Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
1984. júnlua 14-, csütörtök KISZ-élet Dombegyházán Az elmúlt év közepén még nem érte el a KISZ-tagok száma a százat Dombegyházán. Alapos és körültekintő politikai munka eredményeként napjainkban hét alapszervezetben több mint 140 fiatal tevékenykedik. A községben négy munkahelyi — kettő a Petőfi Tsz-ben, egy- egy az ÁFÉSZ-nél és a pedagógusoknál — alapszervezet és három területi — Kis- dombegyházán, Magyar- dombegyházán és Dombegyházán — alapszervezet működik. Munkaterületükön igyekeznek helytállni a KISZ- tagok. Jelenleg huszonnyolcán tanulnak középfokú oktatási intézményben, tanulmányi eredményük elég változatos képet mutat. A szocialista brigád mozgalomban 22 KISZ-fiatal vesz részt, egy ifjúsági szocialista brigád dolgozik a tsz FÉKON-üze- mében. A politikai nevelő munkában két formát, az ifjúsági fórumot és az ifjúsági vitakört alkalmazzák. A vitaindító előadásokat a patronáló pártalapszervezetek egy-egy tagja tartja. Elképzeléseik közölt szerepel, hogy a következő mozgalmi évben a KISZ-tagok készülnek fel az egyes témákból. Az idén a legszínvonalasabb foglalkozásokat Kisdombegyházán tartották. A szabad idő kulturált eltöltésére elég kevés a lehetőség a községben. Ennek ellenére megtalálták azokat a formákat, amelyek segítik a fiatalok fejlődését. Többek között szellemi vetélkedőket és különböző sportprogramokat szerveznek. Az ifjúsági klub, amelynek mintegy húsz tagja van, már több alkalommal kapott elismerést. Heti egy alkalommal változatos programot kínál a klub az ifjúságnak. ■ Jó néhány alkalommal vettek részt a tsz autóbuszával a KISZ-tagok egykét napos országjáró kiránduláson. Már évek óta együttműködési tervet készítetlek a KISZ-esek a helyi úttörőcsapattal. Napjainkban tizennégy ifi vezető tevékenykedik az iskolában, A KISZ-esek havonta egy alkalommal úttörő—KISZ-ta- lálkozót szerveznek, amelyeken megismertetik az ifjúsági szövetség munkájával az általános iskolásokat, segítséget nyújtanak nekik a pályaválasztásban. A községi KlSZ-bizottság- nak jó a kapcsolata a helyi párt- és tömegszervezetekkel. Évente elkészítik a párttagajánlási tervet. Gondot fordítanak a lakóterületi munkára is. A község arculatának formálásában a helyi környezetvédelmi feladatok megvalósításában is részt vesznek a fiatalok. A KISZ érdekvédelmi tevékenysége javult az utóbbi időben. Meghallgatják a véleményüket az őket érintő kérdésekben. A tsz üzemi tájékoztatójában az ifjúsági szövetség munkájáról is olvashatnak a dombegyháziak. Az ifjúsági parlamentet várhatóan augusztus végén rendezik meg a Petőfi Tsz- ben. A közelmúltban megalakult a fiatal agrárszakemberek tanácsát előkészítő bizottság. így még ebben az évben megkezdi működését a diplomásokból álló FAT. V. L. A versenytárgyalási rendszer irányelvei A hazai vállalatoknak két éve megvan a lehetőségük arra, hogy vállalkozási, illetve szállítási megrendeléseikre versenytárgyalások útján szerezzenek partnert. Mivel az eddigi tapasztalatok szerint e módszer alkalmazása a kívántnál lassabban terjed, a Pénzügyminisztérium a megjelent jogszabályok alapján irányelvet dolgozott ki a versenytárgyalási rendszer alkalmazására. Az irányelveket a közelmúltban közzétették. A Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották: elsősorban az építőiparban terjedt el — egy-egy beruházás megkezdése előtt — a vállalkozók versenyeztetése. A verseny- tárgyalási rendszer bevezetésével igyekeztek szakítani azzal a gyakorlattal, hogy a megrendelésre csupán egyetlen — úgymond — illetékes vállalkozó köthetett szerződést. és mint ilyen, egyoldalúan diktálhatta a feltételeket. Az új módszer éppen ezért lehetővé teszi, hogy minden gazdálkodó szervezet — jogi vagy magánszemély egyaránt, sőt külföldi vállalkozó és szállító is — elküldhesse ajánlatát. Kívánatos, hogy a szállítók között is verseny bontakozzék ki, s lehetőség legyen a legjobb ajánlat kiválasztására. A versenytárgyalási rendszer alkalmazásának tapasztalatai vegyesek. Az Állami Fejlesztési Bank által finanszírozott beruházások körében tavaly 44 versenytárgyalási kezdeményezésből 24 végződött eredménnyel. A többi általában azért hiúsult meg, mert nem akadt egynél több ajánlat. A