Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

1984. április 18-, szerda

Környezetünk megismeréséről, megéléséről

A fogoly tenyérnyi ablakon át észlelte a külvilágot. Megtanulta megbecsülni ezt a csepp lehetőséget. Alázattal figyelte a nap fényfoltjának változó pályáját a hidegen izzadó falon, az ég legapróbb színeváltozását, a madarak reptének titkait, s megpróbálta különválasztani a zúgássá sűrűsödő hangokat. Olyasmiket tudott meg, amit addig nem is sejtett ... Amikor visszanyerte szabadságát, nem törődött többé a világ cellában tapasztalt jeleivel.

Valamennyire mindany- nyian e fogolyhoz hasonlóan viselkedünk. Környezetünk — akár még egy város közepén is — részegítő meny- nyiségű érdekességet nyújt annak, aki nyitott szemmel jár. Ám — dolgunkra gondolva — elsétálunk ezek mellett.

Egy múzeum kiállítása éppúgy összpontosítja fi- gyelpnünket, mint a cella ablaka. S ha vállalunk egy órás ..önkéntes rabságot”, akkor valóban rabok lehetünk, a természet és a megismerés rabjai. De vállaljuk-e ezt?

Réthy Zsigmondot, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága természettudományi osztályának vezetőjét arról kérdezem, hogy a természet megismerésében a múzeum elfoglalja-e az őt megillető helyet életünkben?

— Semmiképp. Ahhoz, hogy valaki számára- a múzeumlátogatás megszokott és rendszeres program lehessen, az iskolák ilyen jellegű tevékenysége elengedhetetlen. Jelenleg viszonylag könnyedén el tudjuk látnia múzeumlátogató osztályokat, holott szerintem annyi osztálynak kellene jönni, hogy esélyünk se legyen e munka elvégzésére. Azért is szerveztük a természetvédelmi tábort, hogy a tanárok szakavatottan vezethessék a diákokat. Ám megyénkben az érdeklődés tragikomikusán csekély volt. Elhivatottság, megszállottság szükséges ehhez a tevékenységhez.

A múzeumok kiállításai, anyagai nemcsak a földrajz és a biológia elsajátításához nyújtanak segítséget, de úgyszólván a megismerés minden területéhez. Hiszen történelmi ismereteink csonkák, ha csak az' eseményeket ismerjük, tudnunk kell azt, hogy elődeink hogyan használták, hogyan élték meg természeti környezetüket. Mert minden ebből búvik ki. Egy csata nem csupán kard kérdése, döntő szerepet játszik a terepismeret, és az alkati tulajdonságok. Másképp harcolt egy halász, másképp egy paraszt, és újra másképp egy kézműves. Csak egy példa: a tatárjárás, majd a török hódoltság idején a Sárréten élő emberek sajátos harcmodorát és túlélését a terepismeret határozta meg. S ha azt nem ismerjük, nem tudunk róluk semmit sem.

— Sikk lett az utazás. Ám a divatos helyek látogatottság tekintetében kiütéssel győzik le a természetvédelmi területeket. Pedig az ismeretterjesztés, a szórakoztatás fontos elemei ezek. Egyáltalán van-e határa az ismeretterjesztésnek? Réthy Zsigmond tudtommal még egy falusi kocsmában sem restellt előadást tartani.

— Az egy véletlen és spontán eset volt. Azok az emberek nem voltak „tősgyökeres múzeumlátogatók”. Saját természetes környezetükben azonban szívesen elbeszélgettek tapasztalataikról, amelyekben számtalan természettudományos kérdés volt. Ott érdeklődtek, kérdeztek, beszélgettek, ha ide elhoznánk őket, meg se szólalnának. Az eset semmiképpen sem tekinthető példának, legfeljebb arra, hogy nincs lefutott lehetőség.

