Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1984. májas 8., kedd Hz OKGT és a Gyulai Húskombinát Energiatakarékossági per a Legfelsőbb Bíróságon Energiatakarékossági per? Az első hallásra valóban furcsának tűnhet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, kontra Gyulai Húskombinát ügye. Pedig az eset kapcsán mindenképpen érdemes elgondolkozni azon, hogy van-e az energiatakarékosságnak olyan módja, mely nem haszonnal jár, hanem esetleg kárt is okoz, méghozzá olyan kárt, amelyet tervszerű gazdálkodás,, előrelátás esetén ei lehet kerülni. De mi is történt, amiért két ilyen nagy cég a bírósághoz fordult igazáért? A lényeget talán egy mondatban is összefoglalhatjuk: 1983 első negyedévében a Gyulai Húskombinát a kért és lekötött 810 ezer köbméter földgáz helyett csak 613 ezret használt föl, s miután ezt előre nem jelentette be az OKGT-nél, kötbért kértek, majd pereltek a kombináttól. A mostani rend szerint az OKGT minden ipari nagy- fogyasztóval a gázenergiaközszolgáltatási szabályzatban foglalt elvek szerint köt szerződést. Az említett szabályzatban viszont kötbért ' csak a túlfogyasztásért lehet kérni. Ám a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a két fél a szerződésbe külön pontként belevegye a be nem jelentett alulfogyasztás szankcióit is, eszerint ilyen esetben szintén kötbért kérhet az OKGT! A szerződés természetesen lehetőséget ad a lemondásra is, ezt a fogyasztást megelőző hónap 25. napjáig lehet megtenni, illetve indokolt esetben még a tárgyhónap 5. napjáig elfogadják. Közvetlen kár nélkül Ennek a kötelezettségnek a Gyulai Húskombinát nem tett eleget, így a bíróság elé került az ügy. Csakhogy az időjárás miatt csökkent a gázfölhasználás a gyárunkban — érveltek a gyulaiak —, hiszen akkortájt ritka vendégnek számított az erős fagy és a hó Békés megyében. Ezért nem lehetnek vétkesek, mondták a kom- Joihát képviselői, hiszen ezt igazán nem láthatták előre. Az OKGT viszont nem értett egyet ezdfcl a véleménnyel, mondván, a gyár fogyasztásának csak mintegy 20 százaléka függ az időjárás szeszélyétől, s ennél jóval kevesebbet fogyasztottak. Végül a Legfelsőbb Bíróság elé került a per, s a Gyulai Húskombinát győzött. Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy amennyiben a fogyasztó nem okozott kárt az alulfogyasztással, nem kell kötbért fizetnie. Az OKGT levonva az ügy tanulságait, ezentúl nem indít pert az ehhez hasonló, szerencsére ritkán előforduló esetekben. Közvetett veszteségek Közvetlen kárt valóban nem okozott a Gyulai Húskombinát, de- kérdés, hogy tágabb horizonton tekintve az ügy hatásait, ilyen egyér- telmű-e a helyzet7 A gáz valóban „nem veszett el”; átmenetileg csökkent az OKGT bevétele, de hamarosan eladhatta a megmaradt mennyiséget, s ezzel a vesztesége eltűnt. A vezetékek viszont egy adott kapacitás mellett működnek, s mindannyiunk érdeke, hogy ezt minél jobban kihasználják a felhasználók. Ebben az évben például mintegy 200 település kérte bekapcsolását az olcsó energiát jelentő gázvezetékhez. A kérvények felét viszont éppen elegendő kapacitás híján kellett elutasítani, mert a vezeték a bejelentett igények alapján nem bír ej többet. E szorult helyzetben tehát rendkívül fontos, hogy a nagyfogyasztók helyesen mérjék föl az igényüket, különben kihasználatlanul működik a vezeték, a másik oldalról közelítve a problémát, a be nem kapcsolt helységekben továbbra is a drágább energiát, például az olajat használják. A veszteség rovatba ezenkívül belekerülnek a tárolás költségei is. Az el nem használt gázt a föld alatt tárolják, s ez jelentősen megnöveli a költségeket. A tárolt gáz sokszorta többe kerül a frissnél, nemcsak az OKGT- nek, hanem a népgazdaságnak is. S mondani sem kell: a tárolók befogadóképessége sem végtelen, újak építésére pedig egyelőre nincsen lehetőség. Újabb paragrafus? Ezek után érthető, hogy az OKGT szeretné a pontos tervezésre, az igények jobb felmérésére ösztönözni a vele szerződő vállalatokat. A bíróság ítélete után a felügyeleti szerveiktől azt kérték, hogy a gázenergia-közszolgáltatási szabályzatot egy újabb paragrafussal egészítsék ki, amely a be nem jelentett és indokolatlan alul- fogyasztást is kötbérrel sújtaná. (Természetesen az időjárás szeszélyes változásai miatt elkerülhetetlenül ingadozó felhasználás nem kerülhet ebbe a kategóriába.) Egyelőre a kérvényre még nem nyomták rá a jóváhagyó pecsétet, ezt csak a pro és kontra érvek mérlegelése után tehetik meg az illetékesek. S ebben a kérdésben a legfontosabb szempont nem a vállalatok érdeke, hanem az ésszerű energiatakarékosság, a racionális felhasználás kell hogy legyen. Lakatos Mária >r Békésszentandráson az elmúlt hónapokban nagyarányú hálózatkorszerűsítést hajtottak végre a TITASZ szakemberei. A több millió forintos felújítást az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben egyre több lakóépület fűtését alakították elektromos üzeművé, mert a régi hálózat már nem tudta kielégíteni az* igényeket. Képünkön a Szt. Erzsébet utcai transzformátorállomás szereléke látható Fotó: Ambrus György Elárasztották a hortobágyi mocsarakat Több mint hárommillió köbméter vízzel töltötték fel a Tiszából és a Hortobágy— Berettyó-csatornából a Hortobágyi Nemzeti Parkban levő kunkápolnási és Justus- Fekete réti mocsarakat. A vízutánpótlásra — a páratlanul ritka természet^ értékek megmentése • érdekében — a szárazság miatt volt szükség. A kunkápolnási mocsár háromezer hektáros területe magába foglalja mindazokat az élőhelytípu- sokat, amelyek valaha jellemzőek voltak a hortobágyi mocsarakra: a hatalmas kiterjedésű nádasokat kákás, gyékényes foltok tarkítják, váltakozva a harmatkásával és a sziki kásával, hínármezőkkel. A mocsarak madárszállóiban most telt ház van, tízezrével tanyáznak itt az élelmet kereső, vagy fészkeiken ülő madarak, köztük olyan ritka szárnyasok, mint a nyári lúd, a fekete nyakú vöcsök vagy a mélyebb vizeket kedvelő bukóréce, s valóságos kolóniákat alkotnak a kanalas gémek. Milyen a fogászati ellátás? A fogászati ellátás vizsgálatánál a szakemberek általában figyelembe veszik a lakosság szükségleteit, és a szolgálat személyi és tárgyi lehetőségeit. Ez utóbbi mérhető leginkább a naponta működő rendelési órák számával. Az országos és nemzetközi adatokhoz viszonyítva az Európában rangsorolt 21 ország közül Magyar- ország a tizenkilencedik helyen van az egy fogorvosra jutó lélekszám tekintetében. A skandináv országokban például kevesebb mint ezer, a szocialista országokban kétezernél valamivel több, hazánkban pedig 4 ezer az egy fogorvosra jutó lakosság száma. Békés megyében a napi óraszám 668 óra,, s ez megközelítőleg az országos átlaggal azonos. A valóságban azonban más a helyzet, hiszen 15 betöltetlen állással kell számolnunk. Az orvosok általában oda mennek legnehezebben, ahol a legnagyobb az egészségügyi probléma. A legnagyobb az üres állások száma a megye északi és keleti részén. Vidékünkön 97 fogorvos dolgozik, közülük 50 nő. A szakmai munkát 1978- :ól a sztomatológus megyei izakfőorvos és prevenciós, /alamint protetikus főorvos- lelyettesek irányítják. A prevenciós főorvos szervezi a gyermek- és fiatalkorú la- <osság fogászati ellátását, az egészségnevelési munkát és a fogromlás megelőzését szolgáló módszerek bevezetését. \ fogpótlási munka ellenőrzése, a rendelők és fogtechnikai laboratóriumok közötti együttműködés segítése a protetikus főorvos munkájához tartozik. Az elmúlt hálom évben megduplázódott az iskolafogászati tömések száma. Az egészségnevelési munka színvonala fejlődött. Országos érdeklődést váltott ki az iskolafogászoknál népszerűsített egészségnevelési szóróanyag és szemléltetőeszköz. A csoportvezetők és a speciális ellátást végző szakrendelések vezetői rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. A csoportvezető főorvos igen jól dolgozik Orosházán, Békésen és Szarvason. A szakellátás helyzetét jelentősen befolyásolja a gyulai megyei szájsebészet átmeneti állapota, hiszen 12 ágy helyett jelenleg mindössze 6 áll a gyógyítók rendelkezésére. A rendelőben általában nagy a zsúfoltság. A nagy sebészeti műtő körülményei viszont kedvezőek és segítik a szakmai fejlődést. Sokan emlékeznek még arra, amikor a gyermekek a gir- be-gurbán nőtt fogaikkal csak Szegedre járhattak fogszabályozásra. Néhány esztendeje Gyulán országosan elismert szaktekintély végzi a fogszabályozás felelősség- teljes munkáját, a betegforgalom évről évre emelkedik. Megfelelő kezekben van a szakellátás más területeinek irányítása is. A fogászati rendelők felszereltségét elemezve kiderül, hogy gondok vannak a fogászati székek minőségével, alkatrészellátásával, karbantartásával. A kézi műszerek beszerzése is nagy gondot jelent. A korszerű tömő- és lenyomatanyagok ellátását viszonylag folyamatosan - tudják biztosítani főként azoknak a rendelőknek, ahol igénybe veszik a központosított kórház-, rendelőintézet beszerzési lehetőségét. Megyénkben a fogtechnikai vállalat három telephelyen működik, Békéscsabán, Gyulán és Szarvason. Az elmúlt években végzett felújítások és műszaki fejlesztések eredményeként elhelyezési körülményeik és technológiai adottságaik jobbak az országos átlagnál. Lényegesen javult a fogorvos és a fogtechnikus közötti munkakapcsolat. Feszültséget a fogpótlási munkák hosszú átfutási ideje okoz. A betegek nem eléggé tájékozottak arról, hogy a korszerű fogpótlások elkészítése munkaigényesebb, hosszabb ideig tart a korábbinál. Hasznos lenne tervszerű betegirányítással elkerülni a rendelők szezonális zsúfoltságát, ez azonban egyelőre nem valósítható meg. Az iskolafogászati munka egyenletesen javul, bár van-, nak megyénkben olyan települések, ahol ez a tevékenység nem kielégítő. Az elmúlt három év eredményeként már hát főfoglalkozású iskolafogász tevékenykedik. Az iskolák és a fogorvosok együttműködése megfelelő. A három plusz kettő rendszerben dolgozó, felnőtt- és iskolafogászatot is ellátó fogorvosok között jelentős szemléletbeli eltérés tapasztalható. A felnőttfogászat rendelőibe sajnos, főként csak akkor jelentkeznek a betegek, ha panaszuk már régóta tapasztalható, vagy fáj a foguk. így kevesebb fogat lehet megmenteni, mint szükséges lenne. A hosszú távú megyei szakmai program célul tűzte ki a fogászati ellátás jelentős javítását, ezt nemcsak szakmai gyakorlati irányítással, hanem elméleti képzéssel, egyéb támogatással is segíteni kívánják. Cél, hogy a jelenlegi szintet minden körülmények között megtartsák, sőt, a megelőzést az iskolások és a kismamák esetében fokozzák. B. Zs. Megyénkben még kevesen ismerik Vállalkozási iroda az OTP-nél Ez év február elsejétől az Országos Takarékpénztár tevékenységi köre vállalkozói banktevékenységgel bővült. A feladatok ellátására az OTP központjában vállalkozási iroda alakult. A vállalkozási iroda számlavezetési és hitelezési hatáskörébe tartozó magánszemélyek, társaságok, szervezetek , esetében a következő feladatkörökben folytatja tevékenységét: hitelt nyújt egyéni és társas magánvállalkozóknak, tőkét fektet egyéni és társas magánvállalkozásokba, továbbá tőkebefektetéssel járul az állami Vállalatokkal és a szövetkezetekkel közösen létrehozott vállalkozásokba, bekapcsolódik innovációval összefüggő tevékenységekbe, értékpapír-, leasing- és factoringügyléte- ket bonyolít. Bakos Jánost, az OTP Békés megyei Igazgatóságának hitelosztály-ve- zetőjét a vállalkozási iroda feladatairól kérdeztük. — Szervezetileg milyen kapcsolat van a vállalkozási iroda és az OTP Vezérigazgatósága között? — A vállalkozási alappal a vállalkozási iroda az OTP vezérigazgatója által meghatározott alapelvek és hatáskörök figyelembevételével rendelkezik. Az elvi irányítás a bankágazati főosztály feladata. A vállalkozási iroda az OTP keretén belül, de az Országos Takarékpénztártól eltérő, önálló nyereségérdekeltségi rendszerben tevékenykedik. — Milyen feladatokat vállal magára a vállalkozási iroda? — A vállalkozási iroda üzletpolitikájához tartozik olyan vállalkozásokban hitellel vagy tőkével való részvétel, amelyek a termelés növelését segítik elő. Importkiváltást eredményeznek, javítják a hazai ellátást, vagy támogatja olyan termékek gyártását, amelyek a kül- és belpiacon jói értékesíthetők, esetleg növelik a szolgáltatási kapacitást. — Azt hiszem, a közérthetőség megköveteli, hogy a fent ismertetett feladatköröket részletesebben is ismertesse. — A hitelnyújtáskor a vállalkozói banktevékenység keretében elégíthetők ki azok az egyéni és társas magánvállalkozói hiteligények, amelyeknél a kockázat nagy- . sága, az igényelt hitel ösz- szege, a saját erő mértéke és a visszafizetés időtartama eltér a rövid- és középlejáratú hitelek feltételeitől. Az ipari és szolgáltatási tevékenységek közül hitellel kívánjuk támogatni azokat, amelyek gazdaságosak, és ezért a termelésüket bővíteni kell. A vállalkozási iroda fokozottan támogatja a kisvállalkozók minden olyan termelési tevékenységét, amelyek nagyüzemmel kötött szerződésen alapulnak, a nagyvállalat által gyártott késztermékekhez szükséges alkatrészek, félkész termékek gyártását segítik elő. Támogatjuk azon lakossági szolgáltatások bővítését, amelyek ma még kielégítetlenek. A mezőgazdasági tevékenységek közül azokat támogatjuk, amelyek a vállalkozóknak állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, feldolgozó vállalatokkal szerződéses termelés, állattartás céllal kötött vállalkozói szerződésen alapulnak, és összegük meghaladja a mezőgazdasági kölcsönkonstrukcióban nyújtható maximális kölcsönösszeget. Ilyenek például a nagy mennyiségű sertés hizlalására, vagy marhatenyésztésre kötött szerződések. A kereskedelmi és egyéb tevékenységek körében a vállalkozói banktevékenységen belül támogatjuk a panziók, fogadók létesítését, ha üzemeltetésükre igény van, bel- és külföldi turisztikai igényeket elégít ki. — Milyen vállalkozásokat, tevékenységi köröket támogathat a vállalkozási iroda tőketársulással, tőkebefektetéssel7 — Az iroda beléphet tőketársulással már működő egyéni és társas magánvállalkozásokba. Részt vehet gazdasági társulások, társaságok létrehozásában, vagy beléphet a már működő társulásokba, társaságokba. De olyan rövid távú tőketársulásokra is sor kerülhet, ahol az üzlet lebonyolításához átmeneti forgóeszköznövelés, illetve kisebb beruházás szükséges. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy tőkebefektetés, illetve társulás akkor jöhet csak számításba, ha a befektetett tőke hozama meghaladja a hitelkamat hozadékát. — Az utóbbi évek egyik közgazdasági slágertémája az innováció. A gazdasági vezetők méltán törekszenek az innovációs tevékenységek javítására. A vállalkozási iroda is támogatja az innovációt? — Az iroda támogatni kívánja a magánszemélyek szabadalmainak megvalósulását, hozzájárul a prototípusok elkészítéséhez. Gazdasági számítások mérlegelése alapján kiemelten kívánja segíteni a találmányok hasznosítását. — Milyen feltételekkel hajlandó üzletet kötni a vállalkozási iroda? — A rendelkezésre álló anyagi eszközöket az iroda természetesen elsősorban jövedelmező vállalkozásokba kívánja fektetni. Hitelnyújtáskor a hitel összegét, lejáratát, a saját erő mértékét az iroda szabadon, a felekkel történő megállapodás alapján, a vállalkozás jöve- delmezésétől függően állapítja meg. A kamatra a gazdálkodó szervezetekre megállapított kamatelőírások a mérvadók. A kiemelt fontosságú népgazdasági célok — az exporttevékenység, az energiamegtakarítás, lakossági szolgáltatások stb. — az azonos megtérülést és jövedelmet ígérő kihelyezési lehetőségekkel szemben elsőbbséget élveznek. Mind a hitelnyújtás, mind a tőkebefektetés előfeltétele a mindenre kiterjedő gazdasági számítás. Fontos további fel- | tétele a hitelnyújtásnak a fedezet biztosítása. Kezes nem jöhet számításba. Feltétlenül mobil fedezetet kell biztosítani, ami lehet tehermentes ingatlan — például üdülő, üdülőtelep —, nemesfémletét, vállalkozói szerződés, szerződésen - alapuló követelés, hitelfedezet, életbiztosítás stb. — A vállalkozási iroda Budapesten székel. A megyei igazgatóság hogyan segítheti az iroda munkáját? — A mi feladatunk a Békés megyei igények feltárása, stz érdeklődők felvilágosítása és az ügyfelek a vállalkozási irodához történő irányítása. — Napjainkig hány érdeklődőt kellett önöknek felvilágosítani? — Sajnos, kevesebbet, mint szerettük volna, mindössze néhányan kerestek fel bennünket az irodával kapcsolatos ügyekben. Lovász Sándor
