Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

1981. április 6., péntek Vidéki telephelyeken is... Törzsgárdatagok jutalmazása a BÉKÖT-nél A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban korábban augusz­tus 20-án, az alkotmány napján adták át a törzsgár- datagoknak a kollektív szer­ződésben meghatározott ju­talmat. Most változtattak ezen, hazánk felszabadulá­sának évfordulóján vehették át a pénzjutalmat az arra érdemes dolgozók. — Az természetes, hogy a vállalat központjában, Bé­késcsabán sok a törzsgárda- tag — mondja erről Bíró Béla, a BÉKÖT pártbizottsá­gának titkára. — Az azon­ban nagy örömünkre szolgál, hogy a vidéki telephelyein­-*■ ken is oszthattunk törzs- gárdatagságért jutalmat. A legfiatalabb telepünket 10 évvel ezelőtt létesítettük a községi tanáccsal egyetértés­ben Köröstarcsán, ott is hu- szonhatan vehették át április 4. alkalmából a törzsgárdaju- talmat. Egyébként vállalati szinten 329 dolgozónkat ju­talmaztuk a munkában töl­tött évekért. Ugyanakkor he­ten kapták meg a Kiváló Munkáért érmet és a vele já­ró pénzjutalmat, de kitün­tették a legjobb önkéntes tűzoltót csakúgy, mint a leg­jobb véradót, illetve a jól dolgozó KISZ-aktivistát. A vállalat hazánk felsza­badulásának évfordulóján különböző címeken csak­nem 600 ezer forint jutalmat adott dolgozóinak. Most, hogy beindult a felszabadu­lási munkaverseny-mozga- lom, sorra jelentkeznek vál­lalásaikkal a szocialista bri­gádok, nagy a remény arra, hogy egy év múlva, amikor hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli az or­szág, a Békéscsabai Kötött­árugyár minden eddiginél jobb eredményekről adhat számot a népgazdaság és sa­ját maguk javárg. a. NEB-utóellenörzés a költségvetési üzemekben Nem véletlenül tartják a népi ellenőröket makacs em­bereknek. Ha valahol sza­bálytalanságokat tapasztal­nak, nem elégszenek meg a vizsgált szervek ígéreteivel, hogy intézkedéseket tesznek a rendellenességek megszün­tetésére, hanem utóvizsgálat­tal visszatérnek a témára. Ezt tették a szarvasi népi el­lenőrök is. Másfél évvel ezelőtt vizs­gálták meg a szarvasi és gyo- maendrődi költségvetési üze­mek munkáját. Hiányossá­gok egész sorát állapították meg. Az összefoglaló jelen­tést az illetékes tanácsok is megtárgyalták. Most év ele­jén ismét górcső alá vették az üzemek tevékenységéhez utóvizsgálat sok vonatkozás­ban javulást állapított meg, de sajnos felmerültek olyan rendellenességek is, amelyek megszüntetésére már koráb­ban is felhívták a figyelmet. Az alapvizsgálat során a gyo- maendrődi üzemben megál­lapították, hogy az építőipa­ri munkáról nem készítettek utókalkulációt. Ez a hiányos­ság ismét fölmerült. Megál­lapították azt is, hogy a munkalapok színvonala és a megfelelően elkészített építé­si és felmérési naplók alap­ján megfelelően el lehetett volna készíteni az utókalku­lációt. A vagyonvédelem te­rén viszont jelentős a javu­lás. Az építési anyagok tá­rolása elfogadható. A telep­helyet körülkerítették. A se­lejtezést szabályszerűen elvé­gezték. A jegyzőkönyvek azonban nem tartalmazzák a selejtezett anyagok, eszközök megsemmisítésének módját és a hasznos hulladék rak­tárra történő visszavételezé- sét, illetve értékesítését. A házi pénztár körül sincs minden rendben. A készlete­zés és raktározás terén is van javítanivaló. Az utalvá­nyozásra jogosultak névsorát például nem foglalták írás­ba. Akad tennivaló az üzem termelési, számviteli és pénz­ügyi gazdálkodásának ellen­őrzésében is. összegezésül a népi ellen­őrök megállapították, hogy Syomaendrődön az alapvizs­gálatkor felmerült problémá­kat, hiányosságokat csak részben szüntették meg, ezért további intézkedések szüksé­gesek. A szarvasi tanács költségvetési üzemében az alapvizsgálat nyomán hatha­tós intézkedéseket tettek. En­nek tudható be, hogy az utó- ellenőrzés kevesebb hiányos­ságot állapított meg. Elké­szült az üzem szervezeti és működési szabályzata. Az üzem éves feladattervének összeállításában viszont to­vábbra sincs lényeges válto­zás. A tervezett lakásfelújí­tást csak részben valósítot­ták meg. Utókalkulációt minden munkára készítenek. így a tényleges ráfordítá­sok során az esetleges fel­merülő hibákat ki tudják szűrni. Folyamatosan vezetik az építési és a felmérési naplót. A vagyonvédelem megfelelő. Az építési anya­gok tárolása és raktározása elfogadható. Az üzem kerté­szeti részlegénél az alapvizs­gálat óta azonban kevés a javulás. Nincs megoldva a vagyonvédelmi helyzet. Nem készítenek bizonylatot a ter­melés, a felhasználás és ér­tékesítés évközi változásai­ról. Az évvégi leltár ugyan elkészült, de ebből az évközi mozgás nem ellenőrizhető. S. J. Gépkölcsönző bolt nyílt a megyeszékhelyen Tejipari újdonságok Paprikás és zelleres vaj Sopronból, szendvicstúró Békéscsabáról Fokozódik a kereslet a tejipari termékek iránt. Az év első három hónapjában 1983 azonos időszakához ké­pest öt százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása. Az igé­nyeket a tejipar jó színvo­nalon elégíti ki. A választék bővítésére új termékek egész sorát gyártják az idén. Eh­hez a január elsején beve­zetett új tejátvételi minőségi rendszer teremti meg a fel­tételeket. Az üzemek a ko­rábbinál több olyan nyers tejhez jutnak, amely megfe­lel a magasabb minőségi kö­vetelményeknek. így fokoz­hatják például a féltartós tej gyártását. A féltartós tej gyakran hiánycikk, ezért a kelenföldi tejüzemben elő­állítására gyártóvonalakat szerelnek fel, s a harmadik negyedévben megkezdik a termelést. A tervek szerint jövőre további 12 gépsort ál­lítanak munkába a nagyobb tejfeldolgozó vállalatoknál. Ily módon fokozatosan a for­galomba hozott tej mintegy 10—15 százaléka féltartós — minőségét hét napig megőr­ző — változatban kerül a fogyasztókhoz. Az egri és a Kaposvári Tejipari Vállalat felkészült a Fauna elnevezésű új ter­mékcsalád gyártására. A sa­vó alapanyagú készítmény­ből többféle ízesítésű zselét, pudingot állítanak elő a Tej­ipari Kutató Intézet recep- túrái alapján. Ugyancsak új­donság a vajgyártás során keletkező melléktermékből, az íróból előállított négyféle ízesítésű üdítő ital. A sa- vanykás, kellemes ízű, fe­hérjében gazdag üdítő gyár­tására a szekszárdi üzem rendezkedett be. A korszerű táplálkozás kö­vetelményeinek megfelelően Sopronban májustól csök­kent zsírtartalmú vajat állí­tanak elő. A hagyományos vaj 80 százaléka zsír, ám ezentúl a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk a va­jas készítményekről, az új termék zsírtartalma ugyanis csupán 30—40 százalék lesz. Paprikás és zelleres ízesí­téssel kerül forgalomba. A tervek szerint zsírban sze­gény tortakrémet is készíte­nek majd Sopronban. * * * A „Sárréti Tej” Közös Vállalkozás békéscsabai üze­me az idén ugyan nem bő­vítette termékeinek skáláját, viszont még ebben a hónap­ban átveszi a szeghalmi egy­ségtől a vaj gyártását. A me­gyeszékhelyen ugyanis ked­vezőbbek a feltételek, s a jelenleginél nagyobb teljesít­ményű gépet helyeztek üzem­be. A tervek szerint ezen 80 százalékos zsírtartalmú va­jat állítanak majd elő. Amennyiben a szükséges mennyiségen kívül fölösleg is keletkezne, a szakembe­rek exportálni szeretnének ebből a termékből. A csabai üzem naponta mintegy 39 ezer liter tasakos tejet, 3,5 tonna félzsíros és szendvics- túrót, valamint 15 ezer po­haras tejfölt szállít a kereskedelmi egységekbe. A „Sárréti Tej” egyébként át­veszi és forgalmazza a tej­ipari vállalatok különböző termékeit is. Ünnepélyes külsőségek kö­zött a napokban nyitotta meg Gábor József, az ÉGV igazgatója Békéscsabán az építőipari gépkölcsönző bol­tot, amely a 15. az országban. A vállalat — mint a Békés megyei Építőipari Gazdasági Társaság tagszervezete — el­sősorban a családiház-épí- tőknek kíván segítséget nyújtani, de minden olyan építőipari szervezetnek és vállalatnak kölcsönöznek gé­pet, amelyek ■ erre igényt tartanak. A gondolat, hogy ilyen kölcsönző bolt nyíljon, a múlt évben vetődött fel. Ez a kezdeményezés találkozott a megyei vezetés elképzelésé­vel, miszerint a térségben túlsúlyban levő magánerős építkezés támogatása külö­nös fontosságú. Erre való te­kintettel a megyei pártbi­zottság gazadaságpolitikai osztálya kezdettől fogva fi­gyelemmel kísérte és támo­gatta annak megvalósítását. A Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda közre­működésével a városi tanács erre a célra megfelelő épü­letet biztosított. Az ÉGV azt saját költségén rendbe ho­zatta és a tervezett időpont­ra, március végére elkészül­tek'a munkák. Az ÉGV igazgatója köszö­netét mondott a létesítmény megnyitásának előkészítésé­ben részt vevőknek, és egye­bek között utalt arra is, hogy ía bolthálózatot kiterjesztik a megye több közigazgatási egységére. B. L. Ifjúsági parlament Gyomaendrödön „A következő harmincöt év az önöké, tegyék szebbé maguknak!” így intette a párttitkár a fiatalokat agyo- maendrődi Béke Tsz ifjúsági parlamentjén, amelyet, me­gyénkben elsőként, március utolsó péntekén tartottak az endrődi művelődési házban. Több téeszben hallható a panasz, a tagság elöregedik, kevés a fiatal. Nos, ez a Bé­ke Tsz-ben fordítva van. Itt a tagság fiatalodik: három és fél száznyi dolgozójuk kö­zül száznégyen még nem töl­tötték bg harmincadik élet­évüket. Ifjakból tehát nincs hiány, de — ahogy ez az if­júsági fórumon kiderült — tettrekészségből, vállalkozó- készségből se. Hunya Elek, a szövetkezet elnöke számolt be a legutób­bi, 1981-es parlament óta eltelt időszakról, hangsúlyoz­va, a téesz keresi a lehető­séget, hogyan segíthetne még többet a fiataloknak. A munkára nevelés, a szakmai továbbképzés eszköze az anyagi gyarapodásnak, a szakmai színvonal emelése közös érdeke a dolgozóknak és a téesznek. Ahhoz, hogy a fiatalság jobban éljen, ke­resete növekedjen (a har­minc éven aluliak havi át­lagkeresete egyébként 245 forinttal marad el a tsz át­lagától) a szövetkezetnek kell megerősödnie. S