Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11., szerda Szomszédolás Autópiac — szerelővel. Jö­vedelemérdekeltségi rend­szerben dolgoznak a Szegedi Autójavító Ipari Szövetkezet dolgozói. Az Olajbányász téri szerviz sok jó ötlettel igyek­szik a vevőcentrikus szolgál­tatást megvalósítani. Például a szerviz előtti parkolóban autópiacot alakítanak ki, melyhez ügyeletes rendszer­ben egy-egy szerelő is tarto­zik majd. Ez a szakember a vásárlások során szaktaná­csot, szakvéleményt ad a ve­vőknek, eladóknak egyaránt. Neki tetszett. Faustus füst­ködben címmel közöl tévé­kritikát a sokat vitatott soro­zatról az újság. Sulyok Er­zsébet szerint nem kellett volna péntek éjszakára száműzni a sorozatot, és egy ismeretterjesztő előadás ke­retében el kellett volna mondani, mi szükség e film­ben a narrátorra, az írógép kopogására, a távolságtartás­nak mindazon eszközeire, amelyekkel az elbeszélő (a filmes) élkülöníti magát a té­májától, hogy minél átfogób­ban, teljesebben, mélysé­geiben láthassa, látathassa azt. A sorozat részleteiben is fontos, nagyon átgondolt, formai megoldásaiban fan­tasztikusan következetes film volt. Az orvos mások javára él­jen címmel dr. Petri Gábor akadémikus írásaiból közöl szemelvényeket a lap. Min­denkinek szóló lecke a követ­kező idézet: „Az orvos nagy­ságát a tudása, és a szemé­lyisége együtt jelenti, és ezek egyike sem pótolható vagy helyettesíthető valami mással — még tudománnyal sem. A hiúság leküzdése egyike az orvos legnemesebb vonásainak, és az igazi hu­manizmus egyik fontos is­mérve.” Fiatal agrárszakemberek gondjairól szól a Hencidán készült riport. Az egyik ag­rármérnök — akivel a jövő­ben a nyugdíjba vonuló fő­állattenyésztő munkakörét kívánják betölteni — a kö­vetkezőket mondja: — Ez mind szépen hangzik, de a tettek még nem fejezik ki egyértelműen a szavak iga­zát. A vezetőség — amely­ben az elnök és a főkönyvelő bízik bennünk leginkább — valóban fiatalítani akar. Vi­szont vannak, akik csak bó­logatnak erre, de minden szakmai kérdésben ők teszik a pontot a mondat végére. Vagyis, éppen ők félnek a fiatalítástól, pedig mi néhá- nyan szeretnénk nagyobb bizalmat és döntési jogkört kapni. Vándorzászló vasutasoknak. A Debreceni Vasútigazgató- ság Vörös Vándorzászlót ka­pott ebben a tervidőszakban immár harmadszor. A debre­ceni vasutasok ezt egész éves kiemelkedő munkájukkal ér­demelték ki úgy, hogy köz­ben az utasok érdekét tartot­ták a legfontosabbnak. Al­kalmazkodtak a megváltozott utazási szokásokhoz, rövi- debb szerelvényeket indíta­nak, de azokat gyakrabban/ közlekedtetik. CSOXGHiD U « n * n » WIGKI itlKLitr Korszerű árucsomagolás. A szentesi baromfi-feldolgo­zó vállalatnál nemcsak áru­kezelési és esztétikai szem­pontok miatt gondoskodnak a korszerű csomagolásról, hanem manapság enélkül nem lehet létezni a piacon, és a megrendelők kívánságait is teljesíteni kell. Óránként. 