Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÚNIUS 16., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fö irányairél Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. . Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a I^GST- tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KÉST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági ' válság gazdaságunkra gyakorolt hatását, szembe- álljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralevő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvvek egyeztetése során tárják fel a K®ST-tagorszá- gokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes, hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KEST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása, a társadalmi termelés további növelése, a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása, az export- potenciál fejlesztése, a termelőerők ésszerűbb elhelyezése, valamint a K®ST- tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai K©ST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KEST-tag- országok közötti egyeztetésének elmélyítésére, a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt orzágoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KEST- tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KEST- tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KÉST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. * Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését, és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást, és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás minden oldalú gyorsítását. ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alaoián közösen 15—20 évre szóló komplex tudományosműszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika. a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biztosítható valameny- nyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST- tagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-; energia- és nyersanyagtermelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyagfajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és exportszerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetve világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását, és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtő- művek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST- tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőrországok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá’ tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munka- megosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügyi' eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a-KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST- tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni áz említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, pénteken este megkezdődött a gyulai várszínházi évad. A Békés megyei Jókai Színház előadásában — a tavalyi bemutató után — ismét színre került Németh László: Sámson című drámája. A tavalyihoz képest a szereposztásban mindössze annyi változás történt, hogy Delila szerepét Felkai Eszter vette át Fotó: Béla Ottó Nyár, nyár, színházi nyár Volt idő (de milyen hosszadalmas!), amikor nyárról nyárra azon keseregtünk: az uborkaszezon hadállásai áttörhetetlenek! Amikor nem akadt vállalkozó, nem volt bizakodás: lehetne más is, lehetne a nyár több, mint a pihenés egy-két hete, kinek a strand, kinek a hegyi túra, kinek a munka, még akkor is munka, ha különben nyugodtan tölthetné idejét darab ideig. Tehát volt és uralkodott az uborkaszezon, mint korlátlan kényúr, és más semmi. A színészek is nyári szabadságra mentek, várták az őszt, az évadkezdést. A közönség is szabadságra ment, és nem állítom, hogy mindenki úgy várta az őszt, hogy végre, színházba mehetünk ... Ha mi, újságírók, nyári riportot írtunk és szikráját tapasztaltuk annak, hogy a könyvtáros, vagy a kultúrház igazgatója nem azon siránkozott, hogy „nyáron senki sem jön semmire”, akkor hajlamosak voltunk a túlzott dicséretre, meg, hogy íme, itt a példa, nyáron is lehet programokat szervezni, legyőzni (legalábbis időlegesen) az uborkaszezont, mely valóban úgy tűnt, hogy legyőzhetetlen. Aztán egyszercsak történt valami, és az uborkaszezon hadállásai itt is, ott is meggyengültek, sebezhetőkké váltak. Jött egy-két új módi elveket valló népművelő, színházigazgató, rendező, és azt mondta: csak Szegeden lehetnek nyári játékok? Miért ne lehetnének (legyen a példa közeli) Gyulán is, a várban? Huszonegy éve ennek, és akik ott voltunk az elsőn, a hatszáz éves vár történelmi levegőt árasztó udvarán, még emlékezünk, hogy valami megmagyarázhatatlan érzés szorongatta a torkunkat, miközben nem gondoltunk arra: ami most kezdődik, arra két évtized után, ha majd emlékezni fogunk, sok évtizedes jövőjét is felsejleni láthatjuk. Az alkalom, hogy most e néhány gondolat elmondható, persze, hogy nem más, mint az: ezekben a napokban újra benépesül a gyulai vár, jönnek a színészek, jön a közönség, és folytatódik a nagy játék. Szó sincs arról, hogy túlzottan az emlékezésé legyen most ez a hely, hiszen a huszonegy év előtti színházteremtés oly erősnek, időállónak és hírnévre érdemesnek bizonyult, hogy nem kíván különösebb méltatást, felsorolást; a megtartás akarata azonban még sincs önmagától, azt táplálni kellett hivatástudatnak, táplálnia kell a felismerés tudatosulásának: az ország e vidékén, itt, a délkeleti végeken küldetés nyári színházat játszani, idehozni a legnemesebb fenntartó erőt, a magyar történelmi drámák sorát (újakat, régieket); együtteseket, amelyek számára nem (nemcsak) nyári nyaralás Gyula, hanem az elkövetkező évad előtti megmérettetés helyszíne és lehetősége, miként azt ezen a nyáron a Budapesti Nemzeti Színház és a kecskeméti színház is vállalta. De (büszkeségünk), hogy az évek múlásával egyre több várszínházi produkció folytatta életét és — kár lenne szerénykedni — sikerűtját a kőszínházakban, miként Németh László Sámsonja is a gyulai várban kezdte és lett Békéscsabán, a Jókai Színház méltó nyitó darabja az elmúlt évad elején. Itt van tehát, bekopogott a színházi nyár. Gyula (úgy tűnik) az utóbbi évek legtartalmasabb programjával tölti meg színlapját, de Békéscsaba is kopogtat: városi tanácsának udvarán, júliusban, színházat játszanak a csabai színészek, hozzák A néma leventét, Heltai Jenő szép vígjátékát, mert a színházteremtő szándék és akarat (úgy látszik) átvehető, terjeszthető. A színházi nyár megérkezett. Vártuk és örüljünk, hogy jöhet, hogy van, és hogy lesz ezután is. Sass Ervin Helmut Kohl Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja. (MTI)
