Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM A Minisztertanács és SZOT vezetőinek tanácskozása A Minisztertanács és a SZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének; Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek és Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel tanácskozást tartottak a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott meg­állapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági tervben és szabályozásban, a szocialis­ta munkaversenyről, vala­mint a társadalombiztosítás és a munkavédelem állami irányításáról időközben meg­jelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt idősza­kában végzett gazdasági munka főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a ter­melés összességében a ter­vezett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az időarányos mértéket. A ta­nácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy min­den ágazatban, de különö­sen a gépiparban fokozni kell az exportképes, jó mi­nőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt, hogy a munka szervezettsé­gének javítására, az energiá­val és az anyaggal való ta­karékosság fokozásának elő­mozdítására további intéz­kedésekre van szükség. A gazdálkodás eredmé­nyességének javításához a vállalatok számára az eddi­gieknél kedvezőbbek a felté­telek. Ez többek között a kormány azon — a szakszer­vezetek kezdeményezésére is hozott — intézkedéseiből kö­vetkezik, amelyek nyomán nagyobb lehetőség van a bé­reknek a teljesítményekkel összhangban álló differen­ciálására, az anyagi ösztön­zés fokozására, továbbá mód nyílik a melegüzemi, vala­mint a három és több mű­szakban dolgozók béremelé­sének központi támogatásá­ra. Egyetértés volt abban is, hogy mind a központi bér- politikai intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak ak­kor éri el a célját, ha a vál­lalatok ezeket a valós telje­sítmények anyagi elismeré­sére használják fel. A tel­jesítmény nélkül kifizetett bérek amellett, hogy feszült­ségeket okozó aránytalansá­gokhoz vezetnek, veszélyez­tetik az árualapok és a vá­sárlóerő egyensúlyának meg­tartását. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szigorúan érvényt kell sze­rezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetek­kel egyetértésben meghatá­rozott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervfeladatokat tár­gyaló bizalmi testületi ülé­sek tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseket tartanak szükségesnek az ütemes, fo­lyamatos termelésért, az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron be­lüli kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami ve­zetés következetesen kérje számon és ellenőrizze a vál­lalati helyi lehetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végrehajtása, az exportkötelezettségek teljesí­tése érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tarta­lékokra — munkahelyi de­mokráciára —, amelyek ja­vítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, a mun­kakedvet, a közös felelőssé­get a munkáért. A szakszer­vezetek a maguk eszközeivel mindehhez továbbra is ké­szek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok vég­rehajtásában, a szervezett, fegyelmezett munkában, a hatékonyság növelésében, a takarékos gazdálkodásban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójára kezdeményezett munkaversenynek, a kom­munista műszakoknak. A kollektíváknak ezeket az ön­kéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetők­nek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifejezés­re jusson az öntevékenység, az eredményes munka meg­becsülése. A szakszervezetek értéke­lik a kormány azon intézke­déseit, amelyekkel gondja­ink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás fo­lyamatosságát. A szakszer­vezetek az árak alakításában nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól, hatékonyabb ellenőrzést igényelnek az ál­lami szervektől. A tanácskozáson a Mi­nisztertanács és a SZOT ve­zetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együtt­működésének javításával összefüggő tennivalókat, va­lamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fej­lesztésével kapcsolatos kö­zös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapítot­ták, hogy az ipar, az építő­ipar és az