sikeres versenytárgyalásokon átlagosan 2-3 pályázó volt. Csupán a mélyépítési munkáknál — ahol kapacitásfelesleg mutatkozik — volt lényegesen nagyobb a vállalkozási kedv. Például a Kőbányai Sörgyár tereprendezési munkáira kiirt versenytárgyalásra több mint húszán küldték el ajánlatukat. Az esetek többségében azonban nem elsősorban a kapacitáshiány korlátozza a versenyt, hanem például az a gyakorlat, hogy a kivitelezési tervdokumentáció elkészülte után írják ki a pályázatot, ami nagyban szűkíti a választás lehetőségét. A szervezők ilyenkor a már elkészült dokumentációkkal eleve meghatározzák a technológiát, és ezzel behatárolják a versenyt az adott technológiában, műszaki megoldásban jártas vállalati körre. Ebben a helyzetben csupán árverseny jöhet létre, s az nem terjed ki a gazdaságosabb technológiák, kivitelezési módszerek és szervezetek megválasztására Kedvezőtlen tapasztalat még, hogy bár a jogszabályok nemcsak az építési munkák, hanem a szolgáltatások és termékszállítási megrendelések esetében is lehetővé teszik a versenytárgyalások kiírását, erre manapság még nem sok példa akad. A módszer szélesebb körű alkalmazásához azon túl, hogy fel kell számolni az említett gátló tényezőket, fontos az is, hogy az érintettek kellőképpen éljenek a jogszabályok biztosította lehetőségekkel, módszerekkel. Ennek segítésére jelentette meg á Pénzügyminisztérium a közelmúltban a verseny- tárgyalási rendszerre kidolgozott egységes irányelveket, amelyek útmutatást adnak a jogszabályokban kevésbé járatos szakembereknek, és támpontul szolgálnak a versenytárgyalási feltételrendszer egységes értelmezéséhez. Családi hagyomány Abonyiéknál a lovak szeretete, s ezért választotta hivatásul a nyeregkészítő és szíjgyártó mesterséget ifj. Tóth Abonyi Balázs, a népművészet ifjú mestere. A nagy múltú magyar bőrművesség művelőjének lószerszámai nagyon népszerűek a fogathajtók körében. Kiskunhalasi műhelyét külországokból jövők is felkeresik. Képünkön: ifj. Tóth Abonyi Balázs munka közben (MTI-Fotő: Kerekes Tamás felvétele — KS) Csehi Miklósné Laczkó Jánosáé Fotó: Fazekas £»ásrcló Hárman a legjobbak közül A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat a tavaly elfogadott és felhasznált 27 újításból ötmillió 200 ezer forint gazdasági haszonra tett szert. Az eredményhez jelentős részben a húsüzem dolgozói járultak hozzá. & A húsüzemben a fejlesztés után, 1977. második félévében nyílt lehetőség arra, hogy új termékeket készítsenek. Megalakult a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa (FMKT), amely először a műszaki, technikai lehetőségek minél jobb kihasználását, majd a termék- választék bővítését tűzte célul. Erre annál is inkább megvolt a lehetőség, mert több felsőfokú és középfokú képzettséggel rendelkező fiatal szakember került az üzembe. A szakmunkásgárda is jól megállta a helyét. — A lényeg az volt, és most is az, hogy keresett termékeket állítsunk elő. Olyanokat, amelyek exportra is megfelelnének — mondja az utóbbit feltételes módban Berki László, termelési főmérnök. —' Export tehát nincs — jegyzem meg. — Egyelőre csak belföldre termelünk. NSZK és svéd cég is vásárolna szárazkolbászt, valamint füstölt sonkát, de ma még nincsenek meg hozzá a feltételek. Dr. Banda István üzemvezető főmérnök azonban bízik abban, hogy néhány év múlva az exportlehetőségek is megteremtődnek. Most a Békés megyei kereskedelem, valamint a ZÖLDÉRT boltjait, és a vendéglátóipar konyháit látja el hússal és húsáruval az üzem. De eljutnak a termékek több budapesti üzletbe is. Aki érdeklődik, megtudhatja, hogy az FMKT legjobb újítói közé a következők tartoznak: Cseh Miklósné, a szárazgyártás vezetője, L aczkó Jánosné higiénikus, Szakálos Elekné melegüzemi gyártásvezető. Berki László termelési főmérnök, Molnár János művezető, Tóth Tibor műszaki vezetőhelyettes és Mázán János csoportvezető. Az újítások általában egy-egy kis csoport közös szellemi termékei, vannak azonban kezdeményezők, akiknek elsődleges a szerepük. Közülük hármat mutatok be. Csehi Miklósné éleLmi- szeripari főiskolát végzett. Az üzemben harminc beosztottja van. Az első újítása a Békési fantázianevet viselő száraz kolbász volt. — Miben különbözik a jól ismert csabai kolbásztól? — kérdezem. — A vékony házikolbászhoz hasonló és zaftosabb. — Mi adta az ötletet? — Legyen többfajta termék, hogy minél jobban kielégíthessük, a lakosság igényeit. — Miért éppen olyan, mint amilyen? — Nálunk a szakmához értő, és jó ízlésű férfiak és asszonyok dolgoznak. Próba közben az ő véleményük volt mérvadó. — És egyetértettek velük a vásárlók? — Az első évben 90 tonna fogyott el, a másodikban ennek kétszerese. A Békési kolbász pályázat útján elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető jelzést is. — Tartják a minőségi szintet? — Egy csöppnyi minőség- romlást sem engednék meg. Maradjon kelendő áru a Békési kolbász. — Következett a rumos és a boros kolbász. Miben különbözik ez a csabaitól? — Szalámijellegű és nem paprikás. Ízesítésre fehér borsot, kakukkfüvet, mustármagot használunk. Különlegességnek számít a porto- ricói rum. illetve a tokaji aszú. Egyébként mindkét termékre rákerült a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető jelzés. — Mennyi készül belőle? — Évente 20 tonna. — Nem drágítja az árát a rum. illetve a bor? — Nem. Persze, az italozók ne reménykedjenek. A rum és a bor csak ízesítőül szolgál. — MiveL honorálták az újításait? — Több ezer forintot kaptam. Meg kell azonban mondanom, hogy sokat kellett dolgoznom érte. — Most mit tervez? — Következik a diétás lószalámi. Szakálos Elekné üzemmérnök újítása az úttörőkolbász és a csípős uzsonnakolbász. aminek a gyártását tavaly kezdték el — Most futnak be ezek a termékek. Hónapról hónapra többet rendel a kereskedelem — mondja Szakálos Elekné. — További terveik? — A sertésvér feldolgozása kelendő áruvá. Egyelőre csak gondolkozom a megoldáson. Laczkó Jánosné technikus beosztása higiénikus. Az újításai közül a legszívesebben arra gondol vissza, amelynek lényege: papírtörülköző helyettesítése vászontörülközővel. Olyannal, ami 15—20 méter hosszú, és tekercselve forgatható. Tóth Tibor műszaki vezetőhelyettessel együtt készítette el. — Elismerés? — A SZÖVOSZ országos ifjúsági alkotói pályázaton oklevelet kaptunk érte. ö — együtt dr. Banda István üzemvezetővel, Berki László főmérnökkel, Csehi Miklósnéval, Hanó Miklóssal és Laczkó Jánosnéval — az új. diétás termékek tervezője és megvalósítója. Ilyen termék a párizsi, a kenőmájas, a sonkás felvágott és a virsli. — Nem konkurrencia a Gyulai Húskombinát? — Bizonyára az, de veszélyt nem jelent. Valameny- nyi termékünket szívesen vásárolja a lakosság. — Mi kelL ahhoz, hogy valaki újítani tudjon? — Alapos hozzáértés, egy- egy szakkönyv, tanácskozás szakemberekkel és véleménykutatás. — Mi lesz a következő újítása? — A higiéniai színvonal emelése a tervem. így például a lánckötények szeny- nyeződéstől való megóvását, és a higiénikus rakodást, kellene megoldanom. .*■ Berki László főmérnök így vélekedik: — Mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy képzettségének és képességének megfelelően keresse az újat, a jobbat. Legyen az technika, technológia, termék. Bármi, ami nagyobb hasznot hajt a vállalatnak, termelékenyebbé, biztonságosabbá teszi a munkát, keresettebbé a terméket. Pásztor Béla Üzemszociológiai nyári egyetem Csaknem 100-an jelentkeztek a június 18-án kezdődő győri üzemszociológiai nyári egyetemre. Az innovációval foglalkozó egyhetes előadás" és konzultációsorozat hallgatóinak többsége művezető, főművezető és termelési igazgató lesz. A program szefint a vállalati cselekvés előmozdításának társadalomtudományi motivációit és azokat a lehetőségeket vizsgálják, amelyekkel az üzemszociológia tudományos eredményeinek gyakorlati alkalmazása járulhat hozzá a technikai megújulás meggyorsításához. Előadások hangzanak el egyebek között a hazai iparban megfigyelhető szerkezet- váltás és szemléletváltás kapcsolatáról, a gazdasági stabilitás és a kockázatvállalás összefüggéseiről, továbbá arról, hogy mi a szerepe a munkahelyi demokráciának az innováció megvalósításában. Vállalatoknál végzett kutatások tükrében ismertetik a tudományostechnikai forradalom hazai eredményeit, továbbá az érdekeltség és az ösztönzés kérdéseit. Szó lesz a szervezeti változásokkal együttjáró konfliktusok levezetésének módjairól, valamint a társadalomtudomány és a gyakorlat kölcsönhatásáról. Szakáid' Elek ne
