Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

1984. május 16., szerda o A kétegyházi Béke Termelőszövetkezet gépszerelői a kombáj­nok ellenőrző karbantartásán, a közelgő aratáshoz való fel­készítésén dolgoznak Fotó: Fazekas László Magyar ventillátorok az KDK-ba A Szellőző Művek nagy értékű kereskedelmi megál­lapodást kötött NDK-beli partnerével, a gothai ventil­látorgyárral. A külföldi partner azzal bízta meg a vállalatot, hogy két ventillá­torcsaládból — melyek gyár­tását termékszerkezet válto­zása miatt az NDK-ban megszüntették — lássák el az ottani piacot. A szerződés értelmében a Szellőző Művek a gothai gyártól átvette az erőművek­ben használatos ipari nagy­ventillátorok teljes családjá­nak gyártását. Ezeknek a ventillátoroknak kisebb tí­pusai már eddig is Magyar- országon készültek, a mos­tani megállapodás alapján bővült a magyar vállalatnál a méretválaszték. Ehhez az NDK-beli partnertől meg­kapták a gyártási dokumen­tációt, és a termékek előál­lításához szükséges szerszá­mokat. A másik termékcsalád, amelyből a jövőben ugyan­csak a magyar vállalat elé­gíti ki az NDK-beli igénye­ket, az üzemek, az irodák szellőztetését biztosító ki­sebb teljesítményű, úgyne­vezett centrifugál-ventilláto- rok. Kombájnok az aratásra Évről évre korszerűsödik a mezőgazdasági nagyüze­mek kombájnparkja. A ko­rábban használt, másodper­cenként 4-5 kg gabonát „fel­dolgozó” arató-cséplőgépek helyett egyre-másra kerül­nek a gazdaságok tulajdoná­ba a „hatkilós” gépek. A korszerű berendezésekkel rövidíthetik az aratás ide­jét, ami lehetővé teszi a be­takarítási veszteségek csök­kentését is. Az AGROKER-vállalatok telepein az aratásig 1300 új kombájn áll a gazdaságok annak biztosítása, hogy jól funkcionáljon az anyagi ösz­tönzés rendszere. A munkaerkölcs színvona­la függ a munka technikai, technológiai feltételeitől is, amelyek meghatározott kö­vetelményeket támasztanak a dolgozókkal szemben. Ezek a feltételek nem egyformán ösztönöznek pozitív maga­tartásra, sőt, az elavult, az egészségre ártalmas nehéz munka rombolja a munka erkölcsi értékeit, azok nega­tív hatását az egyébként po­zitív emberi kapcsolatok sem képesek megfelelően el­lensúlyozni. A szocialista munkatevé­kenység jellemzője az alko­tói tevékenység, amely felté­telezi a magas fokú szocia­lista erkölcsiséget. Az alko­tói folyamatban a dolgozó a legjobb képességeit aktivi­zálja, olyan feladatok meg­oldására vállalkozik, ame­lyek már meghaladják a számára kötelezően előírta­kat, melyben a munka er­kölcsi értékei fontosak szá­mára, az az öröm, amelyet a sikeres alkotói tevékeny­ség hozhat meg. Ez a mun­kához való legpozitívabb vi­szony, melynek serkentése, fellendítése nagyon időszerű feladatunk, össztársadalmi érdekünk. Maga a folyamat, mely szerint a munka az al­kotókészség megjelenésének legfőbb színterévé válik, el­kezdődött, miközben tudjuk azt, hogy még hosszú időre van szükség, míg — Marx szavaival — „készséges kéz­zel, tiszta fejjel, vidám szív­vel” fogjuk végezni. A szocialista társadalom­ban kialakuló új viszony a munkához, a munka során kialakuló új kapcsolatok a szocialista erkölcs kialakulá­sának tömeges iskolája. Eb­rendelkezésére. A gépek 80 százaléka a nagy teljesítmé­nyű típusok közé tartozik. Az NDK-ból három külön­böző típusú kombájnt hoz­nak be, ezekkel széles kör­ben elégítik ki az igényeket. Az E 514-es gép az újabb fejlesztések eredménye, míg az E 512-es vwaonylag olcsó berendezés, és így a kisebb anyagi eszközökkel rendel­kező gazdaságok számára is hozzáférhető. A harmadik gép a jól bevált és a hazai üzemek által keresett kom­bájn, anlelynek szerelésé­hez, karbantartásához már ben a tömegek termelőmun­kája kerül a figyelem előte­rébe, így az erkölcsi értéke­lésben is a termelő tevé­kenység tartalma játszik alapvetően meghatározó sze­repet. A szocialista munka köz­vetlenül érdekeltté teszi sze­mélyesen is a jó munkáért a dolgozót, felerősíti a mun­kát végzett közösségek sze­repét a termelésben, s ez­által felelősségüket, ami megköveteli az új típusú fe­gyelmet a munkában, amely fegyelem az általános társa­dalmi fegyelem alapja is lesz. A munkafolyamat ma­ga is fegyelmez, s a munka erkölcsi szabályozása szin­tén erősíti ezt, így fejlesztik folyamatosan kölcsönösen egymást. A szocialista munkára fel kell készülnie a felnövekvő nemzedéknek, magukévá kell tenni, ej kell sajátítani a munka társadalmi értékét, mind anyagi, mind erkölcsi értékét, ki kell alakítani- alakulnia benne az egyéni­leg, önmaga által végzett munka szükségességének, bármilyen is legyen annak a konkrét formája. Az erkölcsi nevelés a munkára természe­tesen folytatódik a munka­helyeken, a munkavállalás után is, a. szocialista mun­kaerkölcs elsajátítása mind össztársadalmilag, mind egyénileg hosszan tartó fo­lyamat. A munkára való nevelés a családban kezdődik, az új generáció ott kezdi elsajátí­tani, belátni annak szüksé­gességét. E munkára nevelés magába kell hogy foglalja a háztartási munkákban való részvételt, annak elsajátítá­sát csakúgy, mint a tanul­mányi kötelezettségek telje­sítését, ami kiegészül a kül­jói értenek a gazdaságok­ban. Lengyelországból érke­zik a Bison-Rekord típusú arató-cséplőgép, ez is nagy teljesítményű berendezés, és az ára is viszonylag kedve­ző. Az olcsó kombájnok kö­zé sorolják az SZK—5/A szovjet gépet, amelyből szintén van a raktári kész­letben. A kombájnokat folyama­tosan értékesítik. A koráb­ban megrendelt gépeket már elszállították a termelőkhöz. A kereskedelem arra szá­mít, hogy május végén pót- megrendeléseket is feladnak, s ezek kielégítésére is fel­készültek. ső környezet teremtette munkalehetőségek kihaszná­lásával, termelőmunkába, társadalmi munkába való bekapcsolódással. A magas szintű munkaerkölcs általá­nos társadalmi érték, fej­lesztése minden szintű és jellegű közösség alapvető feladata. A szocialista munkaer­kölcs megköveteli a dolgo­zóktól: hogy ismerjék el, becsüljék meg a társadalmi­lag értékes, a társadalmi ér­tékeket megvalósító munka- tevékenység minden fajtá­ját, még akkor is, ha sze­mélyes érdeklődésük, hajla­maik és képességeik alapján a munka valamelyik konk­rét formája közelebb is áll hozzájuk; hogy fokozatosan és folyamatosan fejlesszék munkavégző képességüket, szakmailag és egyéb tulaj­donságaikban fejlesszék ma­gukat az új technika szabta követelményeknek megfele­lően, illetve maguk is fej­lesszék a termelés feltéte­leit, emeljék a termelés szín­vonalát; hogy a munkafe­gyelmet önkéntesen, tuda­tosan vállalják, betartsák a munkarendet, egymást se­gítsék a munka során; hogy lépjenek fel a hanyag mun­ka, az anyagpazarlás, a tár- 8 sadalmi tulajdon, értékeink | gondatlan kezelése, illetve I eltulajdonítása ellen; hogy I törekedjenek mindig a jobb, I a mennyiségileg nagyobb 8 munkára, az eszközeik haté- | konyább kihasználására, a | takarékosságra. A munka szocialista társa­dalmunk alapvető életfelté­tele — össztársadalmi szin­ten ezt már tudjuk —, le­gyünk azon, hogy egyénileg is mindenki által elismert életszükségletté váljon. —i —r Tervek és szerződések Nagytermelők, kistermelők meg a konzervgyár Megyénk zöldségtermő te­rületének felén, a nagyüze­mekben, a tsz-háztáji földe­ken és egyéni kertekben ter­melik meg a konzervgyár alapanyagot. A tartósítóipari szakemberek fellélegeztek, mert a kertészeti kultúrákra is a huszonnegyedik órában érkezett az eső, a borsó na­pokon belül nagy területe­ken menthetetlenné vált vol­na. Május 7-én éjjel Békés­csaba 14 és fél milliméter csapadékot kapott, Kondoro­son két nap múlva is csak 6-7 milliméter körüli esett. A tavalyi vízkészlet hiánya korántsem pótlódott, de a porba vetett növények csírá­zását, a már elvetettek fej­lődését az előbbiek és az elmúlt hétvége esős napjai mindenképpen megindítot­ták. I* • Kondoroson nyereséges Nekünk ez megtakarítás, most nem kell öntöznünk — mondja Szőke Gyuláné, a kondorosi Egyesült Tsz ker­tészeti főágazatvezetője. — A konzervgyárban hal­lottam Benkő László termel­tetési felügyelőtől, hogy Kon­doroson az esőben is ültettek. — A paradicsompalántá­zást fejeztük be, az asszo­nyok halászruhába öltöztek, és május 10-én délelőtt föld­be kerültek a növények. A növényi kultúrák jöve­delmezőségét vizsgálva a zöldségnövények nem lista­vezetők. Maczik Mihály, a kondorosi tsz elnökhelyettese a rangsort a következőkép­pen állította fel: szója, búza, paprika, vagyis Kondoroson a zöldség is nyereséges ága­zat. Nem tervezik a jövőben sem a zöldségtermő terület csökkentését. Szőke Gyulá­né azért kiegészíti ezt a vé­leményt. — Az 1980-as évig 25 szá­zalékos nyereségünk volt rajta, az azt követő két év­ben ez visszaesett 10—15 százalékkal. A költségemel­kedéseket nem követték ár­emelkedések, és most még a 11 százalékos közteher is rontja a jövedelmezőséget. A borsónál az utolsó pillanat­ban rendezték az árakat. Mindez a mi ágazatunkra is igaz, pedig nálunk jóval az országos átlag felettiek a zöldségtermésátlagok. Még tavaly is sikerült a hatmillió forintos eredménytervet ki­lencre teljesíteni — a faisko­lával együtt —, de nem tu­dom, hogy ez az állapot so­káig tartható-e. — Hogyan csinálják? — Eléggé kedvezőek a ta­laj-, éghajlati, technológiai adottságaink, és igyekszünk lépést tartani a jó hozamú, jól feldolgozható termékfaj­tákkal, az igényekkel. Jó a kapcsolatunk a paprika- és paradicsomnemesítő kutató­intézetekkel, s igyekszünk a legjobban adó fajtákat tele­píteni. Én tapasztalatból tu­dom, hogy ehhez azért fontos a folytonos piaci ismeret és az egyenletes figyelem a nö­vényre, hogy jól teremjen. — Lehetne gabonát is ter­melni, az nem jár annyi ve- sződséggel. — A hetvenes években a foglalkoztatásért csináltuk, ma is döntő érv az ágazat mellett. A mai gazdasági helyzetben az is fontos, hogy ezek a növények a félévben, háromnegyed évben évközi bevételt jelentenek. Kedve­zőbb lenne a helyzet, ha a költségek és árak szinkron­ban lennének, de a szabá­lyozó kedvezőtlen hatása is sújtja ezt az ágazatot. A ke­reslet-kínálat nagyban befo­lyásolja a bevételt, és idén februárban ráadásul a vihar elsöpörte a fóliánkat, az át­teleltetett sárgarépa kifa­gyott. Az összes viszontag­ság ellenére azért mégis mindig nyereséges volt a kertészet, nem adjuk fel, s a jövőben is egyik legna­gyobb termelője maradunk a konzervgyárnak. A tizedét szervezi az ÁFÉSZ — Most már egy kicsit ví- gabbak vagyunk — nézi a sűrűn hulló esőt Szőke László, a békéscsabai ÁFÉSZ felvásárlási osztályának ve­zetője szobájának ablakából, majd hozzáteszi: — Tavaly is csak részben tudtuk ai aszály miatt a szerződött mennyiségű árut a konzerv­gyárnak értékesíteni. — Mi található a termelők „palettáján” az idén? — Uborka, paradicsom, zöld-, paradicsom-, «alma­paprika, főzőtök. Csaknem száz kistermelővel állunk kapcsolatban, a szerződött mennyiség 1100 tonna. — A minőség hogyan egy­ségesíthető ennyi kistermelő termékénél? — A konzervipari szab­vány ismeretében kötöttünk szerződést, az átvétel szigo­rú, ezt a termelők is tudják, s évek óta kevés a gondunk a minőséggel. — Mennyire viselik el a kockázatot a kistermelők? — Anyagi erő és hozzáál­lás kérdése. Azt lenne jó el­érni, hogy még szervezettebb legyen — mint a tömbösített tsz-háztájiban — a zöldség- termelés és mind több kis­kertet is bevonhassunk eb­be. Ez azért még nagyon a jövő, de a termelési kedv azt bizonyítja, hogy van erre ki­látás, mert az idén 20 száza­lékkal több árura kötöttünk szerződést. Nem kimondottan kedvez­nek ebben a megyében a talaj- és éghajlati viszonyok. a termesztési szokások a zöldségtermesztésnek, de a konzervgyárnak ebben a me­gyében célszerű az alapanya­got megtermeltetni. Mit tesz ezért a Békéscsabai Kon­zervgyár? — kérdeztük Kar­dos Ernőné igazgatót. Zöldségből mindet — Korszerűsítettük az át­vételi rendszerünket, a bor­sót például csak zsengeség szerint vizsgáljuk. Ösztön­zőbbek az áraink, a minősé­get hangsúlyozóak. Három éve a zöldségtermesztés fej­lesztését a konzerviparon ke­resztül kapják az üzemek a MÉM-be benyújtott pályá­zat alapján, így a gép költ­ségének 40 százalékát juttatja a minisztérium, és szerény lehetőségeinkhez képest mi is támogatjuk a fejlesztése­ket. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a partnerkap­csolat korrekt legyen. Ezért átvétel közben hetenként visszajelzést adunk a minő­sítésről, az árról a nagyüze­meknek. A jó kapcsolat em­beri dolgokban is megnyil­vánul, termeltetési felügye­lőink úgy jönnek be egy- egy szemléről a gyárba, hogy: „Az én téeszem, az én üzemem.” — Megterem a megyében az alapanyag? — kérdezem ismét az igazgatónőt. — Egyelőre nem. Az azon­ban megnyugtató, hogy a termőterületek nem csökken­tek maif az elmúlt évben sem. Nőtt azonban a part­nerek száma, több kisebb te­rületen kell ugyanazt, vagy a nagyobb mennyiségű zöld­séget megtermelni. Felada­tunk a kistermelő gazdasá­gok felkutatása, a tömbösí­tett tsz-háztájik pártolása. Szeretnénk elérni, hogy a nekünk szükséges zöldséget minden megyében termeljék meg. És a jövő célja, hogy a jó minőségben termelő gaz­daságoknak nyereséget osz- szunk majd vissza. S még néhány adat az idei tervekből dr. Csizmás Sán­dortól, a felvásárlási osztály vezetőjétől: — Az uborka zöme háztá­jiból kerül ki, sokat várunk a támrendszeres termesztési módtól. A paradicsom 60 százaléka ugyancsak ezekbe a gazdaságokba tevődött át. Az idei feldolgozási terv több mint 55 ezer tonna, s az arányokat jól érzékelteti: en­nek a mennyiségnek a fele tsz-háztájiból, egyéni gazda­ságokból kerül a feldolgozó- iparba. Ebből a nagy meny- nyiségből 8 ezer 750 tonna a gyümölcs, amit a jövőben is megyén kívülről szerez be a konzervgyár. A szerződé­sekben lekötött mennyiség elegendő a kapacitás kihasz­nálásához, ha megterem. Számadó Julianna Felvételünk a békéscsabai Május 1. Tsz öntözött borsóterületéről készült Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents