Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
1984. június 20., szerda o Egy ÁFÉSZ üzemei Hamarosan indul a palackozó, megkezdődtek a vizes próbák A vésztői ÁFÉSZ ellátási területe aprófalvakat ölel fel, a kör átmérője 43 kilométer. Korábban sem pusztán az alapellátással foglalatoskodtak, hanem igyekeztek az e területen elérhető szerény nyereséget ipari munkák bevételével növelni. Az utóbbi éveknek egyik komoly tanulsága számukra, hogy az alaptevékenységet érdemes jól csinálni, mindamellett érdemes kellő figyelmet fordítani az ÁFÉSZ kiegészítő jövedelmére. Ilyen meggondolásból kezdték el a baromfifeldolgozást 1981-ben, ami végül is nem úgy sikerült, ahogy remélték. Tízmillió forintja fekszik benne a szövetkezetnek, de fel kéllett számolni, mert nem állt a termelés mögött megfelelő piaci és hűtőháttér. Az elmúlt év tavasza óta nem vágtak baromfit a vonalon, elkezdték a fancsikapusztai üzem felszámolását. Palackozó Fancsikapusztán — Az egyik hűtőkamrát átszereljük a nemsokára megnyíló vésztői étterembe, a berendezések jó részét sikerült értékesíteni. Jelenleg még 60 ezer forintnyi állóeszköz eladása várat magára. Olyan tevékenységet kellett keresni, ami közel áll az élelmiszer-feldolgozáshoz, így adódott a bérpalackozás. A kecskeméti VOSZK-kal kötöttünk megállapodást: a vállalat az üzem profilját erre a feladatra alakítja ki — elemzi a helyzetet Korányi Lajos, ÁFÉSZ-elnök. Az edények Nagykanizsáról kerültek ide, a kádár ott szétszedte a hordókat, itt aztán egy, a nagy hordókhoz értő kádár összerakta. A páNagyhatású növényvédő szerek forgalomba hozását hagyta -jóvá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az új kémiai anyagok segítik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megakadályozzák a növényi kórokozók és kártevők elterjedését, kártételét, összesen 23 korszerű vegyianyag gazdagítja a kémiai védekezés lehetőségeit. A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők összelinka szeszfokának beá'lítá- sát, a palackok és kannák töltését most tanulják az itt dolgozók. Az új profilú üzemben nincsennek korszerű berendezések, nem is biztos, hogy a legszívesebben vállalt munka, de itt. Fancsikapusztán minden kereseti lehetőséget meg kell ragadni, mert válogatásra nincs mód. Nem áll kihasználatlanul az épület, nyereséget termel végre az üzem az ÁFÉSZ-nek. Okányban, a régi malom épületében az ÁFÉSZ ablakokat, ablaktokokat, parkettát állít elő, így ad 45 embernek munkát. Asszonyok is emelik a nehéz ablakokat, s bár nem keresnek annyit, mint a férfiak, szükségük van a kevesebbre is. Berka Gyuláné tizenegy, Kisgyurka Istvánná nyolc éve dolgozik az üzemben. — Ehhez aztán kell az erő — mondom az asszonyoknak. — Sokszor inkább az akaraterő — toldja meg Bérkéné. — De mi nem rejtjük véka alá a jó, de rossz véleményünket se, igaz-e, János? — fordul a brigádvezető felé. — Vita alapján könnyebb dönteni — fűzi hozzá ökrös Vencel üzemvezető. Megbecsült „gyöngyszeme” a szövetkezetnek ez az üzem, bár itt is egyre nehezebb jövedelmezően gazdálkodni. Korábban a 14,5 millió forint árbevétel 10 százaléka volt tiszta nyereség, az idén az árdrágulás miatt a héttel is megelégszenek. Búcsúzáskor az üzemvezető még utána szólt Korányi Lajos ÁFÉSZ-elnöknek: sen mintegy 450 vegyszerből válogathatnak. Nem kerül folyamatosan forgalomba valamennyi engedélyezett anyag, hozzávetőleg 250 van a termelői körben. Ezek számítanak a leggyakrabban használt termékek közé. Azért ilyen viszonylag széles a választék, mert időről időre hatástalanná válik egy- egy készítmény, lévén, hogy a kártevők alkalmazkodnak hozzájuk. Ilyenkor újabb kemikáliára van szükség. — Megkerestek minket, kellene parketta nagyobb tételben. A korábban megbeszélt árban mehet, főnök? Az elnök igent mond. A termeltetés terén is bontogatja szárnyait a szövetkezet. Ebben az évben 150 vagon uborkára kötöttek szerződést, jól jövedelmez a kapor. Csakhogy nem vesz át a konzervgyár minden uborkát. Ezért a méreten felülieket tavaly novembere óta megsavanyítják, és 10 literes vödrökben értékesítik nagyfelhasználók — konyEgyre gyakrabban változik a hatóanyagok összetétele is, számos készítmény egyszerre több olyan vegyszert tartalmaz, amely több kártevő és betegség felszámolására, illetve „gyógyítására” alkalmas. Növekszik a folyékony állapotban forgalmazott vegyszerek aránya, ezek könnyebben kezelhetőek, és felhasználásuk rövid előkészületi időt vesz igénybe. Az új készítmények kö- . zül 17-et egyelőre háromezer hektárnál nagyobb területen nem lehet használni. Ezeket az új vegyszereket egy ideig korlátozott mennyiségben hák, éttermek — részére. Készítenek vizes- és kovászos uborkát, majdan vegyes vágottat, később talán üveges csomagolású termékeket is. Próbálkozások ezek, melyek sikerrel, de kudarccal is járhatnak, de kísérletezni mindenképpen kell. A faüzemben például a hulladékhasznosítást bedolgozók bevonásával szeretnék megoldani. Felzárkózni a jövedelmezőség szempontjából oda, ahová nagyságuk szerint is tartoznak, a megyei középmezőnybe. Az elmúlt évben 8 millió 500 ezer forint nyereséggel zárták az évet, az idei terv 11 millió. Kép, szöveg: Számadó Julianna árusítják, mivel többnyire külföldi anyagokról van szó, amelyek átvételéhez kellő szakmai tapasztalatra van szükség. További hat növényvédő szer ideiglenes felhasználására kapott engedélyt, ezek már átestek a próbákon, ám még egy közbülső kísérleti szakaszra van szükség ahhoz, hogy a teljes értékű kémiai anyagok listájára kerülhessenek. A vegyszerek között hazai és külföldi gyártmányú gombaöló szerek, rovarölők és egyéb rendeltetésű készítmények találhatók. Korszerű új növényvédőszerek Battsnyán hallottuk: Újra érdemes dohányt termelni Valamikor, nem is olyan régen, még híres dohánytermelő dinasztiák éltek ezen a tájon. Főleg a déli területeken foglalkoztak intenzíven dohánytermesztéssel, olyannyira, hogy messze földön ismertekké váltak a békési dohányosok és dohányok. A XIX. század fordulóján Dombegyházán, Keverme- sen, Mezőkovácsházán, Gádoroson, Kunágotán, sőt még Méhkeréken is olyan meny- nyiségben termett a dohány, hogy Battonyán a kiegyezés után, a honi földön is fellendülő iparfejlesztések sorában felépítették azt a dohánybeváltót, amely ilyen minőségben működött az 1970-es évek végéig. Azért csak eddig, mert időközben különböző okok folytán erősen megcsappant az érdeklődés a dohánytermelés iránt, csökkent a termelési kedv. Pedig ez az üzem a lehetőségekhez képest nemcsak szaktanács- adókkal, tanácsadással, hanem anyagilag is segítette a dohánytermesztést. A korábbi években Battonyán fermentálták — gyorsították a dohány érési folyamatát — a begyűjtött és átvett termést. Ahogy fogyott a dohány, úgy vált ez egyre gazdaságtalanabbá, ezért aztán ezt a folyamatot már nem Battonyán csinálják, átadták a nagyobb üzemeknek, Nyíregyházának, Debrecennek, Szolnoknak és Budapestnek. A név is változott. Ez legalább hosszabb lett: Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Bat- tonyai Tároló Telepe. Egyszóval lefokozták az »üzemet, most már nem foglalkoznak mással, csak tárolják a dohányt a feldolgozó üzemek részére. Innen szállítják a dohánygyáraknak Egerbe, Debrecenbe, Pécsre, Sátoraljaújhelyre. — Egyáltalán van-e értelme annak, hogy ide szállítsák a dohányt, innen pedig újra az ország különböző részébe, a gyárakba? — kérdem Mokány Lászlótól, a telep vezetőjétől. — Az az igazság, hogy itt vannak ezek a hatalmas épületek, amelyeket annak idején már ilyen célra építettek. A hasznos raktárterületünk eléri a 7 ezer négyzetmétert. Évente jelentős összegeket fordítottunk az épületek állagának megóvására, felújítására. Nyilván azért, mert megéri. Meg abban is bízunk, hogy fellendül még a dohánytermelési kedv a környéken. 1980-ban megemelték a dohány felvásárlási árát, s úgy érzem, ezzel sikerült nyereségessé tenni, olyan bevételt lehet ismét elérni vele, amelyért most már újra megéri a termelése. Beszéltem több kisgazdával, akik elmondták, hogy az új árakkal 400 négyszögölön 30 ezer forint körüli bevételt lehet elérni. Bízunk abban, hogy nemcsak a kistermelők, a termelőszövetkezetek, a nagyüzemek is rátérnek nagyobb területen újra a dohánytermelésre. Visszatérve a korábbiakhoz, azt még elmondanám, hogy az ide érkezett és már fermentált dohányból jelenleg is mintegy 15 ezer mázsát tárolunk és kezelünk. Munkánkra eddig soha nem volt panasz, és habár nem nagy létszámú ez az üzem, úgy érezzük, munkánk még így is fontos. Kép, szöveg: Béla Ottó A zsákokban mintegy 50 kilónyi különböző minőségű dohány várja a feldolgozást iiw. HBBUM jogi megkülönböztetését, alkotmányosan biztosítja állampolgárai számára a nemre, fajra, nemzetiségre, a bőre színére való tekintet nélkül a teljes egyenlőséget és szabadságot, s az, hogy kiből mi lesz a szocialista társadalmakban, az attól függ, hogy a képességeit hogyan fejleszti ki, és hogyan hasznosítja azokat a társadalom javáig. Ennek legfőbb biztosítékát az jelenti, hogy mindenki számára az egyénileg végzett munka lesz a megélhetés alapjává, s a munkában megjelenő kölcsönös kapcsolatok, az egymástól való kölcsönös és belátható függés felerősíti a munkatársak kölcsönös tiszteletét, s rajta keresztül az ember, a mások méltósága tiszteletét. Az emberi méltóság tisztelete azt jelenti, hogy tisztelem mások jogait, elismerem mások értékeit, miközben önmagam számára is megkövetelem a hasonló tartalmú tiszteletet. Meg kell hogy legyen a szocialista emberben mások méltósága tiszteletének összekapcsolódása a saját önérzetével, amely alapján megköveteli önmaga számára is a méltóságot. Ebben a kapcsolatban is erősen hangsúlyoznunk kell a kölcsönösséget, nem elég csak mások számára megadni azt, mert ez alázattá fajul a viszonzás és a magunk önbecsülése nélkül, szolgalelkű- séggé válik, ez pedig idegen a szocialista embertől. A szocialista humanizmus minden ember egyenlőségére épít, mindenki számára egyetemesen megköveteli és előírja a humanista viszonyt, mások tiszteletét és becsülését. A szocialista humanizmus nem elvont, hanem tevékeny, a mindennapi cselekedeteinkben megnyilvánuló elv és követelmény. Ezt fejezi ki a „Mindent az emberért, mindent az ember javára” jelszó is. A legnagyobb érték a földön az ember, őt kell megóvni, megvédeni minden ellene irányuló törekvésektől, ez jelenik meg, az emberi humanizmus gyakorlati megvalósításaként, a háború elhárításáért, a békéért folyó küzdelemben is, amely a szocialista országok alapvető politikai, erkölcsi törekvése. A szocialista ember megkülönböztetett figyelemmel viseltetik a gyengébbek, az elesettek, az önmagukról gondoskodni nem tudók iránt. Ezek között általánosan kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre, a nőkre és az öregekre, akiknek — meghagyva szabadságukat és önállóságukat — szükség szerint megkülönböztetett segítséget biztosít. Ebben is a gyakorlat az elsődleges, a meghatározó, azok a konkrét körülmények, amelyek