Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
1984. április 26., csütörtök o Szakszervezet és gazdálkodás Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában tartotta ülését az Építők-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bizottsága. A bizottság fontos napirendeket tárgyalt: először a termelést, a gazdálkodást segítők munkájának gazdaságpolitikai jelentőségét vitatta meg Kovács János, a közgazdasági bizottság vezetőjének előterjesztésében. Az előterjesztésből kitűnt: a szakszervezeti mozgalom szocialista viszonyaink között átszövi az élet valamennyi területét, kiemelten vállal részt a gazdasági építőmunkából. A mostani tervidőszakban kialakult gazdasági helyzet azt követelte, hogy a szakszervezet is jobban igazítsa tevékenységét a változó feltételekhez, az intenzív gazdálkodáshoz, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének követelményeihez. Ez mindenekelőtt az üzemi, a vállalati szakszervezeti szervek kezdeményező szerepének, aktivitásának fokozását igényelte és igényli a jövőben is. E feladatok ellátásának középpontjába a hatékonyság, a minőség, a versenyképesség javítását, a fegyelmezett munkát állítja a mozgalom. Sikerült elérni: a szakszervezeti csoportok, alapszervezetek, bizalmi testületek rendszeresebben foglalkoznak a termelési, gazdálkodási feladatokkal, elősegítik azt, hogy a dolgozók és a kollektívák anyagi-erkölcsi elismerése arányos a teljesítményükkel, mind jobban tükröződik az elvégzett munka mennyisége, minősége és bonyolultsága. A termelést segítő tevékenységek sorában külön foglalkozott az előterjesztés a munkaverseny-mozgalom- mal. A megyei bizottság arra inspirálja az alapszervezeteket, hogy az áttekinthetőség, a korábbi formalitások elkerülése végett ne módosítsanak, hanem új szabályzatot készítsenek. Ezek közérthetőek, a célt meghatározóak, rugalmasak, rövidek, a helyi körülményeknek megfelelőek legyenek. Az előterjesztés igen jónak értékelte a termelést segítő tevékenység mellett a szakszervezetnek az újítási mozgalomban vállalt szerepét. A megyei bizottságnak, mint az ágazati szakszervezet középszervének alapvető feladata, hogy e bonyolult feladatok ellátására oktatás és konkrét segítség útján alkalmassá tegye a szakszervezeti alapszervezetekben dolgozó aktívahálózatot. A megyei bizottsághoz tartozó vállalatoknál — tizenegy vállalat, mintegy 10 ezer 500 dolgozóval — megtalálható a bér- és kereset- szabályozás valamennyi formája. Az első napirendi pont feletti vitában nyolcán fejtették ki véleményüket, közöttük Pintér Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Varga Imre, az SZMT titkára. A második napirendi pont keretében az alapszervezetek pénzügyi, gazdasági munkájának, a gazdálkodás tervszerű felhasználásának értékelését terjesztette elő Kovács Jánosné, a pénzügyi bizottság vezetője. Ezt követően a XI. országos természetjáró-találkozóval kapcsolatos teendőket vitatta meg a megyei bizottság. Mint ismeretes, augusztus 2—5. között az Építők-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete a megyei bizottsággal karöltve Békéscsabán rendezi meg az ágazati természetjárók országos találkozóját. Az ülés bejelentésekkel zárult. —szekeresII londoni Daily Telegraph írja Koszta Rozáliáról Az Élet és Irodalomban is beharangozott londoni magyar kiállításokkal egy időben rendezték meg — mint arról már lapunkban hírt adtunk — .Koszta Rozália festőművész képeinek bemutatóját is a Fry Gallery- ben. A kiállításról a Londonban megjelenő Daily Telegraph művészeti szakírója, Terence Mullaly számolt be. „Koszta Rozália bemutatkozása a Fry Gallery-ben — írja — helyesbítő tényezőként szolgál a magyar művészet megítéléséhez a jelenleg Londonban látható kiállításokkal szemben. A Stoppenbach- és De- lestre-féle kiállítás Czóbel Béla munkáiból (aki talán a század legnagyobb magyar művésze, és olyan ember volt, aki szorosan kötődött a párizsi iskolához) színvonalas, bonyolult festőművészt mutat be. Az avantgarde értelmében is összetett, szofisz- tikus sok érem a Goldsmith Hallban látható modern magyar éremművészet bemutatón, ugyanez igaz Lugossy Mária kiállítására is a Goldsmith Hall-ban, ahol az ottani fő kiállítást a Brit Művészi Érem Társaság gondozza. Koszta Rozália festményei valami egészen mást mutatnak az említett kiállításokon látható, nemzetközileg elismert munkákkal szemben. A művész kisvárosban született Délkelet-Magyarorszá- gon, és bár Leningrádban tanult festészetet, sokfelé utazott, élni és alkotni azt a helyet választotta, ahol született. Művészetének gyökerei ezen a vidéken keresendők. Mindenekelőtt a helyi emberekhez fűződő kapcsolata fontos számára. Semmilyen értelemben nem nevezhető naiv festőnek, sokkal inkább arról van szó, hogy olyan merész, egyszerű stílust választott magának, amely leginkább megfelel kifejezésmódjának. Alakjai világosan elhatároltak, de alapos tanulmányai a Leningrá- di Művészeti Akadémián azt a képességét is kifejlesztették, hogy az emberek egymáshoz való viszonyát szintén hatásosan ábrázolja. Érzékeljük a pszichológiai mozzanatokat is, mivel Koszta jól érti, hogyan ragadja meg a nagy magyar Alföld embereinek jellemét. S ugyanakkor költészet árad munkáiból. Jellemző ez néhány késői tájképére, amelyeket tavaly és az idén festett, valamint gyulai látképeire, ahogyan a román határhoz közeli kisváros azokon megjelenik. A Fry Gallery az angol ak- varell-' és rajzművészet legjobbjainak bemutatására hivatott. A természethez fűződő hűség fémjelzi elsősorban; ezúttal a galéria egy másfajta őszinteséghez találta meg a megfelelő kapcsolatot. Terence Mullaly.” Fordította: Niedzielsky Katalin Külgazdasági helyzetünk Kisiparosok a jobb áruellátásért Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya Az országgyűlés kereskedelmi, valamint . terv- és költségvetési bizottsága szerdán együttes ülést tartott, amelyen Török István külkereskedelmi államtitkár adott tájékoztatást külgazdasági helyzetünk elmúlt évi alakulásáról és az 1984. évi teendőkről. Az államtitkár elmondta: 1983-ban az ország fizetőképességének megőrzéséhez a külkereskedelem jelentős áruforgalmi többlettel járult hozzá, annak ellenére, hogy mind a külső piaci feltételek, mind a belgazdasági folyamatok a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. A tőkés piac lassú élénkülése nem eredményezte értékesítési lehetőségeink számottevő javulását, mivel olyan árucsoportok, termékek kereslete bővült jelentősen, amelyek exportunkban csak (Folytatás az 1. oldalról) november-decemberben ünnepeljük, különböző programokkal. A jövő év októberében tartják hazánkban a szovjet kultúra napjait, amelyeket — akárcsak a többi ünnepi rendezvénysorozatot — kiállítások, koncertek, irodalmi estek gazdagítanak, hazánkba érkezik a Bolsoj balettegyüttese, a Komseomol színház társulata, egy, a szovjet cirkuszművészetet reprezentáló csoport, bemutatják az orosz klasszikusok festményeit, és filmfesztivált is rendeznek. A magyar napokat a Szovjetunióban 1985 áprilisában tartják, az eseménysorozatra Moszkvába utazik az Operaház balettegyüttese, lesz mai magyar képzőművészeti bemutató, könyvkiállítás is. Az NDK-ban ugyancsak 1985 áprilisában, Csehszlovákiában márciusban tartanak magyar kulturális napokat. Valamennyi rendezvénynek az a célja — mutatott rá Köpeczi Béla —, hogy ne csak egy-egy nemzet művészeti fejlődését mutassa be, de felkeltse az érdeklődést az egyes országok mai kulturális eredményei iránt, vagyis ne csak a múltat, de a mai tendenciákat is ismertessék. — 1985. novemberében Budapesten rendezzük meg az európai kulturális fórumot — jelentette be a művelődési miniszter, akinek vezetésével megalakult a magyar előkészítő bizottság. Létrejött a fórum nemzetközi végrehajtó titkársága is, vezetője Herman József, az Akadémia levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója. Budapesten ez év november 21. és december 3. között megtartják a fórumot előkészítő szerény részarányt képviselnek. Hátrányosan hatott az is, hogy a számunkra fontosabb piacokon a kereslet az átlagosnál lassabban növekedett. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy külgazdasági egyensúlyunk további javítása 1984-ben mind a szocialista, mind pedig a nem szocialista áruforgalomban a kivitel dinamikus növelését követeli meg. Feltétlenül szükséges a gazdaságszervező, piaci munka erőteljes fokozása, továbbá az, hogy termékeink színvonala, minősége a piaci igényekhez az eddigieknél jobban igazodjék — mondta az államtitkár. Az országgyűlési bizottságok együttes ülése a tájékoztatót egyhangúlag jóváhagyta. nemzetközi szakértői értekezletet. Erre 35 ország több mint 200 képviselőjét várják, akik meghatározzák a fórum napi- és munkarendjét, valamint foglalkoznak, szervezési, technikai feladatokkal is. A kulturális fórum — a madridi konferencia által meghatározott feladatkörök alapján — elsősorban az alkotói tevékenység, a kultúra terjesztése, valamint a nemzetközi kulturális együttműködés kérdéseivel kíván foglalkozni. Az eseménysorozatra mintegy 300—350 delegátus érkezik hazánkba, közöttük a kormányok képviselői csakúgy, mint kiemelkedő, neves alkotók, művészek. — A fórum jó alkalmat ad arra, hogy hazánk a világ érdeklődésének középpontjába kerüljön — mondotta Köpeczi Béla —, és mi igyekszünk élni ezzel az alkalommal. Számos kulturális program kíséri majd a tanácskozást, olyanok, amelyek reprezentatívan mutatják be a magyar kultúrát. Hazánk művészetét számtalan nagyszabású kiállítás, koncert, bemutató ismerteti meg az ide látogatókkal, ám a szervezők Európa művelődéséről, művészetéről is képet kívánnak adni. — A fórum kulturális programjának részletein az illetékesek még munkálkodnak, de mindent igyekeznek megtenni azért, hogy — mialatt fórumon remélhetőleg nemcsak a témák tárgyalására, hanem pozitív következtetések levonására, a leg- lényegesebbb kérdésekben konszenzusra lesz mód — az ide látogatók a magyar és a mai európai kultúráról szintetizált ismereteket szerezhessenek — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. Békés megyében jelenleg mintegy félezer termelő kisiparos dolgozik, amely az összes létszám 10 százaléka. Legtöbben a fa-, a fém-, a textil-, a kézmű- és az élelmiszeriparban tevékenykednek — állapították meg a KIOSZ megyei választmányának szerda délelőtti ülésén, amelyet Békéscsabán tartottak. Ott volt az eseményen Molnár József, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szegfű István, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese és Duna Pál, a megyei tanács ipari osztályának csoportvezetője. Bordiné Szilágyi Ilona, a megyei szervezet helyettes titkára jelentésében hangsúlyozta, hogy a kisiparosok évente 140 millió forint értékű terméket gyártanak. Ez a teljesítmény az 1981. évihez képest jelentősen nőtt, hiszen csaknem másfélszeresére emelkedett, de az országos átlagtól elmarad. A termékek többsége közvetlenül, a magánkereskedelem útján, vagy a Kisipari Termeltető Vállalat segítségével jut el a fogyasztókhoz. Megyénkben csak közvetett exportra van lehetőség. Ilyen kooperációs partner a MEZŐGÉP, a HAFE békéscsabai gyára, a Gyulai Vasipari Szövetkezet, az orosházi KA- ZÉP, a budapesti ÉLGÉP, a hódmezővásárhelyi METRI- POND mérleggyár. Ezeknek megyénkből 150 mester dolgozik. Nagy szerepet játszanak a kisiparosok a hiánycikkek körének szűkítésében. Gyártanak többek között szerszámnyeleket, kerítéskötőelemeket, sertésorrkari- kát, kosarakat. A legnagyobb megrendelők közé tartozik a Vídia, az AGROKER és az Univerzál Kereskedelmi Vállalat. A hozzászólók elmondották, hogy igyekeznek jó kapcsolatot kiépíteni a vállalatokkal, a szövetkezetekkel. Békésen az ÁFÉSZ segít az anyagbeszerzésben, a termékbemutatók megszervezésében. Szeghalmon a 27 árutermelő kisiparos közül négyen