államigazgatás te­rületén a negyvenórás mun­kahétre való áttérés rendben folytatódik. Szükségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgo­zók bevonásával továbbra is fordítsanak gondot azoknak a munka- és termelésszerve­zési intézkedéseknek a ki­dolgozására és gyakorlati al­kalmazására, amelyek bizto­sítják a kieső munkaidőalap pótlását s ily módon a ter­melési feladatok maradékta­lan teljesítését. Hazánkba látogat az olasz miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke. Konferencia a békéről Kétnapos konferencia kez­dődött pénteken Budapesten, a Fórum Szállóban. A ta­nácskozáson amelyet az európai kulturális társaság (SEC) hívott össze, a ma­gyar és az olasz kulturális, valamint tudományos élet kiemelkedő személyiségei cserélnek véleményt arról, hogy a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben milyen felelősség hárul a művészek­re és a tudósokra, s miként járulhatnak hozzá az enyhü­lési folyamat újbóli megerő­sítéséhez. A konferencia köz­ponti témája a béke, amely­ről a közelmúltban tanul­mánykötetet jelentetett meg Norberto Bobbio, torinói jo­gászprofesszor. E művét Vi­tatják meg a résztvevők. A résztvevőket Boldizsár Iván, a magyar PEN klub el­nöke üdvözölte. Köpeczi Béla művelődési miniszter, aki szintén tagja a SEC-nek, bevezetőjében ar­ról szólt: a találkozó jelen­tőségét az is fokozza, hogy 1985 őszén Budapesten ren­dezik meg az európai kultu­rális fórumot. Kiemelte, hogy a béke és a kultúra immár végérvényesen összetartozó fogalmak, s közös felelősség, hogy az egybefonódás szálai tovább erősödjenek. Hangoz­tatta továbbá: idősebb kor­osztályok felelősségét azért, hogy az ifjúságnak a jövőben is biztosítsák az emberhez méltó élet feltételeit. A Békés megyei Sütőipari Vállalat 2-cs számú gyomaendrődl üzemében 1981 óta gyártanak ropit. A linzerek, kekszek és tcasütemények családjában — talán olcsósága miatt — elő­kelő helyet elfoglaló ropit gyártása közben láthatjuk, köz­vetlenül a csomagolás előtt Fotó: Fazekas László Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt ar­ra a felhívásra, amelyet a Szocialista Internacionálé vezetői intéztek az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten részt vett or­szágok államfőihez. A fel­hívásban Willy Brandt, az Internacionálé elnöke, vala­mint 30 szociáldemokrata pártvezető — köztük 6 kor­mányfő — a nukleáris fegy­verzet korlátozásával foglal­kozó tárgyalások folytatását sürgeti, a fegyverkezési ver­seny újabb veszélyes fordu­lójának megállítására hív fel ■és hangsúlyozza a stockhol­mi konferencia jelentősé­gét. Válaszlevelében az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte azt a konstruktív szándékot, amely a felhívás aláíróit lé­pésük megtételekor vezette. Rámutatott a nemzetközi fe­szültség növekedésének okaira, az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­sének megkezdésében testet öltött veszélyekre, majd hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság véle­ménye szerint a jelenlegi helyzet nem visszafordítha­tatlan. Ha valamennyi érin­tett fél részéről megvan a politikai készség, akkor le­hetséges pozitív változást elérni a nemzetközi viszo­nyokban. Ezzel összefüggés­ben Losonczi Pál kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai által tett és ma is érvényes javaslatok fontosságát. A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány vé­leménye szerint nincs olyan vitás nemzetközi kérdés — beleértve a nukleáris fegy­verzetek problematikáját is —, amelyet ne lehetne tár­gyalással rendezni. Emlé­keztetett a Szovjetunió fel­hívásaira és erőfeszítéseire az érdemi tárgyalásokhoz szükséges feltételek megte­remtését hátráltató akadá­lyok elhárítása érdekében. Végezetül Losonczi Pál ar­ról biztosította a Szocialista Internacionálé felhívásának aláíróit, hogy a Magyar Nép- köztársaság is nagy fontos­ságot tulajdonít a stockhol­mi konferenciának, és min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a tanácskozás mielőbb konstruktív ered­ményekre vezessen. Megemlékezés a modellezés 75. évfordulójáról Külkereskedelmi vállalatok kezdeményezései A magyar modellezés fennállásának 75. évforduló­ja alkalmából április 6-án, tegnap aktívaértekezletet rendezett az MHSZ megyei vezetősége az ifjúsági és út­törőházban Békéscsabán. Ezen Frontó András megyei titkár köszöntötte a megje­lenteket, majd Benkő Bá­lint, az MHSZ megyei tit­kárhelyettese ünnepi meí emlékezést tartott. Ebben részletesen szólt a repülés és a modellezés tör­ténetének fontos eseményei­ről, s a fejlődés egyes sza­kaszairól és az elért ered­ményeiről. Egyebek között megemlítette, hogy 1948-tól a Magyar Népköztársaság kormányzata rendszeresen biztosította a megfelelő anyagi támogatást, noha az országnak szinte minden fil­lérre szüksége volt az újjá­építéshez. A következő év­ben létrejött a máig is gyü­mölcsöző baráti kapcsolat a DOSZAAF-fal és a szovjet modellezőkkel... Az ’50-es években a magyar verseny­zők egyre nagyobb sikereket értek el a nemzetközi ver­senyeken. Nagy előrelépés­nek számít az is, hogy nap­jainkban már 30 ezer -tanuló ismerkedik a modellezéssel, alap- és középfokon az is­kolai szakkörökben. A szónok ezután név sze­rint is megemlítette azokat a szakági vezetőket, akik nem kis érdemeket szereztek a magyar modellezés nem­zetközi szintű elismerése ér­dekében. A megemlékezés befejező része a megyei eredményekkel foglalkozott, szintén részletesen. A teg­napi aktívaértekezleten ke­rült sor a jutalmak átadásá- ra is. —y —n Önálló iroda Békéscsabán Korszerűsödik a magyar külkereskedelem szervezete. A 46 szakkülkereskedelmi vállalat mellett mind több termelő önállóan kapcsoló­dik be a külpiaci munkába; jelenleg 180 termelő-, keres­kedelmi és szolgáltató szer­vezet rendelkezik önálló kül­kereskedelmi joggal. A Kül­kereskedelmi Minisztérium eseti engedéllyel is lehetővé teszi a termelők külpiaci je­lenlétét, évente fél ezernél több engedélyt adnak ki. A magyar külkereskedelem ily módon mind rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci le­hetőségekhez. Ám külpiaci eredményeinkben továbbra is meghatározó a szakkülkeres­kedelmi vállalatok munká­ja; ezért is figyelemre mél­tó, hogy tevékenységükben számottevő változások ta­pasztalhatók. Szolgáltatásaik bővítésére, a termelőkkel ki­alakított együttműködésük korszerűsítésére törekednek, és maguk is részt vállalnak az exportálható cikkek fel­kutatásában, s az új piacké­pes termelői kapacitások lét­rehozásában. A Hungarotex exportbőví­tő termeltető vállalkozások­ba kapcsolódott be. A Pápai Állami Gazdasággal például nyúlszőrfeldolgozásra kötöt­tek együttműködési szerző­dést. Külföldi partner bevo­násával Hungarofeder KFT néven tollfeldolgozó vegyes vállalatot alapítottak; az új üzemet közelmúltban avat­ták fel Makón. A Hungaro­tex évente képződő fejleszté­si alapjából a továbbiakban is jelentős összeget fordít ilyen vállalkozásokra, mivel ezek eredményeként a leg­fontosabb piacokon a csök­kenő kereslet ellenére is bő­víteni tudta értékesítését. A külkereskedelmi vállalat ki­terjedt külpiaci hálózatának eddigieknél jobb hasznosítá­sára fejleszti kereskedőház- jellegű tevékenységét. Ennek egyik módja, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön gyártott cikkeket is eladásra kínálnak. Jelenleg mintegy 2-3 milliárd forint értékben forgalmaznak külföldi ere­detű árut; ezzel tovább bő­vítik piacaikat, s a forga­lom növekedésével pedig ja­vítják jövedelmezőségüket. A Consumex Külkereske­delmi Vállalat a belföldi ke­reskedelmi vállalatokkal szé­lesíti az együttműködést. Az első ilyen jellegű megállapo­dásokat a szombathelyi Bo­rostyánkő, illetve a szegedi Centrum Áruházzal kötötték. Az Intercooperation Ke­reskedelemfejlesztési Rt., — amely alapvetően hazai és külföldi cégek kooperációit szervezi — bekapcsolódott a kis tételű exportáru forgal­mazásába. A termeltetési le­hetőségek felkutatására, s az együttműködés szervezésére Békéscsabán önálló irodát nyitottak. Tavaly a kis téte­lű áruforgalmuk értéke elér­te a 200 millió forintot, s az idén már mintegy 310 millió forintos konvertibilis elszá­molású exporttal számolnak. Segítik a kisvállalkozók — gazdasági munkaközösségek, kisszövetkezetek — és a kis­iparosok áruinak, szolgálta­tásainak külföldi értékesíté­sét is. Az ilyen export támo­gatására vállalati szakmai tanácsadó szolgálatot hoz­tak létre. A modellezést bemutató kiállítás április 9-től 14-ig 14 és 16 óra között tekinthető meg az MHSZ-székházban (Kinizsi u. 11.) Békéscsabán Fotó: Szabó Károly Losonczi Pál válasza a Szocialista Internacionálé felhívására

Next

/
Thumbnails
Contents