Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

1984. április 18., szerda o Sábán jön —■ sóban megy Hulladékból teremtett érték Mintha disznótorban len­nénk, ahol az asszonyok a kolbásztöltéshez előkészí­tették a vékony- és a vas­tagbeleket. A teremből ára­dó szagok első benyomásra ezt sejtetik. Beljebb lépve a szarvasi ÁFÉSZ békés- szentandrási bélüzemébe, ki­derül, hogy ha nem is egé­szen erről, de valami ha­sonlóról van szó. Az üzem­vezető az irodába tessékelne udvariasan, de csalogat a nem mindennapi látvány. Hatalmas kádakban nagy tömegű belet mos négy asz- szony, körülöttük műaanyag ládák, vödrök telis-tele mo­sásra váró, és megtisztított alapanyaggal. A Budapesti Húsipari Szolgáltató Válla­lattól érkezik a besózott bél, s innen kezdődik vele a mi munkánk — mutat a teli vödrökre Csernus Istvánná telepvezető. — Ebben a munkában megizmosodnak, nem köny- nyűek ezek a műanyag edé­nyek — fordultam a szor- goskodók felé. — Ezt a tömény szagot nehezebb megszokni, meg azt, hogy a kezünk nap mint nap szétázik, de a 3 ezer 800 forintra itt 15 százalék jön rá. Békésszentandrási vi­szonyok között nemigen le­hetne jobb kereseti lehető­séget találni — válaszol egy középmagas, fekete hajú asz- szony. A lábam kifelé húzott, miközben arról faggattam az üzemvezetőt, ártalmas-e ez a munka az egészségre? — A KÖJÁL 1980-ban be­hívta dolgozóinkat egész­ségügyi vizsgálatra. Megál­lapították, hogy nem káro­sak az alkalmazott vegysze­rek az egészségre, és a ve­szélyes anyagokkal bánó dolgozókat megilleti a már említett 15 százalék veszé­lyességi pótlék. Szükség van az itt hasz­nált vegyszerek alkalmazá­sára, mert ezek segítenek feltárni a bél szelatintartal- mát, ami természetes ra­gasztóanyagként szolgál. Ho­gyan is lesz ép bél a selejt- ből? A nagyobbik üzemcsar­nokban az előkezelt fehér sertés- és marhabeleket egy vékonyabb sámfára húz­zák, majd amikor az apró lik-luk darabokkal megtelt, éles késsel kettévágják, ki­teríthető lapok lesznek belő­lük. Ebből formálódik az ügyes kezek munkájával új kolbászbugyor. *#########»» Szécsi Jánosné a sámfával szemben áll, és egymás után rásimogatja a kerek, formás sámfára a miszlikeket. Le­zárja a maga felé eső végét, majd amikor körben rend­A kiterített béldarabokat sámfára, egymásra simogatják, il­lesztik, így alakul ki az új bél Fotó: Fazekas László Az első fázisok egyike: feldolgozás előtti utolsó öblítés ben találja, a tömör faruda- kat egy tartóra akasztja. Az ilyen módon összesimogatott, új hurokkal teli sámfák szá­rítókamrába kerülnek, ahol 60 fokos melegben összeforr­nak, összeszáradnak. Ahhoz azonban, hogy ezeket leszed­hessék a rudakról, vízbe mártják, s levegő segítségé­vel választják le az immár új beleket a sámfákról. A legkényesebb művelet követ­kezik ezután, amikor kide­rül, hogy nincs-e rajta lyuk. — Némelyik nagyon tö­kéletes, nem látni az illesz­tés nyomait — mondja a meós. — Mi itt két atmosz­féra nyomáson ellenőrizzük, jól csinálták-e munkatár­saink a ragasztást. Innen csoportosítva, besózva megy exportra. A megrendelő — 1975­ben a technológiát adta — belga Durex cég, az itt gyár­tott évi 900 ezer darab be­let mind megvásárolja. A békésszentandrási üzemen kívül Mezőtúron is készíte­nek a nagyipari hulladékok­ból beleket. A két részleg árbevétele több mint 16 millió forint, és a tiszta nyereség 29 százalék. Mun­kaerőhelyzetükre, az a jel­lemző, hogy Békésszent- andráson nincs felvehető ember, míg Mezőtúron sor­ban álnak az üzem kapuja előtt. Hozzátartozik a képhez, hogy ezek a bélfeldolgozó üzemek a szarvasi ÁFÉSZ ipari melléküzemei. Arról, hogy milyen szerepet játsza­nak a „B” üzemek a szarvasi ÁFÉSZ bevételében, arról Kozák Imre osztályvezetővel beszélgettünk. — Az ÁFÉSZ gazdálkodá­sának komoly stabilizálói ezek az ipari melléküzemek. Tavalyi eredményeinket te­kintve, harmadát adják nye­reségünknek ezek az üze­mek. Ebben az esztendőben csaknem egymillió forint ér­tékű rekonstrukció valósul meg a békésszentandrási üzemben, egyrészt mert a só mindent megesz, másrészt a munkakörülmények javítá­sa sem várathat tovább ma­gára — mondotta az osztály- vezető. Számadó Julianna szakasza külső és belső fel­tételrendszeréből fakadnak, azt tükrözik és annak meg­felelően szabályoznak. A nem szocialista erkölcsi szabályok és. törekvések kö­zött első helyen kell említe­ni a kispolgári erkölcsöt, amely a legkülönbözőbb mó­don van jelen mindennapi tevékenységünkben. Ez szo­cialista társadalmunk általá­nos erkölcsi állapotának egyik legösszetettebb ellent­mondása. A szocialista erkölcs a nagyüzemi termelést részesí­ti előnyben, azt támogatja elsősorban, hiszen alapvető­en és meghatározó módon attól függ a társadalom anya­gi szükségleteinek kielégíté­se, nem pedig a kistermelés­től, illetve a magánterme­léstől. Eközben az is nyil­vánvaló, hogy a társadalmi termelés, a szükségletek ki­elégítésének jelenlegi felté­telei nem nélkülözhetik a kis­termelést, a magántermelést. Jelenlétét a társadalmi ter­melésben nemcsak a szol­gáltatásokban jelentkező szükségletek indokolják, ha­nem a mezőgazdasági háztá­ji termelés jelentősége, va­lamint az utóbbi időben ki­bontakozó gazdasági munka- közösségek és kisvállalkozá­sok. Ez utóbbiak a közös­séggel, különösen a szélesebb közösségekkel szemben fel­erősítik az egyén, a kiskö­zösségek társadalmi szerepé­nek értékét, amivel viszont óhatatlanul vele jár a kis­polgári erkölcs néhány tu­lajdonságának viszonylagos felerősödése is a társadalmi gyakorlatban. Ez nemegy­szer megkérdőjelezi a köz­véleményben a már kiala- kult-kialakított szocialista- kommunista erkölcsi értéke­ket. A kispolgári erkölcs gaz­dasági alapja így nemcsak a kispolgárok élettevékenysé­gében adott. A kispolgár magánjellegű gazdasági-ter­melési tevékenységet folytat önmaga és a családja mun­kaerejére alapozva, esetleg még azon kívül néhány em­bert dolgoztatva. Ez előtér­be állítja célként a hasznot, méghozzá az egyéni hasznot, amelynek nagysága lesz a kispolgár számára a legfőbb erkölcsi érték. Ez eltér a szocialista erkölcs képvisel­te értékrendtől, mivel a szo­cialista anyagi érdekeltség elvével szemben felerősíti a kispolgári anyagiasságot. Míg az anyagi érdekeltség szocialista elve a nagyobb egyéni munkateljesítmé­nyekre, addig az anyagiasság elve a nagyobb haszonra ösztönöz, ez utóbbi nem fel­tétlenül függ a nagyobb munkateljesítményektől, for­rása lehet más is. A kispolgári erkölcs tu­lajdonságai, jellemző voná­sai azonban nemcsak a ter­melői szférában nyernek anyagi-gazdasági alapokat, hanem az egyéb szférákban is, ahol az intézmény mű­ködése által meghatározott tevékenységet nem intézmé­nyesített módon, de rendsze­resen külön anyagiakkal (hálapénz, borravaló, csú­szópénz stb.) „jutalmazzák”, amely ellen nincsen eleve biztosítva egyetlen társa­dalmi poszt sem. Az előbb említett anyagi­gazdasági feltételek objektí­ve szülik a kispolgári ma­gatartást, forrásai az ilyen jellegű tendenciáknak, amit éppúgy tudomásul kell ven­ni, mint azt a gazdasági szükségszerűséget, amely a jelenlegi helyzetet létre­hozta. És ahogy a gazdaság­ban adódó negatív tendenci­ák kiküszöbölésére meg kell tenni a szükséges intézke­déseket ellenük, ugyanúgy kell eljárni azok erkölcsi következményeivel szemben is. A kispolgári erkölcs kü­lönös veszélye abban van, hogy viszonylag rövid tá­von ígér az egyéneknek, sző­kébb csoportoknak a többiek­kel szemben jelentős elő­nyöket, leginkább könnyebb és jobb megélhetést, sorsuk jobbrafordulását, ami azon­ban az esetek többségében csupán ígéret marad még ak­kor is, ha a közvéleményben tartósan élnek a „mesés” le­hetőségekről szóló elképzelé­sek. De eközben leszereli azt a törekvést, vagy legalábbis ellene hat, amelyet a szo­cialista erkölcs képvisel, hogy tényleges társadalmi felemelkedés a társadalom számára csak kitartóan szí­vós munkával, sok küzde­lem, esetenként számunkra kellemes és előnyös dolgok­ról való átmeneti lemondá­sokkal lehetséges. Helyenként és időnként fellelhető a polgári erkölcs néhány jellemvonása is. Ezek megjelenését nem le­het a társadalom egyik szo­ciális csoportjához sem köt­ni. Nem szocialista jellegű a különböző vallások erkölcsi rendszere sem, amelyek je­lenléte nem csupán a törté­nelmi örökségből táplálko­zik, hanem a ma meglevő konkrét társadalmi feltéte­lekből is. A szocialista er­kölccsel ellentétes viszony­ban állanak, mivel a vallá­sok erkölcse nem az ember alkotó erejére, önerejére épít. Adnak egy olyan lehetőséget, amellyel erkölcsileg megala­pozottan ki lehet bújni az egyéni felelősség, a nehézsé­gek egyéni-közösségi válla­lása alól. A szocialista társadalom­ban működő erkölcsi szabá­lyozó rendszereknek, a val- láserkölcsöket kivéve, nin­csen olyan szabályzatrend­szere, amely előírná az adott körülmények között köve­tendő magatartást. Ezért a tevékenység erkölcsi értéke nagyban függ attól, hogy az egyének és a közösségek mennyire felkészültek arra, hogy tudatosan végiggondol­ják az erkölcsi következ­ményeket. A döntéskor jelen van valamennyi társadalmi hatás, amely tartalmával kü­lönböző tendenciákat képvi­selhet, s amelyek hatásával a szocialista erkölcsi sza­bályozás fokozatos erősödése mellett is még sokáig kell számolni. —i —r Mezöberényi aranykalász Tsz Búza, kukorica, rizs, tej meg hús A mezöberényi Aranyka­lász Termelőszövetkezet je­lentős részt vállal a gabo­naprogram megvalósításá­ban. A közös gazdaság 1980- ban belépett az IGP—1-es programba, majd tavaly az IGP—3-ba is. A nagyüzem­ben ebben az évben 2 ezer 600 hektáron termelnek őszi búzát. A fagyos, hideg téli időjárás megviselte az állo­mány egy részét. A szakve­zetők ezért úgy döntöttek, hogy a 200 hektár leggyen­gébb területet felülvetik ta­vaszi árpával. A herényiek úgy számolnak, hogy ameny- nyiben kedvező lesz az idő­járás, mintegy négy tonna takarmánygabonát takarít­hatnak be erről a' x kétszáz hektárról. o Az elmúlt évben csak 350 milliméter csapadék hullott a szövetkezet földjeire, az átlagos 545 milliméter he­lyett. Mindez most is érezte­ti hatását, a talajban — becslések szerint — 150—200 milliméter a csapadékhiány. A tavaszi állományminősí­téskor a vetésterület nagy részét közepesnek ítélték a szakemberek, de emellett egy kisebb részt jónak találtak. Amint Gál Imre, a növény- termesztési főágazat vezetője elmondotta — ha az időjárás törleszt valamit eddigi adós­ságaiból — bizakodva te­kintenek a jövő elé. A másik fontos gabonanö­vény, a kukorica magágyát ezekben a napokban készítik elő. Sőt, mintegy 150 hektá­ron már földbe került a ta­karmánynövény magja. Je­lenleg is teljes kapacitással dolgoznak a vetőgépek. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a korai vetés kedvező a kukoricánál á szá­raz évjáratokban. A nagy­üzem szakembereinek sike­rült beszerezni a kívánt ösz- szetételben a vetőmagot. Így az idén zömmel a köz­kedvelt Pioneer hibrideket termelik. o Az Aranykalász Tsz-ben nagy hagyománya van a rizs­termesztésnek. A Körös mel­lett kedvezőek a talaj- és éghajlati adottságok e fon­tos élelmiszernövény terme­lésére. A 283 hektáros rizs­telepen öt évvel ezelőtt je­lentős költséggel rekonstruk­ciót hajtottak végre. Jövőre úgy tervezik, hogy a terület egyharmadát kiváltják. El­végzik a műtárgyak szoká­sos felújítását és ami a leg­fontosabb, a felszínegyenge- tést. Napjainkban a talaj­munka, valamint a magágy előkészítése folyik. A vetés- terület jelentős részén Nuc- le-Oryzát termelnek, amely a legbiztatóbb eredményt produkálta az elmúlt évek­ben. Emellett kisebb terüle­ten Oryzellát vetnek. A termelőszövetkezet a KITE taggazdasága mindhá­rom gabonanövénnyel. A ter­melési rendszer szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik munkájukat, hozzák a legújabb módszereket. A rizstermesztésben a hagyo­mányos lánctalpas gépeket alkalmazzák. A betakarítást három, féllánctalpas, nagy teljesítményű Claas Dominá- tor kombájn végzi. Az el­múlt időszakban a rizságazat a cukorrépával együtt a leg­nagyobb jövedelmet hozta a közös gazdaságban. o A korábbi években gondot okozott a szarvasmarha-állo­mány brucellafertőzöttsége, sőt egy kisebb részénél még a TBC is fellépett. A terv­szerű mentesítést 1980-ban kezdték meg a termelőszö­vetkezetben. A közös gazda­ság állatállománya három telepen található. Saját erő­ből két telepen már befeje­ződött a mentesítés, s a ter­vek szerint az idén befeje­zik ezt a munkát a harma- * dikon is. Tavaly 4 ezer 400 liter tejet fejtek egy tehén­től. Erre az évre 4 ezer 650 liter a terv, a keresztezett állománytól, s a szakembe­rek úgy számolnak, hogy 1985-ben elérik a korábbi öt­ezer litert. Az év második felében az egyik telepen megkezdik a húsmarha-előállítást. A gyengébb tejtermelő képes­ségű Holstein-fríz teheneket Limousine bikával terméke­nyítik, s az így kapott utó­dokat hizlalják. Az ekképp előállított hízómarhák jó ré­szét exportálják. Az elmúlt év aszályos időjárása nehe­zítette a takarmányellátást. Mindez éreztette hatását az ágazat eredményeiben is. o Mint Braun Péter, a szarvasmarha-ágazat vezető­je elmondotta, az idén a korábban nem hasznosított legelőterületeket is igénybe veszik. Várhatóan elegendő lesz a széna mennyisége is. A szarvasmarhák takarmá­nyozására még silót és ré­paszeletet használnak. A kö­zös gazdaságban a kötött tartást alkalmazzák, amihez a szükséges munkaerő ren­delkezésre áll. Az Aranyka­lász Tsz-ben befejezéséhez közeledik a telepek több millió forintos rekonstruk­ciója. A szakszerű, fegyelmezett munkának köszönhetően si­kerül mentesíteni a brucelló­zistól az állományt. Így vár­hatóan a jövőben több tejet és húst ad a népgazdaság­nak a herényi szövetkezet. Verasztó Lajos A Veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetben olyan új módszert és technológiát sikerült kidolgozni, amellyel sza­bályozható szemcsenagyságú granulátumokat lehet létrehozni oldatokból vagy szuszpenziókból. A módszer alkalmazására a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt lehetőség nyílik. Szentmarjai Tibomé és Losonczi Márta a laboratóriumi mé­retekben épített folyamatos üzemű szemcse-előállító gép működését ellenőrzi (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents