Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16., szerda Szomszédolás nuU HnailWHTuggmu DÉLUABYARORSZÁB A vasút gépei, szakemberei. Szegeden, a Marx téri piac melletti vasutasudvar egyik sarkánál levő panelház bejáratánál tábla hirdeti: MÁV Számítástechnikai Üzemegység. A tantermek szomszédságában néhány szobában húsz felsőfokú végzettségű szakember a vasút számítástechnikai rendszerének fejlesztésén dolgozik. A gépi adatfeldolgozásról, a számítástechnikáról olvashatunk a cikkben. Megtudjuk, hogy a szegedi vasút- igazgatóság pénzügyi és személypénztári bevételi bizonylatait, egészségügyi lapjait és más, manuálisan készült adathordozókat billentyűznek át mágnesszalagra. Ez az adathordozó korszerűbb és hosszú távon olcsóbb is, mint a régebben használt papírlyukszalag. Az adatrögzítés előtt képernyőn is megjelenik a bebillentyűzött szöveg és számadat. így a hibák 75—80 százaléka azonnal kiszűrhető. Budapesten a MÁV-ve- zérigazgatóságon működik egy R—40-es számítógép. Ez az úgynevezett két verziós adatbázis. Adattárba épülnek be az új információk az országba belépő valamennyi tehervagonról és ugyanabban az időben egyszerre 14 vonalon tud adatokat közvetíteni a vasúti kocsik állapotáról. műszaki adatairól, rakományaikról. Az első magyar autó: a Doxa. A világ már készül az autó centenáriumára. Két év múlva, 1986-ban lesz 100 éve, hogy Gottlieb Daimler — 1903-ban a Makón született és Szegeden tanult Galamb József is járt nála tanulmányúton — útjára indította a világ első autóját. Az első autó hazánkban Ha- tshek Béláé volt Budapesten, 1895-ben vásárolta. Az első személygépkocsi Szegeden 1903-ban jelent meg, egy Torontói vármegyei földbirtokos utazott rajta haza Temesvárra. Az első magyar autó, a Doxa, most nyolcvan éves. A cikk történelmi áttekintést ad az autózás fejlődéséről, megemlékezik Csonka Jánosról, aki a századfordulón, egyéni kezdeményezésre látott az autógyártáshoz. Azóta is világhírű a Csonka-motor. Csonka János autójának motorja négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses volt, Bosch-féle nagy- feszültségű gyertyagyújtással felszerelve. A hengerek 90 milliméteres furattal és 100 milliméteres lökettel készülték, kettesével egy-egy tömbbe összefogva. Az autó 3 + 1 fokozatú sebességváltóval, differenciálművel rendelkezett, de a két hátsó kereket még lánccal is hajtották. niie noutAtiAi fcrtsoumKi HAJDÚBIHARI NAPLÓ MIGYIRS/OCIBlISlBMUNNflSPfiRIHAIOtr Megtanítani egy igazságot. „Mindig előttem van az a a kisfiú, aki, amikor az Óperenciás tengerről meséltem rákérdezett: tanító bácsi, ugye ez még Máriapócson is túl van." Terebessy László nyugdíjas pedagógus vall pályájáról, életéről, aki 1934- ben pálypázat útján került a felvidékről Hajdúdorogra. Hulladékból hasznos anyag. A hulladékok hasznosítása egyik fontos pontja napjaink gazdasági problémájának. A nálunk fejlettebb országokban régen belátták, hogy az anyag drága kincs, a pénzét dobálja ki az ablakon, aki pazarolja a vasat, a papírt, a textilt. Éppen, mert országos programmá vált, egyrészt a termelés közben keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, másrészt pedig az elkerülhetetlenül felgyülemlő, korábban kidobásra ítélt anyagok összegyűjtése és felhasználása, minden gazdasági szervnek jut bőven tennivaló ezen a téren. Mégis, a MÉH-vállalatok országos hálózatára különösen nagy feladat hárul, mind a hulladékok gyűjtése, mind azok feldolgozása, mind pedig értékesítése terén. A hulladékhasznosításról közöl terjedelmes írást a Hajdú- Bihari Napló. S néhány számadat: a Kelet-magyarországi MÉH Vállalat árbevétele tavaly 766 millió forint volt, a nyeresége csaknem hetvenmillió. A vashulladékokból származó bevétele elérte a 86 millió forintot, papírból pedig a 24.6 milliót. íkUOM« SZ0UI0K MEGYEI MlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A MKTTB HUTTBgpnS»G B A WQYB LAP J* Előkészítés robbantással — vegyszeres gyomirtás a csatorna partján. A Kunhe- gyesi Vízgazdálkodási Társulásnál folyó új eljárásról olvashatunk. Megtudjuk, hogy a kunhegyesi társuláshoz 26 tagüzem tartozik, összesen 93 ezer 354 hektárnyi területtel. A csatornák tisztítását, az ott maradt, elhasználódott kő és beton műtárgyakat, elemeket, melyek kiszolgálták már az embert, robbantással távolítják el. A 390 kilométer hosszú csatornaszakasz tisztítását az elmúlt évben még gépekkel végezték. A társulat által bevezetett újfajta metódus, a módszeres gyomirtás jóval hatásosabb, és a belvizes időszakban is gyommentes környezetet biztosít. Külön engedély alapján speciális gépet felszerelve kezdődött meg a vegyszerezés. A tisza- sasvári Alkaloida speciális vegyi anyagot készített, amely a gyomnövény egy- huszadával érintkezve garantált hatást biztosít. Számvetés a pártoktatásról. Ezekben a hetekben fejeződnek be a pártoktatás különböző tanfolyamai. Az írásból megtudjuk, hogy Szolnok megyében ebben 'a tanévben mintegy 33 ezren tanultak. Több mint tízezren vettek részt a pártoktatás tömegtanfolyamain a szolnoki városi pártbizottság működési területén. A cikk rámutat, hogy a pártoktatásnak mind nagyobb szerepet kell vállalnia a változások elfogadtatásában, az alkalmazkodóképesség és a realitásérzék kifejlesztésében. A politikai kultúra alapjainak szélesítésével tovább kell erősíteni az emberek vitakészségét, az egészséges kritikai szellemet. A pártoktatás fejlesztésének kulcskérdése továbbra is a tartalmi munka gazdagítása, erre kel] orientálni a pártszerveket és az alapszerveket is. CSOHOBÁD IJ v n « l? » HEGYI! HilCi-lAJr Bő felhozatal, csökkenő ár. A lap Csongrád megye öt városának piaci kínálatával foglalkozik, elemzi a jótékony hatású csapadéknak a fogyasztók zsebére tett hatását. Megtudjuk, hogy szomszédos megyénkből is megjelent a piacon az újburgonya, a földieper, a zöldborsó. És villant kezében a kés. Egy késelés történetét, lélektani okait tárja olvasói elé az újságíró. Az 50 éves Doktor László összesen 24 év 8 hónapot töltött már börtönben, gyakorlatilag életének felét. Most emberölési kísérlettel kerül ismét a bíróság elé. összeállította: —sz— Nagybánhegves A hordógurítók példája Volt vidám hordógurítás tavaly ősszel a nagybánhe- gyesi Petőfi utcában. A sarkon persze csapra is verték az utcabeli férfiak a kis söröshordót annak örömére, hogy bevezették a földgázt és elkészült a 4 méter széles kövesút is. A „gurítás” után este a presszóban közös vacsorával, tánccal ünnepelte meg az utca apraja-nagy- ja a tenyértörő-derékgörbítő nagy munkát. Merthogy több mint 1700 órai munkájukat adták az itt lakók az útért, gázért. S adtak mellé önkéntes hozzájárulásként pénzt is, nem keveset. — Pedig nehezen indult, eleinte többen nem hitték el, hogy az egészből lesz valami — meséli Sárközi Andrásné, a Petőfi u. 80. számú ház vékony, fürge háziasszonya, tanácstag. — Csak ahogy érkezett az anyag, a gép, az kezdte meggyőzni őket is. — Egy jó kiadós eső után, mint a mostani, ki se tudtunk menni, pedig az utcánkban sok a fóliás, a termést pedig szállítani kell! — veszi át a szót a házigazda, aki most, ebédidőben szintén itthon van. — Mér éppen folyt a gáz szervezése, mikor jött ez a lehetőség az útépítésre, úgyhogy előbb gyorsan kellett vezetni a gázt, utána következett az út. Az 1070 méter hosszú, 4 méter széles kövesút felújí- tására-építésére, élve a megyei tanács által nyújtott lehetőséggel, a községi tanács pályázatot készített. így kaptak is 670 ezer forintot, amihez az utcabeliek többsége 10 —10 ezer forint önkéntes hozzájárulást fizetett. Ezzel együtt 1 millió 120 ezer forint jött össze, amiből az anyagra és a szállítási költségre futotta. S hogy az anyagból út is lett, mégpedig 16 nap alatt (!), az az itt lakóknak köszönhető. No, és segített a Zalka Máté Tsz is, az ő két nagy teljesítményű betonkeverőjük nélkül nehezen haladtak volna. Szabályos „menetrendet” dolgoztak ki a nagy munkára, ott volt a környék apraja-nagyja. — Még a másik utcákból is jöttek, mi .meg majd visz- szasegítjük — sorolja Sárköziné. — Nem volt könnyű, az igaz, de hát végül is magunknak csináltuk. Az a körülbelül 300 ezer forint, ami községfejlesztési adóból bejön a tanácsnak, édeskevés, abból nem sokra telik. Igaza van az államnak, hogyha könnyebben akarunk élni, akkor mi is áldozzunk rá. Hasonlóképpen gondolkodhatnak ebben a faluban másfelé is. Bizonyítja ezt a földgázbevezetés és az óvodaépítés, amiről Sztankó István tanácselnökkel beszélgetünk. — A Zalka Tsz elhozta a vezetéket egészen a falu széli gépműhelyéig, nekünk onnan kellett megterveztetni és behozni a községbe. Először csak a tanács és intézményei ellátására gondoltunk és pályázat útján kaptunk is anyagi támogatást. Sokat segített a Zalka Tsz is. Aztán 1983 januárjában, a népfrontaktívák és a tanácstagok segítségével felmérte a tanács, hogy a lakosság igényelné-e a földgázt? Az eredmény: a telektulajdonosok 75 százaléka támogatta a kezdeményezést — és karácsonyra már bekötötték az első lakást és tanácsi intézményt, önkéntes hozzájárulásként minden háztulajdonos, aki kérte a gázt, 9 ezer forintot fizetett. Menet közben egyébként a 75 százalékból 90 százalékos arány lett, alig maradt ki telek. Tavajy a Petőfi utca egy szakaszán, a Vörös téren és a Kossuth utca egv részén épült gázvezeték, az idén a Kossuth és a Petőfi utca további szakaszán, a Vorosilov utcában, a Rózsa utca felső szakaszán és a hozzá tartozó mellékutcákban. A többi pedig jövőre kerül sorra. — A lecsatlakozásoknál az árkot zömmel a lakosság ásta ki és temette be, társadalmi munkában. A Petőfi utA Sárközi házaspár cai útfelújításról már beszéltünk, ott szintén sokat dolgozott a lakosság. Ez a munka egyébként az idén folytatódik. Azután itt van az új 100 személyes óvoda, amit most szeptemberben adunk át. A szocialista brigádok és a lakosság keze munkája abban is benne van. Az idén pedig a KISZ-esek kezdeményezték az „egy nap a játszótérért” akciót. A végeredményen talán maguk a nagybánhegyesiek is meglepődtek: 1983-ban 3 millió 653 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, s ezzel a község kategóriában megyei 3. helyezést értek el. Az egyéni elismerés sem maradt el: az idén április 4-én „Település- fejlesztő Társadalmi Munkáért” elismerést kapott Sárközi Andrásné, Trencsán Erzsébet, Oláh Vilmosné, Ménesi Mihály és Molnár Gyula. S hogy ne csak gyarapodjék, hanem szépüljön is a gazdagon fásított község, ezentúl megkülönböztetett figyelmet fordítanak a közterületek gondozására is. Tóth Ibolya A szocialista erkölcs — a szocialista munkaerkölcs A szocialista társadalom a munka társadalma. A korábbi társadalmak létfeltételét is a munka teremtette meg, de a magántulajdonosi társadalmakat az jellemzi, hogy csak a dolgozó tömegek kényszerülnek munkára, az uralkodó osztály tagjai pedig nem. Lényegesen eltérő módon á korábbiaktól, a szocialista társadalomban minden munkaképes ember köteles dolgozni, egyéni létfeltételeit saját munkájával megteremteni. A szocialista forradalom első lépései között igen jelentős a volt uralkodó osztály tagjainak dolgozóvá tétele. Miközben a szocialista társadalom egyénileg mindenkit kötelez munkára, meg is teremti a munka feltételeit, mindenki számára biztosít munkát, az egyénileg kifejlesztett képességeknek megfelelően. Ez a munkához való jog a szocialista társadalomban azonban nem jelenti az egy adott munkahelyhez való jogot, mivel a társadalmi fejlődéssel szükségszerűen vele jár magának a konkrét munkának, a munkahelyeknek a változása is. A munka „minden emberi élet első alapfeltétele” — mondja Engels, ami a szocialista társadalomban minden egyes egyén személyes kötelezettségévé is válik, amennyiben munkaképes. A munkának ez a sajátos szerepe a szocializmusban azt is jelenti, hogy megváltoznak azok a kapcsolatok, amelyeket a munka hozott létre az emberek között, illetve megváltozik a társadalom egészének is a munkához való viszonya. A szocialista munka túl azon, hogy megteremti a társadalom létfeltételeit új emberi kapcsolatokat is hoz létre, amelynek legfőbb tartalma, hogy egyenlősíti a társadalom eddigi egyenlőtlen tagjait, megszünteti a különböző előjogok alapján meglévő alá-fölé rendeltségeket. Az egyenlőség alapja az egyénileg végzett munka mennyisége és minősége, ez adja az egyes egyének alapvető értékét. Az emberek egyenlöek, annyiban, amennyiben azonos teljesítményeket nyújtanak a munkában, és különbözőek e teljesítmények különbözőségein. A munka társadalmi szerepének ilyen megváltozása egyben átalakítja a követendő emberi ideált is. Míg korábban a társadalmi ranglétrán magasabban álló, illetve az anyagiakban gazdag ember volt a példa, a kívánatos, addig ma, szocialista társadalmunkban a jól dolgozó, a munkában a kötelezettségei teljesítésében élenjáró ember kell, hogy legyen az általános társadalmi mintakép. Az anyagiakban való sikeresség is ennek rendelődik alá, ettől kell, hogy függjön. Mindez azt is jelenti, hogy a munka a szocialista társadalomban kapja meg és kaphatja meg igazán az erkölcsi értékét, kerül az erkölcsi szabályozás rendszerében is az első helyre, lesz az erkölcsös emberi magatartás legfontosabb fokmérője. A munka minden társadalmi formáció alapja, erkölcsileg is értékelt tevékenység, azonban az antagonisztikus társadalmi viszonyok miatta társadalom különböző osztályai másként és másként értékelnek. A forradalmi munkásmozgalom tapasztalatai is azt mutatják, hogy a munka erkölcsi tekintélyt, tiszteletet váltott ki, a mozgalom vezetői is azok közül kerültek ki, akik a munkában is élenjártak, a rossz munkát, a rossz munkást a közvélemény elítélte. Ennek ellenére a szocialista társadalmi viszonyok kialakulása előtt a munka nem lehetett az egyén, a dolgozó ember számára sem a legfőbb érték (az uralkodó osztály tagjai pedig egyenesen megvetették), mert esetenként a dolgozók érdekei nem a munkában, hanem a munka beszüntetésében jelentek meg, így a sztrájkok, a munkamegtagadások jelentettek számukra erkölcsileg is értékes tevékenységet, s elítélték a sztrájktörőket. A szocialista élet alapja a munka, ezért benne kell, hogy megtaláljuk az élet legfőbb értelmét, amely korábban a munkán kívüli tevékenységi formákban volt jelen, eltorzítva, elidegenítve az embereket legfontosabb belső tulajdonságaiktól. A szocialista forradalmi fordulat a munkához való viszonyban megjelenik abban is, hogy a munka fokozatosan válik és válhat az ember belső, lelkiismereti szabályai szerinti végzett tevékenységévé. Ez ma még nem általános tendencia, de a különböző munkaformáknál, a társadalmi munkában, a kommunista műszakok vállalásában már jelen van. Ma még a munka nem kommunista munka, melynek jellemzőit Lenin így írta le: „A kommunista munka a szó szűkebb és szorosabb értelmében ingyenes munka a társadalom javára, olyan munka, amelyet nem b izo- -nyos kötelesség lerovásig, nem bizonyos termékekre való jog megszerzése céljából, nem előre megállapított és törvényesített normák szerint teljesítenek, hanem önkéntes munka, norma nélküli munka, díjazásra nem számító, díjazási feltétel nélküli munka, a közösség javára megszokásból végzett, a közösség javára szolgáló munka szükségességéhez való öntudatos (szokássá vált) viszonyból fakadó munka, az egészséges szervezet szükségleteként végzett munka." A szocialista munka anyagilag és erkölcsileg ösztönzött tevékenység. Az anyagi ösztönzésben az egyének érdekei kapnak kiemelt hangsúlyt, miközben az így megvalósított eredmény a társadalom számára is hasznos, az erkölcsi ösztönzésben az össztársadalmi érdek kerül előtérbe, amit a közvélemény helyesléssel fogad, a jó munka pozitív minősítést kap, növeli a dolgozó tekintélyét társai között. A szocialista viszonyok között a kettő együtt szabályozza a munkatevékenységet, de kölcsönösen nem helyettesíthetik egymást még akkor sem, ha e szabályozásban a távlatokba tekintve az utóbbi szerepe kell hogy növekedjék. Eközben ma feladatunk A Petőfi utcában az új út mentén ássák az árkot, rendezik az útpadkát Az új óvodát szeptemberben adják át Fotó: Veress Erzsi
