Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

o 1984. június 20., szerda Szomszédolás oélumarorsiáb „Tanyából üdülő, lámpá­tól a luxuskényelemig” cím­mel közöl tudósítást a Dél- magyarország. Az írásból megtudjuk, hogy az üdülés­nek ez a formája nem telje­sen új. Ez a szokás az évek során valahogyan elfelejtő­dött, s csak mostanában lát­szik ismét feléledni, kissé megváltozott formában. Csongrád megyében alakí­tottak ki az elmúlt években tanyákat üdülés-pihenés cél­jára. A Szeged Tourist 1982-ben kezdte meg Csongrád me­gyében az idegenforgalmi forgalmazásra alkalmas ta­nyák felkutatását, s már ab­ban az évben vendégeket is fogadtak. A petróleumlám­pástól a luxuskényelemig, az állattartásra berendezettől a fenyőerdővel körülvettig elég széles a skála. Az idén nyá­ron két vendégnek naponta 180—250, három-, négytagú családnak 360—400, öt-, hat­tagú csoportnak pedig 450— 600 forintért kínálják fel az üdülőtanyákat. Ezzel egy- időben a Szeged Tourist az idén nyáron egyidejűleg 80— 90 vendégnek tud üdülési le­hetőséget kínálni a legújabb, a dorozsmai és a Sárgán le­vő üdülőházakban, a rúzsai panzióban. „Úpusztaszer a miénk!” Az elmúlt évben adta hírül laptársunk a Szegedi Város­építő Egyesület megalakulá­sát. Az írásból kitűnik, hogy az emlékpark gondozásában, szépítésében Szeged város szocialista brigádjai is jelen­tős részt vállalnak. Az egyik szocialista brigád tagja így vall: „A bontott tégla ol­csóbb, mint a gyártól vett. Aki spórolni akar, az az előbbiből vásárol. Igen ám, csakhogy ,a bontott tégláról le kell vakarni a rákötött maltert. Nem éppen szívde­rítő munka. Száll a por, rá­rakódik az emberre. Nem törődünk vele, magunknak csináljuk.” „A csúszópénztől — az umbuldáig.” Meglehetősen kacskaringós történetet tárt olvasói elé a lap az élet fur­csaságairól, fonákságairól. Az egyik riportalany így me­séli: „Higgye el, ha más me­séli, talán el sem hiszem, hogy egyesek mennyire sze­mérmetlenül és tisztességte­lenül kereskednek. A kisuj­jukat sem keli megmozdíta­niuk, és ezreket vágnak zsebre, csak azért, mert ők állnak a pult mögött, vagy olyan beosztásuk van, ahol kivételt tehetnek, ha lepén­zelik őket. Keserves, ke­mény munkával, fillérekből szedjük össze a pénzt. Télen felváltva virrasztottunk az urammal, fűtöttünk és les­tük a hőmérőt a szegfűpa­lántákat védő fólia alatt. El­képzelheti, mekkora volt az öröm, amikor megtudtuk, lesz gázunk. Hát lett! De ho­gyan?! És mennyiért?” Az írásból kitűnik az is: az a szakember, aki 37 éven át gázszerelőként hasonló mun­kákon dolgozott, saját ma­gának nem szerelhetett gázt. Ráadásul kazánt és egyéb szerelvényt csak hosszas utánjárásért, csúszópénzért kapott. Végül is így emlék­szik: „Amikor már sokszor láttak az üzletben, és meg­győződtek vásárlási szándé­kom komolyságáról, csak ak­kor álltak velem szóba. Ak­kor ajánlotta fei az egyik illető, hogy darabonként 100 forint kenőpénzért annyi szerelvényt kapok, ameny- nyi kell." „Diákszínpad újabb sike­rek kapujában.” Június vé­gén, július elején rendezik meg Kazincbarcikán az amatőr színházak nemzetkö­zi fesztiválját. A színjátszó mozgalom rangos seregszem­léjére meghívást kapott a szolnoki Varga Katalin Gim­názium és a megyei műve­lődési központ diákszínpada is. A hangulatos írásból ki­tűnik, hogy a társulat több éve már együtt játszik, szép sikerek állnak mögöttük. niAc nout Árjái (CrisOQMKi HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ „Egresárháború.” Az írás­ból kitűnik, hogy két, iga­zán nagy tételben felvásá­rolható, illetve értékesítő partner van ma jelen Haj- dú-Bihar piacán: a Debre­ceni Konzervgyár és a Hun- garofruct. Kettejük meg­bízásából a TSZKER megyei kirendeltsége, a derecskéi, illetve a debreceni szövetke­zetek végzik a felvásárlást. Az eredetileg egyeztetett el­képzelések szerint 10 forint 50 fillér volt az egres felvá­sárlásának nyitó ára. Aztán ahogyan kiderült, a terve­zettnél kisebb a termés, úgy emelkedtek az árak. Előbb lett 11, aztán 12, most a kon­zervgyár 13 forintot ad egy kiló egresért, a TSZKER. megbízásából a termelőszö­vetkezetek 14 forintért ve­szik. Vajon tovább tart-e az árháború? Az írásból kitű­nik: ahhoz, hogy a feldolgo­zó ipar dolgozzon, nyers­anyagra van szükség. Ha ke­vés az áru, vagyis az egres, ezért hajlandók akár többet is fizetni. „Carmen a katedrán.” Var­ga Magda operaénekesnő, a Csokonai Színház egykori kitűnősége, aki valósággal összeforrott Carmen szere­pével, immár öt éve vissza­vonult a színpadtól. Ám az elmúlt, éveket sem töltötte tétlenül: tanári munkát vál­lalt Debrecenben a zenemű­vészeti főiskolán, mi több, az elmúlt évben docenssé nevezték ki. A művésznő er­ről így vall: „Engem tükröz az életem, azonos vagyok ön­magámmal. Tükröz a köz­vetlen környezetem, jelle­mez a munkahelyem, egy­kor a Csokonai Színház, most a zeneművészeti főis­kola.” CSONGRÁD If V V« V Ék V> * marii X» M MX. MjTM, * „A rettenet napjai.” Ma már az emberek többsége el sem tudja képzelni azt a ke­gyetlenséget, embertelensé­get, ami a megyében lakók egy részét, a' zsidó lakossá­got 40 évvel ezelőtt súj­totta. A megbélyegző sárga csillagot viselő emberek itt éltek közöttünk, szomszéda­ink, ismerőseink voltak. Ép­pen 40 esztendeje annak, hogy 1944 júniusában túl­zsúfolt marhavagonokban el­indították őket Szegedről Auschwitz felé. Kévésén vannak, akik még élnek közülük, akik túlélték a rettenet világát. Közülük való a makói dr. Báron Fe- rencné. A szemtanú hiteles elmondásával idézi a ke­gyetlen múltat. „öt év óta közlekednek trolibuszok Szegeden.” Je­lentős dátum volt a szegedi közlekedés történetében 1979. április 29.: ekkor indult meg a városban a trolibusz­közlekedés. Az első járat kocsijai még a Bartók Béla térről az újszegedi gyermek- kórházig szállították az uta­sokat, hogy aztán további troliszakaszok kössék össze a város távoli pontjait, a kül­ső városrészeket és a lakó­telepeket egymással, a vá­rosközponttal. A trolibusz- közlekedés előnyeiről olvas­hatunk, a javítás, a karban­tartás és az üzemeltetés gondjairól, a továbbfejlesz­tési tervekről is szól az új­ságíró. összeállította: —sz— Gondoskodni az öregekről Segély, napközi, szociális otthon Megyénk lakóinak száma több mint 430 ezer, közülük 101 ezer nyugdíjkorhatáron, 86 ezer pedig már 60 éven felüli. Az idős korúak ará­nya — a fővárost kivéve — nálunk a legmagasabb a többi megyékhez viszonyít­va. A megyei tanács egész­ségügyi osztálya szociálpo­litikai csoportjának vezető­je, dr. Varga Erzsébet, fő­előadója, Herzberger Tibor- né tájékoztatott bennünket arról, hogy társadalmunk milyen szociális gondosko­dással támogatja a rászoruló, magányos, idős embereket. — A társadalombiztosítási kiadások közel kétharmadát a nyugd-'jra fordított összeg jelenti, amely tavaly - me­gyénkben 2 milliárd 800 mil­lió forint volt, az idén pedig előreláthatóan meghaladja a 3 milliárdot. A nyugdíjasok nagyon különböznek egy­mástól, más az anyagi hely­zetük, az egészségi és csalá­di állapotuk, az érdeklődési körük, a nyugdíjuk összege. Természetesen a család a legmegfelelőbb környezet számukra, ahol szeretetet, biztonságot, nyugalmat kap­hatnának. Sajnos azonban ez gyermekeik, vagy saját hibájukból, esetleg a család hiánya miatt nem minden­kinek jut osztályrészül. Ta­lán munkahelyük, lakókör­nyezetük sem törődik velük eléggé. Egy-egy ember éle­tének fontos része a nyugdí­jas évek megfelelő előkészí­tése is. Sokan szeretnének to­vábbdolgozni, ha egészségi állapotuk megengedi, anyagi helyzetük pedig indokolja ezt. Itt