Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
1984. április 19., csütörtök Kedden délután és este mutatta be Békéscsabán a Szegedi Nemzeti Színház John Ford: Kár, hogy k... című színművét. Képünkön Dobos Kati és Vass Gábor az előadás egyik jelenetében Fotó: veress Erzsi Kiváló boltok Békésen Tegnap ülést tartott a Fogyasztók Városi Tanácsa Békésen. Gyurovits István, a testület elnöke értékelte a Fogyasztók Kiváló Boltja címért folytatott verseny tapasztalatait, majd ismertette az eredményeket. A több mint 200 kitöltött kérdőív adatai, és az érdekelt vállalatok, hatóságok megállapításai alapján a benevezett hat kiskereskedelmi, illetve ÁFÉSZ-egység közül az 501. sz. ABC és az 1. sz. ABC-áruház ért el első helyezést. A dolgozók kiemelkedő teljesítményének elismeréseként jutalmat és emblémát vehetnek át a két bolt képviselői. Ez utóbbi egy évig, vagyis a következő verseny befejezéséig van érvényben. Egyébként a vásárlók — amint ez a hozzászólásokban is megfogalmazódott — aránylag tárgyilagos választ adtak az áruválasztékra, a boltok tisztaságára, továbbá a kereskedelmi dolgozók magatartására, a pénztárosok munkájára, a nyitva tartás rendjére vonatkozó kérdésekre. A többség általában jónak ítélte meg az alapellátás helyzetét, ám nem hallgatták el az általuk észlelt mulasztásokat sem. A hibák között akadt azonban jó néhány olyan is (például az eladó- vagy pakolótér szűk volta, egyes árufélék hiánya stb.), amit természetesen nem lehet az érintett boltoknak felróni. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Steigerwald György, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke is. Többek között hangsúlyozta, hogy az alapvető ellátás országosan zavarmentes, bár a kiszolgálás színvonala esetenként kifogásolható. A Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyerésére indított versenyt, amelyhez különben 35 egység csatlakozott megyénkben, először Békésen kezdeményezték. Ebben a városban az FMT véleménye szerint igen alapos és körültekintő munkával ösz- szegezték, értékelték az eredményeket. Minden elismerés megilleti azoknak a kereskedelmi egységeknek a dolgozóit, akik jogosan érdemelték ki a kitüntető címet. Volt ugyanis olyan település, ahol viszont egyetlen boltnak sem lehetett odaítélni a díjat, mivel a szigorú követelményeknek különböző okok miatt nem feleltek meg. Az FVT elnöke a kérdések megválaszolása után a papír-magánfogyasztás helyzetével összefüggő felmérésről tájékoztatta a megjelenteket, majd bejelentések következtek. —y—n Haddelhadd — Állj! — mint egy mérges kiskutya, úgy ront ki a házból a kisfiú, föltartva hatalma jelét, egy ócska műanyag puskát. — Ez itt a mi házunk — cövekel le harciasán a kapuban. — Az a piros meg a mi kocsink — mutat már engedékenyebben a bejárat előtt állomásozó, vadonatúj Skoda felé. — Ti költöztetek ide? — érdeklődöm, s udvariasságomat látva végképp megszelídül, sőt, közlékennyé válik. — Nyárra idejövünk. Hozzuk a nagy kutyát apukám dolgozójából! Az aztán majd mindenkit elzavar. Lesz itt haddelhadd — teszi hozzá a nyomaték kedvéért. — Testvéred van? — próbálok más vizekre evezni. — Van. Még kisbaba. Lány — legyint felnőttesen. — En már nagycsoportos vagyok — domborítja ki érdemeit. — Nézik a házat — int az elárvult ablakok felé, amelyek mögött felnőttek árnyai mozgolódnak. — Nehogy azt hidd, hogy most nincs házunk. Ráadásul négy- emeletes — teszi hozzá a félreértések elkerülése végett. — De ez jobb — szögezi le. — Itt lehet kutya, akár három is — mutatja a számot még párnás kis ujjaival. — Akkor aztán lesz haddelhadd! — jelenti ki még egyszer megfellebbezhetetlenül. Aztán fegyverét katonásan vállához szorítva ünnepélyesen bemasíroz a házba. — gubucz — Hangverseny a Nemzeti Színházért (Tudósítónktól) Nemes feladatra vállalkoztak ismét megyénk zenetanárai, amikor a Magyar Zeneművészek Szakszervezete Békés megyei zenepedagógus alapszervezete kezdeményezésére hangversenyt adtak a Nemzeti Színház felépítésének javára. Nem tudom, hányán gondolták végig a jelenlevők közül, hogy mi késztette a zenetanárokat erre a vállalásra, őket, akik szűkebb hazájukban a zenei kultúra első számú terjesztői. Nemcsak azáltal, hogy növendékeiket bevezetik a hangszerek megszólaltatásának rejtelmeibe, hanem úgy is, hogy — szinte mindannyian — tagjai a Békéscsabai szimfonikus zenekarnak. Szabad idejük nagy részét áldozzák arra, hogy gyakorlással karbantartsák és fejlesszék tudásukat. Talán kevesen tudják, hogy szerte az országban példaként emlegetik azt a megyei összefogást, amely nemcsak a közös zenélésben, hanem az iskolák egymást segítésében is megnyilvánul. Egy közösséget alkotnak ők, nemcsak a zene ünnepnapjain, hanem a hétköznapok oktató-nevelő munkájában is. Sajnálatos, hogy elég kevés zenekedvelő gyűlt ösz- sze a városi tanács dísztermében, így a zeneiskolákban oktatók közös muzsikálásának nagyobbrészt a kollégák, családtagok, ismerősök voltak a részesei. Öröm volt látni ugyanakkor a zenét tanuló diákokat, amint tanáraik játékát figyelték. Így „szurkolni” csak azok tudnak igazán, akik már átélték ugyanakkor egy-egy fellépés felelősségteljes izgalmát. A békéscsabai, gyulai, orosházi és szarvasi zeneiskolák pedagógusai ez alkalomra a zeneirodalom nagy korszakait felölelő műsorral készültek. Pechán Zoltán szakszervezeti elnök megnyitó szavai után Reiche, Debussy, Vivaldi, Hindemith, Haydn, Boro- gyin és Pergolesi egy-egy műve csendült fel. Mindezt szívvel-lélekkel, az oktatásban és a zenekarokban szerzett gazdag tapasztalatok birtokában nyújtották át a közönségnek. Szép volt, érdemes volt őket meghallgatni! Váratlan, szép meglepetéssel zárult a hangverseny. A meghívóban szereplő műsorszámok után mintegy ráadásként — de több volt ez puszta ráadásnál! — az erre az alkalomra összeállt kamarazenekar mutatkozott be. Szívmelengető együtt- muzsikálásuk, a kamarazenében elengedhetetlen egymásra figyelésük élményként hatott. Reméljük, hogy a megye zenetanárainak e nemes vállalkozása újabb követőkre talál, s a különböző területeken dolgozó kollektívák megtalálják az övékéhez hasonló cselekvési lehetőséget a Nemzeti Színház felépítésére. _j__s V ízdij eltörlés után A napokban látott napvilágot az a rendelkezés, amely mentesíti a gazdaságokat erre az évre az öntözési alapdíj fizetése alól. Emellett állami támogatást és pénzügyi kedvezményt kaphatnak az öntözőgépek és -berendezések vásárlására is a nagyüzemek. Milyen visszhangra talált az intézkedés a szakemberek körében? Erre a kérdésre kerestük a választ megyénkben. Kovács„ Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke így vélekedik : — A vízdíj eltörlése költségkímélő tényező lesz. Az elmúlt időszakban szövetkezetünkben a termelési költség mintegy 15—20 százalékát jelentette a vízdíj. Sajnálatos, hogy a meglevő öntözőgépekhez és -berendezésekhez csak igen ritkán kapunk alkatrészeket. íme egy példa: a hazai gyártmányú MA-berendezésekhez már hosszabb ideje nem lehet ékszíjat kapni. Nálunk a rendelkezésre álló kapacitást maximálisan kihasználjuk. Az 1300 hektár meglevő őszi búzából egy hónap alatt mifitegy 300 hektárt tudunk megöntözni. Emellett a takarmánytermő területeket — lucerna, legelő — öntözzük. A szarvasi tapasztalatok után nézzük, mit mond a megye északi részén, Szeghalmon Bogdándi Győző, az állami gazdaság igazgatóhelyettese : — A gazdaságban négy öntözőfürt dolgozik teljes kapacitással. így mintegy 5 —600 hektár legelőt és lucernát tudunk vízzel ellátni. Az elmúlt évben a szántó- terület tíz százalékát öntözhettük volna, de a magas költségek miatt erre gyakorlatilag nem került sor. A rendelkezést megnyugvással fogadtuk. Reméljük, segít az eredményesebb gazdálkodásban. Csukás Gyula, a Békés megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének titkárhelyettese a következőket mondotta: — Néhány héttel ezelőtt tanácskozást tartottunk, amelyen az öntözés gondjairól esett szó. Ezen több hasznos javaslat született, amelyet továbbítottunk az illetékeseknek. Többek között a vízdíj elengedését is kérték a termelőszövetkezetek vezetői. Mi most arra biztatjuk a közös gazdaságokat, hogy használják ki a döntés utáni lehetőséget, s minél nagyobb területen öntözzenek. Várható, hogy a témában rövid időn belül megyei értekezletet tartunk az érdekeltekkel. Az elmúlt időben szeszélyes területi eloszlásban néhány milliméter csapadék áztatta megyénk földjeit. Ismerve azonban a jelentkező 150—200 milliméter csapadékhiányt — ahol lehetséges — továbbra is csak az öntözés segítségével válhat biztonságossá a termelés. V. L. Munkaverseny a szebb környezetért Gyula felszabadulásának 40. évfordulójára készülődve a városi szakmaközi bizottság az üzemek, gyárak, intézmények, hivatalok környezetének tisztán tartására munkaversenyt hirdet. Vándorserleget alapítottak, amit a városközpont társadalmi ünnepségeket szervező iroda kirakatában helyeztek el. Első ízben az 1984. május 1. és 1985 áprilisa között teljesített vállalati környezet rendben tartás alapján lehet elnyerni. Az SZKB bizottságot hoz létre, melynek tagjai a versenybe a szakszervezeti bizottságok által 1984. május 1-ig a SZOT-gyógyüdülőbe beküldött jelentkezés után havonta tesznek látogatást, tartanak szemlét. A vándorserleget 1985 áprilisában a SZOT-gyógyüdülőben össz- szakszervezeti titkári értekezleten adják át. Az a szak- szervezeti bizottság védi egy évig a vándorserleget — nevének és az évszámnak a bevésésével —, amely a legjobban szervezte meg a munkahelyének, külső környezetének rendben tartását, szépítését. Véglegesen egymás után háromszor vagy különböző években öt alkalommal elért első helyezéssel lehet elnyerni a vándorserleget. A városi szakmaközi bizottság, Gyula, SZOT-gyógyüdülő címére várják 1984. május 1-ig a nevezéseket. Kisebb és olcsóbb Hidrop A hazai igényekhez igazodva az eddiginél kisebb méretű és olcsóbb Hidrop nevű ásványkitermelő berendezés gyártására rendezkedtek be a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó üzemében. A Hidroppal a viznivó alatt, de a felszínhez viszonylag közeli rétegekben rejlő kavicsot, homokot, ércet és más ásványi anyagokat lehet gazdaságosan kitermelni. Az ásványi anyagokat a víz felületén úszó berendezés aljából kinyúló fejtőgépek . előbb rendkívül erős vizsu- gárral fellazítják, aztán csöveken, szállítószalagokon át a felszínre juttatják. A számítások szerint ezek ára Is mintegy 40 százalékkal olcsóbb lesz. Az elsőt egy Borsod megyei közös gazdaság, a nagycsécsi Sajómenti Termelőszövetke- ■■■»■ zet vásárolta. Oz OTP első negyedévi mérlege Az OTP összegzése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hatmilli- árddal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. A betétállomány növekedése három százalékkal kisebb volt, mint a múlt év első három hónapjában. A tartós, egy évnél hosszabb lekötésű betétekbe ugyan több pénzt helyeztek el az emberek, mint tavaly az év elején — a takaréklevelek és ifjúsági betétek tulajdonosai például összesen 50 százalékkal nagyobb összeget —, a vállalkozók azonban az idén nagyobb összegeket vettek fel számláikról, mint tavaly. Lakásvásárlásra, -építésre, -felújításra az OTP a tavalyi 4,7 milliárd forinttal szemben az idén az első negyedévben 6,4 milliárd forintot folyósított. Az összeg ugyan magasabb, a hitelengedélyezések száma azonban kevesebb, mint tavaly, ami főként azzal magyarázható, hogy az elmúlt évről 41 ezer magánlakás építése áthúzódott erre az esztendőre. Növekedett az OTP-lakások vásárlásához nyújtott hitelek száma — tavaly az első negyedévben 5720, az idén 8500 volt —, s a korábbiaknál többen kértek lakásfelújítási, -helyreállítási hitelt is. A lakásszerzéssel összefüggő hitelkérelmek ügyintézése nem mindenütt zökkenőmentes. Hogy a zsúfoltságon enyhítsenek, s csökkentsék a várakozási időt, a hitelkérelmek elbírálásához szükséges adatok feldolgozását esetenként a kevésbé leterhelt fiókokhoz csoportosítják át. A mezőgazdasági kistermelőknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek és a társas vállalkozásoknak az első negyedévben nyújtott álló- és forgóeszközhitei meghaladta az 500 millió forintot, ez mintegy 25 százalékkal több, mint tavaly volt. Az igénylők száma ugyancsak gyarapodott: a múlt évben március végéig 38 500, az idén több mint 40 ezer vállalkozó kért és kapott kölcsönt az OTP-től. Több tucat azoknak az árucikkeknek a száma, amelyek részletre, áruvásárlási kölcsönnel vehetők meg. Az idén az első három hónapban a tavalyi első negyedévhez hasonlóan több mint 150 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, s mintegy másfél milliárd forint értékben vásároltak. Születésének 200. évfordulója alkalmából Körösi Csorna Sándornak Budapesten, a X. kerületben szobrot állítottak a róla elnevezett sétány végében. Tóth Béla szobrászművész és Tóth Tamás építész alkotta az emlékművet (MTl-fotó: E. várkonyi Péter felvétele — KS)
