Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
NÉPÚJSÁG 1984. május 20., vasárnap A Gyomaendrődi Sütőipari Vállalat tíz sütőüzemében ötvenféle hagyományos sütőipari terméket állítanak elő. Édesipari termékeik az ország minden pontjára eljutnak. Képünkön egyik új terméküket, a „Körösi lapocskát” csomagolják Fotó: Fazekas László Hétvégi rakodás Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint 1984. július 1-től mind a vasúton, mind pedig a vízen és közúton szállított áruk hétvégi, illetve ünnepnapi ki- és berakodásáért bérszabályozási kedvezményben részesülnek a vállalatok és a szövetkezetek. Korábban ez a kedvezmény csak azokat a vállalatokat illette meg, amelyek vasúton, illetve az őszi csúcs- forgalom idején közúton fuvaroztatták termékeiket. Július 1-től a három szállítási mód bármelyikét igénybe vevő vállalatnál a hétvégi rakodási munkáért fizetendő bérpótlékok — a túlmunka- pótlék, a műszakpótlék, valamint a heti pihenőnapra járó többletpótlék — összege nem számit bele a bér- színvonalba. így ezek a pótlékok nem csökkentik a vállalatnál bérfejlesztésre fordítható összeget. Béke és barátság Az Orosházi Üveggyár Moszkva Rádió baráti klubja a napokban ünnepi klub- foglalkozást tartott a Pacsirta utcai gyári klubban. A sokszínű, gazdag programban Sinkó József, az MSZMP orosházi városi bizottságának osztályvezetője emlékezett a győzelem napjára, a Varsói Szerződés 29. évfordulójára, a béke és katonai leszerelés számos kezdeményezésére. Emlékeztetett a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Tanácsa budapesti üléséről közreadott legújabb javaslatra, amelyet átadtak a NATO-országok nagyköveteinek. Ebben kezdeményezik az erőszak alkalmazásának lemondásáról szóló szerződés megkötését a Varsói Szerződés és a NATO között, s a vitás kérdések tárgyalás útján történő megoldását. A csodálatos Krim címmel képzeletbeli utazást tettek a résztvevők a Szovjetunió e szép vidékére. A félszigetről földrajzi, történelmi, politikai. gazdasági és idegenforgalmi ismertetőt tartott dr. Ambrus Pál. Többek között kiemelte, hogy Lenin 1920. december 12-én kelt dekrétumában elrendelte, a Krim- íélsziget szolgálja a szovjet emberek pihenését, üdülését, gyógyulását. Emlékeztetett arra, hogy 1920—1921-ben Kun Béla, a Krimi Forradalmi Tanács elnökeként itt dolgozott. Itt található a hős város. Szevasztopol, amely 1944. május 12-én szabadult fel a 4. ukrán front hősi harca eredményeként. Itt található a történelmi nevezetességű Bahcsiszeráj Jalta, valamint szovjet úttörők kedvelt. nemzetközi tábora. Máté Mihály élménybeszámolója nagy tetszést váltott ki a közelmúltban a Krim-félszi- geten töltött napjairól. A klubfoglalkozáson Pribék Sándor az alkalomhoz illő verset szavalt. Színesítette az összejövetelt szellemi játék, amelyben mindenki részt vett. A legjobb megfejtők jutalma egy-egy könyv volt. A rendezvény befejező programjaként megtekintették az Ogyessza és a Krimi szimfónia című filmeket, amelyeket az MSZBT Országos Elnökség filmtárából kölcsönöztek. A klubfoglalkozás kedves vendégei voltak Békésről, az MSZBT-tagcsoportok elnökei és Tóth Nándor, az MSZMP Békés városi bizottságának osztályvezetője. Terveikben szerepel, hogy megalakítják saját, hasonló klubjukat Békésen. II könyvkiadás árnyoldala Akik eddig reménykedtek megjelenésében, azoknak máris el kell vennem a kedvét attól, hogy például a könyvesboltokban keressék az évek óta várt, dr. Móczár László szerkesztette kétkötetes Allathatározót. Ugyanis a valóban alapműként számon tartott munka harmadik, átdolgozott kiadása a napokban került a könyvesboltokba — összesen 9400 példányban jelentette meg a Tankönyvkiadó! Azonnal el is fogyott. . . Ez a könyv végeredményben modellezi azt, amit alapvető hibájának tart minden könyvbarát a hazai könyvkiadásnak. Nos, lássunk egy másik, egy „általánosabb” példát. Mint köztudott, Gárdonyi Géza Egri csillagok című klasszikus regénye kötelező olvasmány az általános iskolák tanterve szerint. Szülő — és iskolai könyvtáros — legyen a talpán, aki képes beszerzésére. Nekem öt könyvesboltot — más és más helységekben — kellett végigjárnom, mire kaptam egy példányt. Pedig az Egri csillagok nem Illatos kert, nem Káma-szutra, nem A szerelem iskolája. Az Állathatározó aligha hiányozhat hazánk általános és középiskoláinak könyvtáraiból. Egy-egy könyvtárba négy-tíz is elkel. Legalább. Óvatos becslések szerint is a kiadási példányszám eleve jóval kevesebb, mint az igény. S akkor még nem számoltuk az általános iskolákat, az érdeklődő „civil” olvasókat! Bár ez utóbbi olvasói kört bizonyára visszariasztotta a két kötet ára, amelyet majdhogynem a legnagyobb címletű bankónkkal lehet csak megfizetni... Ahhoz, hogy a természetvédelem ne legyen gond, ahhoz elemi szükséglet a biológiaoktatás színvonalának emelése, a természet védelmének ismeretterjesztési szintű erősítése. Ezt az elhatározást azonban aligha szolgálhatja az ilyen könyvkiadási gyakorlat! Ebből mindössze a — s tudjuk: gomba módra szaporodó — neppereknek, ügyeskedőknek van csak haszna! Ezt pillanatnyi takarékossági megfontolással sem lehet indokolni. Hiszen egy mai nagy példányszámú kiadás mindenképpen olcsóbb, mint a holnapi újrázás! (—silá—) Változó Világgazdaság Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet alföldi osztálya és a Békés megyei Pedagógiai Intézet közös kiadványa, a Változó Világgazdaság ismét sok, egyéb hírforrásból nehezen, vagy csak ' hosszas tallózás után beszerezhető információt nyújt a földrajzszakos tanároknak. Baukó Tarpás szerkesztő első helyre illesztette a föld népességéről — tudományos becslés alapján készült — összehasonlító táblázatot, amelyből kitűnik, hogy 1982 közepére a föld népessége 4 milliárd 581 ezerre nőtt. A listavezető továbbra is Kína, a maga 1020 millió lakosával, ezután következik India 690,4 millióval, majd a harmadik helyen a Szovjetunió áll 269,8 millióval. Az élen álló 20 ország között az elmúlt két esztendőben nem változott a sorrend. 1981 közepe és 1982 dereka között már mérséklődött a föld népességének növekedése. Az egy évvel korábbi 133 milliós gyarapodás 78 millióra csökkent. A következő cikk a K®ST- országok mezőgazdaságáról közöl néhány fontos tudnivalót, külön kiemelve a Szovjetunióban meglevő főbb termékek termelésének és az élelmiszerprogramnak a mutatóit. A világ nyersvasgyártásáról szóló írásból megtudhatjuk, hogy 1982-ben 456 millió tonnára esett vissza a gazdasági válság és a néhány országban korszerűsített termelőkapacitások következtében. A továbbiakban az acélipar válságát elemző összeállítás, majd a vezető tőkés országokban észlelhető gazdasági fellendülés jeleit vizsgáló írás következik. Legnagyobb érdeklődéssel a dr. Rakonczai János által összeállított mellékletet olvastam, amely Békés megye gazdaságát elemzi. Sok olyan — eddig a köztudatban nem ismert — tényt emel ki, amely az átlagolvasó szemében más megvilágításba helyezi megyénk gazdasági képét. Például kevesen tudják, hogy a természeti erőforrások tekintetében az országos rangsorban megyénk a harmadik-negyedik helyet foglalja el, amit főként termékeny termőföldjének és jelentékeny szénhidrogén- vagyonának köszönhet. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a megye mezőgazdasági termelésének országos jelentősége számottevően nőtt. A 300 példányban készült 20. szám tehát ismét sok érdekes, friss adattal jelentkezik — sajnos túl szűkre szabott — olvasókörében. BSE Módszertani nap Kamuton (Tudósítónktól) A kamuti művelődési házban a közelmúltban rendezték meg a békési művelődési központ által kezdeményezett módszertani napot. Az idén harmadik alkalommal zajlott a békési és a városkörnyéki községek művelődési házaiban működő szakkörök, kiscsoportok találkozója. A módszertani nap alkalmat ad tapasztalatcserékre, szakmai beszélgetésekre, baráti találkozókra. A rendezvény 10 órakor kezdődött. A rendezők nevében a művelődési ház vezetője köszöntötte a vendégeket, majd Bede László, a békési művelődési központ igazgatójának megnyitó ^szavaival kezdődött meg az egésznapos program. Benkő András, Kamut község tanácselnöke bemutatta a községet, majd a népijáték- és furulyaszakkör műsorral szerepelt. A délelőtt fakultatív programokkal folytatódott. A kertészeti szakkörök tagjainak a zöldségtermesztésről és a bio- kulturás termesztésről tartott előadást Früchwald Béla és ©yőrffy Sándor szakelőadó. A kamuti díszítőművészeti szakkör kiállítással mutatkozott be a vendégeknek. A szakkör tagjai színesítették a bemutatott anyagot, régi asztalneműk, ágyneműk gyűjtésével, melyeket szintén megtekinthettek az érdeklődők. A kiállítás megtekintése után Kiszely Jánosné mező- berényi szakkörvezető tartott szakmai előadást a díszítő- művészeti szakkör tagjainak. Az ifjúsági klubok vetélkedőt rendeztek. A gyerekeknek mesemondóverseny volt a könyvtárban. Játszott a békési művelődési központ citerazenekara, bemutatkozott a muronyi irodalmi színpad, és nagyon szép, színvonalas műsorral szórakoztatta a vendégeket a mezőberényi népzenei csoport. Az egésznapos program betekintést nyújtott minden érdeklődőnek a kamuti művelődési ház teljes tevékenységébe, a házban működő csoportok vezetőinek lelkes munkájába. A vendégek gazdag tapasztalatokkal és egy kellemes nap emlékével távozhattak Kamutról. Dávid Bertalanná Első a közösség H a kötetlen beszélgetések során az iskolára terelődik a szó, rendszerint előkerülnek szótárunkból a közhelyek. Ilyenkor nemegyszer elhangzik, hogy az iskola gyerekeink második otthona, sőt — kissé emelkedett stílusban — azt is szoktuk mondani, hogy az iskolában a tudás várának bevételéért folyik a harc, aminek révén végül is a jövendő formálódik a jelen iskolájában. Egészítsük ki az efféle észrevételeket egy újabb keletű szentenciával! Az iskola egyszersmind érzékeny műszer is, amely — mivel nem független a külső hatásoktól, sohasem is volt az — meglepő gyorsan jelzi a társadalmi együttélésben időnként mutatkozó rendellenességeket. Ilyen zavar mostanában, hogy a társadalmi élet bizonyos területein háttérbe szorul a közösségi eszme, s individualista törekvéseknek ad helyet. Ez a kedvezőtlen pozícióváltás sokak szerint a gazdasági megújulás egyikmásik szervezeti változásával. például a kisvállalkozási formák elterjedésével van szoros kapcsolatban. Elgondolkodtató — mondják általánosabb összefüggéseket keresve —, hogy bár szocialista termelési viszonyaink szilárdak, a tudat fejlődése menynyire nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai haladással. Hogy mennyire nem, az jól tükröződik a közgondolkodásban, az életformában, a viselkedésben, de még az iskolai élet némelyik fogyatékosságában is. Mintha megcsappant volna a közösségi nevelés erejébe vetett hitünk, vélik a pedagógusok. Még sokan emlékeznek rá, hogy a felszabadulást követő évtizedben milyen előkelő helyen állt gondolkodásunkban, eszmei tárházunkban a kollektivitás. Akkor éppenséggel kevesebbet tudtunk a szocialista közösség lényegéről. mint most, de rengetegszer beszéltünk róla, mert hát szívből vágytunk a gyökeres társadalmi megújulásra a nagy világégés után. Most ritkábban hozzuk szóba. talán mert tapasztalataink vannak arról, hogy a szocialista szellemű közösség építése nem megy egyik napról a másikra, főleg mert számtalan visszahúzó tényezővel kell számolnunk menet közben. Pedagógusainkra is jóval nehezebb munka vár ezen a téren, mint egykét évtizeddel korábban. Panaszolják is oktatási berkekben elégszer, hogy — főleg napjainkban — megsokasodtak azok a negatív társadalmi hatások, amelyeket az iskola egyedül már nem kénes ellensúlyozni. Nagy baj, hogy alapvető nevelési kérdésekben mostanság nincs egységes pedagógiai közgondolkodás. Némelyek, miközben a korszerű nevelés fölkapott jelszavait szajkózzák, már a pedagógiában is mindent az egyén céljainak rendelnének alá. Pedig hát az a fiatal, akit a „mindent szabad” elve vesz körül, az várhatóan olyan felnőtt lesz, akinek életcélja az önzés, a haszonszerzés, akár mások legázo- lásának árán is. Egyéni érdek és közérdek... Sohasem volt könnyű a kettő összhangját megteremteni, s kiváltképpen nehéz munka ez a mai "iskolában, amikor a „kaparj kurta, neked is lesz” szemlélet már a gyerekek között is felüti a fejét. „Csak magaddal törődj, fiam, az iskolában, ne másokkal” — sok szülő sugall ilyen tanácsot gyerekének. Pedig a mai diákok szülei jórészt a felszabadulás után születtek, már a mi világunkban jártak iskolába, és diákkorukban minden bizonnyal jó közösségi fiatalok voltak, s íme, mégsem ezt az érzést plántálják bele gyerekeikbe. Ez magyarázza, hogy a tanulók egy része figyelmetlen, közömbös társai iránt, és betegség, hiányzás, tanulmányi lemaradás esetén gyakran elmarad a közösség segítsége. Pedagógiai alapigazság, hogy az egyéniség alakításának legbiztosabb útja: az egyén beilleszkedése a közösségbe. Nem igaz, hogy az egyén és a közösség érdeke nem fér meg egymás mellett. Csak a közösségi érzés ébren tartása szükséges hozzá Ha az egyén együtt érez a közösséggel, akkor kialakul benne a mások iránti kötelességtudat ; aki sokoldalú szociális kapcsolatokat épít ki, az jól érzi magát társai körében, magatartását pedig az állandó segítőkészség, az együttérzés jellemzi. M akarenko mutatott rá először, hogy a közösségi neveléshez távlatok kellenek. A felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt. ,,Az emberi élet igazi hajtóereje a holnap öröme” _ szögezte le egyik tanulmányában a nagy pedagógus. Megmutatni a holnap örömét a ma emberének, ez is a közösségi nevelés feladatai közé tartozik. S nem is nehéz munka, mivel vannak távlataink. A szocialista társadalmi fejlődés — néha szinte nem akarunk tudomást venni róla — már eddig is jólétet hozott népünknek, és jövőnk sem lesz sivár, ha nem kergetünk ködképeket, hanem keményen megküz- dünk a hétköznapokért. Közösségben. P. Kovács Imre Kongresszus a cukorbetegségről Szombaton Tatabányán befejeződött a Magyar Diabetes Társaság VII. kongresszusa, amelyen a hazai orvosok mellett 9 ország szakemberei vettek részt. A három napig tartó tudományos eszmecserén több mint 100 előadás hangzott el; értékelték a kórházi laboratóriumok szerepét a cukorbetegség diagnosztikájában és kezelésében, elemezték a cukorbaj és a terhesség, valamint a cukor- betegség és a fertőzések kapcsolatát. A tanácskozáson hangsúlyozták a lakosság diabete- szes szűrésének fontosságát, mert ez a betegség egyik előidézője lehet számos súlyos érbetegségeknek. A cukrosok között kétszeres gyakorisággal fordulhat elő például a szívinfarktus. A gyógyítás eredményessége tehát nagymértékben függ attól: idejekorán felismerik-e a kórt. Hazánkban először Bicske térségében tartottak szervezett szűrést vércukorvizsgálat alapján. Kiderült, hogy az ismert betegek mellett mégegyszer annyian cukorbajosak. Több megyében már kialakították a megfelelő színvonalú diabetes gondo- zóhálozatot. A kongresszus résztvevői javasolták, hogy mindenhol épüljön ki a szakgondozói rendszer. Szó esett arról is, hogy az utóbbi években gazdagodott a diabetikus ételek és üdítőitalok választéka, de még mindig nem kielégítő a kínálat, s az ellátás sem egyenletes. Az importból származó készítmények pedig túlzottan drágák. A kongresszuson új vezetőséget választottak: a társaság elnöke dr. Brooser Gábor. főtitkára dr. Békefi Dezső lett. A záróülésen átadták a Hetényi Géza pályadíjat dr. Iványi Jánosnak, a gyulai kórház belgyógyász főorvosának. Tiszteletbeli taggá avattak két neves külföldi szakembert: dr. Alois Berin- ger bécsi, és Teodor Kovac novi-sadi professzort.
