Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

1984. április 18-, szerda Környezetünk megismeréséről, megéléséről A fogoly tenyérnyi abla­kon át észlelte a külvilágot. Megtanulta megbecsülni ezt a csepp lehetőséget. Alázat­tal figyelte a nap fényfolt­jának változó pályáját a hi­degen izzadó falon, az ég legapróbb színeváltozását, a madarak reptének titkait, s megpróbálta különválaszta­ni a zúgássá sűrűsödő han­gokat. Olyasmiket tudott meg, amit addig nem is sej­tett ... Amikor visszanyerte szabadságát, nem törődött többé a világ cellában ta­pasztalt jeleivel. Valamennyire mindany- nyian e fogolyhoz hasonlóan viselkedünk. Környezetünk — akár még egy város kö­zepén is — részegítő meny- nyiségű érdekességet nyújt annak, aki nyitott szemmel jár. Ám — dolgunkra gon­dolva — elsétálunk ezek mellett. Egy múzeum kiállítása éppúgy összpontosítja fi- gyelpnünket, mint a cella ablaka. S ha vállalunk egy órás ..önkéntes rabságot”, akkor valóban rabok lehe­tünk, a természet és a meg­ismerés rabjai. De vállal­juk-e ezt? Réthy Zsigmondot, a Bé­kés megyei Múzeumok Igaz­gatósága természettudomá­nyi osztályának vezetőjét arról kérdezem, hogy a ter­mészet megismerésében a múzeum elfoglalja-e az őt megillető helyet életünkben? — Semmiképp. Ahhoz, hogy valaki számára- a mú­zeumlátogatás megszokott és rendszeres program lehes­sen, az iskolák ilyen jellegű tevékenysége elengedhetet­len. Jelenleg viszonylag könnyedén el tudjuk látnia múzeumlátogató osztályo­kat, holott szerintem annyi osztálynak kellene jönni, hogy esélyünk se legyen e munka elvégzésére. Azért is szerveztük a természetvédel­mi tábort, hogy a tanárok szakavatottan vezethessék a diákokat. Ám megyénkben az érdeklődés tragikomiku­sán csekély volt. Elhivatott­ság, megszállottság szüksé­ges ehhez a tevékenységhez. A múzeumok kiállításai, anyagai nemcsak a földrajz és a biológia elsajátításához nyújtanak segítséget, de úgyszólván a megismerés minden területéhez. Hiszen történelmi ismereteink cson­kák, ha csak az' eseménye­ket ismerjük, tudnunk kell azt, hogy elődeink hogyan használták, hogyan élték meg természeti környezetü­ket. Mert minden ebből bú­vik ki. Egy csata nem csu­pán kard kérdése, döntő sze­repet játszik a terepisme­ret, és az alkati tulajdonsá­gok. Másképp harcolt egy halász, másképp egy paraszt, és újra másképp egy kézmű­ves. Csak egy példa: a ta­tárjárás, majd a török hó­doltság idején a Sárréten élő emberek sajátos harcmodo­rát és túlélését a terepisme­ret határozta meg. S ha azt nem ismerjük, nem tudunk róluk semmit sem. — Sikk lett az utazás. Ám a divatos helyek látogatott­ság tekintetében kiütéssel győzik le a természetvédelmi területeket. Pedig az isme­retterjesztés, a szórakoztatás fontos elemei ezek. Egyál­talán van-e határa az is­meretterjesztésnek? Réthy Zsigmond tudtommal még egy falusi kocsmában sem restellt előadást tartani. — Az egy véletlen és spontán eset volt. Azok az emberek nem voltak „tős­gyökeres múzeumlátogatók”. Saját természetes környeze­tükben azonban szívesen el­beszélgettek tapasztalataik­ról, amelyekben számtalan természettudományos kérdés volt. Ott érdeklődtek, kér­deztek, beszélgettek, ha ide elhoznánk őket, meg se szó­lalnának. Az eset semmikép­pen sem tekinthető példá­nak, legfeljebb arra, hogy nincs lefutott lehetőség. A természetvédelmi terü­letek látogatottsága valóban lehetne intenzívebb. Az is­meretek ott egészen más ha­tásúak. Mikor érzed az üröm kesernyés illatát, s azt, ahogy a tavaszi föld szagát hozza a szél, s kiles­heted a madarak viselkedé­sét természetes környezetük­ben, az egészen más, mint a könyvbeli ismeretek. S ezek a területek mennyire külön­bözők minden évszakban. A megismeréshez kevés őket egyszer látni. A körösi hajótúra nagyon okos ötlet volt. A sétahajón azonban nem sok keresni­valója van a diszkónak, a hangos zenének. Inkább „csendtúrákat” kellene indí­tani, hogy mi ismerjük meg, mi lessük meg a Körösök titkait, ne a Körösök állat­világa figyeljen dermedten bennünket. Mert akkor előbb-utóbb elmenekülnek a megzavart állatok. Emlék­szem hányán csúsztatták üresedett sörösüvegjeiket a vízbe, s ez nemcsak szoká­sainknak, hanem az ottani hangulatnak is következmé­nye volt. Megyénk mezőgaz­dasági kultúrterületén a Kö­rösök sávja sok olyan élő­lénynek ad otthont, ami már máshonnan kiszorult. Ez a galériaerdővel szegélyezett folyóártéri tájforma messze környéken egyedülálló. — A mai kor embere ta­lán túlzottan is haszonelvű- en gondolkodik. Vajon mi a haszna a múzeumok tudo­mányos tevékenységének? — Kézzel fogható haszna kifejezhetetlen. Persze hosz- szú távon a természettudo­mányos múzeumi kutatásnak lehetnek olyan eredményei, amelyeket a termelés hasz­nosítani tud. Beszélhetnénk például a génbankok szere­péről a mezőgazdaságban. A múzeumok munkája kiállítá­sok formájában csapódik le. A kiállítás hatásos kell le­gyen. Mikor egy ember döb­benten áll a sok millió éves kagylók, vagy mammutcsont előtt, akkor valamit meg- érez a föld történetéből. Az általunk gyűjtött és a látogatók elé tárt ismeret- és tárgyi anyag egy sajátos ta­nulási, szórakozási, gyönyör- ködési lehetőség, aminek lát­szólag tán nincs haszna, ám szinte észrevétlenül alakít bennünket. Egyébként a hasznosságról még annyit, hogy a környe­zetvédelem — amelyből mi tevékeny szerepet vállalunk — rövid távon szintén gaz­daságtalannak tűnik a ter­melés szempontjából. Ám a környezetvédelem haszna hosszú távon döntő. Ha nem vigyázunk környezetünkre, akkor pár évtized múlva sem gazdaságos, sem gazdaságta­lan termelésre nem lesz mód. Sokan ezt a tevékenységet néhány éve még akadékos­kodásnak tekintették. Sokan ma sem meggyőződésből vál­toztattak szemléletükön, ha­nem prakticizmusból. A he­lyes szemlélet kialakításá­hoz nem elég egy-egy kam­pány, a nevelés különböző színtereinek, fórumainak se­gítsége szükséges ahhoz, hogy természeti környezetünket percről percre átélhessük. Ungár Tamás Fotó: Boross László Amatőr kamarazenészek kulcsszerepben Hz országos jubileumi fesztivál tanulságai Az ország zenei élete a hetekben Veszprémre figyelt. Az országos kamarazenekari fesztivál keretében mintegy 350—400 muzsikus adott itt randevút egymásnak. A há­zigazda veszprémieken kívül még tíz együttes jelentkezé­sét fogadta el a szervező bi­zottság: Győr, Jászberény, Szolnok, Békéscsaba, Eger, Székesfehérvár, Kecskemét és Salgótarján mellett két fővárosi együttes, az ELTE zenekara és az Óbudai ka­marazenekar kapott lehető­séget a bemutatkozásra. Éppen tíz esztendeje ha­tározták el, hogy Veszpré­met a modern zene fórumá­vá teszik. Akkor kértek fel először szerzőket, hogy kife­jezetten erre az alkalomra írjanak műveket, s azóta már természetessé vált p7- a gyakorlat. Az idei öt ősbe­mutatóval együtt csaknem ötven új darab megszületése köszönhető a jubiláló ren­dezvénysorozatnak. Az alko­tók között a műfaj nagy öregjei — Farkas Ferenc, Hidas Frigyes, Sugár Dezső, Kosa György — éppen úgy megtalálhatók, mint a vi­lághírűvé vált középgenerá­ció — Petrovics Emil, Boz- zay Attila, Durkó Zsolt, Szo- kolay Sándor —, s részt vet­tek az egészen fiatalok is, mint Reményi Attila vagy Csemiczky Miklós. A Veszprémnek írott művek közül jó néhány határain­kon tú] is ismertté vált, a hazai koncertéletnek pedig repertoár darabja lett. Segít hidat is verni a veszprémi fesztivál szerzők és előadók között. A felké­résben ugyanis ott szerepel, hogy a komponistának fel kell vennie a kapcsolatot az előadó zenekarral. A folya­matos együttműködés szá­mos előnnyel jár mindkét fél számára. A szerzők fő nyeresége, hogy közvetlenül érzékelik a megvalósítás ne­hézségeit, tapasztalják mű­vük befogadtatását. A több­nyire amatőr muzsikusokból álló zenekarok számára vi­szont óriási húzóerőt jelent ez a feltétel, hogy modern zenét kell játszaniuk. Ezek a darabok újszerű nehézsé­gek sorát állítják az előadók elé, s a kemény szakmai munka nem csak az új stí­lusok megismerésében ka­matozik, hanem jótékonyan hat vissza a zenélés egészé­re. Az eredményt az idén is lemérhettük. A Veszprém­ben bemutatkozó zenekarok általánosan magas színvona­lon játszottak, az ünnepi gálakoncertre bejutottak pe­dig olykor profi szintű já­tékkal örvendeztették meg a közönséget. (Ezt a lehetősé­get egyébként a székesfehér­váriak, a békéscsabaiak és az óbudaiak érdemelték ki.) Az új művek meghallgatása is számos tanulságot kínált a zene barátainak. Annyi bizonyos, hogy az idei fesztivál is kitűnően szolgálta a résztvevők szak­mai-emberi fejlődését. Nem csupán a rengeteg zene kí­nált erre módot. Szerepelt a szakmai programban beszél­getés a barokk zene megszó­laltatásának problémáiról, s igen tanulságos volt a záró­napi értékelés, amelyen a zsűri egyenként elemezte a szereplők teljesítményét, ta­nácsot adva a további mun­kához. Petrovics Emii Kos- suth-díjas zeneszerző, a zsű­ri elnöke különösen azt hangsúlyozta, hogy nem az állandó fejlődést kell szá- monkérni a zenekaroktól, hanem annak is örülni kell, ha csupán hullámzó színvo­nalon sikerül a jó átlagot megtartani, hiszen amatőr muzsikusokról van szó. Az itt szerepelt — vagy éppen most szükségből tá­volmaradt — együtteseknek ugyanakkor kulcsszerepük van a vidéki zenei élet fej­lesztésében. Ezek a zeneka­rok városukban, megyé­jükben néha első számú le­téteményesei az értékes ze­ne ügyének, így a veszprémi fesztivál húzóereje szinte nélkülözhetetlenül szolgálja az egész magyar zenét. A tapasztalatcserék, egymás próbamunkájának megfigye­lése épp úgy kamatozhat­nak, mint a fesztiválklub­ban kialakult kapcsolatok. Az idei rendezvénnyel a házigazdák mintegy nyitot­tak a közönség felé. A leg­modernebb műveknek ugyanis még nincs igazán nagy vonzerejük, ezért vala­mennyi zenekar számára azt is kötelezővé tették, hogy barokk művet játsszanak. A helyesebb arány máris érez­tette a hatását. Az idén is akadtak olyan művek, ame­lyek érdemesek arra, hogy közkinccsé váljanak, s köz­kincs az az izmosodás is, amelyet a fesztivál révén az egész magyar kamarazene- kari mozgalom a magáénak mondhat. Czingrábcr János Vas megye deli-délkeleti részén fekszik a Hegyhát, változatos, dimbes-dombos hazai tá­junk. A területen kilenc védett, régi pince, illetve tanyaépület áll műemléki védelem alatt, ugyanakkor csaknem száz épületet fenyeget a pusztulás. A városi tanács a népi műemlékek megmentésére nyári építőtábor szervezésébe kezdett, hogy az utókor számára megőrizzék ezeket az értékes épületeket (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak, (ism.) 8.56: Beszélni nehéz, (ism.) 9.08: Zenés játékokból. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Kamaramuzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Falurádió műsora. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Művelődéstörténet gyere­keknek. 15.05: A Pénzügyőr zenekar ját­15.28: MR 10—14. (ism.) 16.05: Kodály-íelvételeinkből. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Megvan-e még a kerítés? (riport) 17.30: szimfonikus zene. 19.15: Gondolat. 20.00: Nótaest. 20.50: Triólemczcinkből. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Évszázadok mesterművei. 23.30: Operaáriák. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kórusművek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Barátság slágerexpressz. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Muzsikáról gyerekeknek. 14.00: Zenés délután. 14.15: Filmzene. 14.35: Slágermúzeum. 15.00: Diákfoci. 15.13: A Slágermúzeum folytatá­sa. 15.34: Félóra népzene. 16.04: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Magyar könnyűzenei fel­vételek. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 18.55: Népdalcsokor. 19.25: Lengyel vér. (operett) 19.45: Közvetítés a vízilabda-baj­noki fordulóról és a Cse­pel—Videoton bajnoki lab­darúgó-mérkőzésről. 20.15: Filmzene. 20.35: Az Ifjúsági Rádió műsora. 21.25: A Manfred Mann’s Barth Band felvételeiből. 22.10: Népdalkörök pódiuma, (ism.) 22.35: Operettnyitányok. 23.20: Slágerekből. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.31: A Stúdió 11 felvételeiből. 11.05: Beszélgetés dr. Sári Gyula belgyógyász főorvossal. 11.25: My Fair Lady. (zenés já­ték) 12.05: Bach-művek. 13.07: Fiatalok stúdiója. 13.32: A Budapesti kamaraegyüt­tes hangversenye. 14.24: A bibliás ember, (opera) 15.00: Zenekari muzsika. 15.51: A zeneirodalom remekmű­veiből. 17.00: Az iskolarádió műsora. 17.30: Népdalkórusok. 17.50: Magnósok, figyelem! 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Benkő Dániel lanton ját­szik. 19.47: Wagner: A bolygó hollan­di. (opera) 22.11: Beszélgetés Rába György költővel. 22.42: Üj zene és hagyomány. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. Szerkesz­tő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna. 8.35: Iskolatévé: Fizika. 9.00: Angol nyelv. 9.15: Magyar nyelv. 9.30: Deltácska. 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Nagy amerikai forgalmi dugó. (amerikai tévéfilm, ism.) 15.00: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. % 15.15: Mesélj, rajzolj, játssz ve­lünk: a varázsecset. 15.35: Magyar irodalom. 16.35: Szegénylegények, (magyar film) 18.05: Tv-tükör. 18.20: Mi van itt születőben? — Tiszahát. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ZTE—Vasas bajnoki labda­rúgó-mérkőzés. 21.50: Unokáink is látni fogják. 2. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.10: Fabula, (ism.) 18.05: Szülők iskolája. 13/13. 18.35: Kertünk—udvarunk. (ri­portfilm, ism.) 18.55: A nyelv világa. 19.40: Nyitott pálya. 20.00: Vészi Endre: Drága jóte­vőnk. (tv-játék, ism.) 20.50: Álca felügyelő, (jugoszláv rajzfilm) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Telepódium bemutatója. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Dalok. 20.40: Politikai fórum. 20.55: Elmaradt találkozó. Len­gyel film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.45: Tv-sorozat gyerekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szupermarket — humoros­zenés sorozat. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv_napló. 20.00: Színes fény — játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Pályaválasztási tájékozta­tás — művelődési adás. . 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Az alkony túlsó felén — szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Hangverseny a Szerb Tu­dományos és Művészeti Akadémia Képtárában. 22.05: Négy kiváló kulturális ob­jektum — adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1984. április 18-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Németh László-bérlet 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Katona-bérlet 19 órakor Balmazújvárosban: BOLHA A FÜLBEN 1984. április 19-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Egressy-bérlet 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK József Attila-bérlet 19 órakor Battonyán: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4-kor: Koldus és királyfi, 6-kor: Dühöngő bika, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: Gyertek el a névna­pomra. Békéscsabai Terv, fél 6- kor: Alomvilág, fél 8-kor: Nimfa a lápvilágban. Gyulai Erkel: Adj király, katonát! Gyulai Petőfi, 3-kor: Kamaszok, 5-kor: Vészjelzés a tenger alól, 7- kor: Filmklub. Orosházi Par­tizán, fél 4 és fél 6-kor: Talpra, Győző!, fél 8-kor: Veronika Voss vágyakozása. Szarvasi Táncsics: Te rongyos élet!

Next

/
Thumbnails
Contents