Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1984. május 12., szombat o Energiagazdálkodásunk eredményei és feladatai Gzipper Gyula nyilatkozata Az energiagazdálkodási program teljesítéséről, az eredményekről, a gondokról és a további elképzelésekről Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője interjút adott Sas Bélának, az MTI munkatársának. — Elmondhatjuk-e, hogy megszűnt az energiapazarlás? — A tények azt mutatják, hogy sokrétű állami intézkedéssel, ösztönzéssel és támogatással az energiatakarékosság nagyon jelentős tartalékait sikerült feltárni és hasznosítani. Az energiafelhasználás az iparban 1980 óta 6, a mezőgazdaságban 8,4 százalékkal mérséklődött. így a termelő ágazatokban elért megtakarítás fedezte a lakossági és a kommunális energiafogyasztás dinamikus növekedését. összességében tehát az utóbbi években nem emelkedett az ország energiafogyasztása, sőt tavaly, az előző évihez viszonyítva 2 százalékkal csökkent. Ebben kétségtelenül közrejátszik, hogy a népgazdasági termelés mérsékeltebb ütemű emelése kevesebb energiát igényel, mint a dinamikus fejlődés, de a pazarlás visz- szaszorítása és a takarékosabb felhasználás kibontakoztatása nélkül nem sikerült volna megállítani az összfogyasztás növekedését. Ám a nemzetközi összehasonlításokból kitűnik, hogy az egységnyi termék előállításához szükséges energia- mennyiség csökkentésében a fejlett ipari országokhoz és saját lehetőségeinkhez, fejlettségünkhöz viszonyítva sem merítettük ki még a takarékosság meglevő tartalékait. A legjobban szembetűnő pazarlásokat megszüntettük, biztató úton járunk, de még sok a tennivaló is, főként a felhasználás hatékonyságának javításában. — Várhatóan hogyan teljesítjük az energiaracionalizálás ötéves programját? — Az energiaracionalizálási beruházások támogatásához nyújtható állami kedvezmények elnyerésére széles körű verseny bontakozott ki. A vállalatok és más gazdálkodó szervek a múlt év végéig 2886 beruházási pászen Berkeley angol filozófus szubjektív idealizmusához vezethető vissza. Az új fizikai felfedezések, az anyag szerkezetének megismerése, a részecskék mérhetőségének problémái, s ezáltal az anyag, „látszólagos eltűnésé”, nem az anyag „eltűnését ’’jelenti, hanem csak egyes konkrét formának az átalakulását más konkrét formába. Ezzel kapcsolatban fogalmazza meg Lenin — a materialista filozófia kérdésére is választ adva —, az anyag filozófiái meghatározását. E szerint: „Az anyag filozófiai kategória, mely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, visszatükrözött, érzeteinktől függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgál.” E meghatározás révén az anyag szerkezetére vonatkozó nézeteket nem lehetett többé az anyag filozófiai fogalmával összekeverni. Továbbá bebizonyítja Lenin azt is, hogy a tudományok által elért eredmények nem abszolútak, a tudomány is állandóan fejlődik, aminek következtében az igazság megismerése is folyamatos. „Az emberi gondolkodás — írja — természeténél fogva fel tudja tárni az abszolút igazságot, mely viszonylagos igazságok összegéből tevődik össze.” Leninnek egy másik alapvető tétele az anyag és a mozgás egységének bizonyítása volt. A világot az objektív valóság mozgásaként fogta fel, amelyet tudatunk kélyázatot nyújtottak be. Ebből 654 javaslat nem felelt meg a követelményeknek, de 1329 pályázat már elnyerte a kért támogatást, s megkezdődött a többi javaslat műszaki és pénzügyi felülvizsgálata is. — Az elfogadott pályázatok közül eddig 818 beruházás — főleg kisebb fejlesztés — fejeződött be 5,7 milliárd forint értékben. Kedvező, hogy költségelőirányzatukat nem lépték túl, és elérték a jelzett megtakarítási célokat. így eddig évi 267 ezer tonna olajnak megfelelő energiával csökkentették a felhasználást, s további 421 ezer tonna olajat takarítanak meg azzal, hogy helyette más, olcsóbb energiahordozót, elsősorban földgázt, szenet és hulladékenergiát használnak. A tervidőszak végéig befejeződő energiaracionalizálási beruházásokkal — amint a támogatásukról kötött szerződésekből megállapítható — megvalósítjuk, sőt túlteljesítjük az akcióprogramban előirányzott legfontosabb feladatokat. így várhatóan 1985-től a számított évi 800 ezer helyett 1,2 millió tonna olajjal egyenértékű energiát takarítanak meg az eddig elfogadott racionalizálási fejlesztések révén. — Miként fedezi az ipar az energiatakarékos berendezések iránti igényeket? ^ — Az energiagazdálkodási program ipari hátterének fejlesztésére előírt feladatok időarányos részét teljesítettük. Egyebek között a jó hatásfokú széntüzelésű központi fűtésű kazánokból iparunk már minden igényt kielégít. A szocialista partnerek szállításával együtt fedezzük a keresletet szeneskályhákból, tűzhelyekből, s az elektromos elosztóhálózat lehetőségeihez mérten az éjszakai árammal működő villamos hőtárolós kályhákból is. A táv- és központi fűtés helyi -szabályozását megoldó, tehát az energiafelhasználást csökkentő termosztatikus hőérzékelős radiátorszelepekből már évente harmincezret készít az ipar, s tovább növeli a termelést. A hő- és melegvíz-fogyasztást mérők gyártása is megpes visszatükrözni. Itt fogalmazza meg a tér és idő objektív realitásának tényét: „Nincs a világon semmi, csak mozgásban lévő anyag, a mozgásban lévő anyag pedig nem mozoghat másképp, mint térben és időben.” A Materializmus és empi- riokriticizmus hatalmas jelentőségű filozófiai munka, mivel szerzője egyrészt megvédelmezte, másrészt továbbfejlesztette a materialista ismeretelméletet. Bebizonyította, hogy a világban minden megismerhető, ennek a megismerésnek első foka az érzékelés, legmagasabb foka pedig a gondolkodás, amely fogalmakat, eszméket kategóriákat dolgoz ki, s ezáltal történik a valóság megismerése. Az igazi eszméket csakis a gyakorlat révén lehet megkülönböztetni a fantasztikusaktól. Létezik tehát a gyakorlat által bizonyított és igazolt objektiv igazság. Az igazságok, amelyekre az emberiség jut, viszonylagos" igazságok, de ugyanakkor objektívek is, mert ténylegesen a valóságot tükrözik visz- sza. Hangsúlyozza, hogy mindig számot kell vetnünk a történelmi korlátokkal, amelyek közepette ismereteink az abszolút igazsághoz közelednek. Leninnek a dialektikus materializmus mellett a történelmi materializmust is meg kellett védenie. Bogdanov és hívei a társadalmi életet a „biológiai alkalmazkodás” egyik válfajának tekezdődött, s zavartalan az ellátás hőfokszabályozókból, programkapcsolókból. Jelentős, hogy az épülő új házgyári lakások zömében már a fürdőszobákba és a konyhákba is energiatakarékos fénycsövet szerelnek fel. Gondjaink vannak azonban még néhány energiatakarékos háztartási gép és készülék kereslet-kínálati egyensúlyának megteremtésében, például lakossági gázkészülékekből nincs elegendő, pedig az utóbbi két évben 15— 15 százalékkal bővült a termelés. — Hogyan alakul energia- fogyasztásunk a következő években? — Megítélésünk szerint az idén és a jövő évben a fogyasztás mérsékelt emelkedésével számolhatunk, ám 1978-hoz viszonyítva ez várhatóan nem haladja meg az 1-2 százalékot. Kőolajtermékekből — amelyekből az utóbbi öt évben 40-ről 30 százalék alá apadt a fogyasztás aránya — további csökkenésre számíthatunk. Egyidejűleg az ország villamos- energia-igényei növekednek. Tovább építjük a Paksi Atomerőművet. Ez év második felében a második 440 megawattos gépegységét is bekapcsoljuk az országos hálózatba, s a próbaüzemi termelés várhatóan még az idén több mint százmillió kilowattóra villamos árammal növeli energiaforrásainkat. Hazai lehetőségeink kiaknázása mellett továbbra is meghatározó a KGST-orszá- goktól, s döntően a Szovjetuniótól importált energia, amely az összes fogyasztás mintegy 50 százalékát, s ezen belül villamosenergia-igé- nyeink egynegyedét fedezi. Hosszabb távon is számolnunk kell ezekkel a beszerzési lehetőségekkel, s egyúttal további erőfeszítéseket kell tennünk energiagazdálkodásunk fejlesztésére. Indokolt tehát, hogy az eddigi tapasztalatokat hasznosítva a VII. ötéves tervre is kiterjesszük — annak fontos részeként, és újabb feladatokkal bővítve — az energiagazdálkodási programot — fejezte be nyilatkozatát Czipper Gyula kintették, a lelki életre vezették vissza. Lenin bebizonyította, hogy társadalmi törvényeket nem lehet biológiai, fizikai és pszichológiai törvényekre redukálni. Végeredményben Lenin egyértelműen kimutatta, hogy a filozófia két alapvető irányzatának, a materializmusnak és az idealizmusnak a harca, végső fokon a társadalmi osztályok, a haladó és reakciós erők harcát tükrözi vissza. A materializmus és az idealizmus összemosása lehetetlen, közöttük harmadik út nincs. Lenin könyve történelmi jelentőségű. Nemzedékek ismerték meg segítségével a dialektikus és történelmi materializmus alapkérdéseit, a filozófiai gondolkodás mélységét és logikáját. A bizonyítékokkal és érvekkel, tudományos felkészültséggel operáló vitakészséget és vitastílust, a zavaros filozófiai nézetek elméleti síkon történő szétzúzásának módszereit. Valamint azt, hogy a filozófia mindig pártügy, ez volt már az ókori görögöknél, a huszadik század elején, s napjainkban is az. A Materializmus és empi- riokriticizmus megjelenésének hetvenötödik évfordulója alkalmából is javasoljuk e nagyszerű filozófiai mű tanulmányozását, mert napjaink kérdéseire, elsősorban ideológiai-világnézeti kérdéseire is választ találunk benne. Dr. Pilishegyi József A BAGE műtrágyatárháza Muronyban Fotó: Fazekas László A BOGÉ — hetedik évében A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés 1977-ben alakult, az idén éli meg hetedik „születésnapját”. A tizenhárom termelőszövetkezetet, három közös vállalatot, két állami gazdaságot és három iparvállalatot magába tömörítő egyesülés az eltelt esztendők alatt túljutott a kezdeti nehézségeken, az 1983-as évben — az aszály ellenére — tovább javult az igazgatóság és a tagság kapcsolata. fl növénytermesztés Az aszály Kondorostól Újkígyós—Békéscsaba irányába haladva egyre kevésbé károsított. Hatását a búza még nem különösebben érezte meg — az 5,2 tonnás hektá- rankénti BAGE-átlag mindössze egytizeddel kisebb a korábbinál. A kukorica már jelzi az időjárás mostohasá- gát — a különben jó talajokon gazdálkodó kondorosi Egyesült Tsz-ben mindössze öt tonnát adott egy hektár. Ebből következik, hogy az összes termelő átlaga 1,6 tonnával csökkent. A szójánál hat tized, a cukorrépánál négy egész tonnával kisebb az előző évinél az 1983- as átlag. A szomorú tények mellett egy örvendetes jelenséget is meg kell állapítanunk. A békéscsabai Május 1., a gyulai Munkácsy, Lenin és Körös- táj Tsz bebizonyította: tudnak termelni, a gyakorta jelentkező belvíz miatt kerültek korábban nehéz helyzetbe. Kiemelkedik közülük a Köröstáj Tsz, ahol a nagy összegű meliorációs beruházások és a tsz-tagok közös munkájának eredményeképpen rekord összegű lett a nyereség: 22 millió forint. Korábban öt év alatt sem értek el ennyit. összességében elmondható, hogy a BAGE-tagok „vették a lapot”, növelték búza-, őszi árpa, árukukorica- és szója vetésterületüket, a népgazdaság számára legfontosabb növényekből termeltek többet. Bz állattenyésztés „Az állattenyésztésben nem volt aszály” —■ mondják a BAGE vezetői, és tegyük hozzá: joggal. A múlt évihez hasonló időjárásban követelmény, hogy a mezőgazdaság második legfontosabb ágazata mérsékelje a kiesést. Mi a helyzet ezen a téren a BA- GE-tagoknál? Az átlagos tehénlétszám csökkent, de nem egyszerűen az állatok levágása miatt. A szórt épületekben, kedvezőtlen körülmények között működő telepeket számolják fel fokozatosan a BAGE-tagok, s telepítenek be korszerű, nagy termelésű istállókat. Hiába csökkent a tehenek száma, a tejtermelés tehenenként és összességében is emelkedett. Kiemelkedik a Hidasháti Állami Gazdaság, amely 6 ezer 501 literes tehenenkénti hozamával országosan is az élvonalban van. Ez egyben bizonyítja , az egyesülés elképzeléseinek helyességét: csak nagyméretű, szakosított létesítményekben nőhet ekkorára a termelés. Ezért is építették, helyezték üzembe a BAGE—Kondoros Egyesült Tsz közös beruházásában épült, 1344 férőhelyes telepet. A sertéstenyésztés hústermelése jelentősen — több mint tíz százalékkal —, a szarvasmarha-ágazaté mér- sékelteri nőtt. A múlt év eredményeit figyelve, nagymérvű csökkenés figyelhető meg a BAGE-tagok juhállományában. Oka, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság felszámolja gazdaságtalan ju- hászatát. Ugyanígy tett a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz a tojótyúkállományával. A tojástermelés mégis nőtt egy kicsit, mert a békéscsabai Lenin Tsz kiemelkedően jó eredményeket ért el benne. A vágócsirke kevesebb lett 15 százalékkal, s ez nem is baj, hiszen a világpiac kevésbé igényelte a broyler csirkét. Hasonló okokból csökkent a törzskacsa- és törzsliba- tartás. Az állattenyésztés nem tudta teljesen fedezni az aszály okozta kieséseket, a mező- gazdasági nagyüzemek nyeresége egyharmaddal lett kisebb az egy évvel korábbinál. Ipari üzemek A Békéscsabai Konzervgyár húsz százalékkal kevesebb zöldséget vásárolt fel, mint 1982-ben, legérzékenyebben a zöldborsónál, uborkánál és étkezési paprikánál érezhették a termelők elkedvetlenedését. Hiába vettek több gyümölcsöt, a gyümölcs-zöldség alapú készítmények és a tésztagyártás mennyisége is kevesebb lett. A Békéscsabai Hűtőház a sárgarépatermés-kiesést a vöröshagyma felvásárlásának fokozásával próbálta pótolni. Nem sok sikerrel, mert gyümölcsből is kevesebbre tudott szert tenni, így éves felvásárlása nem érte el az 1982-es szintet. Késztermékértékesítése ugyanakkor a korábbi nagyságú maradt, miközben az export aránya csökkent. A ZÖLDÉRT Vállalat is kevesebb kertészeti áruval foglalkozott, háromnegyedét forgalmazta az egy évvel korábbinak. örvendetes, hogy a termékek nagy részét megyei termelőktől vették meg, s a forgalom majdnem hatvan százaléka került exportra. Itt említsük meg a zöldségágazatot. hisz helyzetétől szorosan függ az iparvállalatok sorsa. A zöldségterület tovább csökkent a múlt évben, s ez gondot okozott az említett vállalatok alapanyag-ellátásában. A konzervgyárnál némi javulás figyelhető meg, a feldolgozó és termelő közös érdekeltsége apránként hozza az eredményeket. Bz igazgatóság Az operatív irányítást végző igazgatóság a múlt évben még nagyobb figyelmet fordított a szolgáltatások körének bővítésére, azok színvonalának emelésére. A sok közül néhány feltétlenül megérdemli a kiemelést. Az agrokémiai ágazatról nyugodtan kijelenthető, hogy megoldotta a tagok és a jó pár környékbeli üzem műtrágya- és növényvédőszer- ellátását. A három agrokémiai telep egyikén — a kígyósin — egy műtrágyakeverő telepet alakítottak ki, amelynek folyékony nitrogénjét egyelőre két tsz használja fel. Ha a kísérlet beválik, mind a három helyen ilyen műtrágyát vásárolhatnak az üzemek. A másik nagy BAGE-tö- rekvés, hogy csökkentsék a tagüzemek terményelhelyezési gondjait. Ezért gabonatárházakat építenek és építettek. Egy kisteljesítményű, régi takarmánykeverőjük már működik, még egy beruházás van hátra, s akkor egyik tagjukka] — a kondorosi takarmánykeverővel — együtt szinte teljesen meg tudják oldani a gazdaságok tápellátását. Nem titok: élő versenyt akarnak a gabonaforgalmi vállalattal, ezért nála kedvezőbb ajánlattal állnak elő. Tovább folytatják a tagüzemek számítógépes hatékonyságelemzését, szaktanácsot ádnak termelésük módosítására a debreceni agráregyetem számítógépes csoportjává) közösen. Az öntözés kedvezően megváltozott közgazdasági pozícióját igyekszenek a tagok javára fordítani — az NK XIV. öntözőfürt teljes kiépítésének módját keresik. Terjesztik a korszerű technológiákat, fajtákat, kutatják a legjövedelmezőbb tevékenységet. Sok szó esett korábban arról, hogy komoly feszültséget okoz egy pénzügyi jogszabály. Az igazgatóság nyereségét és dolgozóinak bérét eddig szétosztották a tagoknál. Azok így túllépték az engedélyezett bérszínvonalat, és csak úgy nyögtek az ezt megtorló adó alatt. Változás várható ebben is: a Pénzügyminisztériumban van a kérvény, hogy engedélyezzék az igazgatóságnak az önálló nyereségképzést és adózást, valamint az önálló bérgazdálkodást. Az említett szolgáltatások, a várható PM-intézkedés nagyban csökkenti a tagok és az igazgatóság közötti feszültséget, remélhetően hozzájárul, hogy az idei év még eredményesebb legyen. Persze, ehhez az kell, hogy essen elég eső. M. Szabó Zsuzsa
