli kiegészítőt. v. I. (Tudósítónktól) Orosházán a Liget utcai lakótömbben és a környéken élők tartalmas programokat szerveznek évről évre a gyerekeknek, hogy jobban megismerjék egymást az ezen a vidéken élő emberek. Az elmúlt évben rendeztek először jól sikerült gyermeknapot, amelyet ezen a nyáron megismételtek. A határőrség honvédéi kutyabemutatót tartottak a gyerekeknek, míg a 4. számú általános iskola úttörői mesejátékkal szórakoztatták a közönséget. Gombfocibajnok- ság, kerékpárügyességi verseny, zsákban futás, cserebere, bábkészítés és aszfaltrajz, tejivó verseny is szerepelt a programban. Az ÁKG KISZ-bizottsága és a városi tanács anyagiakkal is támogatta a lakótelepiek kezdeményezését. A 14 lépcsőházban, a közel 200 lakásban majd’ 700 ember él, akiknek többsége fiatal, családos. Nagy jelentőségű volt hát ez a rendezvény, amely színesebbé, változatosabbá tette ezen a napon a környékbeliek életét. Farkasné Szverle Gizella tanácstag
