Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANACS LAPJA 1984. ÁPRILIS 11., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Mától hazánk vendége az olasz miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására 11-én, ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke. (MTI) (Bettino Craxi életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Magyar őstörténet és nemzeti tudat Egészségügyi Dolgozék Szakszervezete Korszerűsödő szakszervezeti munka Konferencia az akadémián Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából „Magyar őstörténet és nemzeti tudat” címmel négynapos tudományos konferencia kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozást Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. Bevezetőben arról szólt: a származás kérdése Erdélyben — Körösi Csorna szülőhazájában — korán összekapcsolódott a történelmi joggal, s ilyen módon a politikai tudatot is táplálta. A hun-magyar rokonság gondolata az erdélyi magyarok, főleg a székelyek körében igen népszerű volt. Jellemző, hogy a hun leszármazás mítoszában Körösi Csorna maga is hitt, még tanulmányainak elvégzése után is. Az erdélyi történetikulturális környezetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, mikor Csorna elhatározásának, az őshazakutatásnak indítékait keressük — hangsúlyozta az előadó. Beszéde további részében emlékeztetett arra: Göttingenbe — ahol.Csorna tanulmányait végezte — eljutottak a francia keletkutatás eredményei, amelyeket jeles antropológusok és kelet-európai nyelvészek fejlesztettek tovább. Körösi itt tette magáévá azt a gondolatot, hogy az ázsiai Jugriában kell keresnie a magyarok őshazáját. Ennek felkutatása volt egész tevékenységének központi célja, erre készült nyelv-, földrajzi, történeti tanulmányaival, és ezt akarta megvalósítani még azzal a „kitérővel” is, hogy tibetológiával foglalkozott. Körösi Csorna kutatási kiindulópontjának eredetiségét bizonyítja, hogy — bár ismerte a magyar nyelv finnugor eredetét — a nyelvet és az őshazát bizonyos mértékig elválasztotta egymástól. Ebben az eljárásban felfedezhető az a nemzeti tudat építésére irányuló erőfeszítés is -L- mutatott rá az előadó —, amely rokonokat keres az Európában társtalan magyarság számára. Körösi Csorna Sándor egyáltalán nem szégyellte a magyarok úgynevezett ázsiai eredetét, amelyet egyesek még ma is az európaiakkal szembeni kisebbrendűségünk jelének akarnak feltüntetni. A konferencia első napján a továbbiakban egyebek között Körösi Csorna őshazaképéről, a magyar őstörténet-kutatás egykori és mai helyzetéről, a nagyenyedi kollégiumról, mint az erdélyi tudománoys törekvések bölcsőjéről tartottak előadásokat neves hazai és külföldi kutatók. A tudományos tanácskozás során más témák mellett a középkori etnikai tudatról, a török kori Magyarország rendi nemzettudatáról, a reformkori nemzetfelfogásokról, a dualizmus korának őstörténeti vitáiról hangzanak el referátumok. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnap, április 10-én, délután kibővített ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bodnár Ar- pádné, az ágazati szakszervezet központi vezetőségének titkára, B. Nagy Gyula, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa, dr. Varga Imre SZMT-titkár és dr. Horváth Éva, megyei főorvos. B. Nagy Gyula ismertette az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i állásfoglalását a szakszervezeti munka feladatairól, és a továbbfejlődés tennivalóiról. Mondanivalóját az MSZMP Békés megyei bizottságának állás- foglalásával egészítette ki a szakszervezetek megyei szerepével kapcsolatosan. Ezt követően Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára ismertette az állásfoglalásból adódó feladatokat. Többek között elmondotta, hogy a szakszervezeteknek egyenrangú partnereknek kell lenniük az állami vezetéssel. Ismertette az alapszervezetek legfontosabb tennivalóit a tartalmi munka, a formai és módszerbeli megújulás területén. Hangsúlyozta a szocialista munkaver- seny jelentőségét, az