ehhez jó úton halad a közös. Vezetésváltás követte a Bé­ke Tsz 1979-es szanálását, megifjodott az irányítás, so­kat javult a szakmai mun­ka színvonala. Üj szemlélet­tel, változtatni tudó embere­ket kerestek, lehetőleg 25— 30 éveseket. Merész elhatá­rozás volt, de bevált. A vál­lalkozó szellem első termé­kei a melléküzemágak, az ostya- és a gumiüzem vol­tak, eredménye pedig; nye­reség ’80-ban, ’81-ben, ’82­ben. A dolgozó tagság egyhar­mada „ifi”, és ez — emléke­zett vissza a párttitkár, Pé­ter Sándor — így volt ré- g^n, az indulásnál is. A té­esz vezetőinek célja, hogy olyan légkört, olyan körül­ményeket teremtsenek, me­lyek idekötik, maradásra bír­ják a fiatalokat. Hogy ehhez az anyagi erősödésen túl mi minden kell, arról a fiata­lok beszéltek. Körös-parton élnek és ezt az adottságot, ahogy Kulik István, az első hozzászóló mondta, jobban ki kellene használni. Áldozhatnának többet a vízi sportoknak, bő­vítve a sporteszközök kíná­latát, tovább fejlesztve a vízparti faházat. Egy váran­dós fiatalasszony, Pintér Lászlóné azt kérdezte, nem lehetne-e jobban bevonni a társadalmi munkába, a kö­zösségi életbe a gyesen le­vőket. Mert aki elmegy szül­ni, arról két-három évre úgymond megfeledkeznek, csupán csak a KlSZ-taggyű- lésekre hívják őket. A vágy, hogy ennél intenzívebb kap­csolat legyen a munkahely és az ideiglenesen távol le­vők között, jelzi, jól érzik magukat itt a fiatalok. Braun Gyöngyi a gumi­üzemben dolgozók nevében szólt. Valamennyien örülnek, hogy sikerült a községtől há­rom kilométernyire fekvő Nagylaposon munkát adni az ottlakóknak, ám szeretnék, ha ezt a munkát a teljesít­mények szerint differenciál­va béreznék. A kőművesek azt jelentették be, hogy if­júsági brigádot alakítanak és kérték, hogy időben szólja­nak nekik a sportrendezvé­nyekről, melyeket gyakrab­ban szeretnének látogatni. A pályakezdők gondjairól Var­ga Béla üzemmérnök be­szélt, és sürgette, készülje­nek végre el az 1-es kerü­letben, az öregszőlői részen a szociális épületek. Több jelentős beruházást valósított meg az elmúlt idő­szakban a szövetkezet. Szá­rító épült, tároló, kacsaneve­lő. Az idén már 230 ezer pecsenyekacsát értékesíte­nek. E beruházásokból — ahogy azt Darida Pál, az állattenyésztési főágazat ve­zetője mondta — csakúgy, mint a szövetkezet többi dolgozója, a fiatalok is tisz­tességesen kivették a részü­ket. A legnagyobb munka azonban, mintegy harminc- millió forintos költséggel most folyik: a sertéstelep re­konstrukciója. Átadását no­vemberre tervezik és a szö­vetkezet KISZ-esei úgy dön­töttek, védnökséget vállal­nak felette. Annak ellenére — hívta fel a parlament, résztvevői­nek figyelmét Tímár Ká­roly KISZ-titkár —, hogy igen sok és ügyes fiatal te­vékenykedik a téeszben, az Alkotó Ifjúság mozgalom meglehetősen szegényes. Na­gyobb aktivitást, több ötle­tet várnak e téren is az if- jaktól. Sok hasznos javaslat hang­zott el, jól sikerült fórum volt a gyomaendrődi és eb­ben nagy szerepet játszott a tsz ifjúsági felelőse, Galam­bos Imre, aki egyben a szö­vetkezet főkönyvelője és az ifjúsági parlament főszerve­zője volt. Megvitatták az ifjúságpolitikai célú pénz­eszközök felhasználási ter­vezetét is, és mindenki vá­laszt kapott felvetésére. A parlamenten demokra­tikusan, nyíltan és jó han­gulatban vitatták meg dol­gaikat a fiatalok. A legöröm­telibb pillanat azonban az volt, amikor a megyei KISZ- bizottság képviselője, Fülöp Imre átadta a Béke Téesz KISZ-alapszervezetének eredményes munkájuk elis­meréseként a KISZ KB „Kiváló Alapszervezet” zász­laját. Szatmári Ilona A Szakmar községben lakó Tóth Gergelyné egyike a híres Kalocsa környéki tojásfestő asszonyoknak. Lúdtojásokat mintáz jellegzetes díszítő motívumokkal. A festett tojásokat szívesen vásárolják országszerte, a tengeren túlra is expor­tálnak belőlük (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele — KS) Termel az importkiváltó gépsor Mint arról már hírt ad­tunk, rekord idő alatt való­sítottak meg hatvanhétmillió forintos beruházást az Oros­házi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben, amelynek révén évente mintegy száz­millió forintos import megta­karítása válik lehetővé. A hazai bőrdíszműipar dí­szítési kellékeit eddig kül­földről szerezték be, az oros­házi műanyagosok mindössze 12 millió forint értékben tud­tak csak kapacitást biztosíta­ni a csatok, pántok, karikák, csőszegecsek stb gyártásában, ráadásul elavult technológiá­val, korszerűtlen felületke­zeléssel, és drágán is. Ta­valy ősszel .azonban megálla­podás született a BÖRKER- rel, s az OKISZ 'és a KI- SZÖV illetékeseivel való tár­gyalás után elhatározták, hogy egy olasz cég által el­adásra ajánlott bőrdíszmű­kelléket gyártó gépsor meg­vételével Orosházán alakít­ják ki ezek hazai bázisüze­mét. Ezen a héten már meg­kezdték a folyamatos ter­melést a présgépeken, és az idén negyvenmilliós terme­lési értéket állítanak elő a terv szerint, amiből mintegy 29 millió forint értékű im­portkiváltás valósul meg. V. D. Klubvezetők találkozója A városi úttörőelnökség, valamint az ifjúsági ház Bé­kés és Csongrád megye klubvezetőinek háromnapos találkozót szervezett Béké­sen. A több mint ötven részt­vevő a két megye 11 telepü­lését képviseli ezen az ösz- szejövetelen. A megnyitót tegnap dél­után tartották meg a városi pártbizottság nagytermében, majd játék, városnéző túra, politikai kaszinó és diszkó következett. Április 6-án, ma délelőtt Takács János, a békési úttörőelnökség tagja a VIII. úttörővezetői konferen­cia anyagáról tájékoztatja a megjelenteket, akik ezután a város iskoláit keresik fel. Délután a dánfoki ifjúsági táborban akadályverseny, és este pedig tábortűz lesz. Más­nap önismereti játékokat szerveznek, s ezt követően kerül sor a találkozó záró­rendezvényére. Központi virágcsarnok Tizenhyolc hazai virágter­melő tsz és kertészeti válla­lat összefogásával központi virágcsarnok épül a Buda­örsi út mellett. A 86 millió forintos beruházást a HORT- COOP Kertészeti Szövetke­zeti Közös Vállalat koordi­nálja. Ez lesz a főváros és az ország első valóban korszerű nagybani virágpiaca. A 18 alapító tag üzletein kívül a csarnokban magán- termelők is helyet kapnak: összesen 92 standot bérelhet­nek. Ezenkívül az udvaron 150 parkolós és 40 parkoló nélküli elárusítóhelyet is ki­alakítanak; ott napi helyje­gyet kell majd váltani. Az új virágcsarnok előrelátható­lag július végén nyílik meg. Építésével egyidejűleg a vi­rágcsarnok környékét is par­kosítják: 1,6 hektáros zöld­övezetet alakítanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents