Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16., szerda o A kétegyházi Béke Termelőszövetkezet gépszerelői a kombájnok ellenőrző karbantartásán, a közelgő aratáshoz való felkészítésén dolgoznak Fotó: Fazekas László Magyar ventillátorok az KDK-ba A Szellőző Művek nagy értékű kereskedelmi megállapodást kötött NDK-beli partnerével, a gothai ventillátorgyárral. A külföldi partner azzal bízta meg a vállalatot, hogy két ventillátorcsaládból — melyek gyártását termékszerkezet változása miatt az NDK-ban megszüntették — lássák el az ottani piacot. A szerződés értelmében a Szellőző Művek a gothai gyártól átvette az erőművekben használatos ipari nagyventillátorok teljes családjának gyártását. Ezeknek a ventillátoroknak kisebb típusai már eddig is Magyar- országon készültek, a mostani megállapodás alapján bővült a magyar vállalatnál a méretválaszték. Ehhez az NDK-beli partnertől megkapták a gyártási dokumentációt, és a termékek előállításához szükséges szerszámokat. A másik termékcsalád, amelyből a jövőben ugyancsak a magyar vállalat elégíti ki az NDK-beli igényeket, az üzemek, az irodák szellőztetését biztosító kisebb teljesítményű, úgynevezett centrifugál-ventilláto- rok. Kombájnok az aratásra Évről évre korszerűsödik a mezőgazdasági nagyüzemek kombájnparkja. A korábban használt, másodpercenként 4-5 kg gabonát „feldolgozó” arató-cséplőgépek helyett egyre-másra kerülnek a gazdaságok tulajdonába a „hatkilós” gépek. A korszerű berendezésekkel rövidíthetik az aratás idejét, ami lehetővé teszi a betakarítási veszteségek csökkentését is. Az AGROKER-vállalatok telepein az aratásig 1300 új kombájn áll a gazdaságok annak biztosítása, hogy jól funkcionáljon az anyagi ösztönzés rendszere. A munkaerkölcs színvonala függ a munka technikai, technológiai feltételeitől is, amelyek meghatározott követelményeket támasztanak a dolgozókkal szemben. Ezek a feltételek nem egyformán ösztönöznek pozitív magatartásra, sőt, az elavult, az egészségre ártalmas nehéz munka rombolja a munka erkölcsi értékeit, azok negatív hatását az egyébként pozitív emberi kapcsolatok sem képesek megfelelően ellensúlyozni. A szocialista munkatevékenység jellemzője az alkotói tevékenység, amely feltételezi a magas fokú szocialista erkölcsiséget. Az alkotói folyamatban a dolgozó a legjobb képességeit aktivizálja, olyan feladatok megoldására vállalkozik, amelyek már meghaladják a számára kötelezően előírtakat, melyben a munka erkölcsi értékei fontosak számára, az az öröm, amelyet a sikeres alkotói tevékenység hozhat meg. Ez a munkához való legpozitívabb viszony, melynek serkentése, fellendítése nagyon időszerű feladatunk, össztársadalmi érdekünk. Maga a folyamat, mely szerint a munka az alkotókészség megjelenésének legfőbb színterévé válik, elkezdődött, miközben tudjuk azt, hogy még hosszú időre van szükség, míg — Marx szavaival — „készséges kézzel, tiszta fejjel, vidám szívvel” fogjuk végezni. A szocialista társadalomban kialakuló új viszony a munkához, a munka során kialakuló új kapcsolatok a szocialista erkölcs kialakulásának tömeges iskolája. Ebrendelkezésére. A gépek 80 százaléka a nagy teljesítményű típusok közé tartozik. Az NDK-ból három különböző típusú kombájnt hoznak be, ezekkel széles körben elégítik ki az igényeket. Az E 514-es gép az újabb fejlesztések eredménye, míg az E 512-es vwaonylag olcsó berendezés, és így a kisebb anyagi eszközökkel rendelkező gazdaságok számára is hozzáférhető. A harmadik gép a jól bevált és a hazai üzemek által keresett kombájn, anlelynek szereléséhez, karbantartásához már ben a tömegek termelőmunkája kerül a figyelem előterébe, így az erkölcsi értékelésben is a termelő tevékenység tartalma játszik alapvetően meghatározó szerepet. A szocialista munka közvetlenül érdekeltté teszi személyesen is a jó munkáért a dolgozót, felerősíti a munkát végzett közösségek szerepét a termelésben, s ezáltal felelősségüket, ami megköveteli az új típusú fegyelmet a munkában, amely fegyelem az általános társadalmi fegyelem alapja is lesz. A munkafolyamat maga is fegyelmez, s a munka erkölcsi szabályozása szintén erősíti ezt, így fejlesztik folyamatosan kölcsönösen egymást. A szocialista munkára fel kell készülnie a felnövekvő nemzedéknek, magukévá kell tenni, ej kell sajátítani a munka társadalmi értékét, mind anyagi, mind erkölcsi értékét, ki kell alakítani- alakulnia benne az egyénileg, önmaga által végzett munka szükségességének, bármilyen is legyen annak a konkrét formája. Az erkölcsi nevelés a munkára természetesen folytatódik a munkahelyeken, a munkavállalás után is, a. szocialista munkaerkölcs elsajátítása mind össztársadalmilag, mind egyénileg hosszan tartó folyamat. A munkára való nevelés a családban kezdődik, az új generáció ott kezdi elsajátítani, belátni annak szükségességét. E munkára nevelés magába kell hogy foglalja a háztartási munkákban való részvételt, annak elsajátítását csakúgy, mint a tanulmányi kötelezettségek teljesítését, ami kiegészül a küljói értenek a gazdaságokban. Lengyelországból érkezik a Bison-Rekord típusú arató-cséplőgép, ez is nagy teljesítményű berendezés, és az ára is viszonylag kedvező. Az olcsó kombájnok közé sorolják az SZK—5/A szovjet gépet, amelyből szintén van a raktári készletben. A kombájnokat folyamatosan értékesítik. A korábban megrendelt gépeket már elszállították a termelőkhöz. A kereskedelem arra számít, hogy május végén pót- megrendeléseket is feladnak, s ezek kielégítésére is felkészültek. ső környezet teremtette munkalehetőségek kihasználásával, termelőmunkába, társadalmi munkába való bekapcsolódással. A magas szintű munkaerkölcs általános társadalmi érték, fejlesztése minden szintű és jellegű közösség alapvető feladata. A szocialista munkaerkölcs megköveteli a dolgozóktól: hogy ismerjék el, becsüljék meg a társadalmilag értékes, a társadalmi értékeket megvalósító munka- tevékenység minden fajtáját, még akkor is, ha személyes érdeklődésük, hajlamaik és képességeik alapján a munka valamelyik konkrét formája közelebb is áll hozzájuk; hogy fokozatosan és folyamatosan fejlesszék munkavégző képességüket, szakmailag és egyéb tulajdonságaikban fejlesszék magukat az új technika szabta követelményeknek megfelelően, illetve maguk is fejlesszék a termelés feltételeit, emeljék a termelés színvonalát; hogy a munkafegyelmet önkéntesen, tudatosan vállalják, betartsák a munkarendet, egymást segítsék a munka során; hogy lépjenek fel a hanyag munka, az anyagpazarlás, a tár- 8 sadalmi tulajdon, értékeink | gondatlan kezelése, illetve I eltulajdonítása ellen; hogy I törekedjenek mindig a jobb, I a mennyiségileg nagyobb 8 munkára, az eszközeik haté- | konyább kihasználására, a | takarékosságra. A munka szocialista társadalmunk alapvető életfeltétele — össztársadalmi szinten ezt már tudjuk —, legyünk azon, hogy egyénileg is mindenki által elismert életszükségletté váljon. —i —r Tervek és szerződések Nagytermelők, kistermelők meg a konzervgyár Megyénk zöldségtermő területének felén, a nagyüzemekben, a tsz-háztáji földeken és egyéni kertekben termelik meg a konzervgyár alapanyagot. A tartósítóipari szakemberek fellélegeztek, mert a kertészeti kultúrákra is a huszonnegyedik órában érkezett az eső, a borsó napokon belül nagy területeken menthetetlenné vált volna. Május 7-én éjjel Békéscsaba 14 és fél milliméter csapadékot kapott, Kondoroson két nap múlva is csak 6-7 milliméter körüli esett. A tavalyi vízkészlet hiánya korántsem pótlódott, de a porba vetett növények csírázását, a már elvetettek fejlődését az előbbiek és az elmúlt hétvége esős napjai mindenképpen megindították. I* • Kondoroson nyereséges Nekünk ez megtakarítás, most nem kell öntöznünk — mondja Szőke Gyuláné, a kondorosi Egyesült Tsz kertészeti főágazatvezetője. — A konzervgyárban hallottam Benkő László termeltetési felügyelőtől, hogy Kondoroson az esőben is ültettek. — A paradicsompalántázást fejeztük be, az asszonyok halászruhába öltöztek, és május 10-én délelőtt földbe kerültek a növények. A növényi kultúrák jövedelmezőségét vizsgálva a zöldségnövények nem listavezetők. Maczik Mihály, a kondorosi tsz elnökhelyettese a rangsort a következőképpen állította fel: szója, búza, paprika, vagyis Kondoroson a zöldség is nyereséges ágazat. Nem tervezik a jövőben sem a zöldségtermő terület csökkentését. Szőke Gyuláné azért kiegészíti ezt a véleményt. — Az 1980-as évig 25 százalékos nyereségünk volt rajta, az azt követő két évben ez visszaesett 10—15 százalékkal. A költségemelkedéseket nem követték áremelkedések, és most még a 11 százalékos közteher is rontja a jövedelmezőséget. A borsónál az utolsó pillanatban rendezték az árakat. Mindez a mi ágazatunkra is igaz, pedig nálunk jóval az országos átlag felettiek a zöldségtermésátlagok. Még tavaly is sikerült a hatmillió forintos eredménytervet kilencre teljesíteni — a faiskolával együtt —, de nem tudom, hogy ez az állapot sokáig tartható-e. — Hogyan csinálják? — Eléggé kedvezőek a talaj-, éghajlati, technológiai adottságaink, és igyekszünk lépést tartani a jó hozamú, jól feldolgozható termékfajtákkal, az igényekkel. Jó a kapcsolatunk a paprika- és paradicsomnemesítő kutatóintézetekkel, s igyekszünk a legjobban adó fajtákat telepíteni. Én tapasztalatból tudom, hogy ehhez azért fontos a folytonos piaci ismeret és az egyenletes figyelem a növényre, hogy jól teremjen. — Lehetne gabonát is termelni, az nem jár annyi ve- sződséggel. — A hetvenes években a foglalkoztatásért csináltuk, ma is döntő érv az ágazat mellett. A mai gazdasági helyzetben az is fontos, hogy ezek a növények a félévben, háromnegyed évben évközi bevételt jelentenek. Kedvezőbb lenne a helyzet, ha a költségek és árak szinkronban lennének, de a szabályozó kedvezőtlen hatása is sújtja ezt az ágazatot. A kereslet-kínálat nagyban befolyásolja a bevételt, és idén februárban ráadásul a vihar elsöpörte a fóliánkat, az átteleltetett sárgarépa kifagyott. Az összes viszontagság ellenére azért mégis mindig nyereséges volt a kertészet, nem adjuk fel, s a jövőben is egyik legnagyobb termelője maradunk a konzervgyárnak. A tizedét szervezi az ÁFÉSZ — Most már egy kicsit ví- gabbak vagyunk — nézi a sűrűn hulló esőt Szőke László, a békéscsabai ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetője szobájának ablakából, majd hozzáteszi: — Tavaly is csak részben tudtuk ai aszály miatt a szerződött mennyiségű árut a konzervgyárnak értékesíteni. — Mi található a termelők „palettáján” az idén? — Uborka, paradicsom, zöld-, paradicsom-, «almapaprika, főzőtök. Csaknem száz kistermelővel állunk kapcsolatban, a szerződött mennyiség 1100 tonna. — A minőség hogyan egységesíthető ennyi kistermelő termékénél? — A konzervipari szabvány ismeretében kötöttünk szerződést, az átvétel szigorú, ezt a termelők is tudják, s évek óta kevés a gondunk a minőséggel. — Mennyire viselik el a kockázatot a kistermelők? — Anyagi erő és hozzáállás kérdése. Azt lenne jó elérni, hogy még szervezettebb legyen — mint a tömbösített tsz-háztájiban — a zöldség- termelés és mind több kiskertet is bevonhassunk ebbe. Ez azért még nagyon a jövő, de a termelési kedv azt bizonyítja, hogy van erre kilátás, mert az idén 20 százalékkal több árura kötöttünk szerződést. Nem kimondottan kedveznek ebben a megyében a talaj- és éghajlati viszonyok. a termesztési szokások a zöldségtermesztésnek, de a konzervgyárnak ebben a megyében célszerű az alapanyagot megtermeltetni. Mit tesz ezért a Békéscsabai Konzervgyár? — kérdeztük Kardos Ernőné igazgatót. Zöldségből mindet — Korszerűsítettük az átvételi rendszerünket, a borsót például csak zsengeség szerint vizsgáljuk. Ösztönzőbbek az áraink, a minőséget hangsúlyozóak. Három éve a zöldségtermesztés fejlesztését a konzerviparon keresztül kapják az üzemek a MÉM-be benyújtott pályázat alapján, így a gép költségének 40 százalékát juttatja a minisztérium, és szerény lehetőségeinkhez képest mi is támogatjuk a fejlesztéseket. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a partnerkapcsolat korrekt legyen. Ezért átvétel közben hetenként visszajelzést adunk a minősítésről, az árról a nagyüzemeknek. A jó kapcsolat emberi dolgokban is megnyilvánul, termeltetési felügyelőink úgy jönnek be egy- egy szemléről a gyárba, hogy: „Az én téeszem, az én üzemem.” — Megterem a megyében az alapanyag? — kérdezem ismét az igazgatónőt. — Egyelőre nem. Az azonban megnyugtató, hogy a termőterületek nem csökkentek maif az elmúlt évben sem. Nőtt azonban a partnerek száma, több kisebb területen kell ugyanazt, vagy a nagyobb mennyiségű zöldséget megtermelni. Feladatunk a kistermelő gazdaságok felkutatása, a tömbösített tsz-háztájik pártolása. Szeretnénk elérni, hogy a nekünk szükséges zöldséget minden megyében termeljék meg. És a jövő célja, hogy a jó minőségben termelő gazdaságoknak nyereséget osz- szunk majd vissza. S még néhány adat az idei tervekből dr. Csizmás Sándortól, a felvásárlási osztály vezetőjétől: — Az uborka zöme háztájiból kerül ki, sokat várunk a támrendszeres termesztési módtól. A paradicsom 60 százaléka ugyancsak ezekbe a gazdaságokba tevődött át. Az idei feldolgozási terv több mint 55 ezer tonna, s az arányokat jól érzékelteti: ennek a mennyiségnek a fele tsz-háztájiból, egyéni gazdaságokból kerül a feldolgozó- iparba. Ebből a nagy meny- nyiségből 8 ezer 750 tonna a gyümölcs, amit a jövőben is megyén kívülről szerez be a konzervgyár. A szerződésekben lekötött mennyiség elegendő a kapacitás kihasználásához, ha megterem. Számadó Julianna Felvételünk a békéscsabai Május 1. Tsz öntözött borsóterületéről készült Fotó: Fazekas László
