Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
1984. május 10., csütörtök Mesterek a KIOSZ legutóbbi megyei választmányi ülését az egyik kisiparos valami olyasmit mondott, hogy manapság fölfedezték a kisipart, hiszen kell az országnak a valuta. Arra célzott: ma már egyre több mester kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba és gyárt különböző alkatrészeket, felszereléseket külföldre. Az országos szervezet elnöke elismerve a gazdasági kényszert egyszerűen annyit válaszolt a megjegyzésre: ilyen a politikánk. Ekkor eszembe jutott Józsi bácsi, a falusi kovácsmester, aki szemét törölgetve csukta be a műhely ajtaját és magában végleg eltemette még a lehetőségét is annak, hogy egyszer újra megzengeti az üllőt, kalapácsa alatt szikrát szór az izzó vas. Valami eltörött benne azon az esős délelőttön, talán az, amiért élni érdemes. Elsiratta az apjától tanult mesterséget, a munka örömét. Elment követ hordani az útépítőkhöz, a fiaiból sem lett kovács, szétszéledtek a világban. Nézegetem a statisztikát, a grafikont, amelyről leolvasható a kisipar visszaszorítására tett intézkedések hatása, az időleges ösztönzés, a reménykeltő kilátások és az újabb megtorpanás. Igazi lázgörbe, amelynek kezelése a mai napig tart. Kétségtelen, az utóbbi években a gazdaságban végbemenő új folyamatok kedvezően hatottak a kisiparra is. A szakmájukat magas fokon művelő mesterek rájöttek arra, hogy csak úgy tudnak létezni, ha alkalmazkodnak a szigorú feltételekhez. Erejükhöz képest szorgalmazzák a műszaki fejlesztést, szinte kifogástalan termék kerül ki a kezük alól és megtartják a határidőket. Ezek a jó üzleti szellemmel megáldott kisiparosok erőfeszítéseket tesznek az itthoni áruellátás javítására, a hiánycikkek körének a szűkítésére és nem kevés devizát takarítanak meg azzal, hogy importot pótló termékeket állítanak elő hazai anyagból és természetesen külföldre is szállítanak. Megyénkben a MEZŐGÉP csehszlovákiai, a Hiradótechnikai Vállalat NSZK-beli, a Tégla- és Cserépipari Vállalat olasz exportját segítik a kisiparosok. . Jó alkalom mindez arra, hogy a vállalkozók bizonyítási lehetőséget kapjanak, képességeik kibontakoztatására. Egyáltalán nem véletlen: a szeghalmi lakatosok közül hárman Simson-alkatrészeket készítenek az NDK- beli gyárnak, másik társuk pedig Zsiguli vezérlőtengelyt szállít a megrendelőknek. Most tárgyalnak a lengyel parnerrel Polski 126-os személygépkocsi alkatrészeinek exportjáról. Az egyik békési mester lucernapermetező gépet szerel össze, miközben néhány alkatrészt is készít. Ez angol importot helyettesít. Ugyanakkor a tőkés országból származó Bettinson vetőgépekhez mintegy 17 féle alkatrészt gyárt, évente 1 millió forint értékben. Az előbb említett permetezőgépet a bábolnai kiállításon az angol szakemberek is megcsodálták. Az elmondottakból látszik: nagy arányt képviselnek és előretörnek a vasasok. Ez nyilván összefügg a népgazdaság, a vállalatok igényével. A békéscsabai lakatosok például olajégőfejek, hajtómotor-alkatrész gyártásáról készülnek megállapodni, amelyeket Svédországba, illetve az NSZK-ba szállít az egyik gyulai szövetkezet. De van olyan fafeldolgozó kisiparos szűkebb hazánkban, aki öt megyét lát el szerszámnyelekkel. Nemsokára aláírja azt a 3 évre szóló szerződést a Generálimpex Külkereskedelmi Vállalattal, amelynek értelmében a francia Mano- til cégnek kalapácsnyeleket gyárt évente 10 millió forintért. És akkor még nem beszéltünk' a kézművesekről, akik NDK, NSZK, osztrák megrendelésnek tesznek eleget. F rsze, senki se higgye, hogy ennyire szép a menyasszony. Még mindig sok hátrány, indokolatlan megkülönböztetés sújtja a kisiparosokat. Megdrágult az anyag, az energia. Az áraikban azonban ezeket a tetemes költségeket nem érvényesíthetik. Ugyanakkor nincs lehetőségük nagykereskedelmi áron vásárolni. Nehéz a gépbeszerzés, magas a hitelek kamata. A vállalatokkal való együttműködés sem felhőtlen. A többség ennek ellenére kitart, küszködik, nem adja vissza az ipart. Aligha a csodában, inkább saját tehetségükben, fantáziájukban bíznak. Mint Józsi bácsi a falusi kovácsmester, aki építőipari nyugdíjasként elővette a régi szerszámokat és lópatkószeget gyárt, hiszen kell az országnak, mert eddig Svédországból importálták. Ilyen az élet — mondhatja valaki. Igen, de úgy vélem, hogy ennél sokkal többről van szó. Egyszerűen ilyen a politikánk. Seres Sándor Hemzetközi gyermek-nephrolAgiai szimpozion Tegnap megkezdődött a szocialista országok III. nemzetközi nephrológiai szimpoziona a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. A háromnapos tanácskozáson — amelyen részt vesznek nyugat-európai orvostudósok is — mintegy 200 vesegyógyász a gyermekkori vesebetegségek felismerésének és gyógyításának újabb eredményeit vitatja meg. Több előadó szól az újszülöttkori vesebetegségekről, amelyeket — az utóbbi években szerzett tapasztalatok szerint — különös gonddal kell diagnosztizálni és gyógykezelni. Ebben a korban számos urológiai betegség eredményesen gyógyítható, ha azonban az újszülöttkori vesebetegségekbe nem avatkoznak be idejében ezeknek a gyermekeknek a szervezete jóvátehetetlenül károsodhat. A szakorvosok a belgyógyászati vesebetegségek kialakulásáról és kezeléséről is beszámolnak. A gyermekek veseelégtelenségének kezeléséről — fontosságához mérten — szintén sok előadás hangzik el, az utóbbi időben ugyanis a gyermekeknél is alkalmazzák a hasüregi és a hemodializist — amellyel a hashártyán át, illetve a vérből vonják ki a szervezetből a vese elégtelen működése miatt felhalmozódott, káros anyagcseretermékeket. Ezekkel a gyógymódokkal életben tarthatják a gyermekeket mindaddig, amíg egészséges vesét ültethetnek a beteg veséjük helyére. A magyar szakorvosok beszámolnak arról, hogy országunkban is megteremtik a gyermekek művesekezelésé- nek feltételeit: a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermekklinikáján, valamint a Debreceni Gyermekklinikán hamarosan átadják az első műveseállomásokat. A tervek szerint még háromnégy városban rendeznek be ilyen centrumot, évente ugyanis 6—10 gyermeknél fedeznek fel gyógyíthatatlan veseelégtelenséget, amelyet csak az úgynevezett művese- készülékkel kezelhetnek. Túl a 300 millión... Nyolcadszor is kiváló az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Ismét ünnepelhettek az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet dolgozói, akik 1983-ban már hét község lakosságának, szövetkezeti tagságának sok irányú pénzügyi szolgáltatását intézték, országosan is kiemelkedő színvonalon. Erről tanúskodik a pénzügyminiszter, a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ elnöksége által adományozott oklevél, melyet múlt évi eredményeik nyomán — ez esetben nyolcadszor — érdemeltek ki. A „Kiváló Takarék- szövetkezet” cím átadásának ünnepségén, március 8-án ott volt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályának vezetője, Szeljak György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. . A kitüntetett szövetkezet dolgozóival együtt ünnepeltek a működési terület párt- és tanácsi vezetői, a társszövetkezetek képviselői is. csont folyósítottak. Ebből 20 millió forint termelési célt szolgált. Az egyéb megbízásos pénzügyi tevékenységük elérte a 204 millió forintot. Sokrétű munkájuk kifejezésre jutott abban is — mondotta Róza Vendelné —, hogy a múlt évben 2 millió 447 ezer forint nyereségről adhattak számot. Ezután dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ főosztályvezetője köszöntötte az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozóit és átadta az országos elismerést tanúsító oklevelet. Közben hangsúlyozta: az országban mindössze há-* rom olyan takarékszövetkezet van, ahol a betétállomány 1983-ban meghaladta a 300 millió forintot. És ezek egyike az endrődi. Tanai Ferenc, a megyei szövetség elnöke a MÉSZÖV elnöksége által kezdeményezett ágazati versenyen 1983-ban I. helyezést elért mezőberényi takarékszövetkezeti kiren- reltség dolgozóinak adta át az oklevelet és a vele járó Fotó: Veress Erzsi Róza Vendelné, a takarék- szövetkezet elnöke számvetésében azokat az eredményeket összegezte, amelyekkel újból rászolgáltak az országos elismerésre. Ilyen volt többek között a betétállomány 30 millió forintfal való növelése. Ez azt eredményezte, hogy december végén az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozói már több mint 300 millió forintos betétállományt kezeltek. 1983-ban 34 millió forintos hitelállomány kezelésekor 51 millió forint kölserleget. Az ünnepségen felszólalt Hankó György, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára és Varga Zsigmond ország- gyűlési képviselő, akik gratuláltak a kitüntetéshez. Ezen az ünnepi termelési tanácskozáson vette át a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” kitüntetést Zoltán Gyuláné, a mezőberényi kirendeltség vezetője. Balkus Imre Mezőberény orvosegyéniségei (Tudósítónktól) A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ honismereti szakköre — amelynek vezetője a település múltjának avatott ismerője, Hentz Lajos nyugalmazott iskolaigazgató-helyettes — előadást szervezett Mezőberény orvosegyéniségei címmel. A szakkör vendége május 7-én dr. Bak Mihály szülész-nőgyógyász, fogszakorvos, nyugalmazott körzeti orvos volt, aki csaknem 50 éve gyógyít a nagyközségben. A szakköri tagoknak, s az erre az alkalomra érkező érdeklődőknek beszélt pályakezdéséről, Mezőberény egészségügy-történetéről, a példakép elődről, dr. Lux Jakabról, részvételéről a második világháborúban, a felszabadulás utáni munkáról, az iskolafogászat elindításáról, a már elhunyt pályatársakról és kollégákról. A 80. életévéhez közeledő orvos ma is aktívan gyógyít, s emellett megírta visszaemlékezéseit Kórházvonaton a Don-ka- nyartól Dániáig címmel. Forrásértékű, személyes élményeivel gazdagított ' szociográfián is dolgozik, amely Mezőberény egészségügyi és szociális történetét dolgozza fel. T. M. Új postahivatal Pusztaföldváron Már ez év február 11-én beköltözhető volt a pusztaföldvári postahivatal új épülete. A beköltözést azonban akadályozta a hóvihar és az is, hogy a telefonszerelők nem érkeztek meg mindjárt. Másutt volt munkájuk. Az épületet a posta dolgozói szabad idejük feláldozásával takarították. Hideg volt, de az sem számított. Csak minél előbb átköltözhessenek, mert — a mindössze két helyiségből álló — régi postaépületben nagyon rosszak a munka- és szociális körülmények. Március 5-én adták át a forgalomnak az igen szép és a célnak megfelelően jól felszerelt új postaépületet. Van benne közönségtér, felvételi terem, csomagraktár, kézbesítő szoba, • fürdő, öltöző, öten — Zsigovics Péterné hivatalvezető, Holecska ®yu- láné, Megyeri Lászlóné, Forgó Mihály és Leczki János- né — a környezet szépítéséhez is hozzákezdtek. Az épület elé fenyőt, tujafát és rózsát, az udvarba díszfákat és cserjéket ültettek. A sok értékes növényt Károlyi Györgynek, az orosházi postahivatal vezetőjének közbenjárására Rágyánszki János kertész ajándékozta.' A telepítésre tervet készített, az ültetésre tanácsot is adott. A hivatal bejáratához három lépcsőfokon lehet feljutni. Ehhez korlátot a pusztaföldvári Lenin Tsz Ságvári Szocialista Brigádja készített társadalmi munkában. Most a naponta szükséges takarítás a posta dolgozóira hárul. Ezzel kapcsolatban Zsigovics Péterné a következőket mondja: — Vállaljuk, és szívesen is csináljuk. Legyen tisztaság és rend ebben a szép hivatalban! Csak az a baj, hogy a takarítói díj annyi, mint amennyi a régi épületben volt, holott itt a terület az ottaninak a háromszorosa. Több a berendezés is, és sok az ablak, illetve az üvegfal. Megtudom még, hogy a Szegedi Postaigazgatóság kérésére a községi tanács biztosította a telket. Kár, hogy ez a reprezentatív épület néhány száz méterre van a község központjától. P. B. Játszótér — társadalmi összefogással Tereprendezéssel és faültetéssel kezdődött 1983-ban a játszótér telepítése Telekgerendáson. Csaknem száz facsemetét és díszcserjét ültettek ide a környék lakói. Segített a városkörnyéki község tanácsa, de teljesen társadalmi munkában készültek el a mászókák, a hinták, a padok, a különféle játszóeszközök, valamint a homokozó. Az elmúlt hét végén Szálai István, a társadalmi munka szervezője mondott köszönetét az átadó ünnepségen a legtöbbet dolgozó szülőknek, a békéscsabai Generál Szövetkezet Lehel, a Békéscsabai Állami Gazdaság Kinizsi Pál Szocialista Brigádjának. A rendezvényen gazdag programot állítottak össze a részvevőknek. A Tűzmadár együttes zenéje csábította a felhőiteket és a gyerekeket a térre, ahol a kicsik ügyességi játékokban, sportvetélkedőben mérhették össze tudásukat, de a felnőttek is játszhattak. Népszerű volt a tombolahúzás, amelynek főnyereményeként a játszópark cukorból készült makettjével díszített tortát vihetett haza a boldog nyertes. Az Áchim utcai játszótér avatásán részt vett a község apraja-nagyja Fotó: Nagy szilárd jJlJÚ&L