is sokat segíthetné­nek a munkáltatók. — A nyugdíjellátásban nem részesülő, munka- képtelen öregekről, vagy más, tartásra, támogatás­ra szoruló emberekről a tanácsoknak kell gondos­kodniuk. Hogyan? — Elsősorban rendszeres szociális segély biztosításá­val. Akik 18. életévüket be­töltötték, munkaképtelenek, illetve rokkantak, vagyonuk, jövedelmük, tartásra köte­lezhető, vagy képes hozzá­tartozójuk nincs, azok kap­hatják ezt a pénzt. Munka- képtelennek a 65. életévét betöltött nőt, és a 70 éven felüli férfit kell tekinteni. A fiatalabbak munkaképes­ségének fokáról az Országos Orvosszakértői Intézet első­fokú orvosi bizottsága dönt. A rendszeres szociális se­gély összege egyenlő a leg­kisebb összegű özvegyi nyug­díjjal, azaz 1870 forinttal. A különböző esetekre különfé­le támogatást adhatnak a tanácsok. Ha például az előbb említettnél kevesebb jövedelme van valakinek, vagy együtt él támogatásra szoruló családtagjával, ak­kor is segélyt kap. Megyénk­ben jelenleg nincs segélyre sorban álló, tanácsaink ki tudják elégíteni az igénye­ket. A segélyt nemcsak sze­mélyesen lehet kérni, hanem bármely társadalmi szerv, vagy állampolgár igényel­heti a rászorulónak. Tavaly 2778 embernek fizettek ki tanácsi költségvetésből 40 millió 233 ezer 600 forintot. Arra törekszünk, hogy min­den tanácsunk teljes egé­szében használja fel a szo­ciális segélykeretét. — Milyen segélyezési lehetőségeket biztosíthat még a tanács? — A rendkívüli szociális segélyt az alacsony jövedel­mű, nyugdíjú, vagy rendsze­res szociális segélyben ré­szesülő kaphatja, aki átme­netileg nehéz anyagi helyzet­be került. Évente legfeljebb négy alkalommal igényelheti ezt. A közelmúltban készí­tett hosszú listát a kisnyug­díjasokról a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóság. Ezt továbbí­tottuk a városi és községi tanácsoknak, akik ennek alapján sok szociális segélyt kiutaltak. Példaként említ­hetném a vésztői tanácsot, ahol igen körültekintően, alaposan végzik a szociális segélyezési munkát. A tsz-járadékosok mun­kaképtelenségi, vagy özvegyi járadékát is kiegészíthetik 1870 forintra rendszeres szo­ciális segéllyel. A vakok és csökkentlátók kereseti és jö­vedelmi viszonyuktól füg­getlenül 1971-től személyi járadékot kapnak. Az igény­jogosultságról a megyei sze- mész-szakfőorvos vizsgálata dönt. Ha semmiféle jövedel­me, nyugdíja nincs, havi 1790 forintot kap a vak em­ber, ha van jövedelme, ak­kor havonta 520 forintot utalnak ki számára. Rend­szeres szociális étkeztetésben is többen részesülnek me- gyeszerte. Ahol . például nincs öregek napközi ott­hona, vagy mozgásképtelen beteg az idős ember. A té­rítési díj minimális. Igény­be vehetik szociális segé­lyezettek és nyugdíjasok egyaránt. — Sok idős ember ma­rad egyedül. Gyerekei el­költöztek, nem akart ve­lük menni, vagy nincs hozzátartozója. Az ilyenek sorsa hogyan alakul to­vább? — A háromlépcsős szociá­lis gondozás valamelyik for­mája lehet a megoldás. Há­zi szociális gondozás, hely az öregek napközi otthoná­ban, vagy szociális otthoni ellátás. A házi szociális gon­dozónő az idős ember laká­sán mos, főz, fűt, takarít. A községekben és városokban olyan sokan számítanak er­re a segítségre, hogy az igé­nyeket ki sem tudjuk elégí­teni. Tavaly 77 főhivatású, 465 tiszteletdíjas és 294 tiszteletdíj nélküli gondo­zónő törődött 1306 emberrel. A tsz-ek, elsősorban az oros­házi és mezőkovácsházi te­rületeken tíz gondozónőt al­kalmaznak saját nyugdíja­saik gondozására. Az lenne jó, ha minél több gazdálko­dó szerv önálló gondozónőt alkalmazna. A tanyán élő ■emberek ellátására is ki kel­lene terjeszteni a gondozást, amit most még egy-egy jó szomszéd végez, ha végez. A megyei tanács munka­erő-szolgálati irodája be­vezette humánszolgáltatásait. Ez a forma az idősek előtt talán nem eléggé ismert, vagy az anyagiak miatt nem igénylik. A falvakban, de a városokban is népszerű az öregek napközi otthona. Eb­ből 41 van a megyében, és 1247 embert látnak el. Étke­zést, pihenést, fürdést, orvo­si ellenőrzést, társaságot és szép környezetet jelent ez az időseknek. Gyomaendrőd- öregszőllőn tanyán élők­nek alakítottak napközit, a csorvásiak pedig szintén saját erővel hetes »napközit létesítettek. — A magányos, teljes ellátásra szoruló öregek, a családban nem tartható munkaképtelenek, és gon­dozásra szorulók elhelye­zési és gondozási formája a szociális otthonokban valósul meg. Megyénkben miként alakulnak az igé­nyek és a lehetőségek ezen a területen? — Háromféle szociális ott­hon található nálunk is. Az idős korúak szociális ottho­nában 738 embert helyezhe­tünk el, az elmebeteg szo­ciális otthonokban 373 em­bert, az úgynevezett szakosí­tott szociális otthonokban 241 mozgásfogyatékost, vagy súlyos értelmi fogyatékost. Kevés a szociális otthoni fé­rőhelyek száma az igények­hez képest. Lényeges tudni azt, hogy amíg szociális se­gélyt bárki kérhet a rászo­rulók számára, szociális ott­honi elhelyezést csak szemé­lyesen lehet kérni. Elmebe­tegek szociális otthonába csak bíróság cselekvőképes­séget kizáró, vagy korláto­zó, gondnokság alá helyezése alapján lehet bejutni. A szo­ciális otthoni férőhelyre so­kat kell várni, fél évet, akár egy évet is. Az otthonok többsége egy-két kivételtől eltekintve nem erre a célra épült, korszerűtlen, zsúfolt. Az elmúlt év végéig 200-an várakoztak szociális otthoni férőhelyre. Az itteni elhelye­zésnek, bármilyen szép és korszerű is lehet, mindig lesznek hiányosságai. Sok ember kényszerű együttléte még fiatalkorban is zavaró­an hat, hát még az időseb­beknek. A nehézségek elle­nére a gondozási munka és az élelmezés jó. A gondozó­nők hivatásuknak tekintik munkájukat, és igyekeznek a gondozottak számára meg­felelő légkört teremteni. Sok szociális otthonban saját gazdaságban dolgoznak a gondozottak. — A fejlesztési lehető­ségekről hallhatnánk né­hány gondolatot? — A beruházási lehető­ségek a következő ötéves tervben nem lesznek gazda­gok. Fő célkitűzésünk, hogy ameddig csak lehet, az idős ember maradjon megszokott környezetében, ezért a házi szociális gondozói hálóza­tot szeretnénk fejleszteni. Az ötéves terv végére Oros­házán munkásszállóból át­alakított, 100 férőhelyes szo­ciális otthon létesül. Béké­sen 200 férőhelyes, új szociá­lis otthon épül, amely a leg­korszerűbb körülményeket biztosítja majd. Nagy gon­dot jelent a továbbiakban a meglevő szociális otthonok korszerűsítése, esetleges bő­vítése is. A tanácsok előre­jelzésük szerint 11 öregek napközi otthonát alakítanak az ötéves terv végére. Nem könnyű a társadalmi erők­kel létesítendő otthonokat megépíteni, és a tanácsi költségvetésből üzemeltet­ni. * * * Elgondolkoztató, hogy »mit tehetnek a családok akkor, ha valamelyik idős család­tag megbetegszik, rendszeres ápolásra szorul. A családtag évi szabadsága, vagy fize­tés nélküli szabadság fel- használásával marad otthon, amíg teheti. Ha már nem, akkor kórházi, vagy szociá­lis otthoni elhelyezést pró­bál kérni. Ez sem sikerül minden esetben, és nem is választja mindenki szívesen ezt a megoldást. Talán ha otthon maradhatna, s ■ a gyeshez hasonlóan az ápoló rendszeres pénzbeli ellátást kapna. Vagy otthonléte mun­kaviszonynak számítana. így a drága és zsúfolt intézmé­nyi gondozásra nem szorul­nának olyan sokan. Az élet­kor meghosszabbodásával, a generációk különélésével ez a gond sok család gondja, amire megoldást közösen kellene találnunk. Bede Zsóka A szocialista erkölcs — a szocialista humanizmus A humanizmus kifejezés széles körben ismert, de tar­talmilag különböző módon használatos. A leggyakoribb, miszerint a humanizmus a korai polgárosodás, a felvi­lágosodás korának ember- felfogása, és ennek az em­bereszménynek a megvalósí­tására való törekvés, mely­ben az embernek a feudális kötöttségekkel szembeni sza­badságtörekvése fejeződik ki. A másik, a tágabb értelem­ben vett humanizmus az ember teljes szabadságát, az emberi méltóság kiteljesedé­sét hirdető és követelő vi­lágszemlélet és az ezen alapuló emberi magatartás, amely a proletariátus osz­tályharcában, a szocialista társadalom építésének fo­lyamatában teljesedik ki és valósul meg fokozatosan, s mint ilyen a szocialista-kom­munista erkölcs egyik leg­főbb alapelve. A humanizmus (a latin hu­manitás — emberszeretet szóból) egy idős. az emberi történelemmel, de mint er­kölcsi szabályozó tényező, történelmi koronként lénye­gesen eltérő tartalommal je­lenik meg. Különösen meg­változik tartalma az osztály­társadalmak kialakulásával, amikor a magántulajdonosi viszonyok az embert az em­ber farkasává teszik, amikor az uralkodó osztályok min­den eszközzel, az emberek lealacsonyításával, meggya- lázásával is a maguk — el­sősorban anyagi — érdekei­ket követik. Ekkor a huma­nizmus mint erkölcsi alapelv teljesen kilúgozódik, tartal­matlanná válik, az uralkodó osztályok jótékonykodási egyletei tevékenységévé si­lányul, különböző alamizs­nák, kegyek osztogatásában jelenik meg, ami egyben igyekszik eltakarni a tény­leges társadalmi nyomor eredetét, forrását, okait. Ezért fontos szem előtt tar­tanuk, hogy a humanizmus történelmileg változó, törté­nelmileg konkrét, tartalma mindig az adott társadalmi viszonyoktól függ, s azok átalakulásával maga is át­alakul, miközben az emberi­ség egyre több humanista értékre tesz szert. A humanizmus fejlődésé­ben új korszakot nyitnak a szocialista forradalmak, me­lyek elhárítják azokat ‘ az akadályokat, amelyek a ko­rábbi társadalmakban lehe­tetlenné tették a humaniz­mus valódi tartalmának ki­bontakozását, mivel ahhoz, hogy az emberi magatartás humanista legyen, emberi­ekké kell tenni azokat a tár­sadalmi viszonyokat, körül­ményeket is, amelyek az emberek erkölcsi tulajdonsá­gait alakítják, meghatároz­zák. A szocialista társadalmi viszonyok a történelmi fej­lődés új tendenciájú és tar­talmú humanizmusát bonta­koztatják ki, hoznák létre. Ez a humanizmus gyökeresen más, mint a korábbiak, mégis kötődik a humaniz­mus általános történelmi fej-' lődéséhez, sajátos formában benne élnek tovább az ed­digi haladó hagyományok, az általános emberi értékek, amelyek továbbfejlődését is jelenti egyben, miközben fel­számolja gondolatilag és gyakorlatilag egyaránt a hu­manista felfogások minden eltorzult formáját. Az igazi humanizmus ki­alakulására gyakorlatilag a szocialista társadalomban nyílik lehetőség, korábban csak eszmeileg létezett, Marx szavaival „a kommunizmus mint a magántulajdon meg­szüntetése ... a gyakorlati humanizmus létrejötte.” Mi­vel a szocialista társadalmi viszonyok nemcsak korlátoz­ni neih korlátozzák a huma­nizmus kifejlődését, hanem éppen annak megvalósulásán munkálkodnak, a társada­lom humanizálódási folya­mata felgyorsul. A szocialis­ta humanizmus egyre széle­sebb területet fog át, erősö­dő tendenciával. Ez a folya­mat a szocialista társadalmi fejlődés törvényszerűségeiből következik, mely a társada­lom általános és teljes hu- manizálódása felé tart. A szocialista-kommunista humanizmus sajátosságai kö­zül a legfontosabb, hogy visszaállítja jogaiba és tel­jessé teszi az emberi méltó­ság tiszteletét az elemberte- lenítő, az embert szolgaságra kárhoztató viszonyok foko­zása felszámolásával, meg­szünteti az emberek megalá­zását. Ezt a szocializmus az­zal kezdi, hogy eltöröli az emberek bármiféle hátrányos

Next

/
Thumbnails
Contents