egészségügyi dolgozók egészségvédelmének fontosságát, a szociális tervezések következetességét, felhívta a figyelmet az etikai munka, a munkafegyelem javítására a megyei intézményekben, és a kisebb egészségügyi intézményekben. A hozzászólók sorában dr. Varga Imre elsőként beszélt arról, hogy az egészségügyi szakszervezetek nemcsak saját dolgozóik érdekeit képviselik, hanem hatással vannak az egész társadalom közérzetére. Az egészségügyi alapszervezeték jó munkája tükröződjön az alapellátás színvonalának javításában. Lehet vitatkozni az állami és pártirányítással, véleményt nyilvánítani a jobbítás céljából. Az MSZMP KB állás- foglalását az alapszervezetekben úgy kell feldolgozni és érvényesíteni, hogy felkészülten tudjanak válaszolni a dolgozók kérdéseire, arra, hogy mit ad számukra a szakszervezet. Dr. Tóth Ká- rolyné, a megyei kórház szb- titkára elmondotta, hogy ha kritika éri a szakszervezeti munkát, az kritikája a helybeli állami és pártirányításnak is. Felkészült tisztségviselőkre és szoros együttműködésre van szükség a nagy intézmények és a községi alapszervezetek munkájában is. Dr. Tóth Géza orosházi városi főorvos hangsúlyozta az' államigazgatási korszerűsítés és a szakszervezeti munka megújhodásának párhuzamosságát. A változásokkal — véleménye szerint — a jövőben kiküszöbölhető lesz a községi alapszervezetek tevékenységében eddig jelentkező formalitás. Dr. Horváth Eva a közös gondolatokat hangsúlyozta a közös célokért az egészségügyi szakszervezet és az állami irányítás között. Mindkettőt az 1979 szeptemberi politikai bizottsági határozat kell hogy áthassa, amely az egészségügyi ellátás továbbfejlődésének feladatait határozza meg. Bodnár Árpádné kiemelte annak fontosságát, hogy a munkahelyi alapszervezetek hogyan dolgozzák fel az MSZMP KB és a megyei pártbizottság állásfoglalását, hogyan valósítják azt meg a gyakorlatban. Véleménye szerint az egészségügyi szak- szervezet munkája jól illeszkedett a többi szakszervezet sorába, funkciói, jogai maradtak a régiek, csak átrendeződtek, és új módszerekkel kell megvalósítani azokat. B. Zs. Költészet napja (Zvolszky Zita rajza) Nagy Lászlő-emlékház A Veszprém megyei Isz- kázon tegnap, a költészet napja alkalmából ünnepélyesen felavatták az 1978-ban elhunyt Nagy László emlékházát. Az egykori szülőház udvarán és kertjében több mint kétezren gyűltek össze; ott voltak a költő édesanyja és testvérei mellett a magyar, a lengyel és a bolgár irodalom képviselői is. Az avatóünnepségen Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke mondott beszédet, méltatta a társadalmi összefogásnak az emlékház létrehozásában bizonyított szép példáját. A pályatársak nevében Csoóri Sándor, a Magyar írók Szövetsége költői szakosztályának elnöke szólt Nagy László életútjáról és munkásságáról. Ljubomir Levcsev, a Bolgár Írók Szövetségének elnöke Nagy László Bulgáriában ösztöndíjasként eltöltött éveinek emlékeit idézte föl, s a magyar—bolgár irodalmi kapcsolatok ápolásában szerzett érdemeit méltatta. Ezután Nikolaj Damjanov, a Szmoljan városi Rodope- múzeumhoz tartozó Nagy László-emlékház igazgatója átadta az általuk berendezett iszkázi bolgár szoba jelképes kulcsait. Az ünnepség végén a társadalmi szervezetek és a megyei tanács képviselői megkoszorúzták a műemlék jellegű ház falán elhelyezett rézdomborművet, Orosz János és Szilágyi Bernadett al- kotásáait. Koszorút helyezett el az emlékház falán Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. Megnyílt a három tavaszi szakkiállítás Három szakkiállitás nyílt tegnap a kőbányai vásárvárosban. A 8000 négyzetméternyi fedett és 11 ezer négyzetméteres szabad területen 15 ország és Nyugat-Berlin több mint félezer kiállítója mutatja be termékeit a Construma ’84, a 7. nemzetközi építőipari kiállítás, a Securex ’84, a 2. nemzetközi munkavédelmi és biztonság- technikai kiállítás, valamint az Autoservice ’84, a 8. nemzetközi gépjárműfenntartó és javítóipari kiállítás keretében. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: a szakkiállítások célja, hogy egy-egy iparág minél tágabb teret kapjon új, korszerű termékei, módszerei bemutatásához. Módszertani bemutató a vasutas művelődési intézmények vezetőinek Szigorúbb árellenűrzések Tegnap, április 10-én délelőtt Békéscsabán, a Vasutasok Szakszervezete művelődési házában nyitották meg a vasutas művelődési otthonok vezetőinek, illetve a területi bizottságok képviselőinek rendezett — idei első — országos tapasztalatcserét és módszertani bemutatót. Megnyitó beszédet a Vasutas Szakszervezet szegedi területi bizottságának titkára, Lugosi József tartott,- majd a több mint 30 résztvevő az MSZMP KB 1983. október 12-i, a szak- szervezeti munka fejlesztéséről szóló állásfoglalásából adódó feladatokról tárgyalt. Az érintett intézmények múlt évi tevékenységének értékelése után délután a tapasztalatcserének és módszertani bemutatónak otthont adó művelődési ház munkájáról tájékozódtak a résztvevők. Pihenésképpen városnézésen vettek részt. Ezt követően a vasutas amatőr művészeti csoportok nemzetközi kapcsolatairól hangzott el előadás. Jól kapcsolódott e témához a helyi amatőr művészeti csoportok próbáinak módszertani bemutatója. Az első nap programja baráti esttel ért véget. Ma, április 11-én, reggel fél 9 órai kezdettel az amatőr művészeti csoportok tevékenységéről rendeznek vitát. Ezután a kétnapos rendezvény tapasztalatait foglalják össze. N. A. Az árhatóságok tovább szigorítják az ellenőrzéseket, amelyek nemcsak az árakra, hanem az egész piaci munkára kiterjednek. Ezzel elő kívánják segíteni, hogy a fogyasztói és a termelői árváltozások a tervezett keretek között maradjanak, és a belföldi árupiac egyensúlyi helyzete javuljon. Az Országos Anyag- és Árhivatalban a napokban összeállították az idei ellenőrzési tervet, amely az év végéig több mint 90 ezer vizsgálattal számol. Az ágazati és a helyi árhatóságok mindenekelőtt a szabadáras termékek és szolgáltatások árainak kialakítását kísérik figyelemmel. Értékelik majd az árak és a minőség összhangját, a reklamációk eseteiben alkalmazott módszereket. Az árhivatalban most ösz- szesítették a tavalyi árellenőrzések tapasztalatait is. 1983-ban az árhatóságok szigorúbban bírálták el a mulasztásokat, a szabálytalan-^ Ságokat, mint egy évvel korábban, amikor még az új jogszabályokhoz való alkál- mazkodásnál tekintettel voltak bizonyos türelmi időre. * * * Békés megyében a kereskedelmi felügyelőség tavaly 18 témában tartott vizsgálatot. Ennek során 630 üzletet és 50 vállalati, illetve szövetkezeti központot ellenőriztek. Megállapították többek között, hogy a magánkereskedők boltjai és a szerződéses üzletek javították az ellátást, kulturáltabb lett a kiszolgálás. A korábbinál jóval több viszont az árdrágítás, a többletszámolás, a vásárlók megkárosítása. Az ellenőrzések 35 százalékában került sor személyi felelősségre vonásra, amely az előző évekhez képest emelkedett. A kiszabott bírságok átlagos összege 2 ezer 200 forint, az előző évi 1900 forinttal szemben. Helyszíni bírságot 43 ügyben alkalmaztak. Ezek elsősorban egészségügyi, köztisztasági, árfeltüntetési szabálytalanságok voltak. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök egy év alatt 1600 alkalommal ellenőrizték a kereskedelmet, a vendéglátást. A piaci és a vásári árusok egy része úgy tett szert jogtalan haszonra, hogy a különböző faárukat és fonott cikkeket az állami üzletekben megvásárolták, majd felárral továbbadták. Ugyanakkor előfordult, hogy némely magánkereskedő és szerződéses boltos a déligyümölcsöt aránytalanul drágán értékesítette. Az ellenőrök 123 jegyzőkönyvben rögzítették észrevételeiket és 38 esetben szabtak ki bírságot. A szolgáltatásokat a megyei tanács ipari osztálya és az SZMT mellett működő árszakértő csoport ellenőrizte. Általános volt a vélemény: a vállalatok, a szövetkezetek ármunkája nem a legjobb. Másolják az árszabályozási rendeleteket, így nincs önálló árképzési módszerük. Gyakori a tévedés a saját, illetve a fogyasztó kárára. S. S. Lugosi József megnyitó beszédét tartja Fotó: Gál Edit
