Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1984. május 12., szombat o Köröstáj-nap a gyulai SZOT-gyógyüdülőben Magyar József filmrendező beszélt A mi iskolánkról. Mellette Panyi Márta, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettese és Sass Ervin, lapunk főmunkatársa Dömény Ferenc, a gyógyüdülő igazgatója a kamarateremben adott fogadást Or. Árpási Zoltán átadja Csoór István írónak Rajki László emlékplakettjét Irodalmi-zenei est. Közreműködött Felkai Eszter és Barbinek Péter Az őszi, Medgyesegyházán rendezett Köröstáj-nap után május 8-án, kedden a kora délelőtti órákban Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben gyülekeztek kulturális mellékletünk írói, költői, képzőművészei, a Köröstáj külső munkatársai, hogy ezúttal a vendégszerető és a legtöbbjük számára ismeretlen gyógyüdülőben töltsenek el egy napot hasznos eszmecserével, baráti kapcsolataik mélyítésével, műhelymunkával. Az üdülő földszinti kamaraterme adott otthont a nap első eseményének, több mint száz vendég itt nézte meg Magyar József filmrendező A mi iskolánk című dokumentumfilmjét, mely — megjelenése óta — országos viták tüzében bizonyítja egyre megkerülhetetleneb- bül: oktatásunk számos problémája, nehézsége, a „mi iskolánk” sok-sok gondja és baja elodázhatatlan változásokért kiált. A film lenyűgöző, vitára inspiráló alkotás, és hogy ez így van, azt a szünet utáni véleménycsere fényesen bizonyította. Elsőként a rendező beszélt a film létrejöttének körülményeiről, elgondolásairól, vázolta munkatársainak tevékenységét, dicsérte a filmben szereplő pedagógusok nyitottságát, ahogyan a kérdésekhez közelítettek. Elmondta, hogy éppen egy kijevi filmfesztiválon kellene ülnie, de szívesebben fogadta el a Köröstáj-nap rendezőinek meghívását, és jött Gyulára, hogy az itt élő írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, pedagógusokkal, népművelőkkel találkozzon. „A művészeknek ma nincs nagyobb kötelességük — mondotta —, mint dialógust kezdeni az emberekkel, megvitatni a tennivalókat. Ez a film is egy ilyen párbeszéd kiindulópontja lehet, és remélem, itt is az lesz.” A vitában — mely délután fél kettőig tartott — igen sokan felszólaltak, fejtették ki álláspontjukat a filmmel kapcsolatban, a film egy-egy megállapítását tovább gondolva, példákkal aláhúzva. Filadelfi Mihály költő, az Üj Auróra főszerkesztője többek között arról beszélt, hogy nem lehet minden felelősséget a pedagógusokra hárítani, habár a film ezt korántsem teszi; ugyanakkor mégis kiemelte a pedagógusi szabadság, bátorság és lelkiismeret nélkülözhetetlenségét, az általános erkölcsi normákra nevelés kemény jelentőségét. Mások arról szóltak, hogy hazaszeretetre, becsületre nem lehet programszerűen nevelni, ennek sikertelenségéről a „mi iskolánk” sokat tüdna beszélni. Szúdy Géza költő, pedagógus az idők folyamán megjelent és egymást keresztező rendeletek, utasítások dezor- ganizáló hatásáról beszélt, Görgényi Tamás rajztanár, festőművész pedig arról, hogy a pedagógusok megbecsülése alapvető a társadalmi haladás szempontjából. Szénási Mihály festőművész a film érzelmi hatásait elemezte, Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője pedig a filmnek azt a sugallatát tartotta hatásosnak, hogy önvizsgálatra késztet: milyen a viszonyom az emberekhez, a munkahelyhez, a hazához. Dr. Virágh Ferenc történész a film „tükör”-szere- pét méltatta, és azt a belőle áradó ösztönzést, hogy az üdvös elégedettség helyett elégedetlenül, a jobbítás szándékával tekintsünk a „mi iskolánkéra. Dr. Patai Pál iskolaigazgató a pedagógus személyiségének döntő szerepéről szólt, Kosz- ta Rozália festőművész viszont arról, hogy a film túlmutat körén, és megállapításai nemcsak az iskolára, a pedagógusokra érvényesek. Bartyik Istvánná iskolaigazgató a pedagógusképző intézmények felelősségét is felemlegette, végül Magyar József rendező fejtette ki véleményét arról (válaszolva a A fogadás befejező eseményeként dr. Árpási Zoltán, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója a Népújság és a lapkiadó vállalat nevében többeknek átadta Rajki László szobrászművész alkalmi emlékplakettjét. Ezután a nap résztvevői az üdülő programszervezőinek kalauzolásával bejárták a gyönyörű épület emeleteit, megnézték a szobákat, a könyvtárat, a kondicionálótermet, a szaunát, jártak a tetőterasz csillagvizsgálójában. Közben került sor Kosz- ta Rozália és Kalcsó József festőművészek grafikai tárlatának megnyitására, melyen dr. Marsi Gyuláné, a gyulai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője beszélt a két művészről és a gyógyüdülőről készült rajzokról. Az emeleti vitában elhangzottakra is), hogy a gyermekek humánus érzékenységével baj van, hogy az érzelemhiány sivatagja egyre jobban előretör, és ez óriási veszélyeket jelent a társadalom számára. „Az érzelemhiány — mondotta — mind jobban jellemzi az irodalmat és más művészeteket is, miközben a kritika éppen ezt dicséri, és sokszor úgy tűnik, mintha visszautasítana mindenféle érzelmi megnyilvánulást. Mi lesz, ha ilyen fogalmak: szerelem, barátság, emberség, tisztelet stb. elvesztik értéküket?” — kérdezte, majd újból hangsúlyozta: „A művészet az érzelmeken keresztül közli mondanivalóját, mert ez lényege.” A délelőtti program jelentős sikert és aktivitást hozott, bizonyítva, hogy kulturális mellékletünk külső munkatársai érzékenyen figyelik az életet, ismerik az iskolák gondjait és más társadalmi gondokat is, s a maguk eszközeivel azok jobbítására törekednek. presszóban Cs. Tóth János, a megyei tanács főelőadója mondott bevezetőt Meskó Anna és Páka György kis- grafikáinak kiállításán, majd a nap résztvevői a Köröstáj és a gyógyüdülő csapatainak kispályás futballmérkőzésén szurkolhattak. A nagy találkozót a Köröstáj csapata nyerte 5—4 arányban. Este a földszinti kamarateremben zsúfolt ház hallgatta végig a Köröstáj-nap alkalmából rendezett irodalmi-zenei estet. Felkai Eszter és Barbinek Péter, a Jókai Színház művészei mutatták be a Köröstáj íróinak és költőinek műveit, a gyulai zeneiskola művésztanárai pedig (Marton György, Csonka Barna, Rideg Lajos és Sándor Ottó) Haydn-, Bartók- és Gordon Lewin-műveket játszottak. Az irodalmi és zenei esttel egy időben a vízügyi igazgatóság ifjúsági klubjában író-olvasó találkozót rendeztek, a klub vendége Tomka Mihály, Madár János és Ujházy László költők voltak, közreműködött Kovács Edit, a Jókai Színház tagja, a találkozó házigazdája pedig Niedzielsky Katalin volt. A gyulai SZOT-gyógyüdü- lőbeli Köröstáj-nap este 9 órakor ért véget. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint ezek a hovatovább hagyományt teremtő összejövetelek az e vidéki művészeti élet jelentős alkalmaivá emelkedtek, megrendezésük a tavaszi és az őszi időszakok fontos eseménye. Mint ahogyan ilyen volt ez a gyulai is, a SZOT-gyógyüdülőben. Délután Dömény Ferenc, a SZOT-gyógyüdülő igazgatója tartott fogadást, melyen ott volt dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, Titzné Szabó Zsuzsanna, az üdülő kulturális igazgatóhelyettese is. Dömény Ferenc beszélt az üdülő építésének törtépetéről, az első évtized eredményeiről. Ebben az üdülőben (mely az ország legnagyobb ilyen üdülője) évente 25 ezer vendég pihen. Fennállásuk első évtizedében két alkalommal kaptak dicsérő oklevelet és hatszor nyerték el a Kiváló Üdülő címet. Beszélt az üdülő gazdag kulturális programjáról, és arról a szerepkörről, melyben jelentős helyet kap az, hogy a gyógyüdülő a város művelődési életéből is megfelelően kivegye részét. Ezt az itt megrendezett Köröstáj-nap is élénken bizonyítja. A fogadáson elhangzott kérdésekre az igazgató és dr. Takács Lőrinc válaszoltak. Cs. Tóth János nyitotta meg Meskó Anna és Fóka György kisgrafikáinak kiállítását Dr. Marsi Gyuláné vezette be Koszta Rozália és Kalcsó József rajzainak tárlatát a földszinti pihenőteremben Fotó: Gál Edit \ A futballmeccs egyik izgalmas pillanata a gyógyüdülő kapuja előtt
