Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
1984. április 8., vasárnap Társadalombiztosítás Jó az üveggyár nyugdíjasának lenni 9f Méhész a javából Az emberek különbözőképpen fogadják nyugdíjaztatásukat. Van, aki tervekkel gazdagon, vagy éppen megromlott egészségi állapota miatt várja a nagy napot, de sokak számára jelent törést, kényszerű pihenőt a nyugdíjaskorszak. Ezért is fontos, hogy a munkahely milyen szellemi, emberi' és anyagi útravalóval vértezi fel dolgozóját a változásra. Többnyire a szakszervezeti nyugdíj-előkészítő és társadalom- biztosítási bizottságok feladata a pontos és humánus nyugdíj-előkészítés. Ezzel kapcsolatosan állandóan figyelemmel kíséri tevékenységüket, segítséget nyújt a Békés megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság. Az Orosházi Üveggyárban jól végzik ezt a munkát — ismerték el az SZMT társadalombiztosítási bizottságának legutóbbi ülésén is. Domoki Gézáné, az üveggyár munkaügyi csoportvezetője ismertette a nyugdíjelőkészítés náluk meghonosodott módszereit. Csupán hivatalos hangon és jelleggel nem lehet erről a témáról tárgyalni az emberekkel. „Leülünk egymás mellé, s emlékezésre ösztönzöm a nyugdíjba készülőt, gondolja át, élete során hol és mennyi időt dolgozott — mondta Do- mokiné. — Ha nem sikerül, hazaküldöm, beszéljék meg együtt a családdal, s azután jöjjön újra.” Orosháza és környéke mezőgazdasági vidék, a régi világban sokan dolgoztak nagygazdáknál, iparosoknál, később a szövetkezetekben. Felkutatják a segédleveleket, tanonc- szerződéseket, cselédkönyveket, s ezek a beszámítható munkaidő összeírásánál jó szolgálatot tehetnek. Az üveggyárban 24 korkedvezményes munkakör van, az itt dolgozók nyugdíjba készülődését is figyelemmel kell kísérni. Többek között a rokkantsági nyugdíj előkészítése, a baleseti járadékok ügyintézése is a munkaTörténetünk az elmúlt év télutóján kezdődött. Vésztőn, a tanácsülésen a rokkantak helyzetéről tárgyaltak. Sokféle javaslat hangzott el itt arról, miként lehetne segíteni helyzetükön, enyhíteni nehéz sorukon. „A közművelődési intézmények is tehetnének valamit értük” — vetődött fel... — Ekkor gondoltunk arra először — pergeti vissza az eseményeket Szabó Belőné, a könyvtár vezetője —, hogy felkeressük a községben élő időseket, betegeket, s könyvet viszünk nekik. Élvezettel mesél, látszik rajta, jólesik emlékeznie a kezdetekre. Kónya Józsefnéügyisek feladata. Marx Károly Szocialista Brigádjuk megkülönböztetett figyelemmel patronálja a 650 nyugdíjast. A nyugdíjba vonulókat a kollektív szerződés alapján különböző kedvezmények, például a törzsgár- datagokat jutalom illeti meg. Ezeket a rokkantsági nyugdíjasok számára is biztosítani szeretnék, aminek tisztázni kell társadalombiztosítási. hátterét is. Az árvaellátás, az özvegyi nyugdíjak megindítása is a munkaügyi csoportbeliek tennivalóit gyarapítja, ha a dolgozónak valamilyen munkakapcsolata volt vagy van az üveggyárral. „Az orosháziak nem várnak arra, hogy a társadalom- biztosítási igazgatóság intézze munkásaik nyugdíjelőkészítését — hangsúlyozta Kapás József, az igazgatóság helyettes igazgatója —, hanem minden elintézendőre. a várható nyugdíj összegére, a körülményekre, felhívják a dolgozók figyelmét, és ügyét elrendezik.” Nem véletlenül hallani Orosházán az idős emberek körében, hogy jó az üveggyár nyugdíjasának lenni. Ezt a tényt támasztotta alá a tájékoztatás is, amely szerint a gyár nyugdíjasklubjának tagjai rendszeresen találkoznak az üzemi klubban, évente többször kirándulnak, üdültetésükkel, egészségi állapotukkal törődnek a gyár társadalmi szervei. A tapasztalatok szerint nyugdíj előtt sokan választják a nehezebb, de több jövedelmet biztosító három műszakos munkaköröket, hogy magasabb nyugdíjat kapjanak. Szabó Istvánná, az üveggyár TB-bizottságának elnöke is három műszakban dolgozik. Ismerj a körülményeket és a nyugdíjasok, valamint az aktív dolgozók gondját, problémáit. A fiatalasszony a tanácskozáson beszélt a segélyezési, üdültetési és egészségügyi helyzetről is. Egyre kevesebb a ről beszél, aki már tizenöt éve olvasójuk volt, mikor egyszer csak elmaradt a könyvtárból. Aztán egy asz- szóny járt helyette könyvekért, később ő sem ... — Gondoltuk, felkeressük, hisz el sem tudtuk képzelni, mi történt vele. Beteg lett szegény, azért nem jött. Hagytunk volna könyvet is nála, hiszen olyan örömmel fogadott minket, de mint mondta, nem lát már olvasni. Szabó Sándornéval hasonlóan jártunk. A képeslapokat, a napilapokat még úgy-ahogy lapozgatja, de a könyvekre már nem futja az erejéből. Ohm. Károlyné immár gyesen tevők száma. így a velük kapcsolatos segélyezési szabályzatot módosítani kellett. Beiskolázási segélyt három gyermek esetében minimum ezer forintot adnak. A gyermeküket egyedül nevelők, a kisgyermekesek is részesülhetnek ilyen anyagi juttatásban. A 280 ezer forint vállalati segélykeretet területi bontásban osztja el a főbizalmi és a bizalmi, hiszen ők - ismerik leginkább a rászorulókat. Nyugdíjasok is kapnak a gyártól rendkívüli és karácsonyi segélyt. Az üdülőjegyeket jutalomként kezelik, hiszen minden igénylőnek nem tudnának juttatni. A gyárnak több saját üdülője, bérleménye van az ország különböző pontján, ezzel pótolhatják az amúgy szűkös üdülési lehetőségeket. Az üzemi SZTK- kifizetőhely munkatársai az ügyfelek megelégedésére, kö- rüitekintőeh tevékenykednek. A két főállású betegellenőr nemcsak ellenőriz, hanem kisebb ajándékokkal is kedveskedhet a látogatások során. Az üzemegészségügyi szolgálatban két főállású orvos; egy belgyógyász és egy fog- szakorvos dolgozik. Rendszeresen van kihelyezett tüdő- és rákszűrővizsgálat, véradás a gyárban. Az egészségügyiek részt vesznek az üzemegészségügyi szemléken, az ember és környezete védelmében, a munkahelyi ártalmak felszámolása érdekében egyeztetik véleményüket az irányítókkal. A szervezett munkavédelmi oktatás ellenére nem elégedettek az üzemi balesetek számának alakulásával. Az alkoholfogyasztás visszaszorításáért hatásosabb ismeretterjesztési módszereken, eredményesebb intézkedéseken törik fejüket az illetékesek. Általános tapasztalat az, hogy az emberek a nehéz három műszakos munka mellett még szabad idejükben sem pihennek eleget. .. Bede Zsóka húsz éve rendszeres látogatójuk. Észrevették, hogy nehezen mozog, nemigen bírja a lépcsőket, öreg már. Felajánlották hát, kiviszik szívesen a könyveket hozzá a Toronyi utcába, ne fáradjon hiába. A hetvennégy éves asszony azonban nem állt kötélnek. „Az kéne csak, amíg mozogni tudok! Ügy- sem járok sehová, csak a boltba, meg ide.” Azóta is maga kölcsönzi az olvasnivalót. A férfiak sem igen veszik igénybe ezt a lehetőséget. Eltitkolják, hogy betegek, hogy gyengék, s jönnek, még ha nehezükre esik is ... Erdei Lajossal, a megyei méhész-szakfelügyelővel keresem fel Farkas Imrét, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyomaendrődi körzetének nyugdíjas ügyintézőjét, aki 43 esztendővel ezelőtt, 17 éves korában kezdte a méhészkedést, s egyúttal a Gyomaend- rőd és Vidéke ÁFÉSZ-hez tartozó Rákóczi méhészszakcsoport elnöke is. Valamikor régen hét méhcsaládja volt, aztán folyamatosan növelte az állományt, és három éve elérte a csúcsot. Száz méhcsaládja lett, és van ma is. A kaptárak körül már próbálgatják szárnyaikat a melegebb időt, a virágok nyílását váró méhek. Az áttelelés- sel nem volt baj. gondot okoz azonban az atkafertőzés, ami 1978 óta terjed, és sok kárt okoz a méhesekben. Farkas. Imre erről így beszél: — Nehéz a védekezés ellene. Csökkenteni azonban lehet, mégpedig' részben vegyszeres kezeléssel, részben pedig úgy. hogy a kaptárba a hereiéphez keretet helyezünk be. Az anyaméh ebbe. az atka pedig az álcába peté,zik. Aztán a fertőzött álcákat el kell pusztítani. — Teljesen megszüntethető a baj? — kérdezem. — Központilag kísérleteznek atkaölő szerekkel, de egyelőre még nincs olyan, amely teljesen megszüntetné a fertőzést. A méhesben kétféle kaptárt látok. Mint megtudom, az egyik nagyboconádi típusú, a másik több fiókos rakodóval ellátott. Az utóbbit tartják jobbnak, mert a rekeszeket ki lehet venni, s így fajtaméz és táblás lépesméz előállítására is alkalmas. Előnye még, hogy ha erősödik a méhcsalád, nem Persze akadnak, akik valóban rászorulnak a vésztői könyvtárosok segítőkészségére. A betegágyat nyomva amúgy is nehezen telnek az órák, hát még ha a kínzó unalom is a paplanra nehezedik ... Barta Sándornéról nemrég hallották, hogy kijött a kórházból. No, több se kellett Mogyorós Jánosnénak és Papp Katalinnak — a könyvtár dolgozóinak —, fogták a nagy szatyrot, telerakták színészek önéletrajzi írásaival — „Barta néni csak azt szereti” —, meg egyébbel, s felkerekedtek. Kísérőül melléjük szegődtünk. A kapu enged, kutya sem csahol odabent, úgy tűnik, szívesen látják a vendéget a házban. S valóban. Az idős házaspár örömmel látja a belépőket. A kölcsönzésen hamar túlesnek, ám búcsúzásról még szó sem lehet. — A Honti-könyv nagyon tetszett, meg a Jávor is. Most mit hoztak? A Latabá- rokat? Azt még nem olvastam, meg a Gobbi Hilda könyvét sem ismerem. De örülök, hogy eljöttek! Látják, ránk szakadt ez a nagy nyomorúság. Mozogni is alig tudunk ezzel az ízülettel... S vége-hossza nincs a panasznak. Hogy nagy a kert, veteményezni is kéne, hogy az' embere is gyengélkedik, nemigen bírják már a munkát. Család nincs, maguk maradtak öregségükre ... Jólesik valakinek panaszkodni, s Mogyorósné kérdése — „Barta néni! Hogy tetszik lenni?” — a legjobbkor jött, hisz látni, úgysem igen nyitja rájuk a kaput senki... Ha nehezen, ha botra támaszkodva is, de Barta néni kikísér minket. Még utánunk szól: — Aztán ne siessenek a könyvekért! Mert bizony lassan megy már nekem az olrajzik, hanem egy újból rátett fiókban fejlődik tovább. — Ez a jövő útja — állapítja meg Erdei Lajos. — Tehát érdemes átállni? — Érdemes. Igaz, pénz is kell hozzá. Ha kevés van belőle, akkor fokozatosan. Barkácsolni is lehet. Több fiókos rakodóval ellátott kaptárban az atkairtás is köny- n.vebben megoldható. Az idén nagyon sok mézet szeretne termelni Farkas Imre. Legalább 450—500 kilót. Lehetőséget nyújtanak erre a Körös-parti fűzesek, a tsz-ek repcetáblái, távolabb pedig a debreceni nagyerdei, majd a dorogházi (észak-magyarországi) akácosok. Az utóbbi két helyen négy-öt hétig fogja legeltetni a méheit. Ameddig a virágzás tart. Kihasználja a lehetőséget. mert a legértékesebb az akácméz. A gazdaságok és a méhészek kapcsolatáról Farkas Imre a következőket mondja: — Jó a kapcsolat köztünk. Időben közlik, ha olyan permetező szert akarnak alkalmazni, ami árt a mé- heknek. A gazdaságok vezetői is tudják, hogy a méhek a virágok porzásában való