Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

o 1984. április 7., szombat HgHiWKTUd n magyar—olasz kapcsolatokról Ismét magas rangú külföldi vendéget várunk hazánk­ba: Bettino Craxi olasz miniszterelnök érkezik a közeli napokban Budapestre. A látogatás, amely újabb jele a magyar diplomácia aktivitásának, a szocialista Magyar- ország stabilitását, eredményeit övező nemzetközi elis­merésnek, lendületet adhat a két ország közötti kapcso­latok fejlődésének. E várakozás annál is inkább indokolt, mivel az évti­zedek óta rendezett magyar—olasz viszonyra épülő kon­taktusaink az enyhülés éveiben erőteljesen kibővültek, ám e fejlődés üteme a legutóbbi esztendőkben csökkent. Ebben minden bizonnyal része van annak, hogy a feszült nemzetközi helyzet problémái, továbbá a világgazdaság­nak az államok közötti együttműködést is nehezítő gond­jai ugyancsak befolyásolták a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását. A mostani megbeszélések tehát arra adnak al­kalmat, hogy — a magyar politika szándéka szerint — közös erőfeszítéssel, jóakarattal a bonyolultabb feltéte­lek közepette is sikerüljön megőrizni az eddig elért eredményeket, alapot teremteni a kapcsolatok további elmélyítéséhez. Olyan eredményekre támaszkodhatnak majd a tárgyaló felek, amelyeket a • korábbi, legfelső szintű találkozók alapoztak, illetve erősítettek meg: Lá­zár György 1975-ben járt Rómában, s ekkor írta alá partnerével a kontaktusaink bővítését segítő közös nyi­latkozatot; Kádár János pedig 1977-ben tett hivatalos látogatást Olaszországban. Olasz kormányfőt ezúttal elő­ször üdvözölhetünk hazánkban. Indokolt néhány olyan tényt felsorakoztatni, amelyek várhatóan összefüggnek majd a kormányfői tárgyalások napirendjével. Mindenekelőtt ami a gazdaságot illeti: az 1970-es években bekövetkezett fellendülés eredménye­ként Olaszország a tőkés államok közül a második leg­nagyobb kereskedelmi partnerünkké vált. A Közös Piac korlátozó intézkedései és a világgazdasági visszaesés ha­tására azonban a forgalom az utóbbi három esztendőben csökkent; tavaly 483 millió dollár volt a kétoldalú köz­vetlen árucsere-forgalom értéke. Így ma már csak har­madik-negyedik helyen áll Olaszország tőkés partnere­ink sorában. Hazánk egyébként legnagyobbrészt mező- gazdasági, élelmiszer-ipari termékeket szállít olasz partnervállalatainak, a dél-európai országból pedig fő­ként nyersanyagok, félkész áruk és gépek, berendezések érkeznek. Űj lehetőségeket kellett és kell ezért találni a gazda­sági együttműködés kölcsönösen előnyös formáinak megteremtésére. S az előrelépéshez szükséges volna ol­dani bizonyos adminisztratív kötöttségeket is: az itthoni vállalatokat hátrányosan érintik azok a mennyiségi kor­látozások, megkülönböztetések, amelyek akadályozzák az Olaszországba irányuló exportot. Magyar részről egyébként megvan a készség, az akti­vitás az új utak, lehetőségek felkutatására. Ezt bizonyí­totta a tavaly novemberben Olaszországban megrende­zett magyar hét eseménysorozata is. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese az olasz politikai, és gaz­dasági élet számos vezetőjével — köztük Craxival és Pertini köztársasági elnökkel — folytatott megbeszélé­seket ez alkalommal Rómában. Számos, a rendezvénye­ken részt vett ipari és külkereskedelmi vállalatunk tért haza együttműködési ajánlatokkal, konkrét üzleti ter­vekkel. S az eltelt hónapok azt mutatják, hogy nemcsak a magyar hét során volt élénk a partnerek érdeklődése: nemrégiben például egy olasz nagyvállalat a kohászati kooperációt elősegítendő képviseleti irodát nyitott Bu­dapesten, s ugyancsak a fővárosban tartották néhány hete annak a vállalatközi vegyes bizottságnak az ülését, amely a Fiat-konszern és magyar üzemek együttműködé­sét hivatott fejleszteni. A jelek szerint tehát közös az igény a gazdasági kapcsolatok s különösen a termelési együttműködés fejlettebb formáinak bővítésére. Jelenleg egyébként mintegy ötven kétoldalú kooperációs szerző­dés van érvényben, s a szakemberek a többi között az energetika, az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági gép­gyártás, a hulladékfeldolgozás, a hűtőipar és a vegyipar területén látnak módot gyártási kooperációk megvalósí­tására. Ugyancsak számos, még kiaknázatlan lehetőséget rejtenek a harmadik országok piacaira irányuló közös szállítások. Évszázadokra visszatekintő hagyománya, s biztatóan fejlődő jelene van a magyar—olasz kulturális, tudomá­nyos kapcsolatoknak. A két állam 1965-ben kötött az e területeken folyó közös munkát szabályozó egyezményt, s azóta háromévenként konkrét munkaterveket dolgoz­nak ki. Kialakultak a tudományos intézmények közötti közvetlen kapcsolatok is, s számos ösztöndíjasunk foly­tatja kutatásait olasz intézményekben, egyetemeken. Ennek kapcsán említésre érdemes, hogy kilenc olasz egyetemen tanítják nyelvünket és irodalmunkat — több helyen magyar vendégtanárok irányításával — s a ró­mai tudományegyetem most tervezi egy hungarológiai központ létrehozását. Jelentős aránytalanságokat mutat­nak azonban e kapcsolatok. Jellemző, hogy az olasz könyvesboltokban alig-alig jelennek meg magyar mű­vek, sok más országba eljutó televíziós műsoraink iránt sem tapasztalható megfelelő érdeklődés, ugyanakkor az olasz irodalom, film- és tévéművészet hazai kulturális életünkben folyamatosan jelen van. A magas szintű magyar—olasz megbeszéléseken vár­hatóan szó esik a nemzetközi helyzet legfontosabb kér­déseiről is. A magyar kormány álláspontja ismert: az amerikai közép-hatótávolságú rakéták Nyugat-Európá- ban megkezdett telepítése súlyosan veszélyezteti a vi­lágbékét, különösen kontinensünk biztonságát. E lépé­sért, illetve ennek nyomán a feszültség további növeke­déséért nemcsak a telepítést kezdeményező Egyesült Államokat, hanem a fegyvereket befogadó országokat — így Olaszországot is — felelősség terheli. Az USA és a NATO álláspontját magáénak valló olasz kormánytól eltérően mi, szövetségeseinkkel együtt más utat tartunk célravezetőnek a biztonság erősítésére: olyan tárgyalá­sokat, amelyek nem megbontani, hanem a fegyverzet alacsonyabb szintjén újjáteremteni képesek az erőegyen­súlyt. Ehhez azonban a nemzetközi kapcsolatok fenn­tartására, szüntelen párbeszédre van szükség; olyan esz­mecserékre is tehát, amelyekre most Budapesten ma­gyar és olasz vezetők között kerül sor. Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizott­sága az előzetes megállapodásnak megfelelően 1984. április második felében Budapesten tartja soron következő ülését. Marjai József hazautazott Bonnból Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki a hannoveri nemzetközi vá­sár megtekintésére érkezett a Német Szövetségi Köztár­saságba, pénteken befejezte látogatását és hazautazott Bonnból. A kormány elnökhelyettese elutazása előtt találkozott Waldemar Schreckenberger- rel, a kancellári hivatal ve­zetőjével, látogatást tett a Deutsche Bank AG-nál, tár­gyalt Otto Lambsdorff szö­vetségi gazdaságügyi minisz­terrel, és megbeszélést foly­tatott Kari Ott Pöhllel, a