Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JÚNIUS 15., PÉNTEK Ara: 1,40 forint ' XXXIX. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Befeleződött a KGST-csűcsértekezlet Moszkvában Csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST-tagor- szágok felső szintű gazdasági értekezlete. A záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes elnökölt. A tanácskozás dokumentumait szerkesztő bizottság üléséről Vldgyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a bizottság elnöke számolt be. Az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el a KGST- tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól, és elfogadták a KGST tagországainak deklarációját a béke megőrzéséről és a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A dokumentumokat a küldöttségvezetők írták alá: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Hasak, a Kubai Köztársaság részéről Carlos Rafael Rodriguez, a Lengyel Népköz- társaság részérő Wojciech Jaruzelski, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Mongol Népköztársaság részéről Jumdzságin Cedenbal, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Konsztantyin Cser- nyenko, a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírásán a küldöttségek tagjain kívül jelen voltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Az értekezletet rövid beszéddel Konsztantyin Cser- nyenko zárta be. * * * Tegnap Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői, a felső szintű gazdasági értekezleten részt vett országok küldöttségeinek vezetői. A tanács ülésszaka a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségeinek részvételével megtárgyalta a gazdasági értekezlet határozatainak megvalósítására vonatkozó intézkedéseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kormányfők vezették. Az ülésszakon Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió- küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra értékelte a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének eredményeit, és hangsúlyozta, hogy különösen fontosak a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésének az értekezlet által kitűzött irányai, a fejlődés belső és külső feltételeinek változásából eredő új feladatok megoldása szempontjából. Az ülésszakon kifejezésre jutott az országok abbeli meggyőződése, hogy a felső szintű értekezlet határozatainak valóra váltása a kölcsönös együttműködést minőségileg új szintre emeli, fokozza szerepét a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági fejlődésében, tovább erősíti egységüket és összeforrottsá- gukat Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határozatainak teljesítését célzó intézkedéseket. A KGST Végrehajtó Bizottsága megbízást kapott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen intézkedések teljesítésével összefüggő munkáját. * * * Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya tegnap Moszkvában fogadást adott a (Folytatás a 2. oldalon) Közös nyilatkozat és deklaráció aláírásával csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezlete. A képen: Kádár János aláírja a dokumentumokat (Telefotó) Ülést tartott a megyei tanács Békés megye Tanácsa június 14-én, tegnap — Gyulavári Pál, megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. A napirend a következő volt: — jelentés tanácshatározat végrehajtásáról: Békés megye iparának, az iparban dolgozók, a műszaki értelmiségiek helyzete, a szakmunkásképzés alakulása, a munkahelyi demokrácia érvényesülése a tanácsi vállalatoknál; — beszámoló Békés megye Tanácsa termelési és ellátási bizottságának munkájáról; — beszámoló az 1983. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről, a VI. ötéves terv időarányos teljesítése, a múlt évi vállalati gazdálkodás értékelése; — a kiemelt beruházások, a komplex melioráció megvalósulása, a földvédelmi feladatok végrehajtása; — tanácsrendelet „Békés megye Tanácsának Mohá- csy Mátyás-díj” alapításáról; — bejelentések, interpellációk. A napirend tárgyalása előtt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a testületet a végrehajtó bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, a fontosabb tanácskozásokról, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Ezt követően került sor az első napirend tárgyalására. Az 1970-es években az ipar Békés megye gazdaságának meghatározó ágazatává vált. A megye teljes ipari termelése ma már másfélszerese a mezőgazdaságénak, de ebből — az adottságoknak megfelelően — magas az élelmiszeripar részesedési aránya. Az 52 és fél ezer ipari kereső a megye foglalkoztatottainak 30 százalékát adja. A termelés értéke meghaladja a 32 milliárd forintot, az export 7 milliárdot tesz ki. A hagyományosan nagy, de csökkenő súlyt képviselő köny- nyűiparban dolgozik az ipari foglalkoztatottak mintegy 38 százaléka. A nehéziparon belül legdinamikusabban a gépipar és a szénhidrogén-bányászat termelése növekedett. Országosan is jelentős a megye építőanyag-ipara. a tégla. cserép és az építészeti üveg gyártása. Az elmúlt 20 évben a megye ipari fejlesztése jelentős részben a nehéziparban történt, az új ipari munkahelyek több mint felét hozta létre. A megye főként saját erőből történt gazdasági fejlődéséből következően a szövetkezeti ipar nagy hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg a 36 ipari szövetkezetben dolgozik az ipari foglalkoztatottak 30 százaléka, ami az országos átlag kétszerese. Az ipar a megyében zömmel a városokba koncentrálódik, ezen belül is Békéscsaba, Gyula, Orosháza. Szarvas, és újabban Szeghalom körzetére. Az ipar második vonala a megyére jellemző nagyközségekben található: Újkígyóson, Me- zőberényben, Gyomaendrő- dön, Dévaványán, Mezőko- vácsházán. Mezőhegyesen. Battonyán, Körösladánvban. Tótkomlóson. Elmaradottnak a megye északkeleti része, a délkeleti határkörzet, és a Mezőberény—Szarvas között hyzódó terület kisebb települései tekinthetők. Az iparban foglalkoztatottak átlagbére és jövedelme az utóbbi 10 évben csaknem kétszeresére nőtt, de a fizikai és szellemi teljesítmény szerinti differenciálódás nem alakult mindig megfelelően. Az iparban dolgozók átlagbére alig haladja meg a 4 ezer forintot, a dinamikus növekedés ellenére is 12 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Az iparban foglalkoztatottak 85 százaléka fizikai dolgozó, a szakmunkások aránya meghaladja a 40 százalékot, a segédmunkásoké a 10 százalékot. A felvilágosító és propagandamunka ellenére a hiányszakmákban (öntő, hegesztő, lakatos) meg-megújul a feszültség. A középiskolát végzettek számára iskola- és iparszerkezetünk kevés lehetőséget kínál elhelyezkedésre, szakmaszerzésre. A megye iparának fejlődésével kialakult egy olyan vezető szakmai réteg, amely közéleti erővé vált. Az ipar további fejlődésének gátja, hogy a felsőfokú műszaki végzettségűek száma alacsony, elmarad az országos átlagtól. Feszültséget okoz, hogy a termelésirányítók, középvezetők, műszakiak átlagbére alig haladja meg a szakmunkásokét. A műszakigazdasági szakemberek gondjainak megoldása, letelepítésük segítése, anyagi és erkölcsi megbecsülésük fokozása a jövő szempontjából fontos feladat. Ezt hangsúlyozta hozzászólásában is Borbola László, akinek javaslatára a határozati javaslatába beépítették a műszakiak letelepítésének még hatékonyabb segítését. A termelési és ellátási bizottság munkájáról szóló beszámoló bevezetőben megállapította, hogy a bizottság tevékenysége a mezőgazda- sági és élelmiszeripari, valamint az ipari, kereskedelmi, vízgazdálkodási feladatokra terjed ki. Aktívan részt vesz a tevékenységi körébe (Folytatás a 3. oldalon) Balatonszéplakon megnyílt a SZOT legújabb, 354 szobás 1/A kategóriájú üdülője. Az 550 millió forintos költséggel épült üdülőben helyet kapott egy kétezer adagos konyha étteremmel, 400 személyes színházterem, egy hasonló nagyságú előadóterem és egyéb, a beutaltak kényelmét szolgáló létesítmény (MTI-fotó: Czika László felvétele - KS) Tanácskozás a 40. évfordulóról A Békés megyei munkásmozgalmi-történeti bizottság tegnapi kibővített ülésén Be-. reczki Elemér, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője tájékoztatta a bizottság tagjait hazánk fasizmus alól történt felszabadításának 40. évfordulója megünneplésének irányelveiről, a párt megyei végrehajtó bizottságának erre vonatkozó állásfoglalásáról. Ezt követően többen elmondták az évforduló helyi megemlékezésére tett eddigi intézkedéseiket, illetve terveiket. Ehhez kapcsolódóan szólt Ancsin Pálné iskolaigazgató az úttörő történeti bizottság terveiről, az előttük álló feladatokról. Kovács Ferencné, a megyei pártbizottság archívumának vezetője a visszaemlékezések gyűjtésének tapasztalatairól adott tájékoztatót, illetve felvázolta az 1948 utáni szakasz munkás- mozgalmi emlék- és dokumentumgyűjtésével kapcsolatos főbb elveket és feladatokat. Végül Szabó Ferenc, a megyei múzeumok igazgatója az új életrajzi kötet készültségi állapotáról tájékoztatta a résztvevőket, amely szerint az életrajzi kötet második része előreláthatóan a jövő év első negyedében nyomdakészen napvilágot láthat. egs Zöldborsó-bemutató Kamuion Tegnap délelőtt Kamuton a Gödöllői Búza és Borsó Termelési Rendszer (GBBR), valamint több más üzem és intézet közös rendezésében zöldborsófajta- és gyomirtási bemutató volt. Először Balogh István, a kamuti Béke Tsz elnökhelyettese beszélt a zöldborsó- termesztés kamuti tapasztalatairól, majd Pintér Ferenc, a GBBR igazgatóhelyettese a zöldborsó termesztésének új perspektíváiról szólt. Ezután Kovács Imre, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előadója a zöldborsógyomirtás helyzetéről tartott előadást. Az előadás után az érdeklődők a kamuti tsz kísérleti telepén megtekintették az új zöldborsófajtákat, valamint megismerték az egyszikű gyomnövények irtásának módszereit. A kamuti Béke Tsz az idén a zöldborsótermelésben a növényvédelmi kezelések taposási kárának kiküszöbölésére új technológiai eljárást alkalmazott, s a bemutatón részt vevő szakemberek ezzel is megismerkedhettek. Zöldborsó-fajtabemutató a kamuti Béke Tsz kísérleti telepén Fstó: Veress Erzsi
