Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

1984. április 19., csütörtök Kedden délután és este mutatta be Békéscsabán a Szegedi Nemzeti Színház John Ford: Kár, hogy k... című színmű­vét. Képünkön Dobos Kati és Vass Gábor az előadás egyik jelenetében Fotó: veress Erzsi Kiváló boltok Békésen Tegnap ülést tartott a Fogyasztók Városi Tanácsa Békésen. Gyurovits István, a testület elnöke értékelte a Fogyasztók Kiváló Boltja címért folytatott verseny tapasztalatait, majd ismer­tette az eredményeket. A több mint 200 kitöltött kér­dőív adatai, és az érdekelt vállalatok, hatóságok meg­állapításai alapján a bene­vezett hat kiskereskedelmi, illetve ÁFÉSZ-egység közül az 501. sz. ABC és az 1. sz. ABC-áruház ért el első he­lyezést. A dolgozók kiemel­kedő teljesítményének elis­meréseként jutalmat és emblémát vehetnek át a két bolt képviselői. Ez utóbbi egy évig, vagyis a következő verseny befejezéséig van érvényben. Egyébként a vásárlók — amint ez a hozzászólásokban is megfogalmazódott — aránylag tárgyilagos választ adtak az áruválasztékra, a boltok tisztaságára, továbbá a kereskedelmi dolgozók magatartására, a pénztáro­sok munkájára, a nyitva tar­tás rendjére vonatkozó kér­désekre. A többség általá­ban jónak ítélte meg az alapellátás helyzetét, ám nem hallgatták el az általuk észlelt mulasztásokat sem. A hibák között akadt azon­ban jó néhány olyan is (pél­dául az eladó- vagy pakoló­tér szűk volta, egyes árufé­lék hiánya stb.), amit ter­mészetesen nem lehet az érintett boltoknak felróni. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Steigerwald György, a Fogyasztók Me­gyei Tanácsának elnöke is. Többek között hangsúlyozta, hogy az alapvető ellátás or­szágosan zavarmentes, bár a kiszolgálás színvonala ese­tenként kifogásolható. A Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyerésére indított versenyt, amelyhez különben 35 egység csatlakozott me­gyénkben, először Békésen kezdeményezték. Ebben a városban az FMT vélemé­nye szerint igen alapos és körültekintő munkával ösz- szegezték, értékelték az eredményeket. Minden elis­merés megilleti azoknak a kereskedelmi egységeknek a dolgozóit, akik jogosan ér­demelték ki a kitüntető cí­met. Volt ugyanis olyan tele­pülés, ahol viszont egyetlen boltnak sem lehetett oda­ítélni a díjat, mivel a szigo­rú követelményeknek kü­lönböző okok miatt nem fe­leltek meg. Az FVT elnöke a kérdé­sek megválaszolása után a papír-magánfogyasztás hely­zetével összefüggő felmérés­ről tájékoztatta a megjelen­teket, majd bejelentések következtek. —y—n Haddelhadd — Állj! — mint egy mérges kiskutya, úgy ront ki a házból a kisfiú, föltartva hatalma jelét, egy ócska mű­anyag puskát. — Ez itt a mi házunk — cövekel le harciasán a kapu­ban. — Az a piros meg a mi kocsink — mutat már en­gedékenyebben a bejárat előtt állomásozó, vadonatúj Skoda felé. — Ti költöztetek ide? — érdeklődöm, s udvariasságo­mat látva végképp megszelídül, sőt, közlékennyé válik. — Nyárra idejövünk. Hozzuk a nagy kutyát apukám dolgozójából! Az aztán majd mindenkit elzavar. Lesz itt haddelhadd — teszi hozzá a nyomaték kedvéért. — Testvéred van? — próbálok más vizekre evezni. — Van. Még kisbaba. Lány — legyint felnőttesen. — En már nagycsoportos vagyok — domborítja ki érde­meit. — Nézik a házat — int az elárvult ablakok felé, amelyek mögött felnőttek árnyai mozgolódnak. — Ne­hogy azt hidd, hogy most nincs házunk. Ráadásul négy- emeletes — teszi hozzá a félreértések elkerülése végett. — De ez jobb — szögezi le. — Itt lehet kutya, akár há­rom is — mutatja a számot még párnás kis ujjaival. — Akkor aztán lesz haddelhadd! — jelenti ki még egyszer megfellebbezhetetlenül. Aztán fegyverét katonásan vál­lához szorítva ünnepélyesen bemasíroz a házba. — gubucz — Hangverseny a Nemzeti Színházért (Tudósítónktól) Nemes feladatra vállal­koztak ismét megyénk zene­tanárai, amikor a Magyar Zeneművészek Szakszerveze­te Békés megyei zenepeda­gógus alapszervezete kez­deményezésére hangversenyt adtak a Nemzeti Színház fel­építésének javára. Nem tu­dom, hányán gondolták vé­gig a jelenlevők közül, hogy mi késztette a zenetanárokat erre a vállalásra, őket, akik szűkebb hazájukban a zenei kultúra első számú terjesz­tői. Nemcsak azáltal, hogy növendékeiket bevezetik a hangszerek megszólaltatá­sának rejtelmeibe, hanem úgy is, hogy — szinte mind­annyian — tagjai a Békés­csabai szimfonikus zenekar­nak. Szabad idejük nagy részét áldozzák arra, hogy gyakorlással karbantartsák és fejlesszék tudásukat. Ta­lán kevesen tudják, hogy szerte az országban példa­ként emlegetik azt a megyei összefogást, amely nemcsak a közös zenélésben, hanem az iskolák egymást segítésé­ben is megnyilvánul. Egy közösséget alkotnak ők, nemcsak a zene ünnepnap­jain, hanem a hétköznapok oktató-nevelő munkájában is. Sajnálatos, hogy elég ke­vés zenekedvelő gyűlt ösz- sze a városi tanács díszter­mében, így a zeneiskolák­ban oktatók közös muzsiká­lásának nagyobbrészt a kol­légák, családtagok, ismerő­sök voltak a részesei. Öröm volt látni ugyanakkor a ze­nét tanuló diákokat, amint tanáraik játékát figyelték. Így „szurkolni” csak azok tudnak igazán, akik már át­élték ugyanakkor egy-egy fellépés felelősségteljes iz­galmát. A békéscsabai, gyu­lai, orosházi és szarvasi ze­neiskolák pedagógusai ez alkalomra a zeneirodalom nagy korszakait felölelő mű­sorral készültek. Pechán Zoltán szakszervezeti elnök megnyitó szavai után Reiche, Debussy, Vivaldi, Hindemith, Haydn, Boro- gyin és Pergolesi egy-egy műve csendült fel. Mindezt szívvel-lélekkel, az oktatás­ban és a zenekarokban szerzett gazdag tapasztala­tok birtokában nyújtották át a közönségnek. Szép volt, érdemes volt őket meghall­gatni! Váratlan, szép meglepetés­sel zárult a hangverseny. A meghívóban szereplő mű­sorszámok után mintegy rá­adásként — de több volt ez puszta ráadásnál! — az er­re az alkalomra összeállt kamarazenekar mutatkozott be. Szívmelengető együtt- muzsikálásuk, a kamaraze­nében elengedhetetlen egy­másra figyelésük élményként hatott. Reméljük, hogy a megye zenetanárainak e ne­mes vállalkozása újabb kö­vetőkre talál, s a különböző területeken dolgozó kollek­tívák megtalálják az övéké­hez hasonló cselekvési lehe­tőséget a Nemzeti Színház felépítésére. _j__s V ízdij eltörlés után A napokban látott napvi­lágot az a rendelkezés, amely mentesíti a gazdasá­gokat erre az évre az öntö­zési alapdíj fizetése alól. Emellett állami támogatást és pénzügyi kedvezményt kaphatnak az öntözőgépek és -berendezések vásárlására is a nagyüzemek. Milyen visszhangra talált az intéz­kedés a szakemberek köré­ben? Erre a kérdésre keres­tük a választ megyénkben. Kovács„ Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke így véle­kedik : — A vízdíj eltörlése költ­ségkímélő tényező lesz. Az elmúlt időszakban szövetke­zetünkben a termelési költ­ség mintegy 15—20 százalé­kát jelentette a vízdíj. Saj­nálatos, hogy a meglevő ön­tözőgépekhez és -berendezé­sekhez csak igen ritkán ka­punk alkatrészeket. íme egy példa: a hazai gyártmányú MA-berendezésekhez már hosszabb ideje nem lehet ék­szíjat kapni. Nálunk a ren­delkezésre álló kapacitást maximálisan kihasználjuk. Az 1300 hektár meglevő őszi búzából egy hónap alatt mifitegy 300 hektárt tudunk megöntözni. Emellett a ta­karmánytermő területeket — lucerna, legelő — öntözzük. A szarvasi tapasztalatok után nézzük, mit mond a megye északi részén, Szeg­halmon Bogdándi Győző, az állami gazdaság igazgatóhe­lyettese : — A gazdaságban négy öntözőfürt dolgozik teljes kapacitással. így mintegy 5 —600 hektár legelőt és lu­cernát tudunk vízzel ellátni. Az elmúlt évben a szántó- terület tíz százalékát öntöz­hettük volna, de a magas költségek miatt erre gyakor­latilag nem került sor. A rendelkezést megnyugvással fogadtuk. Reméljük, segít az eredményesebb gazdálkodás­ban. Csukás Gyula, a Békés megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­gének titkárhelyettese a kö­vetkezőket mondotta: — Néhány héttel ezelőtt tanácskozást tartottunk, amelyen az öntözés gondjai­ról esett szó. Ezen több hasz­nos javaslat született, ame­lyet továbbítottunk az ille­tékeseknek. Többek között a vízdíj elengedését is kérték a termelőszövetkezetek ve­zetői. Mi most arra biztat­juk a közös gazdaságokat, hogy használják ki a döntés utáni lehetőséget, s minél nagyobb területen öntözze­nek. Várható, hogy a témá­ban rövid időn belül megyei értekezletet tartunk az ér­dekeltekkel. Az elmúlt időben szeszé­lyes területi eloszlásban né­hány milliméter csapadék áztatta megyénk földjeit. Is­merve azonban a jelentkező 150—200 milliméter csapa­dékhiányt — ahol lehetséges — továbbra is csak az ön­tözés segítségével válhat biztonságossá a termelés. V. L. Munkaverseny a szebb környezetért Gyula felszabadulásának 40. évfordulójára készülődve a városi szakmaközi bizott­ság az üzemek, gyárak, in­tézmények, hivatalok kör­nyezetének tisztán tartására munkaversenyt hirdet. Ván­dorserleget alapítottak, amit a városközpont társadalmi ünnepségeket szervező iroda kirakatában helyeztek el. El­ső ízben az 1984. május 1. és 1985 áprilisa között teljesí­tett vállalati környezet rend­ben tartás alapján lehet el­nyerni. Az SZKB bizottságot hoz létre, melynek tagjai a ver­senybe a szakszervezeti bi­zottságok által 1984. május 1-ig a SZOT-gyógyüdülőbe beküldött jelentkezés után havonta tesznek látogatást, tartanak szemlét. A vándor­serleget 1985 áprilisában a SZOT-gyógyüdülőben össz- szakszervezeti titkári érte­kezleten adják át. Az a szak- szervezeti bizottság védi egy évig a vándorserleget — ne­vének és az évszámnak a bevésésével —, amely a leg­jobban szervezte meg a mun­kahelyének, külső környeze­tének rendben tartását, szé­pítését. Véglegesen egymás után há­romszor vagy különböző években öt alkalommal el­ért első helyezéssel lehet el­nyerni a vándorserleget. A városi szakmaközi bizottság, Gyula, SZOT-gyógyüdülő cí­mére várják 1984. május 1-ig a nevezéseket. Kisebb és olcsóbb Hidrop A hazai igényekhez igazodva az eddiginél kisebb méretű és olcsóbb Hidrop nevű ásványki­termelő berendezés gyártására rendezkedtek be a Dorogi Szén­bányák bányagépgyártó üzemé­ben. A Hidroppal a viznivó alatt, de a felszínhez viszonylag köze­li rétegekben rejlő kavicsot, ho­mokot, ércet és más ásványi anyagokat lehet gazdaságosan kitermelni. Az ásványi anyago­kat a víz felületén úszó beren­dezés aljából kinyúló fejtőgé­pek . előbb rendkívül erős vizsu- gárral fellazítják, aztán csöve­ken, szállítószalagokon át a fel­színre juttatják. A számítások szerint ezek ára Is mintegy 40 százalékkal olcsóbb lesz. Az elsőt egy Borsod me­gyei közös gazdaság, a nagycsé­csi Sajómenti Termelőszövetke- ■■■»■ zet vásárolta. Oz OTP első negyedévi mérlege Az OTP összegzése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hatmilli- árddal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. A be­tétállomány növekedése há­rom százalékkal kisebb volt, mint a múlt év első három hónapjában. A tartós, egy évnél hosszabb lekötésű be­tétekbe ugyan több pénzt he­lyeztek el az emberek, mint tavaly az év elején — a ta­karéklevelek és ifjúsági be­tétek tulajdonosai például összesen 50 százalékkal na­gyobb összeget —, a vállal­kozók azonban az idén na­gyobb összegeket vettek fel számláikról, mint tavaly. Lakásvásárlásra, -építésre, -felújításra az OTP a tava­lyi 4,7 milliárd forinttal szemben az idén az első ne­gyedévben 6,4 milliárd fo­rintot folyósított. Az összeg ugyan magasabb, a hitelen­gedélyezések száma azonban kevesebb, mint tavaly, ami főként azzal magyarázható, hogy az elmúlt évről 41 ezer magánlakás építése áthúzó­dott erre az esztendőre. Nö­vekedett az OTP-lakások vá­sárlásához nyújtott hitelek száma — tavaly az első ne­gyedévben 5720, az idén 8500 volt —, s a korábbiak­nál többen kértek lakásfel­újítási, -helyreállítási hitelt is. A lakásszerzéssel össze­függő hitelkérelmek ügyinté­zése nem mindenütt zökke­nőmentes. Hogy a zsúfoltsá­gon enyhítsenek, s csökkent­sék a várakozási időt, a hi­telkérelmek elbírálásához szükséges adatok feldolgozá­sát esetenként a kevésbé le­terhelt fiókokhoz csoporto­sítják át. A mezőgazdasági kister­melőknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek és a társas vállalkozásoknak az első ne­gyedévben nyújtott álló- és forgóeszközhitei meghaladta az 500 millió forintot, ez mintegy 25 százalékkal több, mint tavaly volt. Az igény­lők száma ugyancsak gyara­podott: a múlt évben már­cius végéig 38 500, az idén több mint 40 ezer vállalkozó kért és kapott kölcsönt az OTP-től. Több tucat azoknak az árucikkeknek a száma, ame­lyek részletre, áruvásárlási kölcsönnel vehetők meg. Az idén az első három hónap­ban a tavalyi első negyedév­hez hasonlóan több mint 150 ezren éltek ezzel a lehető­séggel, s mintegy másfél milliárd forint értékben vá­sároltak. Születésének 200. évfordulója alkalmából Körösi Csorna Sándornak Budapesten, a X. kerü­letben szobrot állítottak a róla elnevezett sétány végében. Tóth Béla szobrászművész és Tóth Tamás építész alkotta az emlékművet (MTl-fotó: E. várkonyi Péter felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents