Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

NÉPÚJSÁG 1984. május 10., csütörtök Bővül Gádoros szilárd burkolatú úthálózata. A helyi tanács kommunális üzemének dolgozói mintegy egy kilométeres utat építenek az egyik utcában Fotó: Fazekas László Nemzetközi bábfesztivál Békéscsabán Tíz magyar és nyolc kül­földi együttes részvételével rendezik meg június 26-tól 30-ig a hetedik békéscsabai nemzetközi bábfesztivált. A szakmai bemutatók a Jó­kai Színházban lesznek, a város gyermekközönségének szánt előadások pedig az if­júsági házban. A nemzetközi bábjátszó találkozó második napján, június 27-én fog megnyílni a Munkácsy Mi­hály Múzeumban a Népi gyermekjátékok című kiállí­tás, s ettől kezdve neves mű­vészek közreműködésével mindennap lesz bábkészítés a múzeum melletti kisliget- ben. Valamennyi bemutatót szakmai vita követ, nemzet­közi értékelő bizottság fogja elemezni az előadásokat. A zárónapon, június 30-án, or­szágos népművészeti vásár színesíti a rendezvény mű­sorát. A Nemzetközi Bábművész Szövetség, az UNIMA ma­gyar központjának védnöksé­gével rendezendő találkozón a hazai bábjátszást az ajkai Anonymus, a balassagyar­mati Főnix, a békéscsabai Napsugár, a debreceni Voj- tina, a kecskeméti Ciróka, a kazincbarcikai Kincs, a nyír­egyházi Mesekert, a pécsi Bóbita, a szekszárdi Musica és a zalaegerszegi Bajazzó együttes képviseli. A világ bábművészetéről az ausztrál, belga, bolgár, csehszlovákiai, francia, kínai, olasz és szov­jet együttesek adnak képet. A csabai bábjátszó világta­lálkozón majd félezer bábos lép fel, s a bemutatókra az egész országból várják a ren­dezők a szakembereket. ilyen olcsó a krumpli, a tojás? Vasárnap délelőtt. A Békéscsabai Kötöttárugyár mögötti parányi játszótéren már felszerelték a hintákat, három hete elvitték a homokozóból a homokot, sajnos azonban frisset elfelejtettek hozni azóta is. Sebaj! Azért a gyerekek anélkül is feltalálják magukat. Élvezik a tavaszi napsü­tést, s ki a mászókákon, ki a hintán, ki labdázgatva vagy a betonra rajzolt „iskolában” ugrándozva mozgatja piciny izmait, engedi szabadon, nagyokat kurjantgatva a téli hó­napokban belé szorult fölös energiát. Csak néhány nagy­mama, meg apuka vigyáz rájuk, fent a lakásban a mamák készítik a finom vasárnapi ebédet... Igaz, drága még a piac, de az üzemi étkezés után vasárnaponként megenged­heti magának a család a sült burgonyát (á 15 Ft.), a rán­tott csirkét stb. Hopplá! A játszóteret zöldellő bokrokkal elválasztó Ka­kas étterem udvara felől egyszerre csak jókora krumpli pottyan a hintázók elé. A gyerekek meghökkennek, a nagymamák az égre néznek, s nem értik honnan jött az „áldás”. De felocsúdni sincs idejük, amikor újabb „kül­demény” érkezik majdnem egyik kisgyerek fejére. Most már bosszúsan figyelik a papák is, mi történik itt? S ér­deklődésüket csak „felcsigázza” az orruk előtt leeső és szétfröccsenő tojás (!), aztán még egy tojás, melyek szin­te csodával határos módon nem hullanak senki fejére. Az egyik papa (K. L.) végül is „begurul” és felháborod­va tart arra, amerről dobálnak. Az étterem udvarra nyíló ajtaja előtt három fehér köpenyes fiatalember (konyhai dolgozó) „szórakozik” a krumplikkal, tojásokkal. Nem is veszik észre a dühösen feléjük igyekvőt. Most a gyár ma­gas kéményét veszik célba, s csak, mikor egyikük ismét a játszótér felé fordul, találja szembe magát K. L.-vel. (A másik kettő ezenközben besompolyog a konyhába). Olyan olcsó a krumpli meg a tojás, hogy hajigálásuk- kal szórakoznak? Nem tudják, hogy a bokrokon túl gyere­kek játszanak?! Vagy záptojást dobálnak? — Miért, talán büdösek voltak? — kérdi szemrebbenés nélkül a fiatalember — Különben is én csak krumplit... Nincs sok vita. Az erélyes fellépésre bevonul az étte­rem konyhájába a kint maradt fiatalember is. A gyerekek ismét nyugodtan játszhatnak tovább. Legalábbis egyelőre. Amíg nem veszélyeztetik hasonló elvetemült, vagy csak meggondolatlan kamaszok borospa­lackok összetörésével és szétdobálásával, vagy más „szó­rakozással” a játszóterek biztonságát. S amíg nem vonja ezeket is felelősségre a felnőttek erélyes fellépése. a. o. Eredmények és gondok a lakásszövetkezetek megyei választmánya előtt é Tegnap délelőtt Bakos János elnökletével tartotta idei első félévi ülését Békéscsabán a MÉSZÖV székházában a lakásszövetkezetek Békés megyei választmánya. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Pintér Lajos, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Vadas Mihály, a SZÖ- VOSZ képviselője. Koszorúzási ünnepség A fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak tegnap a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél. A szovjet és magyar him­nusz elhangzása után a Szov­jetunió budapesti nagykövet­sége nevében Vlagyimir Ba- zovszkij nagykövet, Ivan Aboimov követtanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, ka­tonai és légügyi attasé he­lyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán. A győ­zelem napja alkalmából az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport részéről Konsz- tantyin Kocsetov vezérezre­des, a déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sev- kun, valamint Szagadat Nur- magambetov altábornagyok, a katonai tanács tagjai meg­koszorúzták az emlékművet. Népdal- és népzenei vetélkedő Battonyán (Tudósítónktól) A Battonyai Állami Zeneiskola a járási úttörőelnökséggel együtt a közelmúltban népdal- és nép­zenei vetélkedőt rendezett. Szed- lacsek Gizella járási úttörőtit­kár üdvözölte a megjelenteket, majd Solti Lajos, zeneiskolai igazgató megnyitó beszéde után megkezdődött a népdaléneklési verseny. Ezen a battonyai 1. sz. f és 2. sz. általános iskola, vala- 5 mint a Mikes Kelemen Gimnázi­um diákjai mpllett részt vettek a nagykamarási, nagybánhegye- si, mezőhegyesi és mezőkovács­házi oktatási intézmények ta­nulói is, összesen mintegy 150- en. Külön kategóriában szerepel­tek az alsó tagozatosok, az út­törők és a szakközépiskolások, valamint a népi hangszeren ját­szó versenyzők. A legjobbak ok­levelet, hanglemezt kaptak, il­letve könyvjutalmat vehettek át. A sikeres találkozó a népdal megismerésének és megszerelé­sének szép eseménye volt. Kreszta Jánosné Az írásos előterjesztéshez Galambosi László, a MÉ­SZÖV takarék- és lakásszö­vetkezeti titkárságának ve­zetője mondott szóbeli ki­egészítőt. Így tudtuk meg, hogy a megye 27 lakásszö­vetkezete közepes ered­ménnyel zárta az 1983-as esztendőt. Következett ez mindenekelőtt a nehezedő gazdasági helyzet javítására hozott szigorításokból, me­lyek érzékenyen befolyásol­ták a lakásszövetkezetek te­vékenységét. Ugyanakkor a vártnál nagyobb arányban növekedett a szövetkezetek kezelésében levő lakásállo­mány. Az is figyelmet érde­mel, hogy intenzív előrelépés volt a szövetkezeti műhely- és üzletépítésben. Ez mond­ható el az üdülőépítésről is. Itt jegyezte meg á titkárság- vezető, hogy a hosszú távú programmal rendelkező la­kásszövetkezetek gazdasági­lag és szervezetileg egyaránt erősödtek 1983-ban, ugyan­akkor a kisebbek jelentős ré­szénél stagnálás, vagy éppen visszafejlődés tapasztalható. Ez utóbbi szövetkezeteknél az igazgatóságok és a fel­ügyelő bizottságok rendszer­telenül, sőt egyáltalán nem tevékenykednek, nem tartják meg üléseiket, nem látják el feladatukat. És mert ezeken a helyeken minden feladat az elnökre hárul, a műkö­déssel, gazdálkodással kap­csolatos szabálytalanságok szinte elkerülhetetlenek. Ezután arról szólt, hogy a múlt évben tovább súlyos­bodó építőanyag-ellátás is­meretében is 92 lakás, 94 ga­rázs és 12 műhely, illetve üz­let épült meg szövetkezeti formában, de valamennyi házilagos kivitelezésben. El­ső ízben fordult elő me­gyénkben, vagyis Szarvason, ahol a DÉLÉP szövetkezeti lakásokat épített 1983-ban a lakásszövetkezettel koordi­nálva. Ez ebben a városban várhatóan újból megismétlő­dik. A szövetkezeti lakásépí­tés fő iránya azonban — hangsúlyozta a titkárságve­zető — a kétszintes hagyo­mányos technológiával épülő csoportos családiház-forma. Végül az olyan időszerű és a lakásszövetkezeteket érintő feladatokról szólt, mint a fel­újítási — és kölcsönös tá­mogatási — továbbá az épí­tést szolgáló biztonsági alap­képzés, valamint a jövede­lemadó helyes elszámolása. Ezután Harsányi Mátyás, a MÉSZÖV ellenőrzési és jogi irodájának megbízott veze­tője a kötelező vizsgálatok tapasztalatait elemezte. Konkrét példákkal bizonyí­totta, hogy a választott tes­tületek és a szakmai vezetés ellenőrző tevékenységének el­maradásából milyen nehéz­ségek származnak. A gondokat bátran feltáró beszámolókat vita követte. Gál János, a medgyesegyhá- zi lakásszövetkezet képvise­lője arról beszélt, hogy ná­luk bevált a hátralékosok nevének küldöttgyűlésen való felolvasása. Tóth Béla, a Szarvasi Lakásszövetkezet ügyvezető-igazgatója az épí­tőanyag-beszerzésben kért segítséget a MESZÖV-től, ami fő kérdése a házilagos építkezéseknek. Molnár László, a békéscsabai „Har­gita” Lakásszövetkezet el­nökhelyettese a városi tanács jelentős anyagi segítségéről, továbbá a megyei pártbizott­ság, a megyei és a városi KISZ-bizottság jelentős er­kölcsi támogatásáról szólt. Pintér Lajos, a megyei párt- bizottság munkatársa több javaslatot mondott el, me­lyek a magánerős építkezés­hez útmutatást jelenthetnek. Javasolta ugyanakkor, hogy a telkek közművesítése dol­gában 'keressék a tanácsok­kal és más szervekkel a megoldás lehetőségeit. Meg­jegyezte, hogy a revizori el­lenőrzések nem személyek ellen irányulnak, hanem a nagyobb problémák megelő­zését szolgálják. Vadas Mi­hály, a SZÖVOSZ munka­társa azokról a nyomdai úton előállított tájékoztatók­ról beszélt, melyekkel az or­szágos szövetség a lakásszö­vetkezeteket segíteni akarja a szervezésben és az ügyin­tézésben. Kovács László, a MÉSZÖV főmunkatársa fel­hívta a lakásszövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy az építőanyag-beszerzésben ők személyesen is keressék az ÁFÉSZ-ekkel és a BÉ- KÉSSZÖVKER Vállalattal a kapcsolatot. A lakásszövetkezetek me­gyei választmányának ülése Bakos János elnök összefog­lalójával ért véget. B. I. Május 18. Múzeumi világnap Kölcsönös igény hívta éleire Még egyszer az Mtona foglyai A Békés megyei Jókai Színház a harmadik alka­lommal megrendezendő or­szágos színházi találkozón is­mét szeretne rangos produk­cióval kirukkolni, ahogyan azt tette először Darvas Jó­zsef Vízkereszttől szilveszte­rig című drámájával, majd Edmond Rostand—Mészöly Dezső—Victor Máté emléke­zetes Cyrano-előadásával. A korábbi fesztiválokon el­ért szakmai siker immár kö­telezi a megyei színházat. A színház vezetése, a társulat szempontjából igen fontos megmérettetési alkalom ez a budapesti bemutatkozás. Az idei évad produkcióiból a Jókai Színház az évad ele­jén játszott J. P. Sartre: Al­tona foglyai című drámáját választotta ki erre az alka­lomra, amelyet május 14-én este 7 órakor mutat be a Nemzeti Színházban. Az Orosházi Üveggyárban megkezdődött a 3-as huta felújítása. A kilencvennapos­ra tervezett munka első sza­kaszában lehűtik a kemen­cét, de közben már meg­kezdték a gépi berendezések leszerelését. A kemence bon­tása után gyakorlatilag tel­jesen újraépítik a hutát. Ezt a munkát az teszi jelentőssé, hogy ez az utolsó olyan ke­mence az Orosházi Üveg­gyárban, amelyet még nem szereltek fel a többi hutánál meglevő termelésfokozó, tel­jesítménynövelő eszközök­kel, automatikákkal. A mintegy hetvenmillió forintra tervezett munkát né­A legutóbb egy hónapja, Szegeden játszott produkciót — a budapesti országos színházi találkozó előtt — még egyszer itthon is műso­rára tűzi a Jókai Színház. Ez a találkozás a megye közön­ségével kölcsönös igény alap­ján jött létre. A Sartre-ra- jongók, a tartalmas színházi élményre vágyók közül so­kan nem juthattak el erre a produkcióra. Ugyanakkor az előadás szereplői — igé­nyelve a hazgi értő közön­ség visszajelzését, bátorítá­sát —, ajándéknak, búcsúta­lálkozásnak szánják a Jókai Színházban május 12-én, szombaton este 7 órakor kez­dődő előadást. Ez a „rendkívüli találko­zó” szép példája a megyei színház és közönsége meg­újuló, tartalmasabbá váló kapcsolatának. — ssy — mileg nehezíti, hogy néhány import anyag beérkezése még bizonytalan. Emiatt a felújítási tervet több válto­zatban készítették el és a rendelkezésre álló anyagok­tól függően döntenek menet közben az egyes variánsok mellett A kemence felújításán összeszokott gárda dolgozik, már több hasonló munkánál bizonyították rátermettségü­ket. Most is várható, hogy néhány nappal előbbre hoz­zák az újraindítás időpontját és ez napi egymillió forint­nyi többlettermelést tesz le­hetővé. L. L. Immár 8 esztendeje, hogy a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM Moszkvá­ban tartott kongresszu­sán úgy döntött, hogy a kul­túra területén is legyen vi­lágnap, amikor a föld vala­mennyi országában a mú­zeumokra irányul a figye­lem. E megegyezés értelmé­ben 1978 óta május 18-a lett a múzeumi világnap. Ezen a napon — a hagyományokhoz híven — a budapesti múzeu­mok belépődíj nélkül láto­gathatók, s több közgyűjte­mény változatos programot kínál. Számos múzeumunk új kiállítással is ünnepli e napot. A Nemzeti Múzeum új szer­zeményeiből nyit bemutató- sorozatot május 18-án. A Te­leki gyűjtemény legszebb ék­szer-fegyvereiből válogatott tárlaton — többek között — különleges díszítésű, féldrága­kövekkel kirakott nyerget, lő­portartót, s elsősorban dísz­tárgyként készült régi fegy­vereket láthatnak az érdek­lődők. A múzeumban ismét meg­rendezik a nyitott napot. A vendégek ellátogathatnak a restaurátorműhelybe, ahol szakemberek mutatják be e sokoldalú munkát, a legérde­kesebb és a legújabb mód­szereket. Megismerkedhetnek a műhelytitkokkal: azzal, ho­gyan lesz egy leletből kiállí­tási tárgy. Vállalkozó kedvű felnőttek és gyerekek egy­aránt megpróbálkozhatnak majd a múzeumi játéklapok megfejtésével. A kiállítások­hoz kapcsolódó kérdésekre legjobban megfelelő résztve­vők között jutalmakat sor­solnak. A Magyar Nemzeti Galé­riában Távoli utcák üzenete címmel plakátbemutató nyí­lik ezen a napon. Környeze­tünk e fontos vizuális alko­tóelemének, az alkalmazott grafika egyik legismertebb válfajának legújabb formai megoldásait mutatja be a ki­állítás, amelyre 11 szocialis­ta ország mintegy másfél száz kulturális és politikai té­májú plakátot küldött. A tárlaton a plakátművészet egyik legrangosabb sereg­szemléin, a varsói biennálé- kon díjazott munkák szere­pelnek döntő többségben. A Budapesti Történeti Mú­zeumban várhatóan nemcsak a képeslapgyűjtők széles tá­borának, hanem a várostör­ténelem iránt érdeklődőknek is érdekes böngésznivalót kí­nál az a mintegy 900 dara­bos levelezőlap-gyűjtemény, mely egy több részes sorozat első bemutatójaként nyílik meg. A képes levelezőlap történetét a kezdetektől 1904- ig — a mai szabványos for­májú levelezőlap megjelené­séig nyomon követő gyűjte­mény legérdekesebb darabjai többek között az 1896-os mil­lenniumi sorozat, valamint azok a fényképek, amelye­ken azóta lebontott budapes­ti épületek és városrészek is láthatók. A Közlekedési Múzeumban újítási kiállítás nyílik. Az elsősorban szakemberek szá­mára összeállított tárlatot a vasút, a hajózás, a repülés és az autóközlekedés iránt érdeklődőknek is ajánlják a szervezők. Csaknem száz ere­deti tárgy és modell, s ugyanannyi fotó mutatja be az elmúlt években hasznosí­tott jelentősebb — elsősor­ban anyag- és energiameg­takarításon, illetve környe­zetvédelmi megfontolásokon alapuló — közlekedési tár­gyú újításokat. Hutafelújítás az üveggyárban

Next

/
Thumbnails
Contents