Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
1984, április 26., csütörtök Közöttünk élnek a magányosok Kitöltjük a tagsági igazolványt Ki érti ezt? Sorstársaim megvetően néznek rám. Ez az ember megőrült. Mindjárt záróra, és képes beállni a sorba! Ácsorgók az utcán, a sor legvégén és valamiféle csodában bízok, hogy megkapom az áhított zöldségmagot. Igazuk van, morfondírozok. A kereskedők nem szeretik a vevőket, utálják az árut, az üzletet, a minisztériumot, az árrést és természetesen a kuncsaftokat. Azonnal jön egy nő, ellenségesen végigméri a bamba tömeget, majd méla kárörömmel lehúzza a rolót. Esetleg előadást tart a hátrányos helyzetünkről. Arról, hogy várja a férje, a kislánya, a vacsorafőzés. Előadja: a kereskedelemben dolgozók 75 százaléka nő, családanya, rohanniuk kell a bölcsődébe, az óvodába, ott az a rengeteg mosnivaló és különben is évek óta vár 100 forint fizetésemelésre. Ebben a boltnak nevezett lyukban szinte fuldoklik a büdös növényvédő szerektől, emelgeti a 10—50 kilós műtrágyás zsákot, izzad, fáj a háta a pénztárban és fél a leltárhiánytól. A kezét sem tudja megmosni rendesen, a ruhája szekrény helyett egy szögön lóg. A raktár is a szomszédos házban van, lejárja a lábát azért az átkozott áruért. Mezőgazdasági üzlet a megyeszékhelyen! Hallatlan. Igaz, épülget az új bolt, de addig sok mérget kell lenyelnie. Keményt vesztve bámulom a bejáratot. Valaki felsóhajt: öt óra. És valóban, megjelenik egy nő. Fáradt mosollyal tudomásul veszi a megmásíthatatlant: a sorban állóknak eltökélt szándékuk a vásárlás. Tavasz van, kell a mag a földbe, a vegyszer a permetezőbe, kapa a kézbe. Elfordulok és szégyellem magam. Most jön az áldás, a kioktatás vagy a közönyös záróra. Elámulok. Az asszony gyorsan intézkedik. Ötösével beengedi a vevőket. Tanácsot ad, eligazít, segít a választásban. A kollégái mérnek, számolnak, verik a billentyűt. Ez nem lehet igazi Ezek szeretnek eladni, értenek a szakmájukhoz és uvariasak. Kereskedők. Szükségük van a forgalomra, a haszonra, érdekük a kiszolgálás. Nem hiszik magukat hercegnőnknek. Reggel hatkor kelnek és olykor este hét óra körül érnek haza. Ennek ellenére türelmesek, nem csapkodják földhöz a kosarat. Dolgoznak. Ki'érti ezt? (seres) II Magyar Nemzeti Bank vállalkozási alapja „Ö, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, / Mint egymástól itt a földi szívek! A Szíriusz van tőlem távolabb / Vagy egy egy társam, jaj, ki mondja meg?” (Tóth Árpád: Lélektől lélekig) Sok a magányos ember manapság. Az utcán, a munkahelyen, a boltban talán nem is tudják róluk, milyen egyedül vannak. A KSH demográfiai évkönyvében közölt adatok sem túl biztatóak: Magyarországon a válások száma 1982-ben volt a legmagasabb, 28 ezer 857. A 40-től 59 éves, korosztályig 125 ezerrel, a 60 éven felüliek között pedig 350 ezerrel több a nő. Többen magányosak is, hiszen amíg a férfiak 3,7 százaléka özvegy, 4,5 százaléka elvált, addig a nők 17 százaléka özvegy, 6,3 százaléka elvált. Az egyedül élő nők a férfiaknál nehezebben találnak társat, barátot maguknak. Az ismerkedési lehetőségek, a közös szórakozást jelentő fórumok szűk köre miatt nincs is sok reményük a társkeresésre. Az apróhirdetés, a társkereső irodák szolgálatai kevesek számára hoznak üdvözítő megoldást az egyedül élők nagy számához képest. Mégsem lankad a remény, a férfiak, és főleg a nők próbálkoznak, hátha egyszer mégis megtalálják az igazit. Klubest a Vasutasban Sorban állás fogad a békéscsabai vasutas művelődési ház bejáratánál. Lassú a haladás, míg személyre szólón mindenkinek kitöltik a magányosok klubjának tagsági igazolványát. A nők táskája élelemtői duzzad, szendvicset, süteményt, üdítőt hoztak, a férfiak egy-két palack itallal járulnak a bátyus találkozóhoz. Megtelnek az asztalok, majd ^a terem egyik oldalán a nők, a másikon a férfiak telepednek le. Ez utóbbiak vannak kevesebben. A Képes Üjság cikksorozatot indított az egyedül élőkről. Reagálásként száz és száz levél érkezett, jelezve, hogy milyen sokan vannak. A magányosok nem tudnak egymással találkozni. Ezért alakította meg a lap a magányosok klubját, s hetenként egyszer valahol az országban táncos rendezvényre invitálják a tagokat. A mozgalomhoz már több mint hatezren kapcsolódtak. Társasutakat, külföldi kirándulásokat szerveznek számukra. A televízió műsorajánlattal kereste meg őket, a társkereső irodák partnerükké szeretnének lenni. A humánus célokat azonban nem szolgáltatják ki az üzletnek, az együttműködéshez áthidaló, a nemes ügyet támogató társat keresnek. A békéscsabai klubestre Hatvantól Mezőkovácshá- záig több mint százan eljöttek. Többségben a Békés megyeiek vannak. Ismerős arcokat látok, Orosházáról, Szarvasról, Békésről, Gesztről, Elekről, Gyuláról, a megyeszékhelyről. A legkülönbözőbb korosztályok 30-tól 70-ig megtalálhatók itt. Két kedves arcú, 40-es asszony mellé telepszem: — Azért jöttünk, hogy a pesti szervezőket lássuk — nevet az egyik. — Valahová társak közé szeretnénk tartozni — mondja a másik. — Ha elvált a nő, megbélyegzettként kezelik. Kilenc éve élek egyedül, de eddig csak vagy nős, vagy részeges férfival hozott össze az élet. Nem akarok csöbörből vödörbe kerülni. — A munkám nem szeretem. De ott legalább nem vagyok egyedül. Ha rendezvény van a gyárban, mindenki a párjával jön. Én nem megyek senkihez ötödik keréknek. Szól a zene, az est háziasszonya próbálja oldani a feszültséget, lassanként sikerül is. A terített asztal körül kisebb csoportokban esznek, isznak a vendégek. — Mi addig maradunk, amíg tart a mulatság — magyaráz egy teltkarcsú hölgy. Itt alszunk Csabán, csak holnap utazunk haza. — özvegy vagyok — két gyerekkel elváltam —, sose mentem férjhez — sorolják. — A férfiak gyávábbak, azért nem jöttek ide többen. Aliiba az emberben van? — Tessék elhinni, sok baj van a nőkkel — vitatkozik egy távolról érkezett férfiú. — Megismerkedtem az újság segítségével valakivel, hat hónapig jártunk együtt, már-már komolyra fordult a dolog, ekkor közölte, hogy sok közöttünk a korkülönbség, én 55 vagyok, ő pedig 43 éves. Megjártam velük már máskor is, csak a pénzre, a vagyonra mennek. — Az én tapasztalataim se jobbak — legyint egy jóképű sötétöltönyös. — Kétszer váltam már el, tizenhárom éve egyedül nevelem a két gyerekemet. Az első asszony bennünket hagyott el, a másodiknál az volt a baj, hogy közel lakott az anyós. Mégis tovább keresek valakit. Tudja maga, hogy mi az a magány? A nők végigsírják az éjszakát, a férfi legfeljebb leissza magát. Most alig tudtam az ajtón bejönni, úgy szégyelltem magam, de jónak tartom ezt a magányosok klubját. A munkahelyen nem lehet párt találni, ott dolgozni kell! — Miért nem szerveznek ilyen klubot a mi megyénkben is — fognak közre kérdőn egyre többen. — Nagy az egyenjogúság — háborog valaki. — Nem kell nekem háromemberes feleség, akit ketten kísérnek haza, míg én várom. De olyan se, aki iszik. El tudom* én inni egyedül is a fizetésem, nincs szükségem segítségre! Őrizni a reményt Magasra csap a vita szenvedélye, de össze is boronál- ja az embereket. Az egyik sarokban már csendesen beszélget egy pár: — Nem tudok elég messzire menni, hogy ismerőst ne találjak. — mondja az asszony. — Itt aztán igazán nincs mit szégyellni — -válaszol a társa. — Húsz éve ismerem, de nem tudtam, hogy magányos. Vasmunkás, ápolónő, anyagbeszerző, tsz-tag, nyugdíjas, pedagógus, magán- gazdálkodó, adminisztrátor, mindenféle ember