800 karton mélyhűtött ba­romfit csomagolnak be auto­mata gépekkel a vállalatnál. Fellendülőben a nyúlex­port. A lehető legjobb ex­portcikk a vágónyúl, mivel előállítására nincs szükség importtermékre. Ugyanúgy felnevelhető hazai gyártmá­nyú táppal, mint fűvel, lu­cernaszénával, szemes ter­ménnyel, vagy éppen kerté­szeti hulladékkal. A jövedel­mezőségre sem lehet különö­sebb panasz: a munkabért nem számítva, 35 forintba kerül kilója, a kistermelők számára az átvételi ár pedig 50 forint. Vidékünk kisüze­mi, háztáji gazdaságai is fel­karolták a vágónyúltenyész- tést, főként a vásárhelyi kis­állattenyésztő ÁFÉSZ szer­vezte meg a Makóra, Szeged­re, Szentesre is kiterjedő fel­vásárlást, majd a Hungaro- Coop Szövetkezeti Külke­reskedelmi Vállalat útján közvetlenül szolgálják ki az olasz vevőket, évi 25 vagon- nyi tapsi fülest küldve Miliőd­re. Százezer méter fúrás. A Kőolajkutató Vállalat szege­di üzemének geológusai Ul- lés után Szeged-Kiskundo- rozsmán is újra kezdik a ko­rábban csekély eredménnyel biztató olaj- és földgázkuta­tásokat. Üllésen ez több mil­liárd köbméter többletföld- gáz-készlet feltárását ered­ményezte, Kiskundorozsmán pedig bizonyos geológiai je­lekből arra következtetnek, hogy érdemes nagyobb mély­ségbe is lefúrni, ezért több száz méternyire még az el­süllyedt alaphegység kőze­teibe is behatoltak. Ilyen mélységű kőzetfúrásra . még nem volt példa a hazai olaj­kutatásban. Az eredmény: az őshegység összetört csillám- pala-kőzetanyaga 100 méter vastagságban jó minőségű kőolajat rejt.. A Kőolajkuta­tó Vállalat szegedi üzemé­nek bányászai az év végéig 100 ezer méternyi fúratot mélyítenek. A szentesi kejiyérlavina. Szentesen, az április 4-i ün­nep előtt nem volt elég ké­nyéi, ezért a hiánypszichózis valóságos felvásárlási lázat indított el. A főtéri boltos mondja a meghosszabbított záróra végén: — Immár kö­zel harminc éve vagyok a szakmában, de ilyen cirkuszt még nem éltem át. Nemcsak a kenyérrel, hanem a tejjel is ezt csinálták a vevők. A rádió bejelentésétől vadultak meg ösztönösen a szentesi­ek, mert hogy bemondták:az országban több helyütt nem lehet elég kenyeret kapni. SZOLNOK MEGYEI VI LAß (WXfrtRJAlEOYESŰUETBÜ Védik a termőföldet. Az olajipari létesítményekhez — ugyanúgy, mint más beru­házásokhoz — esetenként el­kerülhetetlen jó minőségű termőföldek igénybevétele. A Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakemberei arra töreked­nek, hogy ez az igénybevétel minél kisebb mértékű le­gyen, ezért a közelmúltban 36 hektár termőföldet juttat­tak vissza mezőgazdasági cé­lokra. A következő két évben újabb 44 hektár felszabadí­tását tervezi a vállalat. Roham a radiátorokért. Hí­re ment, hogy április 3-án Jászberényben, a hűtőgép­gyár mintaboltjában megkez­dődik a radiátorok előjegyzé­se. Sokan elhitték, és ked­den délelőtt tömött sorok alakultak az üzlet előtt. Az­tán mindenki zúgolódás nél­kül tudomásul vette, hogy még két napot várni kell. Tegnap reggel aztán az el­adók lepődtek meg, amikor nyitásra a bolthoz érkeztek, több száz várakozó állta el az üzlet ajtaját. Az első már az előző nap délután letáboro­zott fél 2-kor, az éjszaka fo­lyamán többen csatlakoztak hozzá. Az ország minden ré­széről érkeztek radiátorra várakozók. A boltban végül 100 lakáshoz való radiátorra fogadtak el előjegyzést. összeállította: L. L. Csak korlátozott számban Üdülés föidényben Köztudott, hogy az igé­nyekhez képest kevés a fősze­zonra szóló kedvezményes szakszervezeti beutaló. A SZOT-üdiülőkben ilyenkor csupán 160 ezer ember pihen­het. közülük is harmadában gyermek és szakmunkásta­nuló. A külföldi SZOT be- utalási lehetőségek még kor­látozottabbak, mintegy 20 ezren vehetik igénybe. Kétévenként Mégis, ahogy közeledik a nyár, úgy szaporodnak