Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET Múzeum és művelődési egylet 110 éve alakult meg a Békésvármegyei régészeti és mívelődéstörténelmi társulat Mindig voltak olyan, közéleti tevékenységet folytató személyek, kiknek ténykedése egyben a köz művelődését is szolgálta. Hol nehezebb, hol könnyebb körülmények között, s ha jó szelet kapott a vitorlájuk, még inkább átadták magukat a számukra oly kedves munkának, amit hivatásukon felül űztek, mondhatni passzióból, kiteljesítve egyiket a másikkal Így volt ez a múlt század utolsó negyedében is, amikor a kiegyezés utáni kedvező légkörben, 1874. június 18-án a társulat megalakult. Keletkezéséről egy évre rá az első évkönyvben Zsilinszky Mihály társulati titkár számol be, megindokolva, hogy előbb miért nem kerülhetett rá sor. „Ezelőtt csak húsz esztendővel, az úgynevezett Bach-korszak szomorú idejében senkinek sem jutott eszébe egy megyei tudományos társulatot alakítani, és ha megkísértette volna valaki, bizonyosan megbukott volna vele. Nem volt hozzá érzékünk, nem volt sem megyei, sem társadalmi közéletünk. Hiányzott az ily eszme meggyökereztetéséhez szükséges talaj ..." Aztán, hogy változott a helyzet, „életpezsgés” támadt az országban és a megyében is az önálló nemzeti haladás jegyében, a múltra támaszkodva. Annak megismertetése hívta létre a társulatot. Az első kezdeményező a gyulai Mogyoróssy János volt, aki 1873 tavaszán közadakozásra szólította fel a nagyközönséget, hogy a Rómába költöző Haán Antal „festész” régiséggyűjteményét megvehessék. Hetek alatt 700 forint gyűlt össze a megyei múzeum alapjainak lerakásához. Majd az ügyek intézésére egy bizottság alakult Göndöcs Benedek, Haán Lajos, Beliczay István, Party Ferenc, Ormos János és a kezdeményező részvételével. A helyi kezdeményezés találkozott az országos elképzelésekkel, mert épp akkor, az előkészítés közben érkezett meg a miniszteri felhívás, hasonló célból. Gyűltek a tárgyi adományok, és 1874 elején folyt a vita a megyei sajtóban a múzeum jellegére és jövőjére vonatkozóan. Többen kifejtették, hogy a múzeum csak úgy lesz életképes, ha egv közművelődési egyesülethez tartozik, s épp ezért fölmerül annak az alakítása széles körű működésre. A régészeti bizottság egyetért vele, és most már nem csupán a régészeti, hanem művelődéstörténeti társulat létrehozását szorgalmazza. Az alapszabály tervezetét hamarosan közük a Békésben, vitára bocsátván. A társulat — melyet az alapszabály végig egyletként említ — célja: „Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami a tudomány, irodalom és művészet, az ipar és kereskedelem, a gazdászat és földművelés, a politika és közélet terén mint megyei nevezetesség tűnt fel... ” A továbbiakban részletesen következik, hogy mit is értenek konkrétan a fentiek alatt, az okmányoktól, képektől a népviseletekig, a ritka állat- és növényfajtáktól a történelmi romokig. A különböző szakú tanulmányok írása és kiadatása, nyilvános ismertetése stb. Az előkészületek végeztével, annak fejleményeiről Göndöcs Benedek beszámol a Békésben, s egyben bejelenti az 1874. június 18-án délután 4 órára kitűzött és a megyeház nagytermében tartandó alakuló közgyűlést, s kéri a közönséget, hogy „ . . . a művelődés szent oltára körül jelenjék meg.” Nem hiába, mert kivonult a megyei közigazgatás szinte teljes vezetősége és az értelmiség jelentős része. A közgyűlés megvitatta, majd némi módosítással elfogadta az alapszabályt, és megválasztotta a társulat 6-tagú vezetőségét, a 24 tagú választmányt és a 10 tiszteletbeli tagot. Az elnök Göndöcs Benedek, alelnök Haán Lajos, titkár Zsilinszky Mihály lett, s a tiszteletbeli tagok közt olyan neveket találunk, mint az országos hírű Fraknói Vilmos, Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, Pulszky Ferenc és Thaü Kálmán. Ugyancsak nagy esemény volt az első választmányi ülés, szintén a megyeház nagytermében, 1874. augusztus 3-án — mint az egykori krónikás feljegyezte —: ......oly fényes közönség jelenlétében, minőt e terem alig látott valaha. Megjelentek ott a megye kitűnőségei és Gyulaváros hölgyei, kik élénk tapssal és éljenekkel jutalmazták a két elnök előadását.” Ezen a napon volt a múzeum ünnepélyes megnyitása is a következő anyagokkal: a Haán-féle egyiptomi, etruszk és római régiségek, a Mogyoróssy-gyűj- temény és könyvtár, továbbá a növény-, kagyló-, ásvány- és pénzgyűjtemény, meg a megye régi zászlói. A mú zeum nyitva tartását heti két napban határozták meg, csütörtökön és vasárnap 2—2 órában, a vidékiek viszont bármikor megtekinthették, ha Gyulára rándultak. Az első év végével megjelenik — mint később is évente — az Évkönyv, melyet a tagok ingyen kapnak meg. Tartalma két részre oszlik: I. Irodalmi dolgozatok, II. Hivatalos közlemények; az előbbi a nyilvánosság előtt felolvasott tanulmányokat közli, az utóbbi a jegyzőkönyveket, jelentéseket, adományokat. Az első év végével a titkári jelentés szerint a megye települései közül már csak kettő nincs képviselve a társulatban, melynek akkor 8 alapító, 126 rendes és 116 pártoló tagja volt. A választmány 4 nyilvános ülést tartott, ebből 3-at felolvasással egybekötve. nagy érdeklődés mellett Gyulán. Épp ezért is határozták el, hogy a jövőben a megye más településein — Csaba, Szarvas, Mező-berény, Orosháza — is tartanak felolvasásokkal összekötött választmányi üléseket. A múzeumi tárgyak az év folyamán további adományokkal szaporodtak, a látogatók száma 368 volt, köztük Erkel Ferenc is Budapestről. A legelső felolvasást Haán Lajos tartotta, egy véletlenül megtalált német nyelvű napló alapján számolt be az 1747—1758 közötti időben a Haruckern család, a város és a megye társadalmi állapotáról az udvari élet tükrében. Ezt követte még 4 dolgozat felolvasása. A benyújtott írásokat eddig és ezután is 3-tagú bizottság véleményezi, mindig olyan összeállításban, hogy a témához szükséges szakismeret képviselve legyen. A jelentés azt is rögzíti, hogy „A folyó ügyek tárgyalása alkalmával 58 jegyzőkönyvi pont vétetett föl, melyekből a t. olv. közönség meggyőződhetik a felől, miszerint az egyes tagok híven teljesítették kötelességüket.” Ilyen „jegyzőkönyvi pont” például az az elfogadott javaslat, hogy a megye iparosai „keressenek fel”, hogy egy-egy munkájukat adományozzák a múzeumnak, a jelen kor ipari kultúrájának reprezentá- lására, s egyben az utókor számára. Kiragadva kettőt még a sok közül. Felkérték az alispánt, hogy hivatalosan intézkedjék a megye területén ásatáskor vagy egyébként találandó „mindennemű nevezetességek” azonnali bejelentéséről, hogy a szükséges óvintézkedéseket azonnal meg lehessen tenni. A másik a Gacsári-krónika, melyet a füzesgyarmati Csáki Benjamin református lelkész szívességből a társulatnak adott át. A választmány a „kézirati krónikát, melyet Gacsári István egyk. ref. lelkész írt össze”, kiadásra javasolja, amennyiben a társulat anyagiakkal bírja. Az első év működését ismertető Évkönyvben található még a múzeum igazgatójának a tárlat 1874'5. évi gyarapodásáról és rendezéséről szóló jelentése, valamint a múzeumi tárgyak listája. Végezetül pedig a társulat alapszabálya és a tagság névsora, ábécérendben és lakhelymegjelöléssel. Vass Márta Ruzicskay György: Bulvár St. Michel NÉPÚJSÁG Ruzicskay György: Tanulmányfej Pardi Anna: Balladák hidegháborúja KÖLTÉSZET Nagy munkaköri árvaságban, gyermekláncfűre hulló glóriában elborítanak a két bolond tézis nem egy pár harmóniák LÉLEK Kutatási alapján és null-magaslatán felém jön, akit nem szeretek, s gyűlöletem kínja veszni hagyja azt is, akit-; amit még megszeretnék ,ALAPISMERETEK Az ember mivel meghal, tökéletesen szabad, az ember mivel él, tökéletlenül rab. A mentő ördög és a menthetetlen angyal élesváltásban így együtt száll. EMBERI EGYÜTTÉRZÉS Mintha medve menne a kötélen s mindenki mutatványra vagy leesésre vár ŐSZINTESÉG szilánkokká oszlott szempár néz a gerendákkal telibe NAPI TEENDŐ Be és kitelepítem a rakétákat általános harcképtelenségem szorongásaiba STÍLUS Fegyelem és tudathasadás, x műszakban a legközelebbi y — már hiány. TECHNIKAI FEJLŐDÉS Konstrukciókká szerelt könnyek építenek a szemfenéken ÉGÉS ÉS KIÉGÉS Korosztályom talpig vulkánban, hamuban küzd tehetetlenségével és a hőfokokkal. Koloh Elek: r Éjszaka botorkáló félelem kietlen parkok árnyai szavak: a gondolat didergő lányai mögém lapul a múlt mint gyáva gyilkos kezében a kés néhány összegyűrt papiros futni félek — rámzuhan minden ami volt elhagyott padokon loccsan szét a Hold