megszabják, hogy az adott esetben mit kell tenni, így a gyermekek, nők, idősebbek nem mindent eldöntő értéksor, mert adott esetben a beteg fiatal férfi kerülhet a sorrendben előbbre az idősebb nővel szemben is. A gyengébbek iránti általános figyelem és segítőkészség egyáltalán nem jelenti a velük szemben támasztott követelmények feladását, különösen a társadalmi, erkölcsi, emberi követelmények esetén, melyek teljesítése számukra is éppúgy feladat, mint a társadalom többi tagjának. A szocialista emberiesség jellemzője az emberek iránti határtalan bizalom, a hit abban, hogy az emberek még akkor is képesek akarni a jót, a szebbet, a társadalmilag értékesebb magatartást, ha netán valamilyen okok folytán korábban vétkeztek is társaik ellen. A szocialista humanizmus tehát nyitva hagyja az utat a helyes útra visszatérő előtt, korábbi vétkei ellenére is, sőt nemcsak nyitva hagyja, hanem különböző eszközökkel segíti is őt szándékai megvalósításában. Ez nem elnézése negatív emberi magatartásoknak, a vétkesek számára ezt a segítséget csak kiszabott büntetésük letöltése után adja meg a közösség, és nem menti fel a vétkest tettei negatív következményei alól elvtelenül a humanista társadalmi követelményekre hivatkozva. A szocialista humanizmus párosul az igazságosság sze- retetével, és ami ezzel együtt jár, mindenféle társadalmi igazságtalanság elleni harccal. Ez az erkölcsi tulajdonság már létrejött a forradalmi munkásmozgalmakban, amikoris a forradalmi tömegek az igazságtalan társadalmi viszonyok elleni harcban alakították ki a maguk új erkölcsi szabályait. Az igazságtalanság elleni fellépés erkölcsi kötelezettsége még ma sem időszerűtlen, ma is találkozunk olyan magatartásmóddal, amelyben egyesek mások rovására akarnak előnyökhöz jutni, hogy vannak olyanok, akik nem dolgoznak meg azokért a javakért, amelyeket megszereznek, van még protekcionizmus, korrupció, sógor-ko- maság, amely lefed igazi emberi értékeket és helyettük, néha velük szemben, arra érdemtelenek jutnak előnyökhöz, kedvezőbb társadalmi feltételekhez. Segíteni kell a gyengébbeket, az arra rászorulókat, el kell intézni egyénileg feszítő gondokat, s megesik nemegyszer, hogy a meglevő lehetőségekből nem részesülhet mindenki. Ez önmaga még nem vezet igazságtalansághoz, a humanista, a közösségi ember nyújtotta segítség társadalmi igazságtalanságokat old fel, szüntet meg, miközben a protekcionista előnyök nyújtása társadalmi igazságtalanságokat szül, s éppen ezért embertelenek. Az emberek iránti szeretet, a > szocialista humanizmus nem nélkülözi a gyűlöletet sem, amely látszólag ellene szói a szocialista erkölcs humanista jellegének. A társadalmi rosszat, az embertelenséget gyűlölni kell. Ez is időszerű, mert vannak emberek, akik rosszat akarnak és tesznek. S vannak olyanok is, akik ezt az egyre emberibbé váló szocialista társadalomban teszik. A gyűlölet úgy képezi a szocialista humanizmus részét, hogy az az emberiség, a társadalmi közösség érdekeit fejezi ki és szolgálja az egyéni vagy a vele szemben álló szűk csoportok érdekeivel szemben. A szocialista humanizmus társadalmi alapja a ma létező szocialista társadalmak, amelyeknek a lehetőségei nem korlátlanok, és tudjuk azt is, hogy a munka szerinti elosztás elve nem garantálja a humanizmus valamennyi feltételének mindenki számára való biztosítását. Ami viszont adott, s a marxista humanizmus megvalósulását eredményezi, mint fő tendencia, hogy minden egyes ember szabad fejlődéséhez a feltételek egyre inkább kedvezőek, s a szocialista társadalom feltétel- rendszerében a társadalmi haladás, benne a humanizmus gondolata gyorsuló tendenciával megvalósul.