található ezen az esten. — Nekem dolgos feleségem volt — bólogat egy jókedé- lyű hatvanas bácsi —, de először én kutyultam el, azután ő, így lett válás belőle. Most aztán a szalmaszálba is kapaszkodom. Ettől a mai első találkozótól még nem sokat remélek, de érdekel. — Mondja, melyik férfi tűri el szívesen az ápolónők három műszakját — kérdi egy fiatal nővér. — Munka mellett szereztem szakképesítést, azóta is tanulok, de a magánéletem nem jött ösz- sze.. . Ügy érzem, a munkatársaim szeretnek, mégsem vették észre, nem tudják, milyen egyedül élek. És ha tudják, akkor mi van? Mindenkinek magán kell segítenie. Égyre több pár táncol a parketten. A szervezők játékokkal, vetélkedővel, csalafintasággal ösztönözték, bátorították a párkeresőket, így találta meg most „Sámson Delilát, Rómeó Júliát”. A félszegen beoldalgók közül a klubest végén néhá- nyan kézenfogva távoztak. Egyedül, magányosan mégis sokan maradtak, akik tovább várnak, reménykednek. Persze a gondolat nem elvetni- való, legyen megyénkben is magányosok klubja. Csak kellene valaki, aki felkarolná és megvalósítaná az ötletet. Bede Zsóka Pályázat Dz év lakóháza Vándorserleget alapítottak Gyula felszabadulásának 40. évfordulója jegyében a városi szakmaközi bizottság meghirdeti az „Az év lakóháza” pályázatot az állami szövetkezeti és OTP-s bérházak környezetének rendben tartására. Vándorserleget alapítottak, amit a városközpontban a társadalmi ünnepeket szervező iroda kirakatában helyeztek el. Első ízben 1984. április 4. és 1985. május 1. között a lakóház környékének rendben tartása alapján lehet egy évre elnyerni. Véglegesen annak a lakóháznak a tulajdonában marad a vándorserleg, amelynek lakói egymás után három éven át, vagy különböző években öt alkalommal nyerik el. A nevezéseket a városi szakmaközi bizottság, Gyula, SZOT-gyógyüdülő címére 1984. május 1-ig kell beküldeni. Azon házfelügyelők lakóbizalmijának nevezését várják, akik a lakókkal együtt vállalják, hogy az épület környezetét társadalmi munkában rendben tartják és pályáznak az „Az év lakóháza” címre. A vándorserleg átadására első ízben 1985 áprilisában kerül sor a SZOT-gyógyüdülőben. A folyamatos társadalmi munkát, a környezet szépségét, rendben tartását a szakmaközi bizottság e célra létrehozott társadalmi bizottság kíséri figyelemmel és bírálja elHagyomány már, hogy a fogyasztási szövetkezetek nőbizottságainak vezetői — elnökei, titkárai — évenként háromnapos továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Ezeken a tanfolyamokon minden esetben országos és megyei szervek vezetői tartanak társadalmi életünk, valamint a fogyasztási szövetkezeti mozgalom legfontosabb kérdéseiről konzultációval egybekapcsolt előadásokat. Az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek nőbizottsági vezetőinek ez évi háromnapos tanfolyamát tegnap, április 25-én délelőtt 9 órakor a házigazda szerepét vállaló szövetkezet elnökhelyettese, dr. Trenyik Pál nyitotta meg az orosházi Alföld Hotel különtermében. Ezt követően Tanai Ferenc MESZÖV-elnök a megye fogyasztási szövetkezeteinek Az első negyedévben hat új szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bank vállalkozási alapja. Ennek keretében mintegy 400 millió forintot helyezett ki különböző vállalkozások, kapacitás- bővítő fejlesztések finanszírozására — tájékoztatták az MNB-nél az MTI munkatársát. A Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi intézményrendszer korszerűsítésének részeként 1983-ban hozta létre a vállalkozási alapot. Az új pénzügyi intézmény nem •hitelek nyújtásával, hanem — hagyományos banki hitelezési tevékenység kiegészítéseként — a forrásátcsoportosítás más formáival foglalkozik. Feladata, hogy az újonnan megalakuló gazdasági társulások és társaságok létrehozásához és működéséhez szükséges tőkét — amennyiben a befektetés jövedelmezőnek ígérkezik — biztosítsa. Vállalkozik tőke- kihelyezésre, gépek, termelőberendezések haszonbérbe adására, kötvénykibocsátásra, és más pénzügyi szolgáltatásokra. A kisbank lehetőségei széles körűek, mivel tevékenységét szektoriá- lis, ágazati megkötések nem korlátozzák. Vállalkozásait elsősorban jövedelmezőségi megfontolások alapján szervezi. Az alap már a múlt esztendőben eredményes munkát végzett: a magánerős lakásépítéssé] kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére, építőipari kisgépeket kölcsönző országos bolthálózat kiépítésére 100 millió forintos részesedéssel gazdasági társaságot hozott létre. Egy másik vállalkozás keretében helyzetéről és az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatokról tartott előadást, melyet konzultáció követett. Délután Herzberger Tiborné, a megyei tanács egészségügyi osztályának' főelőadója az idős korú emberekkel való társadalmi gondoskodás helyzetét és feladatait tárta a tanfolyam hallgatói elé. Ma, csütörtökön délelőtt elsőként Pataki Tibor, a MÉSZÖV tanácsosa a mindinkább ismertté váló kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek új üzemelési formáiról ad tájékoztatót. Majd dr. Szaszkó László, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1980. évi nőpolitikái ajánlásának valóra váltását és az elkövetkező időszak ez irányú tennivalóit összegzi. A délutáni külföldi film magyarországi1 forgatásához adtak több mint 30 millió forintot, könyvritkaságok kiadását szintén 30 millió forinttal támogatták. Az idén több új szerződést kötöttek, amelynek keretében a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalatnak pénzt adtak használt és új szerszámgépek — hazai és a szocialista országokban gyártott berendezések — vásárlására és haszonbérbe-adá- sára. A TRITON Háziipari Szövetkezetnél egy magyar eljárás megvalósítását, automatikus telefonhívó és te- lefonszám-tároló készülék gyártását finanszírozzák. Az Alumíniumárugyárban a szocialista export növelése érdekében segítik az alumínium készárugyártás bővítését. A Skála Cooppal együttműködve alapjuttatás formájában támogatják a szövetkezeti kereskedelem jövedelmező ágazatainak fejlesztését. Az alap elsősorban gyors megtérülési vállalkozások megvalósítását segíti. Az eddig kötött szerződéseknél általában 3—5 év múltán, de néhány esetben egy éven belül is megtérül a befektetett pénz. Mindezek eredményeként a kisbank másfél éves működése során kihelyezett tőkéjéből mintegy 100 milliót már visszakapott. Mivel a gazdálkodó szervezetek körében igen nagy az érdeklődés az alap szolgáltatásai iránt, tervezik, hogy tovább bővítik tevékenységüket. Többek között gépek vásárlásával és haszonbérbe- adásával a hazai lízing kínálatot kívánják szélesíteni. órákban Bagi Sándor ME- SZÖV-elnökhelyettes a szövetkezetek és a tagok kapcsolatáról, illetve a tagok anyagi kötődéséről ad sokoldalú tájékoztatást. A fogyasztási szövetkezetek nqfjizottsági vezetőinek háromnapos továbbképző tanfolyama holnap, április 27-én fejeződik be, amikor is két előadás hangzik el. Az egyik dr. Luczi József, a megyei tanács csoportvezetőjének tolmácsolásában, aki a tanácstagok és országgyűlési képviselők választásának rendszeréről, s a közigazgatás korszerűsítéséről ad tájékoztatót. Majd Polák Erika, a Magyar Nők Országos Tanácsának főmunkatársa a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség balatonaligai ülésén elhangzottakról tájékoztatja a tanfolyam résztvevőit. — Balkus — Egyre többen táncolnak Fotó: Veress Erzsi Szövetkezeti nőbizottsági vezetők továbbképző tanfolyama Orosházán
