Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
1981. április 8., vasárnap o Martfű határában épül több mezőgazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság összefogásával az országban az első szövetkezeti sörgyár. A tervek szerint a jövő nyáron már fogyaszthatok lesznek az első szövetkezeti sörgyár — a DAB márka alapján készített — tér- mékei. (MTI-fotó: Csikós Ferenc felvétele — KS) Termelőszövetkezeti Kin Egy alap, amely kétszer ad Ügy tartja a mondás, kétszer ad, aki gyorsan ad. A megyénkben is működő termelőszövetkezeti kölcsönös támogatási alapra, a KTA-ra ez nyugodtan elmondható. A múlt évben rekord összegeket fizetett ki, hogy megsegítse a pénzügyi zavarba került szövetkezeteket. A KTA-nak nevezett intézmény 11 éve fejti ki jótékony hatását. Kezdetben ugyan formálisan működött, 1978—81 között azonban általánossá vált. Ekkortól fizethették be a tagok tartalékalapjuk egynegyedét a „közös kalapba”, hogy aztán kedvezményesen — öt százalék kamat ellenében, szemben a jelenleg 14 százalékos kamattal! — kölcsönözhessenek belőle. A KTA újabb fejlettségi szakaszának kezdete 1981 júnijjsa, amikor is létrejött az Országos Kölcsönös Támogatási Alap, az OKTA. Megyénkben a két tsr-szö- vetség egyesülésekor a két KTA is összegződött, immár megyei termelőszövetkezeti KTA-ként működik. Jelenleg 81 termelőszövetkezet, két szakszövetkezet, 14 közös vállalat, gazdasági társulás a tagja. Ügyeit kilenctagú intéző bizottság bonyolítja — szoros kapcsolatot tartva a nemzeti bankkal és a megyei tsz-szövetséggel, amely működésének tárgyi és személyi feltételeit biztosítja. Az intéző bizottság gyakran nincs könnyű helyzetben, hiszen a kérelmek nagyobbak, mint a kölcsönözhető összegek. Ráadásul az is feladata, hogy bármikor, rugalmasan dönthessen a kölcsönök ügyében. Ezért tagjai közül az elnök vagy helyettese és a két IB-tag, valamint az állandó ügyintéző szinte órák alatt képes ösz- szejönni és határozni. A KTA működési szabályzata szerint az egész pénzügyi keretnek a fele fordítható beruházások finanszírozására, másik fele pedig átmeneti pénzügyi zavarok fedezésére. S hogy mekkora ez az összeg? 1981-ben majdnem 115 millió, 1982-ben 157 millió, 1983-ban pedig már közel 259 millió forintot forgathatott az intéző bizottság. Külön kiemelést érdemel az 1983. esztendő, hiszen sok szempontból is rendhagyó volt. Míg korábban egyszer sem forgatták meg a KTA teljes keretét, tavaly jelentősen megnőtt a pénz forgási sebessége: elérte az 1,67-et. Ez már csak azért is jó, mert a fejlesztési kölcsönök két évre szólnak — tehát a rövi- debb lejáratúakat az átlagnak tekinthető 1,67-nál is gyorsabban forgatták. & A korábbi évekhez képest igen nagyarányú volt az átmeneti (30—90 napos) kölcsönzés. A .rövid lejáratú bankhitelek szűk kerete és a hozamkiesések, valamint a késve fizető felvásárlók miatt vették sokan igénybe. Az aszály nagy feladatot rótt a KTA intéző bizottságára. Adtak, akinek csak tudtak: pénzügyi hiánnyal és alaphiánnyal záró üzemeknek, és azoknak is, amelyek saját erőből nem lettek volna képesek termelőmunkájukat folytatni. A múlt évben a megyei szövetkezeti KTA összesen 313 millió forintot forgatott meg — ennek fele a rövid lejáratú kölcsönök kategóriájába tartozott, a pillanatnyi pénzügyi zavarok áthidalását szolgálta. Majdnem 85 millió forint jutott fejlesztések támogatására, közel hetven a pénzügyi hiányok rendezésére, négy és fél millió pedig a forgóeszközök vásárlására. A KTA tavalyi sikeres működéséhez nagyban hozzájárult a tagok fegyelmezettsége, akik gyakran határidő előtt törlesztették a kölcsönt. Az országos alap pedig megközelítőleg 48 milliós hitelt adott ötéves lejáratra, hat, aszály sújtotta tsz megsegítésére. A pénzügyi alap tehát jól szolgálta tagjainak érdekeit, gyorsan és rugalmasan segített a múlt évben. Hogyan tovább az idén? A tagok befizetései, a törlesztésként befolyó összegek, valamint a múlt évről megmaradt „vésztartalék” együttesen 182 millió forintra rúg — ennek fele lehet fejlesztési kölcsön; 43 és fél millió megy törlesztésként és hozzájárulásként az országos alapba. A megmaradó pénzből tízmillió forint ismét a biztonsági tartalék szerepét tölti be. A fennmaradó ösz- szegből elégítik ki a tagok kölcsönigényét. Az intéző bizottságnak várhatóan az idén sem lesz könnyű dolga. Mert kimondva ugyan szép, hogy 182 millió forint felett rendelkeznek, de ha levonjuk az említett kötelező kifizetéseket, és a maradékot összevetjük az igénylők számával, már nem is olyan sok az a sok. A megyei tsz-szövetség elnöksége a közelmúltban tárgyalta a KTA helyzetét, akkor vetették fel azt a javaslatot, hogy jó lenne, ha a tagok önkéntes tartalékalapjuk meghatározott «hányadát átengednék a megyei KTA- nak. Annál is inkább megfontolásra érdemes a javaslat, mert egyértelmű, hogy így még nagyobb összeg állna a tagok rendelkezésére. M. Sz. Zs. Energiatakarékos talajművelés 10—20 százalékos üzemanyag- és 15—30 százalékos munkaidő-megtakarítást eredményezhet a szántás nélküli talajművelés — hangoztatták azon az ankéton, amelyet ' az energiatakarékos föld művelés módszerei ről tartottak pénteken Székesfehérváron, a Fejér megyei agrárszakemberek részvételével. A szántás nélküli talajművelést — a mélylazítást Követő kultivátorozást, lazítást — jóllehet mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok kedvezőek — megfelelő gépek hiánya miatt csak kevés gazdaságban alkalmazzák. Mezőgazdasági gépgyáraink ugyan már készítettek néhány energiatakarékos talajművelőt, de a választék szűk, az importból származó gépek pedig drágák. Jelenleg a középnehéz lazító, valamint IH mélykul- tivátor kapható, mindkettővel igen kedvezőek a tapasztalatok. Fejér megyében főként az Enyingi Állami Gazdaság és az abai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ért el jó eredményeket a forgatás nélküli talajműveléssel. Mindkét helyen az energia- és munkaidő-megtakarításon túl 1—2 százalékos termésnövelésről is beszámoltak a szakemberek. Hét adat a Szarvasi állami Tangazdaságról A gazdaság teljes területe 13 ezer hektár, ebből szántó 10 ezer hektár, az 1983-as termelési érték megközelíti az egymilliárdot, az aszálykár eléri a 67 millió forintot, az üzemi eredmény (nyereség) pedig az 57 milliót. A szorosan vett mezőgazdasági termelés körébe nem sorolható tevékenységek súlya a gazdaságban 50 százalék. Az előbbiekben bemutatott teljesítmény, mintegy 2 ezer 200 ember összehangolt munkáját dicséri. Ez a hét adat a Szarvasi Állami Tangazdaságról már önmagában is nagyon sokat elárul, de ösztökél bennünket arra is, hogy a számok mögé nézzünk! Gabona a szántó felén Kíváncsiságunkat két dolog fokozhatja. Az egyik az, ha tudjuk, hogy ezt a gazdaságot 1979-ben szanálni kellett. A másik, hogy ezzel együtt, s a 67 millió forintos aszálykár ellenére 57 millió forintos nyereséggel zárta a , tavalyi rendkívüli évet. Előre bocsáthatjuk, hogy ebben nem a földjeinek rendkívül jó minősége segítette a gazdaságot. Az viszont már igen, hogy a kiterjedt legelők teljesebb hasznosításával, a szálas takarmányok hozamainak növelésével az átlagosnál gyengébb talajokon megemelhették az árunövények termesztésének arányát. A gabonaprogramhoz különösen nagy erőkkel csatlakozott a SZÁT, 1982-ről 1983- ra újabb 600 hektárral növelte a gabonafélék vetés- területét, s így az elmúlt esztendőben már a szántónak több mint felén díszlett búza, árpa, kukorica és rizs. De helyesbítsünk gyorsan! Sajnos, a rizst kivéve egyetlen gabona sem „díszlett” tavaly a Szarvasi Állami Tangazdaságban. A nagymérvű és krónikus szárazságban a búza csak 70 százalékát, a kukorica pedig alig 35 százalékát adta a várt termésnek. A rizs viszont minden eddigit felülmúlt, s jelentősen hozzájárult a növénytermesztés veszteségeinek minimumra szorításához. Sajnos, a csapadékhiány napjainkra se mérséklődött megfelelően, aminek kedvezőtlen hatását a gazdaság öntözésfejlesztéssel, a szerves trágyázás fokozásával, kiterjedt altalaj lazítással és a szárazságtűrő növények szerepének növelésével igyekszik, mérsékelni. Az állattartásról itt most csak annyit, hogy bár a hozamok megfelelően alakultak — egy tehén 5 ezer 344 litert adott átlagosan 1983- ban —, az aszály miatt azonban a takarmányozás költségei és nehézségei is megszaporodtak. A sertéstartás eredményességét a telepen folyó fenntartási munkák mérséklik hosszabb idő óta. Ám még így is több mint hatezer sertést hizlalt meg és dolgozott fel saját húsüzemében a gazdaság, amely a megelőző évinél 11 százalékkal több', összesen 20 ezer sertést vásárolt föl a háztáji gazdaságoktól. Huszonnyolc százalékkal emelkedett a kisüzemekben kihelyezett hízómarhák száma is, amely így már 280-ra rúg. Dréncső és termálkút A bevezetőben fölsorakoztatott adatok összefüggései is sugallják, hogy ebben az írásban a SZÁT alaptevékenységen kívüli tevékenységeinek legalább akkora teret kell szentelnünk, mint a földművelésnek és az állattartásnak. Már csak azért is, mert a gazdaság ipari, építőipari és élelmiszer- ipari termeléssel 30 milliós nyereséget ért el, s ez az eredmény hárommillióval meg is haladja az alaptevékenység 1983. évi eredményét, amelyhez most hozzászámítjuk a gazdaság meliorációs főmérnökségének 21 és fél millióját is. Ez utóbbi tudniillik ma — a Tiszántúli Meliorációs Vállalattal történt 1980-as egyesülés után — a Szarvasi Állami Tangazdaság alaptevékenységéhez tartozó főágazat. A főmérnökség Békés és Csongrád megyében tavaly — nehezedő gazdasági feltételek mellett — 5 ezer 900 hektáron végzett kémiai talajjavítást, 5 ezer 153 hektáron altalajlazítást és lefektetett 1683 kilométer dréncsövet. Minőségi munkája vonzotta a megrendelőket, s így eredményesebb esztendőt tudhat maga mögött a főmérnökség, mint egy évvel korábban. Ami pedig — a főleg ipari — egyéb tevékenységeit illeti, ehelyütt a már említett húsüzemen túl szólnunk kell még a rizselőfőző üzemről, amely a régi gondokon lassan-lassan felülemelkedve évről évre növelni tudja termelését. Ez az a két üzem egyébként — a meliorációs főmérnökség gépjavító üzemével együtt —, amely hasznosítja már a szarvasi Dózsa Tsz-szel közösen kiaknázott termálkút hőenergiáját Jelentős a SZÁT-ban folyó gépgyártás is, hiszen 160 millió forint értékben állítottak itt elő az elmúlt évben erőgépekhez tolólapokat, azután földnyeső ládákat, altalajlazítókat, tuskókisze- dőket és vagonkirakókat. Folytatták a T—100-as traktorok és motorok teljes felújítását, mely tevékenységet még 1982-ben vettek ót a szolnoki MEZŐGÉP-től. A magas- és mélyépítők teljesítménye is meghaladta a 100 millió forintot. Iparvágányt építettek Az már egy másik kérdés, hogy a gazdaság meliorációs főmérnöksége és ipari üzemei képesek lesznek-e tavalyi teljesítményüket az idén megismételni? Csökken ugyanis a megyében folyó meliorációs munkák köre és üteme is. A gépgyártás iránti igény mérséklődésével, a részegységgyártás, az ipari vállalatokkal kialakított kooperációk megszervezése látszik célravezetőbbnek. A mezőgazdasági üzemek költség- kímélésből maguk kezdik nagygépeiket javítani, felújítani, ezért a szolnoki ME- ZÖGÉP-től átvett profil átalakítása sem várathat már sokáig magára. „Felüdülést” jelent viszont eközben az, hogy a gazdaság mélyépítői átlagon felül versenyképesek a piacon, s a termálvíz-hasznosítási program, az- élelmiszer-feldolgozás önköltségcsökkentését ígéri (a folyékony energiahordozók kiváltását pedig garantálja!). Megnövelte saját lehetőségeit a gazdaság egy 1300 méteres iparvágány megépítésével is, amelyen saját szükségletén túl szolgáltatásként a város többi üzemeinek áruforgalmát is korszerűbbé teheti. Sok mindenről szólhatnánk még a bevezető hét adat kapcsán, de zárjuk le az írást, egy, a hetedik adatot kiegészítő információval. 'A gazdaság 2 ezer dolgozójáról — az itt elemzett eredmények elérőiről — szólva, kiemelhetjük a kollektívákból az újítókat, akik tavaly hárommillió forintot tettek hozzá ötleteikkel az aszály okozta károkat ellensúlyozó összegekhez. Kőváry E. Péter A SZÁT Meliorációs Főmérnökségének minőségi munkája vonzotta a megrendelőket Fotó: Fazekas László