A természetvédelmi területek látogatottsága valóban lehetne intenzívebb. Az ismeretek ott egészen más hatásúak. Mikor érzed az üröm kesernyés illatát, s azt, ahogy a tavaszi föld szagát hozza a szél, s kilesheted a madarak viselkedését természetes környezetükben, az egészen más, mint a könyvbeli ismeretek. S ezek a területek mennyire különbözők minden évszakban. A megismeréshez kevés őket egyszer látni.

A körösi hajótúra nagyon okos ötlet volt. A sétahajón azonban nem sok keresnivalója van a diszkónak, a hangos zenének. Inkább „csendtúrákat” kellene indítani, hogy mi ismerjük meg, mi lessük meg a Körösök titkait, ne a Körösök állatvilága figyeljen dermedten bennünket. Mert akkor előbb-utóbb elmenekülnek a megzavart állatok. Emlékszem hányán csúsztatták üresedett sörösüvegjeiket a vízbe, s ez nemcsak szokásainknak, hanem az ottani

hangulatnak is következménye volt. Megyénk mezőgazdasági kultúrterületén a Körösök sávja sok olyan élőlénynek ad otthont, ami már máshonnan kiszorult. Ez a galériaerdővel szegélyezett folyóártéri tájforma messze környéken egyedülálló.

— A mai kor embere talán túlzottan is haszonelvű- en gondolkodik. Vajon mi a haszna a múzeumok tudományos tevékenységének?

— Kézzel fogható haszna kifejezhetetlen. Persze hosz- szú távon a természettudományos múzeumi kutatásnak lehetnek olyan eredményei, amelyeket a termelés hasznosítani tud. Beszélhetnénk például a génbankok szerepéről a mezőgazdaságban. A múzeumok munkája kiállítások formájában csapódik le. A kiállítás hatásos kell legyen. Mikor egy ember döbbenten áll a sok millió éves kagylók, vagy mammutcsont előtt, akkor valamit meg- érez a föld történetéből.

Az általunk gyűjtött és a látogatók elé tárt ismeret- és tárgyi anyag egy sajátos tanulási, szórakozási, gyönyör- ködési lehetőség, aminek látszólag tán nincs haszna, ám szinte észrevétlenül alakít bennünket.

Egyébként a hasznosságról még annyit, hogy a környezetvédelem — amelyből mi tevékeny szerepet vállalunk — rövid távon szintén gazdaságtalannak tűnik a termelés szempontjából. Ám a környezetvédelem haszna hosszú távon döntő. Ha nem vigyázunk környezetünkre, akkor pár évtized múlva sem gazdaságos, sem gazdaságtalan termelésre nem lesz mód.

Sokan ezt a tevékenységet néhány éve még akadékoskodásnak tekintették. Sokan ma sem meggyőződésből változtattak szemléletükön, hanem prakticizmusból. A helyes szemlélet kialakításához nem elég egy-egy kampány, a nevelés különböző színtereinek, fórumainak segítsége szükséges ahhoz, hogy természeti környezetünket percről percre átélhessük.

Ungár Tamás

Fotó: Boross László

Amatőr kamarazenészek kulcsszerepben

Hz országos jubileumi fesztivál tanulságai

Az ország zenei élete a hetekben Veszprémre figyelt. Az országos kamarazenekari fesztivál keretében mintegy 350—400 muzsikus adott itt randevút egymásnak. A házigazda veszprémieken kívül még tíz együttes jelentkezését fogadta el a szervező bizottság: Győr, Jászberény,

Szolnok, Békéscsaba, Eger, Székesfehérvár, Kecskemét és Salgótarján mellett két fővárosi együttes, az ELTE zenekara és az Óbudai kamarazenekar kapott lehetőséget a bemutatkozásra.

Éppen tíz esztendeje határozták el, hogy Veszprémet a modern zene fórumává teszik. Akkor kértek fel először szerzőket, hogy kifejezetten erre az alkalomra írjanak műveket, s azóta már természetessé vált p7- a gyakorlat. Az idei öt ősbemutatóval együtt csaknem ötven új darab megszületése köszönhető a jubiláló rendezvénysorozatnak. Az alkotók között a műfaj nagy öregjei — