Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
o 1984. június 20., szerda Szomszédolás oélumarorsiáb „Tanyából üdülő, lámpától a luxuskényelemig” címmel közöl tudósítást a Dél- magyarország. Az írásból megtudjuk, hogy az üdülésnek ez a formája nem teljesen új. Ez a szokás az évek során valahogyan elfelejtődött, s csak mostanában látszik ismét feléledni, kissé megváltozott formában. Csongrád megyében alakítottak ki az elmúlt években tanyákat üdülés-pihenés céljára. A Szeged Tourist 1982-ben kezdte meg Csongrád megyében az idegenforgalmi forgalmazásra alkalmas tanyák felkutatását, s már abban az évben vendégeket is fogadtak. A petróleumlámpástól a luxuskényelemig, az állattartásra berendezettől a fenyőerdővel körülvettig elég széles a skála. Az idén nyáron két vendégnek naponta 180—250, három-, négytagú családnak 360—400, öt-, hattagú csoportnak pedig 450— 600 forintért kínálják fel az üdülőtanyákat. Ezzel egy- időben a Szeged Tourist az idén nyáron egyidejűleg 80— 90 vendégnek tud üdülési lehetőséget kínálni a legújabb, a dorozsmai és a Sárgán levő üdülőházakban, a rúzsai panzióban. „Úpusztaszer a miénk!” Az elmúlt évben adta hírül laptársunk a Szegedi Városépítő Egyesület megalakulását. Az írásból kitűnik, hogy az emlékpark gondozásában, szépítésében Szeged város szocialista brigádjai is jelentős részt vállalnak. Az egyik szocialista brigád tagja így vall: „A bontott tégla olcsóbb, mint a gyártól vett. Aki spórolni akar, az az előbbiből vásárol. Igen ám, csakhogy ,a bontott tégláról le kell vakarni a rákötött maltert. Nem éppen szívderítő munka. Száll a por, rárakódik az emberre. Nem törődünk vele, magunknak csináljuk.” „A csúszópénztől — az umbuldáig.” Meglehetősen kacskaringós történetet tárt olvasói elé a lap az élet furcsaságairól, fonákságairól. Az egyik riportalany így meséli: „Higgye el, ha más meséli, talán el sem hiszem, hogy egyesek mennyire szemérmetlenül és tisztességtelenül kereskednek. A kisujjukat sem keli megmozdítaniuk, és ezreket vágnak zsebre, csak azért, mert ők állnak a pult mögött, vagy olyan beosztásuk van, ahol kivételt tehetnek, ha lepénzelik őket. Keserves, kemény munkával, fillérekből szedjük össze a pénzt. Télen felváltva virrasztottunk az urammal, fűtöttünk és lestük a hőmérőt a szegfűpalántákat védő fólia alatt. Elképzelheti, mekkora volt az öröm, amikor megtudtuk, lesz gázunk. Hát lett! De hogyan?! És mennyiért?” Az írásból kitűnik az is: az a szakember, aki 37 éven át gázszerelőként hasonló munkákon dolgozott, saját magának nem szerelhetett gázt. Ráadásul kazánt és egyéb szerelvényt csak hosszas utánjárásért, csúszópénzért kapott. Végül is így emlékszik: „Amikor már sokszor láttak az üzletben, és meggyőződtek vásárlási szándékom komolyságáról, csak akkor álltak velem szóba. Akkor ajánlotta fei az egyik illető, hogy darabonként 100 forint kenőpénzért annyi szerelvényt kapok, ameny- nyi kell." „Diákszínpad újabb sikerek kapujában.” Június végén, július elején rendezik meg Kazincbarcikán az amatőr színházak nemzetközi fesztiválját. A színjátszó mozgalom rangos seregszemléjére meghívást kapott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium és a megyei művelődési központ diákszínpada is. A hangulatos írásból kitűnik, hogy a társulat több éve már együtt játszik, szép sikerek állnak mögöttük. niAc nout Árjái (CrisOQMKi HAJDÚBIHARI NAPLÓ „Egresárháború.” Az írásból kitűnik, hogy két, igazán nagy tételben felvásárolható, illetve értékesítő partner van ma jelen Haj- dú-Bihar piacán: a Debreceni Konzervgyár és a Hun- garofruct. Kettejük megbízásából a TSZKER megyei kirendeltsége, a derecskéi, illetve a debreceni szövetkezetek végzik a felvásárlást. Az eredetileg egyeztetett elképzelések szerint 10 forint 50 fillér volt az egres felvásárlásának nyitó ára. Aztán ahogyan kiderült, a tervezettnél kisebb a termés, úgy emelkedtek az árak. Előbb lett 11, aztán 12, most a konzervgyár 13 forintot ad egy kiló egresért, a TSZKER. megbízásából a termelőszövetkezetek 14 forintért veszik. Vajon tovább tart-e az árháború? Az írásból kitűnik: ahhoz, hogy a feldolgozó ipar dolgozzon, nyersanyagra van szükség. Ha kevés az áru, vagyis az egres, ezért hajlandók akár többet is fizetni. „Carmen a katedrán.” Varga Magda operaénekesnő, a Csokonai Színház egykori kitűnősége, aki valósággal összeforrott Carmen szerepével, immár öt éve visszavonult a színpadtól. Ám az elmúlt, éveket sem töltötte tétlenül: tanári munkát vállalt Debrecenben a zeneművészeti főiskolán, mi több, az elmúlt évben docenssé nevezték ki. A művésznő erről így vall: „Engem tükröz az életem, azonos vagyok önmagámmal. Tükröz a közvetlen környezetem, jellemez a munkahelyem, egykor a Csokonai Színház, most a zeneművészeti főiskola.” CSONGRÁD If V V« V Ék V> * marii X» M MX. MjTM, * „A rettenet napjai.” Ma már az emberek többsége el sem tudja képzelni azt a kegyetlenséget, embertelenséget, ami a megyében lakók egy részét, a' zsidó lakosságot 40 évvel ezelőtt sújtotta. A megbélyegző sárga csillagot viselő emberek itt éltek közöttünk, szomszédaink, ismerőseink voltak. Éppen 40 esztendeje annak, hogy 1944 júniusában túlzsúfolt marhavagonokban elindították őket Szegedről Auschwitz felé. Kévésén vannak, akik még élnek közülük, akik túlélték a rettenet világát. Közülük való a makói dr. Báron Fe- rencné. A szemtanú hiteles elmondásával idézi a kegyetlen múltat. „öt év óta közlekednek trolibuszok Szegeden.” Jelentős dátum volt a szegedi közlekedés történetében 1979. április 29.: ekkor indult meg a városban a trolibuszközlekedés. Az első járat kocsijai még a Bartók Béla térről az újszegedi gyermek- kórházig szállították az utasokat, hogy aztán további troliszakaszok kössék össze a város távoli pontjait, a külső városrészeket és a lakótelepeket egymással, a városközponttal. A trolibusz- közlekedés előnyeiről olvashatunk, a javítás, a karbantartás és az üzemeltetés gondjairól, a továbbfejlesztési tervekről is szól az újságíró. összeállította: —sz— Gondoskodni az öregekről Segély, napközi, szociális otthon Megyénk lakóinak száma több mint 430 ezer, közülük 101 ezer nyugdíjkorhatáron, 86 ezer pedig már 60 éven felüli. Az idős korúak aránya — a fővárost kivéve — nálunk a legmagasabb a többi megyékhez viszonyítva. A megyei tanács egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetője, dr. Varga Erzsébet, főelőadója, Herzberger Tibor- né tájékoztatott bennünket arról, hogy társadalmunk milyen szociális gondoskodással támogatja a rászoruló, magányos, idős embereket. — A társadalombiztosítási kiadások közel kétharmadát a nyugd-'jra fordított összeg jelenti, amely tavaly - megyénkben 2 milliárd 800 millió forint volt, az idén pedig előreláthatóan meghaladja a 3 milliárdot. A nyugdíjasok nagyon különböznek egymástól, más az anyagi helyzetük, az egészségi és családi állapotuk, az érdeklődési körük, a nyugdíjuk összege. Természetesen a család a legmegfelelőbb környezet számukra, ahol szeretetet, biztonságot, nyugalmat kaphatnának. Sajnos azonban ez gyermekeik, vagy saját hibájukból, esetleg a család hiánya miatt nem mindenkinek jut osztályrészül. Talán munkahelyük, lakókörnyezetük sem törődik velük eléggé. Egy-egy ember életének fontos része a nyugdíjas évek megfelelő előkészítése is. Sokan szeretnének továbbdolgozni, ha egészségi állapotuk megengedi, anyagi helyzetük pedig indokolja ezt. Itt is sokat segíthetnének a munkáltatók. — A nyugdíjellátásban nem részesülő, munka- képtelen öregekről, vagy más, tartásra, támogatásra szoruló emberekről a tanácsoknak kell gondoskodniuk. Hogyan? — Elsősorban rendszeres szociális segély biztosításával. Akik 18. életévüket betöltötték, munkaképtelenek, illetve rokkantak, vagyonuk, jövedelmük, tartásra kötelezhető, vagy képes hozzátartozójuk nincs, azok kaphatják ezt a pénzt. Munka- képtelennek a 65. életévét betöltött nőt, és a 70 éven felüli férfit kell tekinteni. A fiatalabbak munkaképességének fokáról az Országos Orvosszakértői Intézet elsőfokú orvosi bizottsága dönt. A rendszeres szociális segély összege egyenlő a legkisebb összegű özvegyi nyugdíjjal, azaz 1870 forinttal. A különböző esetekre különféle támogatást adhatnak a tanácsok. Ha például az előbb említettnél kevesebb jövedelme van valakinek, vagy együtt él támogatásra szoruló családtagjával, akkor is segélyt kap. Megyénkben jelenleg nincs segélyre sorban álló, tanácsaink ki tudják elégíteni az igényeket. A segélyt nemcsak személyesen lehet kérni, hanem bármely társadalmi szerv, vagy állampolgár igényelheti a rászorulónak. Tavaly 2778 embernek fizettek ki tanácsi költségvetésből 40 millió 233 ezer 600 forintot. Arra törekszünk, hogy minden tanácsunk teljes egészében használja fel a szociális segélykeretét. — Milyen segélyezési lehetőségeket biztosíthat még a tanács? — A rendkívüli szociális segélyt az alacsony jövedelmű, nyugdíjú, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő kaphatja, aki átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került. Évente legfeljebb négy alkalommal igényelheti ezt. A közelmúltban készített hosszú listát a kisnyugdíjasokról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Ezt továbbítottuk a városi és községi tanácsoknak, akik ennek alapján sok szociális segélyt kiutaltak. Példaként említhetném a vésztői tanácsot, ahol igen körültekintően, alaposan végzik a szociális segélyezési munkát. A tsz-járadékosok munkaképtelenségi, vagy özvegyi járadékát is kiegészíthetik 1870 forintra rendszeres szociális segéllyel. A vakok és csökkentlátók kereseti és jövedelmi viszonyuktól függetlenül 1971-től személyi járadékot kapnak. Az igényjogosultságról a megyei sze- mész-szakfőorvos vizsgálata dönt. Ha semmiféle jövedelme, nyugdíja nincs, havi 1790 forintot kap a vak ember, ha van jövedelme, akkor havonta 520 forintot utalnak ki számára. Rendszeres szociális étkeztetésben is többen részesülnek me- gyeszerte. Ahol . például nincs öregek napközi otthona, vagy mozgásképtelen beteg az idős ember. A térítési díj minimális. Igénybe vehetik szociális segélyezettek és nyugdíjasok egyaránt. — Sok idős ember marad egyedül. Gyerekei elköltöztek, nem akart velük menni, vagy nincs hozzátartozója. Az ilyenek sorsa hogyan alakul tovább? — A háromlépcsős szociális gondozás valamelyik formája lehet a megoldás. Házi szociális gondozás, hely az öregek napközi otthonában, vagy szociális otthoni ellátás. A házi szociális gondozónő az idős ember lakásán mos, főz, fűt, takarít. A községekben és városokban olyan sokan számítanak erre a segítségre, hogy az igényeket ki sem tudjuk elégíteni. Tavaly 77 főhivatású, 465 tiszteletdíjas és 294 tiszteletdíj nélküli gondozónő törődött 1306 emberrel. A tsz-ek, elsősorban az orosházi és mezőkovácsházi területeken tíz gondozónőt alkalmaznak saját nyugdíjasaik gondozására. Az lenne jó, ha minél több gazdálkodó szerv önálló gondozónőt alkalmazna. A tanyán élő ■emberek ellátására is ki kellene terjeszteni a gondozást, amit most még egy-egy jó szomszéd végez, ha végez. A megyei tanács munkaerő-szolgálati irodája bevezette humánszolgáltatásait. Ez a forma az idősek előtt talán nem eléggé ismert, vagy az anyagiak miatt nem igénylik. A falvakban, de a városokban is népszerű az öregek napközi otthona. Ebből 41 van a megyében, és 1247 embert látnak el. Étkezést, pihenést, fürdést, orvosi ellenőrzést, társaságot és szép környezetet jelent ez az időseknek. Gyomaendrőd- öregszőllőn tanyán élőknek alakítottak napközit, a csorvásiak pedig szintén saját erővel hetes »napközit létesítettek. — A magányos, teljes ellátásra szoruló öregek, a családban nem tartható munkaképtelenek, és gondozásra szorulók elhelyezési és gondozási formája a szociális otthonokban valósul meg. Megyénkben miként alakulnak az igények és a lehetőségek ezen a területen? — Háromféle szociális otthon található nálunk is. Az idős korúak szociális otthonában 738 embert helyezhetünk el, az elmebeteg szociális otthonokban 373 embert, az úgynevezett szakosított szociális otthonokban 241 mozgásfogyatékost, vagy súlyos értelmi fogyatékost. Kevés a szociális otthoni férőhelyek száma az igényekhez képest. Lényeges tudni azt, hogy amíg szociális segélyt bárki kérhet a rászorulók számára, szociális otthoni elhelyezést csak személyesen lehet kérni. Elmebetegek szociális otthonába csak bíróság cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó, gondnokság alá helyezése alapján lehet bejutni. A szociális otthoni férőhelyre sokat kell várni, fél évet, akár egy évet is. Az otthonok többsége egy-két kivételtől eltekintve nem erre a célra épült, korszerűtlen, zsúfolt. Az elmúlt év végéig 200-an várakoztak szociális otthoni férőhelyre. Az itteni elhelyezésnek, bármilyen szép és korszerű is lehet, mindig lesznek hiányosságai. Sok ember kényszerű együttléte még fiatalkorban is zavaróan hat, hát még az idősebbeknek. A nehézségek ellenére a gondozási munka és az élelmezés jó. A gondozónők hivatásuknak tekintik munkájukat, és igyekeznek a gondozottak számára megfelelő légkört teremteni. Sok szociális otthonban saját gazdaságban dolgoznak a gondozottak. — A fejlesztési lehetőségekről hallhatnánk néhány gondolatot? — A beruházási lehetőségek a következő ötéves tervben nem lesznek gazdagok. Fő célkitűzésünk, hogy ameddig csak lehet, az idős ember maradjon megszokott környezetében, ezért a házi szociális gondozói hálózatot szeretnénk fejleszteni. Az ötéves terv végére Orosházán munkásszállóból átalakított, 100 férőhelyes szociális otthon létesül. Békésen 200 férőhelyes, új szociális otthon épül, amely a legkorszerűbb körülményeket biztosítja majd. Nagy gondot jelent a továbbiakban a meglevő szociális otthonok korszerűsítése, esetleges bővítése is. A tanácsok előrejelzésük szerint 11 öregek napközi otthonát alakítanak az ötéves terv végére. Nem könnyű a társadalmi erőkkel létesítendő otthonokat megépíteni, és a tanácsi költségvetésből üzemeltetni. * * * Elgondolkoztató, hogy »mit tehetnek a családok akkor, ha valamelyik idős családtag megbetegszik, rendszeres ápolásra szorul. A családtag évi szabadsága, vagy fizetés nélküli szabadság fel- használásával marad otthon, amíg teheti. Ha már nem, akkor kórházi, vagy szociális otthoni elhelyezést próbál kérni. Ez sem sikerül minden esetben, és nem is választja mindenki szívesen ezt a megoldást. Talán ha otthon maradhatna, s ■ a gyeshez hasonlóan az ápoló rendszeres pénzbeli ellátást kapna. Vagy otthonléte munkaviszonynak számítana. így a drága és zsúfolt intézményi gondozásra nem szorulnának olyan sokan. Az életkor meghosszabbodásával, a generációk különélésével ez a gond sok család gondja, amire megoldást közösen kellene találnunk. Bede Zsóka A szocialista erkölcs — a szocialista humanizmus A humanizmus kifejezés széles körben ismert, de tartalmilag különböző módon használatos. A leggyakoribb, miszerint a humanizmus a korai polgárosodás, a felvilágosodás korának ember- felfogása, és ennek az embereszménynek a megvalósítására való törekvés, melyben az embernek a feudális kötöttségekkel szembeni szabadságtörekvése fejeződik ki. A másik, a tágabb értelemben vett humanizmus az ember teljes szabadságát, az emberi méltóság kiteljesedését hirdető és követelő világszemlélet és az ezen alapuló emberi magatartás, amely a proletariátus osztályharcában, a szocialista társadalom építésének folyamatában teljesedik ki és valósul meg fokozatosan, s mint ilyen a szocialista-kommunista erkölcs egyik legfőbb alapelve. A humanizmus (a latin humanitás — emberszeretet szóból) egy idős. az emberi történelemmel, de mint erkölcsi szabályozó tényező, történelmi koronként lényegesen eltérő tartalommal jelenik meg. Különösen megváltozik tartalma az osztálytársadalmak kialakulásával, amikor a magántulajdonosi viszonyok az embert az ember farkasává teszik, amikor az uralkodó osztályok minden eszközzel, az emberek lealacsonyításával, meggya- lázásával is a maguk — elsősorban anyagi — érdekeiket követik. Ekkor a humanizmus mint erkölcsi alapelv teljesen kilúgozódik, tartalmatlanná válik, az uralkodó osztályok jótékonykodási egyletei tevékenységévé silányul, különböző alamizsnák, kegyek osztogatásában jelenik meg, ami egyben igyekszik eltakarni a tényleges társadalmi nyomor eredetét, forrását, okait. Ezért fontos szem előtt tartanuk, hogy a humanizmus történelmileg változó, történelmileg konkrét, tartalma mindig az adott társadalmi viszonyoktól függ, s azok átalakulásával maga is átalakul, miközben az emberiség egyre több humanista értékre tesz szert. A humanizmus fejlődésében új korszakot nyitnak a szocialista forradalmak, melyek elhárítják azokat ‘ az akadályokat, amelyek a korábbi társadalmakban lehetetlenné tették a humanizmus valódi tartalmának kibontakozását, mivel ahhoz, hogy az emberi magatartás humanista legyen, emberiekké kell tenni azokat a társadalmi viszonyokat, körülményeket is, amelyek az emberek erkölcsi tulajdonságait alakítják, meghatározzák. A szocialista társadalmi viszonyok a történelmi fejlődés új tendenciájú és tartalmú humanizmusát bontakoztatják ki, hoznák létre. Ez a humanizmus gyökeresen más, mint a korábbiak, mégis kötődik a humanizmus általános történelmi fej-' lődéséhez, sajátos formában benne élnek tovább az eddigi haladó hagyományok, az általános emberi értékek, amelyek továbbfejlődését is jelenti egyben, miközben felszámolja gondolatilag és gyakorlatilag egyaránt a humanista felfogások minden eltorzult formáját. Az igazi humanizmus kialakulására gyakorlatilag a szocialista társadalomban nyílik lehetőség, korábban csak eszmeileg létezett, Marx szavaival „a kommunizmus mint a magántulajdon megszüntetése ... a gyakorlati humanizmus létrejötte.” Mivel a szocialista társadalmi viszonyok nemcsak korlátozni neih korlátozzák a humanizmus kifejlődését, hanem éppen annak megvalósulásán munkálkodnak, a társadalom humanizálódási folyamata felgyorsul. A szocialista humanizmus egyre szélesebb területet fog át, erősödő tendenciával. Ez a folyamat a szocialista társadalmi fejlődés törvényszerűségeiből következik, mely a társadalom általános és teljes hu- manizálódása felé tart. A szocialista-kommunista humanizmus sajátosságai közül a legfontosabb, hogy visszaállítja jogaiba és teljessé teszi az emberi méltóság tiszteletét az elemberte- lenítő, az embert szolgaságra kárhoztató viszonyok fokozása felszámolásával, megszünteti az emberek megalázását. Ezt a szocializmus azzal kezdi, hogy eltöröli az emberek bármiféle hátrányos
