Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
1984. április 18., szerda o Sábán jön —■ sóban megy Hulladékból teremtett érték Mintha disznótorban lennénk, ahol az asszonyok a kolbásztöltéshez előkészítették a vékony- és a vastagbeleket. A teremből áradó szagok első benyomásra ezt sejtetik. Beljebb lépve a szarvasi ÁFÉSZ békés- szentandrási bélüzemébe, kiderül, hogy ha nem is egészen erről, de valami hasonlóról van szó. Az üzemvezető az irodába tessékelne udvariasan, de csalogat a nem mindennapi látvány. Hatalmas kádakban nagy tömegű belet mos négy asz- szony, körülöttük műaanyag ládák, vödrök telis-tele mosásra váró, és megtisztított alapanyaggal. A Budapesti Húsipari Szolgáltató Vállalattól érkezik a besózott bél, s innen kezdődik vele a mi munkánk — mutat a teli vödrökre Csernus Istvánná telepvezető. — Ebben a munkában megizmosodnak, nem köny- nyűek ezek a műanyag edények — fordultam a szor- goskodók felé. — Ezt a tömény szagot nehezebb megszokni, meg azt, hogy a kezünk nap mint nap szétázik, de a 3 ezer 800 forintra itt 15 százalék jön rá. Békésszentandrási viszonyok között nemigen lehetne jobb kereseti lehetőséget találni — válaszol egy középmagas, fekete hajú asz- szony. A lábam kifelé húzott, miközben arról faggattam az üzemvezetőt, ártalmas-e ez a munka az egészségre? — A KÖJÁL 1980-ban behívta dolgozóinkat egészségügyi vizsgálatra. Megállapították, hogy nem károsak az alkalmazott vegyszerek az egészségre, és a veszélyes anyagokkal bánó dolgozókat megilleti a már említett 15 százalék veszélyességi pótlék. Szükség van az itt használt vegyszerek alkalmazására, mert ezek segítenek feltárni a bél szelatintartal- mát, ami természetes ragasztóanyagként szolgál. Hogyan is lesz ép bél a selejt- ből? A nagyobbik üzemcsarnokban az előkezelt fehér sertés- és marhabeleket egy vékonyabb sámfára húzzák, majd amikor az apró lik-luk darabokkal megtelt, éles késsel kettévágják, kiteríthető lapok lesznek belőlük. Ebből formálódik az ügyes kezek munkájával új kolbászbugyor. *#########»» Szécsi Jánosné a sámfával szemben áll, és egymás után rásimogatja a kerek, formás sámfára a miszlikeket. Lezárja a maga felé eső végét, majd amikor körben rendA kiterített béldarabokat sámfára, egymásra simogatják, illesztik, így alakul ki az új bél Fotó: Fazekas László Az első fázisok egyike: feldolgozás előtti utolsó öblítés ben találja, a tömör faruda- kat egy tartóra akasztja. Az ilyen módon összesimogatott, új hurokkal teli sámfák szárítókamrába kerülnek, ahol 60 fokos melegben összeforrnak, összeszáradnak. Ahhoz azonban, hogy ezeket leszedhessék a rudakról, vízbe mártják, s levegő segítségével választják le az immár új beleket a sámfákról. A legkényesebb művelet következik ezután, amikor kiderül, hogy nincs-e rajta lyuk. — Némelyik nagyon tökéletes, nem látni az illesztés nyomait — mondja a meós. — Mi itt két atmoszféra nyomáson ellenőrizzük, jól csinálták-e munkatársaink a ragasztást. Innen csoportosítva, besózva megy exportra. A megrendelő — 1975ben a technológiát adta — belga Durex cég, az itt gyártott évi 900 ezer darab belet mind megvásárolja. A békésszentandrási üzemen kívül Mezőtúron is készítenek a nagyipari hulladékokból beleket. A két részleg árbevétele több mint 16 millió forint, és a tiszta nyereség 29 százalék. Munkaerőhelyzetükre, az a jellemző, hogy Békésszent- andráson nincs felvehető ember, míg Mezőtúron sorban álnak az üzem kapuja előtt. Hozzátartozik a képhez, hogy ezek a bélfeldolgozó üzemek a szarvasi ÁFÉSZ ipari melléküzemei. Arról, hogy milyen szerepet játszanak a „B” üzemek a szarvasi ÁFÉSZ bevételében, arról Kozák Imre osztályvezetővel beszélgettünk. — Az ÁFÉSZ gazdálkodásának komoly stabilizálói ezek az ipari melléküzemek. Tavalyi eredményeinket tekintve, harmadát adják nyereségünknek ezek az üzemek. Ebben az esztendőben csaknem egymillió forint értékű rekonstrukció valósul meg a békésszentandrási üzemben, egyrészt mert a só mindent megesz, másrészt a munkakörülmények javítása sem várathat tovább magára — mondotta az osztály- vezető. Számadó Julianna szakasza külső és belső feltételrendszeréből fakadnak, azt tükrözik és annak megfelelően szabályoznak. A nem szocialista erkölcsi szabályok és. törekvések között első helyen kell említeni a kispolgári erkölcsöt, amely a legkülönbözőbb módon van jelen mindennapi tevékenységünkben. Ez szocialista társadalmunk általános erkölcsi állapotának egyik legösszetettebb ellentmondása. A szocialista erkölcs a nagyüzemi termelést részesíti előnyben, azt támogatja elsősorban, hiszen alapvetően és meghatározó módon attól függ a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítése, nem pedig a kistermeléstől, illetve a magántermeléstől. Eközben az is nyilvánvaló, hogy a társadalmi termelés, a szükségletek kielégítésének jelenlegi feltételei nem nélkülözhetik a kistermelést, a magántermelést. Jelenlétét a társadalmi termelésben nemcsak a szolgáltatásokban jelentkező szükségletek indokolják, hanem a mezőgazdasági háztáji termelés jelentősége, valamint az utóbbi időben kibontakozó gazdasági munka- közösségek és kisvállalkozások. Ez utóbbiak a közösséggel, különösen a szélesebb közösségekkel szemben felerősítik az egyén, a kisközösségek társadalmi szerepének értékét, amivel viszont óhatatlanul vele jár a kispolgári erkölcs néhány tulajdonságának viszonylagos felerősödése is a társadalmi gyakorlatban. Ez nemegyszer megkérdőjelezi a közvéleményben a már kiala- kult-kialakított szocialista- kommunista erkölcsi értékeket. A kispolgári erkölcs gazdasági alapja így nemcsak a kispolgárok élettevékenységében adott. A kispolgár magánjellegű gazdasági-termelési tevékenységet folytat önmaga és a családja munkaerejére alapozva, esetleg még azon kívül néhány embert dolgoztatva. Ez előtérbe állítja célként a hasznot, méghozzá az egyéni hasznot, amelynek nagysága lesz a kispolgár számára a legfőbb erkölcsi érték. Ez eltér a szocialista erkölcs képviselte értékrendtől, mivel a szocialista anyagi érdekeltség elvével szemben felerősíti a kispolgári anyagiasságot. Míg az anyagi érdekeltség szocialista elve a nagyobb egyéni munkateljesítményekre, addig az anyagiasság elve a nagyobb haszonra ösztönöz, ez utóbbi nem feltétlenül függ a nagyobb munkateljesítményektől, forrása lehet más is. A kispolgári erkölcs tulajdonságai, jellemző vonásai azonban nemcsak a termelői szférában nyernek anyagi-gazdasági alapokat, hanem az egyéb szférákban is, ahol az intézmény működése által meghatározott tevékenységet nem intézményesített módon, de rendszeresen külön anyagiakkal (hálapénz, borravaló, csúszópénz stb.) „jutalmazzák”, amely ellen nincsen eleve biztosítva egyetlen társadalmi poszt sem. Az előbb említett anyagigazdasági feltételek objektíve szülik a kispolgári magatartást, forrásai az ilyen jellegű tendenciáknak, amit éppúgy tudomásul kell venni, mint azt a gazdasági szükségszerűséget, amely a jelenlegi helyzetet létrehozta. És ahogy a gazdaságban adódó negatív tendenciák kiküszöbölésére meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ellenük, ugyanúgy kell eljárni azok erkölcsi következményeivel szemben is. A kispolgári erkölcs különös veszélye abban van, hogy viszonylag rövid távon ígér az egyéneknek, szőkébb csoportoknak a többiekkel szemben jelentős előnyöket, leginkább könnyebb és jobb megélhetést, sorsuk jobbrafordulását, ami azonban az esetek többségében csupán ígéret marad még akkor is, ha a közvéleményben tartósan élnek a „mesés” lehetőségekről szóló elképzelések. De eközben leszereli azt a törekvést, vagy legalábbis ellene hat, amelyet a szocialista erkölcs képvisel, hogy tényleges társadalmi felemelkedés a társadalom számára csak kitartóan szívós munkával, sok küzdelem, esetenként számunkra kellemes és előnyös dolgokról való átmeneti lemondásokkal lehetséges. Helyenként és időnként fellelhető a polgári erkölcs néhány jellemvonása is. Ezek megjelenését nem lehet a társadalom egyik szociális csoportjához sem kötni. Nem szocialista jellegű a különböző vallások erkölcsi rendszere sem, amelyek jelenléte nem csupán a történelmi örökségből táplálkozik, hanem a ma meglevő konkrét társadalmi feltételekből is. A szocialista erkölccsel ellentétes viszonyban állanak, mivel a vallások erkölcse nem az ember alkotó erejére, önerejére épít. Adnak egy olyan lehetőséget, amellyel erkölcsileg megalapozottan ki lehet bújni az egyéni felelősség, a nehézségek egyéni-közösségi vállalása alól. A szocialista társadalomban működő erkölcsi szabályozó rendszereknek, a val- láserkölcsöket kivéve, nincsen olyan szabályzatrendszere, amely előírná az adott körülmények között követendő magatartást. Ezért a tevékenység erkölcsi értéke nagyban függ attól, hogy az egyének és a közösségek mennyire felkészültek arra, hogy tudatosan végiggondolják az erkölcsi következményeket. A döntéskor jelen van valamennyi társadalmi hatás, amely tartalmával különböző tendenciákat képviselhet, s amelyek hatásával a szocialista erkölcsi szabályozás fokozatos erősödése mellett is még sokáig kell számolni. —i —r Mezöberényi aranykalász Tsz Búza, kukorica, rizs, tej meg hús A mezöberényi Aranykalász Termelőszövetkezet jelentős részt vállal a gabonaprogram megvalósításában. A közös gazdaság 1980- ban belépett az IGP—1-es programba, majd tavaly az IGP—3-ba is. A nagyüzemben ebben az évben 2 ezer 600 hektáron termelnek őszi búzát. A fagyos, hideg téli időjárás megviselte az állomány egy részét. A szakvezetők ezért úgy döntöttek, hogy a 200 hektár leggyengébb területet felülvetik tavaszi árpával. A herényiek úgy számolnak, hogy ameny- nyiben kedvező lesz az időjárás, mintegy négy tonna takarmánygabonát takaríthatnak be erről a' x kétszáz hektárról. o Az elmúlt évben csak 350 milliméter csapadék hullott a szövetkezet földjeire, az átlagos 545 milliméter helyett. Mindez most is érezteti hatását, a talajban — becslések szerint — 150—200 milliméter a csapadékhiány. A tavaszi állományminősítéskor a vetésterület nagy részét közepesnek ítélték a szakemberek, de emellett egy kisebb részt jónak találtak. Amint Gál Imre, a növény- termesztési főágazat vezetője elmondotta — ha az időjárás törleszt valamit eddigi adósságaiból — bizakodva tekintenek a jövő elé. A másik fontos gabonanövény, a kukorica magágyát ezekben a napokban készítik elő. Sőt, mintegy 150 hektáron már földbe került a takarmánynövény magja. Jelenleg is teljes kapacitással dolgoznak a vetőgépek. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a korai vetés kedvező a kukoricánál á száraz évjáratokban. A nagyüzem szakembereinek sikerült beszerezni a kívánt ösz- szetételben a vetőmagot. Így az idén zömmel a közkedvelt Pioneer hibrideket termelik. o Az Aranykalász Tsz-ben nagy hagyománya van a rizstermesztésnek. A Körös mellett kedvezőek a talaj- és éghajlati adottságok e fontos élelmiszernövény termelésére. A 283 hektáros rizstelepen öt évvel ezelőtt jelentős költséggel rekonstrukciót hajtottak végre. Jövőre úgy tervezik, hogy a terület egyharmadát kiváltják. Elvégzik a műtárgyak szokásos felújítását és ami a legfontosabb, a felszínegyenge- tést. Napjainkban a talajmunka, valamint a magágy előkészítése folyik. A vetés- terület jelentős részén Nuc- le-Oryzát termelnek, amely a legbiztatóbb eredményt produkálta az elmúlt években. Emellett kisebb területen Oryzellát vetnek. A termelőszövetkezet a KITE taggazdasága mindhárom gabonanövénnyel. A termelési rendszer szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik munkájukat, hozzák a legújabb módszereket. A rizstermesztésben a hagyományos lánctalpas gépeket alkalmazzák. A betakarítást három, féllánctalpas, nagy teljesítményű Claas Dominá- tor kombájn végzi. Az elmúlt időszakban a rizságazat a cukorrépával együtt a legnagyobb jövedelmet hozta a közös gazdaságban. o A korábbi években gondot okozott a szarvasmarha-állomány brucellafertőzöttsége, sőt egy kisebb részénél még a TBC is fellépett. A tervszerű mentesítést 1980-ban kezdték meg a termelőszövetkezetben. A közös gazdaság állatállománya három telepen található. Saját erőből két telepen már befejeződött a mentesítés, s a tervek szerint az idén befejezik ezt a munkát a harma- * dikon is. Tavaly 4 ezer 400 liter tejet fejtek egy tehéntől. Erre az évre 4 ezer 650 liter a terv, a keresztezett állománytól, s a szakemberek úgy számolnak, hogy 1985-ben elérik a korábbi ötezer litert. Az év második felében az egyik telepen megkezdik a húsmarha-előállítást. A gyengébb tejtermelő képességű Holstein-fríz teheneket Limousine bikával termékenyítik, s az így kapott utódokat hizlalják. Az ekképp előállított hízómarhák jó részét exportálják. Az elmúlt év aszályos időjárása nehezítette a takarmányellátást. Mindez éreztette hatását az ágazat eredményeiben is. o Mint Braun Péter, a szarvasmarha-ágazat vezetője elmondotta, az idén a korábban nem hasznosított legelőterületeket is igénybe veszik. Várhatóan elegendő lesz a széna mennyisége is. A szarvasmarhák takarmányozására még silót és répaszeletet használnak. A közös gazdaságban a kötött tartást alkalmazzák, amihez a szükséges munkaerő rendelkezésre áll. Az Aranykalász Tsz-ben befejezéséhez közeledik a telepek több millió forintos rekonstrukciója. A szakszerű, fegyelmezett munkának köszönhetően sikerül mentesíteni a brucellózistól az állományt. Így várhatóan a jövőben több tejet és húst ad a népgazdaságnak a herényi szövetkezet. Verasztó Lajos A Veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetben olyan új módszert és technológiát sikerült kidolgozni, amellyel szabályozható szemcsenagyságú granulátumokat lehet létrehozni oldatokból vagy szuszpenziókból. A módszer alkalmazására a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt lehetőség nyílik. Szentmarjai Tibomé és Losonczi Márta a laboratóriumi méretekben épített folyamatos üzemű szemcse-előállító gép működését ellenőrzi (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS)