Német Szövetségi Bank el­nökével. Palesztin küldöttség Budapesten A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására Najef Hawatmeh főtitkár vezetésé­vel pénteken hazánkba ér­kezett a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet küldött­sége. A palesztin vezető találko­zott Péter Jánossal, az or­szággyűlés alelnökével és Hollai Imre külügyminiszter­helyettessel. A Harmati Sán­dor elnökkel és a szolidari­tási bizottság más vezetőivel folytatott megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egy­mást szervezeteik tevékeny­ségéről, az imperializmus el­len küzdő-arab népekkel vál­lalt szolidaritás feladatairól. Najef Hawatmeh ismertette szervezete álláspontját a kö­zel-keleti helyzetről, a pa­lesztin ellenállási mozgalom és a haladó gjrab erők előtt álló — egységüket és össze­fogásukat erősítő — felada­tokról. Thatcher — Magyarországról A „British Business” cí­mű hetilap április 6-i szá­mában Margaret Thatcher brit miniszterelnök üdvözöl­te a „Mai Magyarország” címmel hétfőn Londonban kezdődő magyar gazdasági napok rendezvénysorozatát. „Azt szeretném, ha a ke­reskedelmi kapcsolatok or­szágaink között szorosabbá válnának, és az én szemem­ben a ,Mai Magyarország’ kitűnő alkalom ennek az elő­mozdítására. Növelje ez a rendezvénysorozat mindkét ország kereskedőinek étvá­gyát” — írta Margaret Tha­tcher. A „British Business” az idézett számában feltette a kérdést: milyenek a kilátá­sai a kereskedelem bővítésé­nek Magyarországgal? A kér­désre a hetilap hasábjain Ve­res Péter és brit partnere, Paul Channon válaszol. Reagan-beszéd az USD külpolitikájának védelmében „Nagyszabású külpolitikai nyilatkozatként” beharango­zott pénteki beszédében Ro­nald Reagan amerikai elnök a republikánus kormány kül­politikája mellett mondott védőbeszédet. Leszerelési politikájának eredménytelenségét Reagan maguknak a leszerelési tár­gyalásoknak a lejáratásával próbálta igazolni: „Elterjedt, de hibás benyomás — mond­ta —, hogy a fegyverzetkor­látozási megállapodások au­tomatikusan fegyverzetkor­látozást eredményeznek.” Az amerikai felfogás ezzel szemben az, hogy az ilyen megállapodásokat „megbíz­ható elrettentésnek” kell kí­sérnie. Ebben a keretben Reagan szerint az európai közép­hatótávolságú rakéták tele­pítése a fegyverzetkorlátozás eszköze. Az elnök itt óhatat­lanul elárulta, hogy ameri­kai politikai berkekben is je­lentős ellenzéke van az eu­rópai rakétatelepítésnek. Azokat, „akik az utolsó pil­lanatban moratóriumot akar­tak a rakétatelepítésre”, az­zal vádolta, hogy „elárulták volna a szövetségeseket”. „A-' hadászatilag érzékeny térségek” stabilitásának erő­sítését követelve Reagan mindenekelőtt közép-ameri­kai politikáját védelmezte, s kifejezetten a demokrata párt egyik elnökjelöltjének, Gary Hart szenátornak azt a nézetét igyekezett megfosz­tani hitétől, amely szerint ebben a térségben az erő­szakos cselekmények gyöke­rét nem „a kommunizmus”, hanem a lakosság súlyos szo­ciális helyzete képezi. „A nyugodt következetes­ség és az illúziómentesség” elvét helyezi Reagan közel- keleti politikájának tenge­lyébe, elismervén, hogy „visszaesések lehetségesek”, ám azt állítván, hogy „elkö­telezettség” nélkül nem le­het megvédeni az amerikai érdekeket. A kudarcot val­lott libanoni beavatkozás ilyen szőrmentén való emle­getése mellett Reagan hang­súlyozta: az Egyesült Álla­mok „nyitva fogja tartani a létfontosságú ereket”, ame­lyeken a Nyugat olajszállí­tásai bonyolódnak, nevezete­sen a Hormuzi-szorost. „Nincs visszatérés a defe- tizmus, a tehetetlenség, a hanyatlás és a kétségbeesés napjaihoz”, mondta Reagan a hetvenes évek amerikai kormányainak állítólagos mulasztásaira és gyengeségé­re célozva, s beszédének je­lentős részében kongresszu­si ellenfeleit bírálta, azt ál­lítva, hogy külpolitikájának eredménytelenségében tulaj­donképpen a katonai és gaz­dasági segélyprogramok biz­tosításában nem eléggé en­gedelmes törvényhozók a hi­básak. A londoni parlamentben elhangzott 1982. júniusi be­szédére emlékeztetve Ronald Reagan rámutatott, hogy az Egyesült Államokban azóta létrehozták „az országos de­mokrácia alapítványt”, amely külföldön hivatott hir­detni az amerikai demokrá­cia eszményeit, modernizál­ják az Amerika hangja rá­diót „és más adóberendezé­seket”, s folytatódnak az elő­készületek a Kuba-ellenes Jósé Marti rádióállomás fel­állítására — jelentette ki az amerikai elnök. hírek hIrek hírek MA: HERMAN NAPJA A Nap kél 6.11 — nyugszik 19.23 órakor A Hold kél 9.16 — nyugszik 0.00 órakor ÉVFORDULÓ Száztíz évvel ezelőtt, 1874. április 7-én született, és 71 éves korában, 1945-ben hunyt el Edward Knoblock, ameri­kai származású angol drá­maíró. Az első világháborút meg­előző években, valamint a két világháború közötti idő­szakban számos nagy sikerű színművet és filmforgató­könyvet írt, s ezek hamar népszerűvé tették nevét. Főbb művei: Mérföldkö­vek, A faun, A házasságcsi­náló, Az igazgató úr, önagy- sága ruhája. Magyarországon játszott darabjairól többek között Karinthy Ferenc és Bárdos Artur írt kritkát. — A SZÁMÍTÓGÉP FOR­RADALMA címen készített műsort a Szegedi Stúdió a személyi komputerek hazai elterjedésének gondjairól, örömeiről és távlatairól. A forgatás a szegedi Kalmár László Kibernetikai Labora­tóriumban, játékautomata- klubokban és a Ságvári End­re Gyakorló Gimnáziumban történt. A film azt példázza, hogy a kibernetika iránt a legélénkebb a tizenéves ge­neráció érdeklődése. — A GYOMAENDRÖDI 3- as számú Általános Iskolá­ban az Endrőd határában feltárt rézkori település anyagából rendeznek kiállí­tást, melyet Jenei Bálint, a városi jogú nagyközségi ta­nács elnöke nyit meg ápri­lis 9-én délután fél 2-kor. Az ide érkező vendégeknek Ár­kus Péter, a feltárás veze­tője mutatja be a rézkori le­leteket. — A MAGYAR VÖRÖSKE­RESZT Békés megyei veze­tősége már korábban célul tűzte a véradó mozgalom fiatalítását. A tudatos szer­vező munka eredményekép­pen a véradóknak mintegy hetven százaléka tartozik a 18 és 40 év közötti korosz­tályhoz. — A BÉKÉS MEGYEI Te- szöv közgazdasági titkársága negyedévi főkönyvelői érte­kezletet tart az újkígyósi Aranykalász Tsz központjá­ban április 12-én, csütörtö­kön délelőtt 9 órától. Az el­ső napirendi pont keretében az újkígyósi Aranykalász Tsz érdekeltségi rendszerének is­mertetésére kerül sor, majd aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket vitatnak meg a résztvevők Huszár József, TOT-főosztályvezető előadá­sa után, végezetül pedig az első negyedévben megjelent jogszabályokat tekintik át. — BÉKÉSCSABÁN a TIT Értelmiségi Klubjában ápri­lis 9-én, hétfőn 14 órakor dr. Grin Igor múzeumigazgató­helyettes „A magyarországi románok népművészete” címmel tart előadást a Haán Lajos szabadegyetem nép- művészeti tagozatának. — BÉKÉSCSABÁN az 1-es számú általános iskolában tegnap rendezte meg a TIT megyei szervezete a Kis ma­tematikusok baráti köreinek megyei vetélkedőjét. Mint­egy 90 gyerek vett részt ezen, s birkózott a nem éppen könnyű matematikai felada­tokkal. — A SZARVASI munkahelyi művelődési bizottságok tit­kárainak továbbképzését áp­rilis 10-én, kedden rendezik meg a Vasipari Klubban. Li- tauszki Mária, a városi pártbizottság politikai mun­katársa Közösség, közműve­lődés, társadalom címmel tart előadást. Hírügyeletünk __ ... telefonszáma: Z/"OOU Napos idő Várható időjárás ma estig: csak időnként növekszik meg a felhőzet, mindenütt várható nap­sütés. Legfeljebb egy-egy gyön­ge zápor fordulhat elő. Néha megélénkül a keleti szél. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 0 és plusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között várható a —- A BÉKÉSCSABAI Szabó Pál téri általános iskolában ma, szombaton délelőtt 10 órakor a lakótelepen élő gye­rekek a Mátyás király bo­londja című mesejátékot lát­hatják. A vidám darabot a Budapesti Gyerekszínház művészei mutatják be. — A SZOVJET KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY HÁZÁBAN Budapesten, a Semmelweis utcában ma rendezik meg az általános iskolai orosz nyelvi verseny döntőjét. — ÚJ IPARI szakcsoportok szerveződtek a sarkadi Afésznél a már korábban megalakult építő és szolgál­tató ipari szakcsoport mel­lett. Most a szakcsoportok faipari és bádogos szakmá­val bővültek. Munkájuk nem csak az Áfész tevékenységét segíti elő, részt vállalnak a lakossági szolgáltatások bő­vítéséből is. — A KONDOROSI művelő­dési házban április 11-én, délután 4 órakor nyílik meg Török László festőművész ki­állítása. A tárlatot az érdek­lődők 22-ig tekinthetik meg. — A BÉKÉS MEGYEI Te­szöv első emeleti tanácsko­zótermében Űj földértékelés a Békés megyei szövetkeze­tekben címmel tartanak ta­nácskozást április 11-én, 9 órakor. — A „FELSZABADULÁS KUPA” nemzetközi gyalogló­verseny kapcsán 1984. ápri­lis 7—8-án az. autóbuszjára­tok közlekedésében korláto­zások lesznek. Április 7-én a 17-es jelzésű autóbusz csak a KISZ-tábor főbejáratig közlekedik, nem érinti az MSZMP Oktatási Igazgató­ságát. Április 8-án a járatok a terelő útvonalon közleked­nek, így nem érintik a Jókai utca, illetve a Járműbolt el­nevezésű megállóhelyeket. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az Orosházán megtartott 14. he­ti lottósorsoláson a követke­ző számokat húzták ki: 10, 17, 28, 50, 80. — A MÁV BÉKÉSCSABAI Kör­zeti Uzemfönöksége tájékoztatja az utazóközönséget, hogy pálya­építési munkálat miatt április 9 -10-én Nagylapos—Csugar állo­mások között, április 11-én Nagy­lapos—Mezőtúr állomások között naponta 10-tőI 14 óra 50 percig az utasforgalmat vonatpótló au­tóbuszokkal bonyolítják le. Áp­rilis 9—10—11. napokon a Bé­késcsaba állomásról 13 óra 40 perckor induló gyorsvonat he­lyett 14 óra 22 perckor indul gyorsvonat Budapest, Keleti pá­lyaudvarra. — TRAGIKUS TÜZHALÄL. Áp­rilis 4-én, a kora reggeli órák­ban tragikus kimenetelű tüzeset keletkezett Vésztőn, a Fok utca 1. szám alatti lakóházban. A 89 éves özv. Dányi Lajosné gyer­tyával világított, amelytől tüzet fogott az ágy és az ágynemű. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint özv. Dányi Lajosné füst­mérgezés következtében életét vesztette. A keletkezett tűzkár nem jelentős. — RENDŐRSÉGI HÍR. Április 4­én éjszaka, Kétegyházán, a Bé­ke üti gyalogjárdán közlekedett segédmotor-kerékpárjával, erő­sen ittas állapotban Kocsis György, 22 éves kétegyházi la­kos. A Béke út 3. számú ház előtt ittassága miatt elvesztette uralmát járműve fölött, a ház falának hajtott, majd felbo­rult. A baleset következtében Kocsis György súlyos, életveszé­lyes sérüléseket szenvedett.

Next

/
Thumbnails
Contents