közreműködésükkel nagy hasznot hajtanak. Ezért például a gyomaendrődi Győzelem Tsz tavaly ősszel — jutalmul — egy autóbuszt bocsátott a méhészszakcsoport tagjainak rendelkezésére, hogy tanulmányútra Gödöllőre utazzanak. — Mit tervez a jövőben? — Fokozni akarom a minőségi méz, a propolisz, a virágpor, a lépesméz és a viasz termelését. Ehhez persze szükség van néhány kisebb gépre, eszközre, mint vasás, sokszor még erre sincs erőm. Ráér ugye? Vagy ha végeztem vele, beküldjem az urammal? Igaz, ő inkább a tv-t nézi, de ha olyan szép, vagy érdekes rész van, én bizony felolvasok neki... * * * Ajaj! Mindjárt dél van, és még csak egy helyen jártunk. Sietünk, hogy az. öregek napközi otthonába még ebéd előtt megérkezzünk. Nincsenek sokan, ilyenkor, piaci napon éppen hogy harangszóra érnek ide. Akik itt töltik a délelőttöt, a tv-t nézik, de a vendégeket látván felderülnek' a fáradt, ráncos arcok. Egész felvillanyozódnak az asztalra tett könyvek láttán. — Van ebben izgalmas, meg szerelmes — biztatja őket Papp Kati —, lehet választani. Nézegetik, forgatják a könyveket, közben dicsekszenek, hogy a napi híreket mindig felolvassák, meg hogy szeretik a képes újsápéldúul gurulós konténerre, valamint egy villanymotorra a pergető meghajtásához. Keretlyukasztp és lépesméz- daraboló gépem már van. — Mennyi jövedelme származik á méhészetből? — A méz egymagában aligha jövedelmező, ami főként annak tulajdonítható, hogy 1980 óta a fuvar-, a rakodási költség, a deszka, a festék és a méhészeti eszközök ára háromszorosára emelkedett. Közben a méz ára alig változott, de a propoliszé 80, a vjaszé pedig 10—15 százalékkal emelkedett. — Érdemes méhészkedni? — Ha az előbb említett két fajta terméket is előállítjuk, akkor valamennyi haszon származik a munkánkból. Persze — ismétlem — lényeg a minőség. — A szakcsoportban kik a legelismertebb méhészek? — Gyuriczi Elekné, Hu- nya László, Varjú László, Hunya Elek, Keszthelyi János, és sorolhatnám még őket, Nekik 60—100 méhcsaládjuk van. Segítik a szakcsoport munkáját is. Hogy miért méhészek? Mint már mondtam, sok hasznuk nincs belőle. De olyan hobbi ez, hogy aki elkezdi, nemigen tudja abbahagyni. Magam is meggyőződöm arról, hogy sok munkával járó tevékenység, a méhészkedés. És ha egyénileg talán kevés, társadalmilag igen nagy haszonnal jár. S ezt nemcsak a mézzel és a méhek szorgoskodásával előállított más értékes termékekkel bizonyíthatjuk, hanem a virágok beporzásával is. Érdemes még azt megemlíteni, hogy a méhek — nélkülük’ veszendőbe menő — hazai alapanyagot dolgoznak fel, amit a méhészek ugyancsak hazai alapanyaggal segítenek elő, s a késztermék (részben feldolgozva) keresett exportcikk. Pásztor Béla gokat, csak hozzanak azt is minél többet... Kovács néni nem győz hálálkodni: — Rossz a lábom, édes, nem tudnék a könyvtárba menni. Pedig szívesen olvasgatok ... Látják, vén bolond létemre csak a szerelmes történeteket szeretem. De hát mit csináljak, ha ilyen magyar vagyok? Aztán tervezgetnek," hogy ki mit olvas, és beszélnek arról is, hogy jó lenne, ha a hangos diát is elhoznák a könyvtárból. Azzal is eltelne egy kora délután ... * * * A könyvtárban még néhány szót váltunk Szabóné- val. A terveikről beszél, hogy sajnos sokan elhaltak a régiek közül, s most újból szervezik e szolgáltatásukat. — Hogy miért csináljuk? — tárja szét a kezét —, hát ezzel is meg kell próbálkozni, hogy megtartsuk az olvasókat ... Valóban ésak ezért? Nagy Ágnes Hogy megtartsák az olvasókat? Könyvtárosok beteglátogatóban Lehet választani! Fotó: Gál Edit Bartáéknál
