Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

fl Minisztertanács megtárgyalta Felkészüli a mezőgazdaság 1984. április 12., csütörtök KülSnbséaek a fizetésben Ahol vállalkoztak a differenciálásra A mezőgazdasági terme­lők felkészültek az idei fel­adatok teljesítésére. A ke­reskedelem gépalkatrész- és anyagkínálata a korábbiak­nál jobb, és így a nagyüze­mek és a kistermelők be­szerezhették — illetve folya­matosan juthatnak hozzá — a termeléshez szükséges ja­vakhoz. A tavalyi aszály kedvezőt­len hatásait a gazdaságok döntő többségében sikerült ellensúlyozni; zavartalan a takarmányozás, szépen fejlő­dik, gyarapodik az állatállo­mány. Tovább nőtt a serté­sek száma és a baromfi­törzsállomány is elegendő ahhoz, hogy kielégíthessék a piaci igényeket. A tehénál­lomány valamelyest mérsék­lődött — ezzel a tervek is számolnak —, ez azonban anélkül történt, hogy visz- szaesett volna a felkínált tej mennyisége. A növényterme­lők az 1982. évi kiemelkedő­en jó terméseredmény meg­ismétlésére törekszenek. Esé­lyeiket egyelőre rontja, hogy továbbra is erős csapadék- hiány mutatkozik. Nagy szükség van az öntözés korai indítására, és a vegyszeres beavatkozásra. Ebből a szempontból is fontos, hogy elegendő műtrágya van a raktárakban, ille.tve az üze­mi tárolókban, s csak a nit­rogén műtrágyák egyes vál­tozataiból nem tudták ki­szolgálni a megrendelőket. Ugyanúgy a növényvédő­szer-forgalmazás is zavarta­lan. A vegyszeres kezelések a terméshozamok fokozása szempontjából is döntő je­A Bér- és Munkaügyi Ta­nács tegnapi ülésén megvitat­ta az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal jelentését a munkaügyi dolgozók kép­zésének helyzetéről és ak­tuális feladatairól. A tanács megállapította, hogy az utób­bi másfél évtizedben a mun­kaügyi dolgozók közel 80 százaléka szerzett _ közép-, vagy felsőfokú munkaügyi szakképesítést. Elismeréssel Az Ipari Minisztériumban elmondták: a kétoldalú egyezmények többsége rövi­desen lejár, meghosszabbítá­sukról megkezdődtek az egyeztetések. Az egyezmé­nyek továbbfolytatásával kapcsolatos gazdasági elem­zés is folyamatban van. A tervkoordinációk keretében döntenek az együttműködés távlatairól, ezen belül is a választék bővítéséről, a köl­csönös szállítások növelésé­ről. A gépiparon belül az átla­gosnál gyorsabb ütemben fejlődik az együttműködés a járműipari vállalatok között. A Szovjetunióba ' ebben az évben csaknem 7500 Ikarus- buszt szállítanak, köztük vá­rosi, távolsági és csuklós jár­műveket. Az év első negye­dében már mintegy 2100 autóbuszt átadtak partnerük­lentőségűnek ígérkeznek a következő hetekben-hóna- pokban. A gabonaprogram teljesí­tése a gazdaságok egyik ki­emelt feladata. Az elmúlt év őszén a tervezettnél 4 szá­zalékkal nagyobb területre vetettek kalászos gabonát. Tavasszal a kukorica termő- területének alakulását is megkülönböztetett figyelem kíséri majd, hiszen ez a két „vezérnövény” végül is a lakossági ellátást és az ex­portot — közvetlenül és köz­vetve — alapjaiban megha­tározza. A kistermelők az elmúlt években gyakran kifogásol­ták a hiányos gépellátást. 1984-ben a hazai üzemek a korábbinál nagyobb számban adnak kisgépeket; ezek mű­szaki színvonala megfelelő, könnyen és gazdaságosan használhatók fel. Vetőmag­ellátásuk is kifogástalan, és a kereskedelem kisebb cso­magolásban is biztosította számukra a legkeresettebb vegyi anyagokat. A nagyüze­mek az idén 16 milliárd fo­rint értékű gépkészletből választhatják ki a számukra legmegfelelőbb traktorokat, kombájnokat és munkagé­peket. Hatezer traktort kí­nál a kereskedelem, ezekből már tavasszal is kellő vá­laszték állt a gazdaságok rendelkezésére. Az alkatrész- ellátást javítja, hogy az idén egymilliárd forint értékben a hazai üzemek gyártanak majd jobbára külföldi erede­tű gépekhez, berendezések­hez eddig hiánycikknek szá­mító alkatrészeket, csereda­rabokat. (MTI) vette tudomásul, hogy az 1983—84. oktatási évben szer­vezett korszerűsített tanfo­lyamokon — a képzés szín­vonalának megtartása mel­lett — az ismeretanyag ter­jedelmét közel negyven szá­zalékkal, a képzési időt négy félévről három félévre csök­kentették. Ennek eredmé­nyeként mérséklődik a mun­kahelyektől való távolmara­dás. A felvételi követeimé­nek. Az Ikarus részt vállal a Szovjetunióban a likinói autóbuszgyár rekonstrukció­jában is. Ennek első szaka­szában egy közösen kialakí­tott autóbusztípus rázópadon való próbáit az Ikarus dol­gozói befejezték, és összeál­lították a gyártáshoz szüksé­ges technológiai előterveket. A rekonstrukció második szakasza most kezdődik, en* nek keretében az alkalma­zandó gépsorokra műszaki feladattervet készítenek a magyar mérnökök. Ennek alapján nyújtják be gépszál­lítási ajánlataikat a szovjet cégnek. A szovjet külkereskedelem a Magyar Hajó- és Daru­gyárnak is legnagyobb meg­rendelője. Az év végéig csaknem százmillió rubelért szállítanak Angyalföldről és Óbudáról úszó- és portálda­Munkavállalási tájékoztató fiataloknak Több száz fiatal, iskolás fejezi be tanulmányait éven­te, s vált életmódot, tanuló­ból dolgozó lesz. De hol? A sorsukat meghatározó dönté­sen sok-sok gyerek töri a fe­jét, különösen tavasz táján, amikor végéhez közeledik a tanév. Az ő döntésükhöz, válasz­tásukhoz kíván segítséget nyújtani a Békés megyei Ta­nács V. B. Munkaerő-szolgá­lati Irodájának legújabb ki­adványa az ifjúsági munka- vállalási tájékoztató. A ki­advány — melyet a mun­kaerő-szolgálati iroda és a megyei pedagógiai intézet pályaválasztási csoportja ké­szített — három alapvető fontosságú témával foglalko­zik. A munkavállalási tud­nivalók című fejezet a mun­kakönyvhöz, a munkaviszony létesítéséhez, a vitás kérdé­sek megoldásához szükséges ismereteket tartalmazza. ízelítőt ad a tájékoztató az elhelyezkedési lehetősé­gekről, megyénk álláskíná­latáról, és útmutatást a munkakörökhöz. Ismerteti röviden a továbbtanulás esé­lyeit is az egyes területeken. Remélhetően segít a döntés­ben • a kiadvány, melyet egyébként a pályaválasztási csoport terjeszt az általános iskolákban. —szi— nyék növelésével javult a résztvevők szakmai és elő­képzettségi összetétele. Meg­nőtt a vezető beosztású munkaügyi dolgozók, illetve a területi tanfolyamok ará­nya. A tanács a fejlesztést szolgáló feladatok között ki­emelte a több mint tízezer munkaügyi szakember céltu­datos és ésszerű továbbkép­zését, tudásának szinten tar­tását. rukat, valamint tolóhajókat. Ez utóbbiból rövidesen már a nyolcadikat adják át, a to­lóhajókat a szibériai vizeken használják. Valamennyi ha­jógyári terméket az MHD műszaki gárdája tervezte, egyes típusokat kifejezetten a szovjet vevő igényeinek megfelelően. Korábban a szovjet ipar jelentős szere­pet vállalt a hajógyári re­konstrukció gyors megvaló­sításában, az új gépsorok üzembe helyezésében. A Ganz-MÁVAG vasúti járművei is igen kelendőek a szovjet piacon. A gyártó- csarnokokban már szerelik azokat a négyrészes motor­vonatokat, amelyekből az év utolsó 'negyedében húszat adnak át megrendelőjüknek. A gyár évtizedekkel ezelőtt háromrészes motorvonatok­kal aratta első sikereit a Szovjetunióban, s a vállalat mérnökei a szovjet igények­nek megfelelően alakították ki, tervezték meg a nagy teljesítményű, négyrészes vonatokat. Jelenleg több mint 500 Ganz-motorvonat fut a szovjet vasútvonalakon, s ez világviszonylatban egye­dülállónak számít, hiszen a Ganz-MÁVAG-on kívül egyetlen más vasútgyártó cég sem szállított még exportra egy termékből ilyen nagy szériát. A Ganz-vonatok a Szovjetuniónak főleg a déli köztársaságaiban járnak, a 100—150 kilométer távolság­ra eső városokat kötik ösz- sze. Hét közben munkáso­kat szállítanak, a hét végén pedig főleg turistákat. „Az egyik ember munkája 15, a másiké 35 forintot ér. Am a valóságban nincs ek­kora különbség. Az órabé­rek megállapításánál figye­lembe kell vennünk a beso­rolást, s ha a meghatározott legkisebb összeg 18 forint, akkor azt adjuk meg. A 35 forintos órabér elérésére nem törekszünk, mert az le­rontja a bérszínvonalat.” Ezek a mondatok a Békés­csabai Konzervgyár tészta­üzemében hangzottak el, de minden bizonnyal másutt is hallani hasonlókat. A diffe­renciálás többi gondja sem egyedi. A bérezés megállapításá­nál elsődleges a munka sze­rinti elosztás elve, de azért más szempontokról sem le­het következmények nélkül megfeledkezni; Mindez pe­dig a teljesítményarányos keresetek kialakítását nehe­zíti. Egvenlősdi vagy valami más ? Ha tovább boncolgatjuk a tapasztalatokat, kérdésünket úgy is megfogalmazhatjuk, vajon a bérezésben elegen­dő-e az üzemrészeken belüli differenciálódás. Az idén a gyár valamennyi üzeme -6 százalékos béremelésre ka­pott lehetőséget. Ez alól ki­vétel a szállítási üzem mo­torszerelő üzeme, ahol az emelés mértéke az átlag két­szerese, 12 százalék lett. A legfontosabb indok itt elma­radás a bérekben. Ennyire egyforma volt 1983-ban az üzemek teljesít­ménye? — kérdezhetjük újó­lag. Alighanem az egyenlős- dinek egészen más okai vol­tak, vannak; például a belső feszültségek megelőzése, tö­rekvés a munkaerő megtar­tására, az üzemrészek nagy­fokú függősége, és még so­rolhatnánk. A lényeg azon­ban mégiscsak az, hogy a bérből egy-egy kivételes esettől eltekintve, egyformán kaptak a hatékonyan és a kevésbé eredményesen dol­gozó egységek is. A gyár bérgazdálkodását a bruttó jövedelem-színvonal­tól függő munkadíj-szabá- lyozás hatáfozza meg. És mert az üzemek termelési eredményei sem egyformák, a vállalati nyereséghez más és más arányban, vagy más­képpen differenciáltan járul­nak hozzá, ezzel még telje­sebbé válik az ellentmondás. fl többség érdeke A szétosztott pénzből az­után a helyszínen próbáltak, próbálnak különbséget ten­ni. — Nemrég fejeztük be a pénz felosztását. Arra töre­kedtünk, hogy á jót elismer­jük, a rosszul dolgozókkal pedig éreztessük, változást várunk tőlük. A különbsé­gek meglehetősen nagyok, és olyanokat is találtunk, akik megítélésünk szerint egy fil­lért sem érdemelnek, míg néhányan 15 százalékos bér­emelést kaptak — fogalmaz Andó János gyáregységveze­tő. — így tekintélyes különb­ségek alakulhatnak ki? — Két év alatt, amióta a felosztásban jobban érvé­nyesül a kinek-kinek mun­kája szerint elve, meglehető­sen nagyok lettek a különb­ségek. Azonos feltételek és azonos munkakörben dolgo­zók fizetése között a különb­ség egyes esetekben eléri az 1500 forintot. Az általános azonban az 5—800 forintos eltérés, de hangsúlyozom, itt folyamatról van szó. Nincse­nek „beskatulyázott” embe­rek. Tavaly például az egyik keverőgép-kezelő nem kapott béremelést, azóta viszont alapos változást tapasztal­tunk nála, úgyhogy most az átlag kétszeresét érdemelte ki. Mi a véleménye minder­ről Balogi Mihályné főbizal­minak, az egyik csomagoló­gép kezelőjének? — Ügy veszem észre, hogy itt az üzemben a többség megelégedéssel fogadta a dif­ferenciálást. Elégedetlen em­berek persze mindig lesznek, de ebben a kérdésben azt kell vizsgálnunk, , mi felel. meg a többség érdekeinek. A bizalmi is ezek alapján mond véleményt a gazdasági veze­tők javaslatairól. Lényegében ugyanígy vé­lekedik Lenkei Istvánná gépkezelő is. — A keresetekkel elége­dett vagyok, de egyre nehe­zebben telnek az évek. Az idősebbeknek is ugyanúgy kell igyekezniük, még ha fá­radékonyabbak is, mint a fiataloknak; a pénzt nem évekre, teljesítményre ad­ják ... Aki igyekszik Bent az üzemben 45 fokos hőség és nagy zaj fogad. Nyáron még ennél is mele­gebb van, és ez a magas páratartalom miatt szinte elviselhetetlen. Mondják, a három műszakosok közül né­hányan a 6 ezer 500 forintot is megkeresik, az egy műsza­kosok ennél jóval keveseb­bet. — ön mennyit keres? — 2 ezer 700, 3 ezer forin­tot. — Elégedett? — Egyáltalán nem, de a gyerek miatt gyakfan va­gyok távol, és a munka is olyan, hogy ... Szóval a fér­jem unszol; vállaljak két műszakot — magyarázza az egyik fiatalasszony. — És ön? — kérdezzük Szigeti Jánosnét. Egyébként ő is a csomagológépen dol­gozik. — Háromezerötszáz forin­tot keresek. Két kisgyerme­kem van, több műszakról már csak ezért sem lehet szó, de aki igyekszik, így is többet vihet haza. — A többiek? — Nem, azt nem tudom ... A keverő- és szárítógép­kezelők ennél jóval többet kapnak, igaz, három mű­szakban. Ollári Mária óra­bére egy év alatt 3 forint 50 fillérrel emelkedett, Ste- fanik Ágnes is c^ak két éve kezeli a szárítóberendezést, és ötezer forint a keresete. — Ügy látom — magya­rázza —, aki régebben itt dolgozik, többet keres. A tel­jesítmény?! Persze azt is fi­gyelembe veszik... Az idén először Az üzemben két éve kez­dődött a bérek és teljesítmé­nyek összhangjának megte­remtése. A régi dolgozók jól érzékelik a változást, az újaknak azonban nincs vi­szonyítási alapjuk, csak azt látják, ami van. A különb­ség számukra nem kézzel fogható... Erről a következőket mond­ja Eichhorn Ulrich műveze­tő: — A lényeget illetően a dolgozók és a vezetők egyet­értenek ; differenciálásra szükség van, mert az több­letteljesítményre ösztönöz. Az is igaz persze, hogy ezt még nem egyformán érzékeli mindenki. — Ha nagyobb különbsé­get tehetnénk, az jobb len­ne, de erre a bérszínvonal­szabályozás már nem ad le­hetőséget. Mi azt is el tud­nánk képzelni, hogy a gyár üzemei még nagyobb önálló­ságot kapjanak és a bér el­osztását a hatékonysághoz, a minőséghez kössék. Lehet, pillanatnyilag a tésztaüzem se járna jól. De ennek hosz- szabb távon mi is, és a vál­lalat is érzékelhetné előnye­it — mondja a gyáregység vezetője. ♦ A gyár tésztaüzemében az áprilisi béremelést követő­en tovább nőttek a különbsé­gek. Kedvező jelenségként értékelhetjük azt is, hogy a vállalat rendelkezésére álló négymillió forintos mozgó­bért az idén azok az üze­mek kapják, amelyekben nő a hatékonyság. Kepenyes János öt szőlőfajtából egymillió oltványt készítenek a Badacsonyi Állami Gazdaság aligai hajtató­üzemében. Ennek 70 százalékát a Szovjetunióba exportálják, a többit belföldön értékesítik (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS) Munkaügyi dolgozók továbbképzése Magyar—szovjet áruforgalom, kooperáció Az idén tovább bővülnek a magyar—szovjet kereske­delmi szállítások, s újabb területekre is kiterjednek a gyártási kooperációk, szakosítások. A kölcsönös szállítá­sok értéke előreláthatóan meghaladja a 8,5 milliárd ru­belt, ennek jelentős része gépipari termék. Az iparban összesen 35 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyez­mény van érvényben, az ezeken alapuló szállítások ad­ják az ipari termékcsere 60—70 százalékát. Ezek a kooperációk felölelik az ipar, elsősorban a-gépipar vala­mennyi ágát. Hatékony munkamegosztás, közös fejlesztés és gyártás alakult ki egyebek között az építő- és útépítő gépek, a szerszámgépek, a festékszóró automaták, a kü­lönféle csomagolási és gumiipari berendezések előállí­tásában is. A .legjelentősebb együttműködés a jármű­iparban bontakozott ki, az idei szállítások értéke meg­közelítően egymilliárd rubel. Híradástechnikai és szá­mítástechnikai termékekből pedig mintegy 250 millió rubel értékű áru cserél gazdát.

Next

/
Thumbnails
Contents