importot helyettesítő gépkocsi-alkatrészeket készítenek. Az eredmények mellett szóltak a gondokról is. Az anyagok és a gépek beszerzésének a nehézségeiről. Sajnos, az anyagok 10—20 százalékát csak csúszópénzért tudják megvenni. Az ipari vállalatok elzárkóznak a kiselejtezett gépek és a hulladékok átadásától. Ugyancsak kifogásolták, hogy hiába gyűjtik össze a pénzt a műszaki fejlesztésre, ha nincs olyan szervezet, amelyik segítene a gépek, a berendezések megvásárlásában. Az energiahordozók drágulása szintén fékezi a vállalkozói kedvet, hiszen egyetlen kilowattóra villamos energia felhasználása 20 ezer forintjába keiül a kisiparosnak. A KTV képviselője a Békés megyében megalakult gazdasági gépipari társaság munkájáról beszélt, amelynek 40 tagvállalata van. Júniusban Orosházán rendeznek*egy kiállítást, ahol a kisiparosok az importot helyettesítő termékek gyártás sára vállalkozhatnak. Kiss Sándor kifejtette: az elmúlt évben a megyei párt- bizottság áttekintette megyénk iparát, amelynek teljesítménye évente 40 milliárd forint. Ennek szerves része a kisipar, de a lehetőségeket korántsem használta ki. Elengedhetetlennek tartja, hogy a kisiparosok hosz- szú távú programokat dolgozzanak ki, mert csak így lehet munkájukra számítani. Meg kell teremteni a gépkölcsönzést, hiszen nem biztos, hogy egy-egy kisiparos a saját gépeit mindig és mindenhol ki tudja használni. Az építőiparban már bevált a társulási együttműködés, ezt szükséges szorgalmazni a gépiparban is. Molnár József a megyei alapszervezetek, a KIOSZ megyei szervezete, a választmány munkáját értékelte, amelynek működése itt-ott még kiforratlan, az útkeresés jellemzi. Ennek objektív és szubjektív okai vannak. Ma már nagyobbak a követelmények, a tagság sem készült fel az új feladatok befogadására. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a demokratizmus erősítésére, zöld utat kapnak a helyi kezdeményezések. Az első napirend elfogadása után a választmány megtárgyalta és jóváhagyta a kisiparosok közéleti tevékenységét, a társadalmi szervezetekkel való együttműködést taglaló jelentést, valamint a megyei vezetőség beszámolóját az őszi választmányi ülés óta eltelt időszak munkájáról. Köpeczi Béla sajtótájékoztatója Békés megyeiek sikere (Tudósítónktól) Az egyre népszerűbbé ' váló országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő pályázatra 326 egyéni és kollektív pályamunka érkezett. Ez ötvennel több, mint az előző évi. összesen 192 felnőtt és 134 ifjúsági pályamunkát bíráltak el a meghirdető szervek. A beérkezett pályamunkák színvonala és mennyisége miatt a felnőtt tagozatban: 3 kiemelt első díjat, 9 első díjat, 6 kiemelt második díjat, 20 második díjat, 1 kiemelt harmadik díjat és 23 harmadik díjat állapított meg az országos bírálóbizottság. E rangos mezőnyben előkelő helyezést ért el 4 »Békés megyei egyéni pályázó. Kiemelt első díjat kapott Hentz Lajos Mező- berényböl, és első díjat nyert Mekis Adám Békéscsabáról, második helyezett lett dr. Berecz- ki Imre Dévaványáról és Cs. Szabó István Békéscsabáról. Sajnos az ifjúsági tagozatban kiosztott 16 díjazott között egyetlen megyei fiatal neve sem szerepelt.. Az 1984. évi XXXII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat kiírása már megtörtént. A pályázat főbb témakörei gazdag választékot kínálnak megyénkben is új témakutatásra, feldolgozásra vagy gyűjtőmunkára felnőtteknek és fiataloknak egyaránt. Kétszíthetőek egyéni és kollektív pályamunkák. A pályázati felhívás a Hazafias Népfront Honismeret című folyóiratának 1984. 2. számában jelent meg. A Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága szervezésében A békéért címmel gyermek- és ifjúsági rajzkiállítás nyílt tegnap délután Szarvason a DATE mezőgazdasági főiskolai kar aulájában. A több mint 200 rajz közül az első három helyezést a Szarvasi 2-es számú Általános Iskola tanulóinak ítélte oda a bíráló bizottság Fotó: Fazekas László
