Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
1984. május 19., szombat o Békéscsabai Szabadság Tsz Tartalékok az úiítőmozgalomban Napjainkban, amikor kevesebb pénz jut a beruházásokra, a népgazdaság valamennyi ágában szükség van a tartalékok feltárására. A tartalékok közül az egyik a szellemi energiák felszabadítása, azaz az újítómozgalom. A kormány is felismerte á mozgalom jelentőségét, ezért hozott ésszerű intézkedéseket a támogatására. Megyénk termelőszövetkezetei közül hagyománya van a békéscsabai Szabadság Tsz-ben ennek a mozgalomnak. Hogyan látják a legilletékesebbek a jelenlegi helyzetet, a továbblépés lehetőségeit? Botyánszki Mihálynak az elmúlt években négy újítása volt, s jelenleg is dolgozik egyen. — Az igazság az, hogy senki se gondoljon valami nagy horderejű dologra. Az itt megvalósítható ötletek jó részét a kényszer szüli: hiányzik az alkatrész, nem eléggé biztonságos a berendezés stb. Például a Tornádó műtrágyaszórónál a hid- romotorok teljesítményét növeltük meg egy ésszerű megoldással. Most a Hesston bálázógépet látjuk el egy védő- berendezéssel. — Támogatják a tsz-ben az újítókat? — Ügy érzem, a szövetkezet vezetői időben felismerték a mozgalomban rejlő lehetőségeket. A tsz-ben már évek óta újítási bizottság működik, s van újítási előadónk is, aki segíti, összehangolja a munkát. Társa, Szabó Alfréd fiatal ember. Az elmúlt időszakban két ötlete segített a gondokon. — Először az IHC—Cyklo kukoricavető gép tartókonzol kengyelénél — amelynek bonyolult a cseréje — ésszerűsítettem. Á másik újításomat a szükség hozta. A magtakaró kerekekhez nem lehetett csapágyat kapni. Mindez tőkés import és igen sokba kerül. Itt egy házi megoldást alkalmaztunk, amely tartósnak bizonyult. — Gyakori panasz, hogy hosszú az elbírálási idő. Hogy alakul ez a Szabadság Tsz-ben? Baukó Botyánszki Szabó Németh György Mihály Alfréd Sándor Fotó: Fazekas László — Jómagam úgy tapasztaltam, hogy nálunk tervszerűen megy ez a tevékenység. No persze gondok azért adódnak, de összességében kedvező a kép. Természetesen a vezetők érdeke is, hogy a hasznos, megvalósítható elképzelések minél előbb a gyakorlatban is bevezetésre kerüljenek. A szövetkezet újítási előadója, Baukó György így látja a mozgalom helyzetét: — Másfél évvel ezelőtt készült el a termelőszövetkezet újítási szabályzata. Ezt követően ismertettük a tagsággal. El kell hogy mondjam, jó néhány évvel ezelőtt eredményes volt ez a mozgalom nálunk. Azután 1982- ben egy megtorpanásnak lehettünk tanúi. Ekkor elemeztük a helyzetet, újjáalakult az újítási bizottság. Azóta már érezhetők a kedvező változások. Tavaly tagjaink tizenegy újítást nyújtottak be. — A vezetőség is foglalkozott a témával. Megállapította, hogy az előrelépés érdekében csökkenteni kell az elbírálási időt — kapcsolódik a beszélgetésbe Szakáll János, a tsz főmérnöke, majd így folytatja: — Előfordul olyan eset, hogy a dolgozó újításnak hisz valamilyen ötletet, s azután csalódás éri, ha elutasítjuk. Természetesen a hasznosítható ötleteket is elfogadjuk. Németh Sándor, a tsz újítási bizottságának elnöke: — Szövetkezetünkben csaknem tíz esztendeje, 1976 óta működik ez a bizottság. Pár éve gondok adódtak. Ezért új összetételben dolgozunk 1982 óta, és most már tervszerűen, körültekintően. Nagy előny, hogy nem a bérszínvonalat terhelő költségként számolható el az újítási díj. — Újítási feladattervet is készítünk. Ebben valameny- nyi főágazatvezető a területén jelentkező gondokat leírja. Fejtörést okoz az értékelés. Most ugyanis eszmei alapon történik mindez. Jó lenne, ha a jövőben a hasznos eredményt vennénk alapul. Végére hagytuk a csattanót. Az elmúlt évben a békéscsabai Szabadság Tsz-ben a terménytárolókban a betárolás megkönnyítésére alkalmazható újítást fejlesztettek ki. Mi az eljárás lényege? Amíg eddig mintegy hatezer tonna terményt tudtak tárolni egy adott helyen, az átalakítás után több mint tízezer tonnára nő a kapacitás. Az előzetes számítások szerint a költsége mintegy 400 ezer forint lesz. A jelenlegi költségszinten számolva az eljárással 6 és fél millió forint tárolási költség takarítható meg. A szövetkezet a találmány további sorsának intézését az Alkotó Ifjúság Egyesülésre bízza. A Szabadság Tsz-ben remélik, ez az új eljárás segíthet a hazánkban ma még jelentkező terménytárolási gondokon. Verasztó Lajos A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1984. I. negyedév (az előző év azonos időszakának %-ában) ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI IPAR EGYÜTT A termelés volumene Nehézipar 108,7 Ezen belül: gépipar 112,8 építőanyag-ipar 107,3 Könnyűipar 101,4 Egyéb ipar 120,8 Élelmiszeripar 109,7 Ipar összesen 107,2 Ezen belül: állami ipar 105,5 szövetkezeti ipar 113,8 A foglalkoztatottak száma 100,6 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 106,6 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 106,7 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építési-szerelési tevékenység termelésének volumene 84,6 A foglalkoztatottak száma 97,1 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 97,9 MEZŐGAZDASÁG A megye szarvasmarha-állománya, III. 31-én 101,5 A megye sertésállománya, III. 31-én 100,8 A fontosabb vágóállatok és a tehéntej értékesített mennyisége: vágómarha 84,1 vágósertés 141,5 baromfi 92,4 tehéntej 99,6 A foglalkoztatottak száma: az állami gazdaságokban, kombinátokban 99,4 a mg.-i tsz-ek közös gazdaságaiban 96,9 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: az állami gazdaságokban, kombinátokban 102,7 a mg.-i tsz-ek közös gazdaságaiban 107,9 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 107,3 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,5 vendéglátás 111,2 ruházati cikkek 102,6 vegyes iparcikkek 107,8 A foglalkoztatottak száma 97,0 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 110,0 1984 első negyedévében az ipari termelés mind az egyes fő ágazatokban, mind az egyes szektorokban növekedett. Az élelmiszeripar, a nehézipar és az „egyéb” ipar termelése igen dinamikusan, a könnyűiparé — az egy évvel korábbi csökkenés után — mérsékelten nőtt. A szövetkezeti ipar termelésének növekménye nagyobb mértékű volt, mint az állami iparé. Az első negyedév termelési és értékesítési eredményei arra engednek következtetni, hogy az ipari üzemek (vállalatok, szövetkezetek) a korábbinál rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a bel- és külpiaci körülményekhez, feltételekhez. A termelés az országosnál dinamikusabban emelkedett. A belföldre történt értékesítés fokozása mellett a külkereskedelmi célú értékesítést is növelték az üzemek, mégpedig a termelés növekményénél nagyobb ütemben. Az állami iparban átlagosan 37 340, a . szövetkezeti iparban 15 350 főt foglalkoztattak, az előbbi szektorban megközelítően 400 fővel többet, az utóbbiban mintegy 100 fővel kevesebbet, mint 1983 első negyedévében. Az előző két év első negyedévében mindkét szektorban csökkent a létszám. Az állami és a szövetkezeti iparban együttesen a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 6,7 átlagkeresete 7,2 százalékkal haladta meg az előző év első negyedévének átlagát. A kivitelező építőipar termelése — a beruházási kereslet szűkülése folytán — jóval kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A termelés nemcsak a szövetkezeti építőiparban csökkent, hanem a termelés nagy részét adó állami vállalatoknál is. mintegy 13 százalékkal. A megye negyedév végi szarvasmarha- és sertésállománya valamivel nagyobb, baromfiállománya (tyúkfélék) 7 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák 22, a sertések 56, a tyúkfélék 46 százalékát a kisgazdaságok tartották. Az első negyedévben a fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek (tehéntej, tojás) együttes értékesítésének volumene 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés egésze a vágósertésértékesítésből adódott. Az országos mennyiségnek vágóbaromfiból 14,5, vágósertésből 12,5, tehéntejből 6,7, tyúktojásból 6,4, vágómarhából 5,8 százalékát a megyében vásárolták fel. A foglalkoztatottak átlagos száma a nagyüzemekben — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben 3 százalékkal — kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére a szövetkezetek közös gazdaságaiban jobban emelkedett, mint az állami gazdaságokban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7,3 százalékkal emelkedett, összehasonlítható árakon számítva 0,7°,,,-kal csökkent. A fő árucsoportok közül változatlan áron csak a vendéglátás bevétele és a vegyes iparcikkek eladási forgalma nőtt, 1.6, illetve 0,2 százalékkal. A ruházati cikkek volumene 5.6, az élelmiszereké és élvezeti cikkeké 1,6 százalékkal csökkent. A két utóbbi áru- főcsoport csökkenésében szerepe van annak, hogy tavaly a húsvéti vásárlások zömében márciusban voltak, idén viszont ezek a kiadások az áprilisi forgalmat növelték. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága Békéscsaba, 1984. május 14. Családi házak — országos gondok „Félig kész családi ház építőanyaggal eladó” — jelent meg a hirdetés lapunkban. Békéscsaba központjában tetszetős épület magasodik, az udvaron homokos kavics, tégla. Középkorú férfi matat az épületben. — Az öcsémé a ház — kezdi. — Két nyáron hoztuk tető alá, a szó szoros értelmében betegre dolgoztuk magunkat. Az öcsém kikészült az erejével, az idegeivel ... — mondja lesújtva. — Amikor nem betonoztunk, vagy falaztunk, anyag után szaladgált. Végül is úgy döntött a család: első az egészsége, a felesége és a gyerekei ... Ügy gondoltuk, hogy a félkész ház és a másfél szobás lakótelepi lakás árából majd csak találunk valami megoldást... Egyébként ezen nincs OTP. Ügy gondoltuk 700 ezret kérünk... Nézzen körül — invitál. A földszinten konyha, tágas nappali, garázs, az emeleten három szoba fürdőszobával. a tetőtérben két szoba. Ilmi van: az a hiány A jó idő beköszöntével meggyorsultak a magánerős építkezések is. Az elmúlt évben igen csak tovább nőtt az építkezési kedv, napjainkban a megyében — nincs rá pontos felmérés — mintegy 3500—4000 magánerős lakás épül. Jelentős részük viszont csak épülget.. . Építőanyag hiányában gyakoriak a gondok. — Ebben az esztendőben 3100 magánerős lakás építésével számoltunk. Ebből mintegy 2 ezer 200 a családi ház — fogad Bordi István, az Alföldi TÜZÉP területi igazgatója. Tíz telepük és négy boltjuk évente 761 millió forintot forgalmaz, melynek kettő harmada származik az építőanyagokból. — A megye 62 ÁFÉSZ TÜZÉP-telepének egy része is rajtunk keresztül kapja áruját, ugyanis beléptünk a több csatornás beszerzési és értékesítési rendszerbe. Óriási mindenféle építőanyag iránt a kereslet — teszi elénk az elmúlt évi forgalom összesítőjét. Csak néhány adat a számtengerből: a TÜZÉP 1979- ben értékesített 42 ezer 200 tonna cementet, tavaly 57 ezer tonna kötőanyagot adtak el. Vasbeton gerendákból öt éve 117 ezer 500 métert, az elmúlt esztendőben 123 ezer 200 métert forgalmaztak. Nyílászáróból 3 éve 27 ezer 100-at adtak el, tavaly 45 ezer 600-at. S nem szóltunk falazó- és tetőfedő anyagokról, a fűrészáruról. Ezek szinte külön fogalmat jelentenek. — A hiány enyhítésére jelentős mennyiséget hozunk be a megyébe, importból származó tetőfedő, falazóanyagot és nyílászárókat. Való igaz, igyekeznek a hiányon enyhíteni, de mindez az építkezőknek olykor nem is kevés többletkiadást okoz. Az osztrák Bramac betoncserépnek darabja 22,48 forint, a jugoszlávnak 14 forint körül van az ára. Ezzel szemben a csabai natúr cserép ára 3,51 forint—5 forint, a színezetté pedig 6,90 forint és 8,70 forint között mozog. Aztán sorolhatnám a falazóanyagot is ... A tégla- és a gázszilikát falazóblokk is kevés. A hazai gyártású gáz- szilikátblokk 38 forint 70 fillérbe, a csehszlovák import — kisebb méretű — 40 forint 20 fillérbe kerül. A nyílászárók is lényegesen drágábbak, noha szebbek. A TÜZÉP keresi a helyi építőanyag-gyártó kapacitásokat. — Cserépből kritikus a helyzet — s a mondatot a telefon szakítja félbe. A TÜZÉP területi igazgatóját vidékről keresik. Tégla- és cserépügyben hívták. — Naponta 15-en, 20-an keresnek telefonon az ország legtávolabbi csücskéből is. Kevés a kemencemunkás Újabb gyűjtés kerül az asztalra. A téli hóvihar nyomán a megyében, Békés térségében 412.. Békéscsabán 243, ®yula körzetében száz, ®yomaendrődön 106, Szarvas vonzáskörzetében 95, Mező- kovácsházán 6, Sarkadon 12 és Szeghalom vidékén 76 lakás, a pihenőkörzetekben pedig 150 üdülő rongálódott. Ezek helyreállításához is építőanyag kellene, éppen úgy, mint a gazdasági épületek készítéséhez. — Van olyan termékünk, amiből háromszor annyit is el tudnánk adni, mint ameny- nyit kaptunk. Most kaptunk sokféle színben több tucat fürdőkádat, de lehet, hogy mire e sorok megjelennek, hiánycikk lesz belőle — hallom búcsúzáskor. Mit mond a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Baukó Mihály? — Megy az üzlet, sajnos nagyon is jól. Nem tudunk annyi téglát és cserepet gyártani, hogy el ne adjuk — fogad. A TCSV idei tervében 209 millió kisméretű téglaegység gyártása, valamint 60 millió cserép előállítása szerepel. Ezzel szemben 214 millió téglának megfelelő falazóanyagot, és 5 millióval több cserép gyártására számítanak. — Túlóráztatással és a vállalati gazdasági munkaközösségek segítségével tudjuk a termelést növelni. Korszerű gyártósoraikon a gépek szinte éjjel-nappal üzemelnek, a 21 műszakból 20—20,5 műszakot dolgoznak, a karbantartási időt minimálisra szorítottuk. A Csaba I-es, 76 éves, gyárban nagy gondot jelent a létszámhiány. A kemencemunkások zöme nyugdíjba vonult, s e nehéz munkára nem kapunk embert — kesereg az igazgató. Való igaz: kemény munka a ki- és berakás. Az itt dolgozók fizetése sem túl magas, öt-hafezer forint között alakul. Kapott ugyan a vállalat bérpreferenciát erre a területre, de — úgymond nincs kinek adni. A* ma még dolgozók megtartására hűségjutalmat fizetnek. — A kemence, az égetés a gyártás alfája és ómegája, ez határozza meg a cserép elő- előállítását — hallom, majd az igazgató megtoldja: — A gyártósor tudna több nyersárut adni, de ki rakja ezt be és ki .. .!? Divatba jött a cserép Tény: a nagyarányú lakásépítésre az építőanyag-ipar — ezen a területen nem készült fel, az igényekkel pedig nem tud versenyre kelni Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy az évek során a fogyasztói szokások ugyancsak megváltoztak. Azon térségekben, ahol korábban a cserépfedésnek nem voltak hagyományai, most igencsak igényt tartanak rá. Aztán a lapostetőket látják el, a padlásterek kialakítása is igényli az építőanyagot. Megnőtt a felújítások aránya is, sok helyen a palát a cserép váltja fel. S ami ugyancsak nem mellékes: a cserép a legolcsóbb tetőfedő anyag. Így aztán érthető, hogy szinte a kemencéből kerül a járművekre a cserép. Az építőanyag- ipar hallatlan erőfeszítéseket tesz a gondok enyhítésére, de korábban a gyártó-felhasználó rendszerben néhány láncszem kimaradt, s most ezért nyikorog a szerkezet. Szekeres András Itt már a nehezén túl vannak... Fotó: Fazekas László