a SZOT-nál az üdülési sza­bályzat alóli mentességet ké­rő telefonok és levelek. A legkülönbözőbb indokokra és érdemekre való hivatkozás­sal kérik, hogy kivételes mél­tányosságból járuljon hozzá az ismételt főidényi beutalás­hoz. Kisebb számban olyan kérések is vannak, amikor három éven belül másodszor kívánnak valakit külföldi kedvezményes üdülésben ré­szesíteni. Hasonló kérelmek érkez­nek naponta az ágazati-ipar­ági szakszervezetek üdülési feleőseihez is. Sem a szak­mai központok, sem a SZOT nem adhat mentesítést az üdülési szabályzat előírásai­nak betartása alól. Nem me­revségből, hanem a társa­dalmi igazságosság miatt. A SZOT elnöksége ugyanis azt vallja: mindaddig szükség van a kedvezményes be­utalók korlátozására, amíg a jelentkezők száma jóval meg­haladja a lehetőséget. Az üdülési szabályzat előírásai alapján főidényben két-, kül­földön háromévenként lehet teljes ellátást nyújtó kedvez­ményes SZOT-, vagy válla­lati beutalót igénybe venni. A szabályok betartásának ellen­őrzését szakszervezeti könyv­ben történő bejegyzés jelen- ti. II bizalmi véleménye alapján Az is előírás, hogy a szak- szervezti bizottságnak akkor is nyilván kell tartani az üdülést, ha a beutalót a más vállalatnál munkaviszony­ban álló házastárs alapszer­vezete biztosította. A szigort a szakszervezeti tagság több­sége igazságosnak tartja, mi­vel elősegíti, hogy évről év­re más-más dolgozók vegyék igénybe a főszezon i beutalást, Kilátás a kövekről A hortobágyi és a kiskun­sági nemzeti parkot ismer­tető könyvek után most el­készült a Bükk-monográfia is; Kilátás a kövekről cím­mel jelentette meg a Mező- gazdasági Könyvkiadó. Az ötszáz oldalas könyvet — huszonnégy szerző munkáját — száz színes és ugyanennyi -fekete-fehér fénykép és vagy a külföldi kedvezmé­nyes üdülést. Ott, ahol nyil­vánosan, testületileg, a szak- szervezeti bizalmi vélemé­nyének figyelembe vételével döntenek a beutalók odaíté­léséről, elő sem fordulhat, hogy valakit ismételt fősze- zoni üdülésben részesítsenek. A jelentkezési lapon minden­kinek fel kell tüntetni, mi­kor kapott utoljára ő, vagy a házastársa SZOT-, illető­leg vállalati üdülőbe érvé­nyes, kedvezményes beutalót. Az adatokat a nyilvántartás összehasonlításával kontrol­lálják. A második ellenőrzés az üdülőkben történik, ahol a beutalás kezdetén elkérik a szakszervezeti könyvet. Ha az előírásokat valamennyi kedvezményes beutalási for­mánál következetesen betart­ják, igazságosabb lesz a je­gyek odaítélése, és bezárul az ügyeskedők előtti „kiska­pu”. Nagyszülők - unokák Gyakori kérés, hogy fő­idénybe szóló SZOT-családos beutalót a nagyszülők unoká­ikkal együtt vehessék igény­be. Ez mindaddig nem lehet­séges, amíg nincs elegendő családos beutaló. A nagyszü­lők már évek óta üdülhetnek unokájukkal együtt a fősze­zonon kívül bármelyik idő­pontban. Idén a lehetőségük tovább bővült, amikor a fő- szezoni családos jeggyel va­lamelyik szülő akadályozta­tásánál helyette a kedvez­ményre jogosult egyik nagy­szülő nyaralhat. A szakszervezeti alapszer­vezetek nagyobb része az előírásoknak megfelelően jár el, sőt, nem egy olyan alap­szervezet van, ahol a bizalmi testület kimondta, hogy a fő­idényre szóló SZOT-beutaló- ra csak háromévenként lehet jogosultságot szerezni. Az intézkedést a főszezoni be­utalásra jelentkezők nagy száma miatt hozták. Ennek az ellenkezőjével is lehet találkozni. Tavaly né­hány alapszervezetben for­dult elő, hogy kivétel nélkül minden vállalati beutalást bejegyeztek a szakszervezeti könyvbe. Pedig nem szüksé­ges beírni az önköltséges be­utalást, továbbá azt sem, amelynél az üdülő nem nyújt teljes ellátást a vendé­geknek, vagy ha a kedvez­ményes beutalás belföldön egy hétnél, külföldön hat napnál rövidebb ideig tart. mintegy nyolcvan rajzos áb­ra illusztrálja. A monográ­fia képet ad a Bükk geoló­giai jellemzőiről, vízrajzá­ról, növény- és állatvilágá­ról, barlangjairól, ősember­leleteiről, várairól, erdőgaz­dálkodásáról, ipartörténeté­ről, néprajzáról, bemutatja a nemzeti park jelenét és jövőjét. Egy kiállítás apropóján Hazánk felszabadulá­sának 39. évfordulója tiszteletére a napokban a város gazdasági és kul­turális életét bemutató kiállítás nyílt Orosházán a Petőfi Művelődési Köz­pontban. Ez a jól szerve­zett tárlat a felszabadu­lás óta eltelt csaknem 4 évtized fejlődését, ered­ményeit mutatja be. Orosházán 1945-ben az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 1500 volt. Napjainkban több mint 11 és fél ezren dolgoznak ebben a népgazdasági ágban. Az előállított termelési érték több mint tízszeresére nőtt, s ma évente meghaladja a 12 milliárd forintot. Hitte-e volna valaki a felszabadulás előtt, hogy az egykori „leg­nagyobb magyar faluban” egyszer majd Közép-Európa legnagyobb, legmodernebb üveggyára működik. Évente 400 millió élelmiszer-ipari csomagolóüveget és 10 mil­lió négyzetméter síküveget ad a népgazdaságnak. A MEZŐGÉP korszerű kukori­cabetakarító adaptereit zöm­mel külföldre szállítják. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat baromfi­virslije, pulyka- és szárnyas­felvágottja, mortadellája és új párizsija keresett termék a háziasszonyok körében. A vállalat készítményei Euró­pán kívül eljutnak Kubába és az arab országokba is. A város ipari szövetkezetei — a KAZÉP, a vas-, műanyag- ipari szövetkezet, az Univer­zális Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet — jelentős fejlő­dést értek el az elmúlt év­tizedekben. A felszabadulás előtt a mezőgazdaságban dolgozott a a munkaképes korú lakosság háromnegyede, mintegy 10 ezer. Jelenleg ennek egyhar- mada a mezőgazdasági fog­lalkoztatottak száma, s a nemzetközi színvonalon álló ágazatoban előállított terme­lési érték évente 1,7 milliárd forint. A mezőgazdasági nagyüzemek, a korszerű ag­rotechnika, a modem gépek, a meglevő szaktudás alkal­mazásával elérték, hogy többszörösére nőtt a búza és kukorica hektáronkénti ter­mésátlaga. Az orosházi Üj Élet Tsz fennállása óta ered­Tegnap a Metró Klubban meg­nyílt a hagyományos tavaszi marketingbörze. A közlekedési Marketing Gaz­dasági Társaság által szervezett börzén több mint 200 vállalat és szövetkezet kinálja lel elfekvő anyagait, félkész- és készter­mékeit, több mint egymilliárd forint értékben. A kínálat sok­rétű : összesen 48 ezer féle cik­ket ajánlanak fel 17 cikkcso­portban a vaskohászati termé­kektől az építési és szerelési anyagokig. Bő a választék sze­mély- és tehergépkocsi-alkatré­szekből is. A tavaszi marketing- börze újdonsága, hogy a termé­keken kívül ezúttal szabad tér­ményes gazdálkodásáért 14 alkalommal kapott kormány­kitüntetést. A szövetkezet angol telivér tenyészete or­szágos hírű. Több alkalom­mal nyerte el jó eredmé­nyeiért a Kiváló címet a Bé­ke és a Dózsa Termelőszö­vetkezet. Az Orosházi Álla­mi Gazdaságban ma már korszerű számítógépek segí­tik a munkát. A város kulturális élete is sokat gazdagodott az eltelt csaknem négy évtized alatt. Átadták a korszerű Petőfi Művelődési Központot, a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben több ezren szerez­tek képesítést. A Táncsics Mihály gimnázium egykori diákjai közül napjainkban többen országos hírű szak­emberek, felelős vezetők. Az iskola tanulói közül jó né- hányan értek el jó helyezést az országos középiskolai ta­nulmányi és sportversenye­ken. A Kossuth Lajos Mező- gazdasági Szakközépiskolá­ban végzettek sokat tettek a magyar mezőgazdaság fej­lesztéséért. A 612-es számú Birkás Imre Ipari Szakmun­kásképző Intézetben végzett szakmunkások becsülettel helytállnak a munkapadok mellett. A város és környéke ke­reskedelmi, vendéglátóipari ellátásában jelentős szerepe van az 1500 dolgozót foglal­koztató Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-nak. A korábbi föl­des utcákat sok helyütt fel­váltották a burkolt utak. Je­lenleg a belterületen több mint 30 kilométer a korsze­rű, burkolt útfelület. Az egykori földszintes házak helyén ma emeletes épületek magasodnak. Az OTP 1966 óta több mint 2000 lakást épített a városban. Az Orosházán látható be­mutatón az alkotó munka értékei elevenednek meg ké­pekben és néhány kiállított termékben. A felszabadulás előtt 3 ezer munkanélküli volt Orosházán, ma teljes a • foglalkoztatottság. Az 1945 óta eltelt csaknem 4 évtize­des változás során az egyko­ri „legnagyobb magyar fa­luból” egy fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező város lett. Az Orosházán elért növekedés tükörképe ennek a jelentős változásnak, amely az el­múlt 39 évben végbement hazánkban. Ez az eredmény kell, hogy biztatást, erőt ad­jon a további, előttünk álló nem könnyű feladatok meg­oldásához. Verasztó Lajos melési kapacitásokat is kínál- nak. Az ország minden részéből csaknem száz vállalat, szövet­kezet és kisiparos ajánlkozik egyebek között lakatps-, aszta­los-, villanyszerelő-munkára. A kínálatot számítógépbe táp­lálták, így az érdeklődők szinte pillanatok alatt választ kaphat­nak kérdéseikre; megtudhatják, hol kapható a keresett cikk. A börze április l^-ig tart nyitva, naponta 9-től i4 óráig. A gaz­dasági társaság a későbbiekben módot nyújt arra is, hogy a börze zárása után is tájékozód­hassanak az érdeklődők a ke­reslet-kínálatról. Tavaszi feb-táborok Mintegy négyezer negye­dik osztályos középiskolai tanuló vett részt április 1—10. között a felvételi elő­készítő bizottságok által szervezett 44 oktatótábor­ban. Például a bölcsészkarra pályázó diákoknak Debre­cenben és Szegeden, az or­vostudományi egyetemre ké­szülőknek Debrecenben, Pé­csett, Szegeden és Budapes­ten, a közgazdászhallgató-je- lölteknek pedig Budapesten, Szegeden, valamint Pécsett segítették a felkészülését az egyetemek, főiskolák oktatói. A több éves tapasztalatok szerint e táborok jelentős segítséget nyújtanak abban, hogy a fizikai dolgozók gyér-’ mekei is sikeresen szerepel­jenek a felvételi vizsgákon, és így javuljon továbbtanu­lási arányuk. Megnyílt a marketingbörze A cicus és gazdája Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents