Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
1984. juntas 14., csütörtök Utazás az integráció körül A művelődési intézmények közös irányításának gondolatát sokan kétkedéssel fogadták. „Minek az integráció, anélkül is lehet jó az együttműködés” — mondták néhányan, mások pedig önállóságukat. féltették. „Integrálni nem kötelező, de célszerű” — gondolta a legtöbb kisközség tanácsi vezetése megyénkben is. — „Aztán majd dönt a gyakorlat!” Az integráció — egy adott település művelődési intézményeinek közös irányítása, egymásra épülő, összehangolt munkája — gyakran még ma is vita tárgya. Szükség van-e rá, hoz-e valami újat a közművelődésben? — teszik fel többen a kérdést. „Az integráció minden problémája ellenére létező, a közművelődés szervezeti rendszerébe beépült valóság, megszüntetése, vagy radikális visszaszorítása nem képzelhető el...” — mondotta egy megyei könyvtáros-továbbképzésen elhangzott előadásában Sáron László, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ ' főmunkatársa, majd hozzátette: „ .. . A könyvtári rendszer életében az nem hoz semmi újat, a könyvtárak együttműködési törekvései évtizedekkel megelőzték az integráció mai — korszerűnek mondott — elveit.” Nem veszti rangját — Körzetünkben Mezó- gyán, Geszt és Méhkerék hozott létre komplex művelődési intézményt, s most készül erre Sarkadkeresztúr is — mondja Havasi Istvánná, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vezetője. — Az intézményeket általában az iskolaigazgató irányítja, akinek a személyén nagyon sok múlik. Fontos, hogy közművelődési szemlélete legyen! A tárgyi és a személyi feltételek alapvetően meghatározzák az integráció jellegét, az egyes intézmények szerepét. Mezőgyánban például nincs művelődési ház, s így a könyvtárban tartanak szakköri foglalkozásokat, író-olvasó találkozókat, TIT-rendezvényeket. Ezáltal nyer a könyvtár is, hiszen többen látogatják. Geszten alacsony óraszámban alkalmaztak egy pedagógust, aki fennmaradó munkaidejét a könyvtárban tölti: rendhagyó órákat szervez, vagyis összekötő kapocs az iskola és a könyvtár között. Az említett három községben több éves integrációs tapasztalatokkal rendelkeznek. Jól előkészítették a komplex intézmények létrehozását, s ez meg is hozta az eredményt. Kisebb-na- gyobb gondoktól eltekintve végül is jól funkcionál az új rendszer, amelyről azt tartják, hogy létrehozása elsősorban kisebb településeken célszerű. Pedig városokban is létrejöhet! Példa rá a gyulai városi és a törökzugi általános iskolai könyvtár együttműködése. — Hatezer lakosú településrészről van szó — mondja Havasi Istvánná —, amelynek nincs közművelődési könyvtára. Az új iskoA román iskola napközisei délutáni foglalkozáson Iának viszont meg kellett oldania a könyvtári feladatokat, de erre csupán helyisége, s némi könyvállománya volt; hiányzott a szakember, a megfelelő felszerelés. A lakótelepi közművelődésre kapott pénzből zenei részleget alakítottunk ki, berendezést vásároltunk, vagyis mindent beszereztünk, amire egy fiókkönyvtárnak szüksége van. Az olvasók — akiknek száma szépen megemelkedett az utóbbi időben — nemcsak az ottani, hanem a mi könyvállományunkból is kölcsönözhetnek. Mindkét félnek hasznos ez az együttműködés. Én egyébként híve vagyok az integrációnak. Ügy tapasztaltam, hogy sehol sem vesztette rangját a könyvtár! Ésszerűbb szervezés Kondoroson három évvel ezelőtt vonták közös irányítás alá a művelődési házat és a könyvtárat. Azelőtt a két intézmény csupán alkalmanként dolgozott össze, s egymástól függetlenül oldották meg szakmai feladataikat. Mi változott három év alatt? Kérdésünkre Kal- hammer Mátyásné, az egyesített intézmény vezetője így válaszol: — Megmaradtak a speciális feladatok, viszont törekszünk arra, hogy a tartalmi munka egymásra épüljön. Igyekszünk kihasználni a két intézmény adta lehetőségeket, ésszerűbben megszervezni a munkaerő-kihasználást. Egy példa erre: népművelőink alkalmanként besegítenek a könyvtári munkába, így a könyvtárosoknak is van szabad szombatjuk. Mivel a művelődési ház igen rossz állagú, a jobb feltételekkel rendelkező könyvtár gyakran ad helyet közös rendezvényeinknek. — Változtak-e anyagi lehetőségeik? — Gazdasági ügyeinket a GAMESZ intézi. Integrált intézményként sem kapunk több pénzt, viszont módunk nyílik arra, hogy okosabban gazdálkodjunk a meglevővel. Arra költünk többet, amire jobban kell. Szerintem a könyvtárak anyagilag jól járnak az integrációval. Elég, ha csak a dolgozók jutalmazását nézzük . . — Jónak tartja tehát a közös irányítást? — Nekünk jó tapasztalataink vannak. Igaz, nincs még kialakult módszertana, szakmai programja, s nyitott kérdés, hogyan épül be majd a könyvtár a művelődési házak érdekeltségi rendszerébe. A távolság nem nagy Eleken eddig még nem merült fel az integráció gondolata. Talán kissé ijesztőnek hatott a szomszédos községbeli sikertelen kísérlet, de lehet, hogy más oka van az idegenkedésnek. Nádor Mária, a könyvtár vezetője úgy vélekedik, hogy egységes irányítás nélkül is együttműködhetnek a művelődési intézmények. — Nekünk például nagyón jó a kapcsolatunk az óvodával, az általános iskolákkal, a szakmunkásképzővel, de a művelődési házzal is. Szerencsére elég tágas, kellemes környezetben dolgozunk, (bár vannak raktározási gondjaink), s így helyet tudunk adni rendhagyó óráknak, úttörő- és kisdobosrendezvényeknek, irodalmi esteknek, kiállításoknak. A környezetvédelmi hónapra például rajzokat, plakátokat készítettünk, kigyűjtöttük a megfelelő irodalmat. Rengeteg területen „dolgozunk össze”, ám megmaradt az önállóságunk, mind anyagi, mind szakmai téren. Hogy jól járunk-e így? Nem tudnám megmondani. De mindenesetre nálunk nincs tervben az integráció. És ezzel — úgy tudom — minden intézmény egyetért. A könyvtár lépcsőfokkal alacsonyabb felében a román iskola napközisei tevékenykednek. Színes filcből tű, olló és cérna segítségével bábukat „gyártanak”. Borza Lucia, a Foaia Noastra munkatársa, pedagógus irányítja a munkát. A kölcsönzőpultnál négy-öt felnőtt álldogál, néhányan a. könyveket böngészik. Egyszóval nem mondhatjuk, hogy nincs itt élet. A hátsó ajtó fűvel benőtt udvarra nyílik. Jobbra a szűkös, dohos raktárak, balra a művelődési ház hátsó falára látni. A távolság tehát nem nagy. Csupán néhány lépés . . . Kép, szöveg: Gubucz Katalin Gyulai várszínházi évad A békéscsabai Jókai Színház vendéglátójátékával. Németh László Sámson * című drámájának előadásával június- 15-én, pénteken megkezdődik a 21. gyulai várszínházi évad. Az évadnyitó darab tavalyi gyulai ősbemutatót elevenít föl, később viszont négy magyar mű első színházi előadását is láthatja a közönség. A Várszínház, amely az új magyar történelmi dráma műhelye, idei fő produkciójaként Módos Péter És itt a Földön is című, a XI. században játszódó darabját július 20-tól 31-ig tíz este játssza; az ősbemutatót Sík Ferenc rendezi, s a főbb szerepekben Szabó Sándor, Tyll Attila, Fülöp Zsigmond és Pataki László lép közönség elé. A történelmi dráma mellett, szintén hagyományosan, vígjáték is szerepel a programban: Fekete Sándor A Lilla-villa titka című művének ősbemutatója június 29-én lesz. Rendezője Bodrogi Gyula, s egyebek közt Kubik Anna, Kállai Hona, Szuhay Balázs és Csákányi László szerepel a komédiában. A színházi vendégjátékok közül kettő gyakorlatilag szintén ősbemutató lesz: a Nemzeti Színház Nagy András „Báthory Erzsébet”, a kecskeméti Katona József Színház pedig Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című drámáját ősztől kőszínházban játssza, mindkettőt előbemutatón láthatják a gyulaiak és a városban nyaralók. Nagy András művét július 4-én és 5-én adja elő Avar István és Béres Ilona (a rendező: Sík Ferenc), Gyurkó Lászlónak a televízióból ismert művét pedig július 14-én és 15-én játsz- szák Gyulán (a rendező: Jancsó Miklós). A Várszínház több egyéb műsort is kínál a színház- barátoknak. Június 17-én és 18-án a Népszínház tánc- együttese lép föl a várszínpadon, július 11-től nyolc estén át pedig az Universitas együttes misztériumjátékának ad helyet a városháza udvara. A Várfürdőben ismét rendeznek gyermekszínházi műsort: Békés József A legbátrabb gyáva című mesejátékát július 13-tól élvezhetik majd délutánonként a fürdőző apróságok Tv-sorozat a fényképezés úttörőiről A fényképezés úttörői címmel elsősorban a fotózás barátainak érdeklődésére számot tartó sorozat vetítését kezdi június 23- án, szombaton délután a Magyar Televízió, A BBC nyolcrészes filmje a fotografálás mintegy nyolcvan esztendős múltját tárja a nézők elé. Az epizódok — gazdag illusztrációs anyag segítségével — bemutatják a fotózás történetének kiemelkedő egyéniségeit, az egyes korszakokat meghatározó eljárásokat, valamint a fotóműfajok születését. A ssorozat további filmjei is szombat délutánonként Jelentkeznek a képernyőn. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.28: Couperin: II. koncert. 8.44: örökzöld dallamok. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Két keréken Magyarországon Pécstől Villányig. 10.35: Népi zene. 11.19: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.39: Lion Feuchtwanger: A csúnya hercegnő, (regény) XV/12. 13.00: Maros Éva hárlázik. 13.32: Világirodalmi könyvszemle. 13.45: Régen találkoztunk. 14.02: Népdalcsokor. 14.29: Családi szőttes. 15.05: Schubert: A-dúr szonáta. 15.28: Kagylózene — Kelenföldén. 16.00: Operaáriák. 16.24: Sztravinszkij: Szimfónia három tételben. 16.49: Szép versek 1983. 17.05: Családtervezési modell. ,VI. ,7.30: Délutáni Rádiószínház; Sizve Bansi meghal, (dokumentumjáték) 19.15: Nótakedvelöknek. 19.40: Jevgenyij Jevtusenko: Ar- dabiola, a csodanövény, (regény) 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! 21.30: Magyarország a '44-es évben. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.08: Zenekari muzsika. 0.10: Tárogatómuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lehár-felvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. (is'm.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Diósgyőr története. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.36: Régi francia zene. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Középiskolások vetélkedője. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.30: Közvetítés a Magyarország —USA vízilabda Tungsram Kupa-mérkőzésről. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: Népdalok. 21.30: Könnyűzene Pozsonyból. 22.00: Kabarécsütörtök. 23.20: Offenbach: Orfeusz az alvilágban, (operett) III. MŰSOR 9.00: Operákból. 9.34: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 11.05: Kamarazene. 11.53: Goldmark: Sába királynője. (opera) 13.07: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 14.12: Gyöngyösi István : Proserpina elragadtatása. 15.37: Oj dzsesszfelvételeinkböl. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Fúvószene. 16.55: Pophullám. 18.00: Félóra népzene, (ism.) 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Bach-hangverseny. 20.34: Vokális zene. 22.28: Fúvószene. 22.36: A zágrábi Pro Arte vonósnégyes hangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Részletek az amatőr poprock dzsesszfesztivál szolnoki, területi bemutatójának műsorából. 17.25: Falvak szolgáltatás nélkül. Riporter: Kardos Ernő. 17.45: Régi lemezalbumok. Kor^ da. III. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé: Környezetismeret. 9.20: Fizika. 9.50: Éneklő Ifjúság. 10.00: A „Fekete Macska” bandája. (szovjet film) V/4. (ism.) 16.40: Ipari falu. (szovjet rövidfilm) 16.55: Tévébörze. 17.05: NSZK—Portugália EBlabdarúgó-mérkőzés. 19.10: Teremtő nyugtalanság, (riportfilm) 19.45: Tévétorna. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Magyarország 1944-ben. (riportműsor) 21.05: A King's Singers együttes énekel. 21.15: Panoráma. 22.15: Mestersége színész: Simon Zsuzsa. 23.05: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.15: Családi kör. II/l. (ism.) 19.00: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. HANGSZÓRÓ Nem irigyeltem Wistnger Istvánt az elmúlt héten, amikor a Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! című műsort vezette. Drámai (és nem dramatizált!) másfél óra volt, némi idegnyugtató zenével tarkítva. Igen, megint a sport, közelebbről a labdarúgás, hiszen a műsor vendégei Mezey György labdarúgó szövetségi kapitány és Bicskey Bertalan, az EB-aranyérmes ifjúsági válogatott edzője volt, majd (szinte futva) érkezett Szepesi György, az MLSZ elnöke, arról a nevezetes pontokat letiltó, és pénzeket visszatartó elnökségi ülésről. A műsor drámaiságát csak fokozta, hogy a szövetségi kapitány ott, az ország elé nyitott mikrofon előtt ismerte meg a döntést; fokozta, hogy Szepesi György túlzottan is szenvedélyesen (de megérthető- en) kelt ki a magyar labdarúgás ellendrukkerei ellen, akik. mindenféle dolgokban csak a bűnbakot keresik, akik ellene szurkoltak az ifjúsági válogatottnak is. moát azonban — a siker, az aranyérem után — önfeledten tapsolnak ... Nehéz visszaadni a műsor hangulatát, légkörét, feszültségeit, és éppen ezért kezdtem úgy, hogy nem irigyeltem Wisingert. Viszont a legteljesebb elismerésem az övé, mert pompásan vezette a roppant nehéz, indulatokkal terhes beszélgetést, ugyanakkor nem csitított, hanem rákérdezett, az első pillanatban szinte „szentségtörő” dolgokat, melyekről azonban hamar kiderült, hogy felkészült, intelligens, nyíltszívű emberektől — bármit meg lehet kérdezni. Szepesitől például azt, hogy miért olyan ideges? Szepesi azonnal megmagyarázta. S a magyarázat, habár kétségtelen, pillanat szülte volt, kielégítette a hallgatót. Csak éppen nem örült neki, mert Szepesi kimondta: nem hittem, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerülök ... Hát mindenki, aki a magyar labdarúgás ügyéért áldozni, tenni akar, rendre „nehéz helyzetbe” kerül? (Még túlságosan is finoman fogalmazott az elnök.) Olyan helyzetbe, hogy Mezey György majdhogynem az ország nyilvánossága előtt mondott le a kapitányi tisztségéről, mondván: a Honvédra építette csapatát, s ha a játékosok csalók, csalókkal nem lehet válogatottat csinálni . .. „Ha becsaptak, lemondok” — tette hozzá nem is elkeseredetten, hanem tárgyilagosan. Forrt ez a műsor! Közben egyre-másra érkeztek a telefonhívások, a műsor vége felé már olyanok is, amelyek üdvözölték az MLSZ döntését, melyet Szepesi ott, a mikrofon előtt, első kézből közölt ország-világgal, á hogy ez így történt, jelez valamit! A tisztaságra, a kétségtelen sportszerűségre, az igazi sporterkölcsre törekvést. Amely úgy kellene már, mint a falat kenyér. De mi, szurkolók, és önjelölt szövetségi kapitányok is odatehetnénk már valamit a labdarúgásért állított áldozatok oltárára: egy kis bizalmat, azt; hogy ne csak azt keressük, mi a rossz, hanem lássuk meg azt is, ami jó. Persze, nem kritikátlanul, mert arra semmi szükség, azt senki sem igényli. Bizonyára még a labdarúgók, és az egyesületek sem. Szepesi György szavaira sokáig emlékezem: „Döntés kellett, kemény döntés, az ország ezt várta." Igaza van. Ezt vártuk. De, hogyan lesz tovább? . . . Üjrk csak sport. Hétfőn reggel hallgatom a rádiót, figyelem a napi műsorajánlatot. Megjegyzem többek között, hogy este 8 órakor a Petőfi rádióban jön a Sportvilág (szerkesztő-műsorvezető: Török László), és abban az MLSZ döntésével kapcsolatban a „másik fél” is elmondja véleményét. Gondoltam, a Honvéd, a Volán, esetleg a DVTK és a Nyíregyháza képviselői. Nem mondták el! Szó sem volt a műsorban az MLSZ kemény (de igazságos) döntéséről, hogy miért, azt nem tudom. Reggel még úgy volt, hogy nyilatkoznak, és délutánra-estére kiderült, hogy nem? Közben meggondolták? Vagy a rádiósok gondolták meg? (Ezt nemigen hiszem, ilyesfajta „meggondolásoktól” már messzire vagyunk.) Az viszont felróható, hogy a különben remek fél órában nem hangzott el legalább két mondat arról, hogy „kedves hallgatóink szíves elnézésüket kérjük, de a reggel beharangozott ,mit mond a másik fél' ezért és ezért nem hangzik el”. Ennyit elvár a hallgató, mert különben becsapottnak érzi magát, vagy inkább lekezeltnek, akit még arról sem fontos tájékoztatni, hogy mit és miért nem hall. . . A Sportvilág (ettől eltekintve), mint említettem, változatos, kitűnő műsort adott. És tanulságosat is. Különösen az volt Lakat T. Károly beszámolója a labdarúgó ifjúsági EB- ről, ahol az elkövetkező 15 év futball-Európáját láthatta, és felsőfokokban nyilatkozhatott a magyarokról. (Szinte már el sem hisszük!) Hasonlóan tetszett a kerékpáros Somogyi Miklóssal készített interjú, és az a mondása, hogy „élsport nem létez.ik tömegsport nélkül". Ha még azt is hozzáteszem, hogy ezt rendre elfelejtjük, akkor a kitétel igazsága még alaposabb. Hiszen semmiből nem lehet valmit építeni. A sportban sem, és másban sem . . Sass Ervin 19.20: Riportfilm a papirhajto- gatásról. 20.20: Románia—Spanyolország labdarúgó EB-mérkőzés. BUKAREST 15.05; Ember és egészség. 15.20: Ifjúsági stúdió. 16.30: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Évszakok öröme (ze»és műsor). 21.10: A pillanat — film. 21.55: Irodalmi-művészeti tévéműsor. ,22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.45: Videooldalak. 15.55: Hírek. 16.00: Gyalogos az autóban — tévésorozat gyermekeknek. 16.30: Tv-naptár. 17.05: Strasbourg: labdarúgó EB — NSZK—Portugália. 19.05: Rajzfilmek. 19.30: Tv-napló. 20.00: Kis koncert. 20.20: St. Étienne: labdarúgó EB — Románia—Spanyolország. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Időszerű a kultúrában. 19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 21.30: Nem olyan régen — humoros sorozat. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. június 15-én. pénteken 21.00 órakor a Gyulai Várszínházban: SAMSON 1984. június 16-án, szombaton 21.00 órakor a Gyulai Várszínházban: SAMSON MOZI Békési Bástya, 4-kor: Seriff az égből, 6-kor: Kelly hősei I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 6 és 8-kor: Eszkimó asszony fázik, 4-kor: Elveszett egy kékszemű. Békéscsabai Terv: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Kert: Kisvárosi fojtogató. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Telitalálat, fél H-kor: Három fivér. Gyulai Petőfi, 3-kor: Alomvilág, 5 és 7-kor: Bombanő. Gyulai Kert: Altatódal nászágyon. Orosházi Béke: Az óriás. Orosházi Partizán: A kéj nő Kaliforniába készül. Szarvasi Táncsics. 6-kor: A piszkos tizenkettő I—II.
