Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
1984. április 13-, péntek Mindent jobban, gondolkodóbban kell tennünk Küldöttközgyűlés a KISZÖV-ben ö felár hatása Szarvasmarha-hizlalás a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Az évről évre nehezebbé váló gazdálkodási körülmények közepette folytatódott tavaly a -megye ipari szövetkezeteinek már hagyományosan is dinamikus fejlődése. Erről és az 1984. év feladatairól volt szó mindenekelőtt Békéscsabán, a KISZÖV székházában tegnap tartott megyei küldöttgyűlésen. A tanácskozáson részt vett Csatári Béla, a megyei párt- bizottság tiktára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese. A fő napirendeket tartalmazó beszámolóhoz dr. Sü- meghy Csaba, a KISZÖV elnöke mondott szóbeli kiegészítést. A vita után a küldöttközgyűlés elfogadta a beszámolót és jóváhagyta az 1984. évre kitűzött tervet. ' A megye ipari szövetkezeteinek munkáját, ahogyan a beszámolóban, valamint a vitában is elhangzott, az elmúlt évben sok jó és még jobb jelenség, de ugyanígy sok gond és nehézség jellemezte — felszólalásában így fogalmazta ezt meg Németh Ferenc is. Összességében Békés megye jóval az országos átlag felett teljesítette tervét. Ipari szövetkezeteink jól alkalmazkodtak a változó gazdasági viszonyokhoz, és a jelentős létszámcsökkenés ellenére is a belső tartalékaik felszínre' hozásával jó gazdasági évet zártak. Saját tervezésüket 3,3 százalékkal teljesítették túl, 1982-höz képest 6,9 százalékkal több termelési értéket hoztak létre, ami ösz- szességében 4 milliárd 439 millió forintot tett ki. Ebből 488 millió forint volt a nyereség, ez 37 millióval több az 1982-es évinél. A szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy a tavalyi eredmények jó alapul szolgáltak az idei év célkitűzéseinek megvalósításához. Ám a küldöttközgyűlésen elhangzott szóbeli kiegészítés és a felszólalások sem maradtak az eredmények regisztrálásánál. Sok szó hangzott el a fellelhető fogyatékosságokról, annak okán, hogy ezek megszüntetésével egyenletesebbé válhasson az előrehaladás. A megye 40 ipari szövetkezete közül ugyanis 17 elmaradt tervének teljesítésében. 11 pedig nem tudta produkálni az 1982-ben elért termelési értéket sem. Megállapították, hogy az elmaradásokban közrejátszottak a termelésszerkezetben beállott változások, amikkel a gyakorlati munka kezdetben nem tudott lépést tartani. Más oldalról az anyagos és anyagmentes (bérjellegű) munka részarányainak változása is kedvezőtlenül hatott, az anyagmentes termelés mutatói 13 szövetkezetnél romlottak 1982-höz képest. A tervelmaradásokat befolyásolta a belföldi és külföldi rendelések bizonytalansága (sok esetben felmondtak szerződéseket), a kis- és nagykereskedelmi vállalatok részéről történő óvatoskodás, amely lényegében abból fakad, hogy nem tudták kellőképpen felmérni a piac felvevő képességét, ezért keveset, vagy későn rendeltek. Ennek következménye aztán a szövetkezetekben kapkodásban. az utolsó negyedévi hajrában jelentkezett. Sok gond volt az anyagellátásban is. Az importkorlátozás akadályozta a gyártmányfejlesztést, és tovább romlottá hazai üzemeknek a szállítási szerződések betartására vonatkozó fegyelme. Kedvezőtlenül befolyásolta a folyamatos termelést az indokolatlanul hosszú előre rendelési idő is. A szövetkezetek a nehézségeken új műszaki és gazdasági megoldásokkal igyekeztek úrrá lenni, olyan gyártmányfejlesztést hajtottak végre, mely alkalmazkodik az igényekhez. Megszüntették a gazdaságtalan termékgyártást, s törekvésük fő célja az export növelésére, az importkiváltó termelés fokozására, a belföldi igények kielégítésére irányult. Az eredmények mutatják, hogy nem kis sikerrel valósították meg ezt: saját termelésű bevételük 1983-ban 4 milliárd 203 millió forint volt, ami 6,4 százalékkal több az előző évinél. A belkereskedelmi értékesítés 7,7, az export pedig 8,7 százalékkal növekedett. Sok szó esett a küldött- közgyűlésen a bérgazdálkodás gondjairól annak kapcsán, hogy_ az átlag bér- színvonal elmarad az állami ipar szintjétől. A szóbeli kiegészítés kritikusan foglalkozott néhány szövetkezet bérgazdálkodásával, ahol az elmúlt esztendőben sem használták ki a kedvező bérfejlesztési lehetőségeket, s hangsúlyozta: a bérszínvonal növelése — olyan alapon, hogy aki -többet produkál, többet is kapjon — hozzájárulhat a szövetkezeti ipar létszámcsökkenésének megállításához. Az idei szigorúbb szabályozási és általános gazdálkodási feltételek mellett is töretlenül fejlődik a megye ipari szövetkezeteinek termelése — ez tűnt ki a beszámolóban az 1984-re vonatkozó összesített célkitűzések adataiból. A tavalyi nagy előrelendülés mellett az idén is 3,8 százalékos növekedést mutatnak a célkitűzések. Igaz, egyes ágazatokban, mint például a textilruházati, valamint a fafeldolgozó iparban nőttek az értékesítési nehézségek és ezért nem számítanak előrehaladásra, de más ágazatokban jelentős a fejlődés. A fémtömegcikk- 9,4, a textil- 10,9, a vegyipar pedig 14,8 százalékos termelésnövekedést céloz meg. A nem rubelelszámolású exportban 3,8 százalékos fejlődéssel számolnak, míg a szocialista export növekedési üteme várhatóan eléri a 14 százalékot is. A tervinformációkból kiszűrt adatok szerint az idén 130 millió forint értékben kívánnak előállítani-importpótló anyagokat, az elmúlt évi 70 millióval szemben. E törekvésben nagy szerepet kap a megyén Íj elüli ipar, valamint az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek közötti egyre mélyülőbb együttműködés, melyet elősegít a három szövetkezeti szektor ebbeli tevékenységét is összehangoló koordinációs bizottság. A vitában felszólalt Gai- ka Pál, a Csaba szőnyegszövő elnöke, Szabó Mihály, a békéscsabai Generál elnöke, Tdmási.Géza, a Békési Építőipari Szövetkezet elnöke. Kovács József, a Mezőhegye- si Vasipari Szövetkezet elnöke, Hoffmann Dániel, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet elnöke, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese. Csatári Béla a megyei pártbizottság, a tanács elismerését tolmácsolta az ipari szövetkezetek elért eredményeihez, és köszönetét mondott mindazoknak, akik ezt létrehozták. Ugyanakkor nyomatékkai szólt arról, hogy mind a bel-, mind a külföldi piacon milyen rendkívül fontos kérdéssé vált a termékek minőségének javítása. Ez nem egyszerű vállalati kategória — hangsúlyozta —, hanem hatalmi, politikai kérdés. A tőkés piacokon több esetben minőségi okok miatt romlanak az esélyeink, más szóval a minőség elsősorban piacmegtartó tényező, de a foglalkoztatottság egyik követelménye, a nyereség elérésének, a bérfejlesztés lehetőségeinek fontos tényezője is. A nehezebbé váló nemzetközi helyzetben, amikor romlanak a csereará- nyők, drágul a világpiac, a korábbival azonos teljesítményeink nem elegendőek. Hogy megtarthassuk pozícióinkat, mindent jobban, gondolkodóbban kell tennünk. Utalt arra Csatári Béla, hogy az ipari szövetkezetek erre az évre jelzett termelésnövekedési üteme reálisnak mondható, s ha vannak is zavaró körülmények, megvalósítása biztosítottnak látszik. Különösen akkor, ha á vezetés színvonaláról nemcsak ünnepi beszédekben szólunk, hanem az gyakorlattá válik a mindennapos munkában. A küldöttértekezlet tárgyalt napirendi pontja dr. Sümeghy Csaba zárszavával ért véget, ezenkívül még két jelentést hagytak jóvá a résztvevők. V. D. A békéscsabai Szabadság Tsz egyike azon üzemeknek, ahol a szarvasmarha-hizlalás nyereséget hoz. Az ágazat sikerének titkáról beszélgettünk a szövetkezet három vezető szakemberével. 8 Bertáné Szabó 'Mária főkönyvelő és Jeszenszki Lajos főállattenyésztő tájékoztat a tsz hízómarha-ágazatának múltjáról, jelenéről. Korábban hét helyen tartott növendék- és hízómarhát a szövetkezet. A hét telep között 22 kilométeres távolság is előfordult. Érthető, hogy nem volt könnyű irányítani és kézben tartani az ágazatot. Sok nehézséget okozott a dolgozóknak ‘ a megközelítés, az élő állatok elszállítására pedig S—100-as lánctalpas traktort kellett használni. A hét telepen harminc ember dolgozott — nehéz munkával termeltek meg évente 290 tonna vágni való marhát. Elég drágán, mert például 1979-ben öt kiló abrakot is felhasználtak egy kiló hús előállítására. A közben megérkező tsz- elnök, Goron József hozzáteszi, hogy 10—12 éve sokkal jobbak voltak az exportlehetőségek. Megérte tisztán abrakon nevelni az állatokat, mert az olasz vevő megfizette. Közben változott a világ, követelmény- nyé vált az olcsó tömegtakarmányok és a melléktermékek etetése. A szigorú piaci körülmények és a szövetkezet vesztesége késztette a Szabadság Tsz vezetését a termelési szerkezet átalakítására. így került napirendre a húsmar- haágazat sorsa is 1980-ban. 8 Az üzemi döntéshez felhasználták a BAGE tervezői által készített javaslatot, ennek alapján alakították ki az új, egységes hízómarhatelepet. A beruházás 1982-ben fejeződött be, valamivel több mint három és fél millió forintba került. S hogy miben is állt az átalakítás, azt a helyszínen néztük meg. A legszembetűnőbb, hogy jó minőségű kövesúton közelíthetjük meg a fürjesi telepet. A szállítással már nincs gondjuk, magyarázza a főállattenyésztő, a főútról is könnyen behajthatnak a szállítójárművek. Közelebb érve azonnal látni, hogy egyszerű és praktikus létesítményt hoztak létre Az eredetileg százkét férőhelyes tehénistállót kifutókkal látták el, nyolc részre osztották. Hozzáépítettek még négy rekeszt. Ebben a rendszerben ötszáz, kötetlenül tartott hízóbika és üsző fér el. Az itatok elektromosan temperáltak, télen sem fagytak be — még mínusz húsz foknál sem volt velük baj. A külső etetőútra lovas kocsiról villával adagolják a tömegtakarmányt — kukori- caszilázst és lucernaszénát, valamint az abrakot. Az egy kiló húsra jutó abrakfelhasználás tavaly már kevesebb, mint húsz dekával haladta meg a négy kilót. Az egyik épületrészben ügyes kis gép dolgozik: az Unirak 600-as trágyázógép felmarja a padozatra gyűlt istállótrágyát, majd kiviszi az épület mellett álló kocsira. Az etetővályú felé éppen szénatartó rácsot he- gesztének — még tovább akarják csökkenteni a takarmányszóródást. » Szembetűnő, hogy hagyományos a takarmányozás, s az ötszázas telepen mindösz- sze négyen dolgoznak. Ahogy Jeszenszki Lajos fogalmaz, amolyan „modern-extenzív” tartásra rendezkedtek be. A hízómarha felvásárlási ára nem bírja el a korszerű gépek, technológiák magas költségét és szerencséjükre, akad, aki megfogja a villát.. Ezzel alaposan megjavították az ágazat hatékonyságát. Jelenleg négy dolgozó 330 tonna húst állít elő — szemben a korábbi időszakkal, amikor harmincán neveltek ennél kevesebbet! A főkönyvelőnő adatai meggyőzőek. Tavaly 51 forint kilogrammonkénti átlagárat értek el úgy, hogy ebből 44 forintra rúgott az önköltség. A tiszta nyereség mégsem ezek különbsége, azaz hét forint, hanem egy! Hat forint ugyanis az a kilogrammonkénti támogatás, amely a nagyüzemi termelőknek jár. Kapnak még fajtától függően exportfelárat — ha az állat külföldre megy. Tavaly szerencséjük volt — teszi hozzá az elnök —, mert nyolcvan százalék élő exportra került, így szépen hozott az ágazat. Majd megkér, hogy ne nagyon dicsérjem őket az újságban, mert még sok javítanivaló van az ágazat munkájában és ha nincs az export és a felárak,-akkor lehet, hogy tavaly veszteséges. 8 Amolyan határesetnek tekinthető tehát a Szabadság Tsz hízómarha-ágazata. Megszüntették a költséges technológiai elemeket, egységes telepen, olcsó viszonyok között tartják az állatokat. Mégsem lehet azt mondani, hogy minden rendben. Mert a nyeresége csak akkor biztos, ha maradnak a felárak és nem növekednek a költségek. Ez utóbbi a tsz dolgozóitól függ. Úgy tűnik, egyelőre képesek rá, hogy a közös javára fordítsák a népgazdaságilag is fontos exportágazat eredményeit. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Fazekas László Az új szénatartó rács tovább csökkenti a takarmány szóródását Aszeptikus technológia a konzervgyárban Jelenleg folyik a szerelés, a közeli napokban kezdődik a próbaüzemelés, majd a szezonban teljes kapacitással termel az a berendezés, amelyet a Békéscsabai Konzervgyárban helyeznek üzembe a paradicsomfeldolgozás korszerűsítésére. Az Amerikai Egyesült Államokból vásárolt berendezést és technológiát, az úgynevezett aszeptikus rendszert a konzervgyár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, mintegy 35—40 millió forintos beruházással hozza létre. A hagyományos módszerrel készült paradicsomkonzerv- vel szemben az aszeptikus technológia alkalmazásának eredményeként a tartósított zöldség kevesebb hőt kap, így a szfne, íze kevésbé változik, s emellett a biológiailag, érzékszervileg értékes anyagok nagyobb arányban maradnak meg a sűrítményben. Gazdasági előnye ennek a módszernek az, hogy a paradicsomsűrítményt nem kell ötkilós üvegekbe tölteni, hanem kétszáz kilogrammos csomagolásban lehet tovább- feldolgozásra tárolni, illetve exportálni. Ezáltal egyrészt energia-, másrészt költségmegtakarítás érhető el. Az aszeptikus technológia alkalmazása a hazai konzerviparban elsőként a Békéscsabai Konzervgyárban valósul meg. Épülnek a csongrádi híd pillérei Döntő szakaszához érkezett a csongrádi vasúti híd építkezése: a földbe mélyítették az árterület fölötti szakasz betoncölöpjeit, s megkezdték rájuk a pillérek építését. Ezek a pillérek tartják majd az ártéri hídrész 700 tonnás acélszerkezetét, amelynek a Ganz-MÁVAG által elkészített részegységei már megérkeztek a helyszínre. A 168 méter hosszú szerkezetet előre összeszerelik, s csörlőkkel egyben húzzák rá a pillérekre. A teljes hosszúságában 500 méteres híd másik szakasza a Tisza medre fölött ível majd át. A víz mélyébe kerülő cölöpalapok építésének előkészítéseként tisztogatják a Tisza medrét. Kotróhajóval már több ezer tonna követ hoztak a felszínre. Ezek a szomszédos régi híd pilléreinek védelmére kerültek korábban a mélybe. A tisztogatás befejezése után még ebben a hónapban hozzáfognak a cölöpök helyének fúrásához egy duplatestű hajóról, amely már ugyancsak a helyszínre érkezett. (Tudósítónktól) A mezőhegyesi 614. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából rendezte meg Mezőhegyesen az ez évi SZKT országos mezőgazdasági gépszerelő szakma versenyét április 5- 6-án. Az ország 26, mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanulója vetélkedett két napon át a legjobb helyezésekért az általános művelődési központban. A versenyt Németh Lajos, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának középiskolai csoportvezetője nyitotta meg. A négyórás írásbeli feladatmegoldás felölelte a három év alatt tanultakat. Április 6-án az MMK gépjavító üzemében kitűnően előkészített munkahelyek könnyítették a feladatok megoldását, öt téma szerepelt a gyakorlati versenyen: alapképzés, mérés, Dieseldiagnosztika, munkagép és erőgép. A záróünnepségen Katona László, a versenybizottság elnöke rövid értékelés után közölte a helyezési sorrendet. Az első hat versenyző szakmunkás-bizonyítványt szerzett, s tovább növelte az első három helyezett örömét, hogy április 26-án a Vasasszékházban, Budapesten országos ünnepségen vesznek részt felkészítő tanáruk és igazgatójuk kíséretében, ahol jutalomban is részesülnek majd. Az első hat fiatal szoros versenyt vívott, csupán hét pont különbség volt az első és a hatodik helyezett között. Az első Bánfi András, a makói 601. számú intézet, a második Kocsis Tamás, a pápai 304. számú intézet, a harmadik Szász József, a mezőhegyesi 614. számú intézet, a negyedik Panyik Mihály, a kunszentmártoni 628. számú intézet, az ötödik Vadász István, a csurgói 526. számú intézet, a hatodik Kriskó József, a bajai 609. szárny intézet tanulója lett. A vetélkedő Supala Pálnak, a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát vezér- igazgatójának zárszavaival ért véget. Nagy József A „Szakma Kivált Tanulója" országos verseny Mezőhegyesen
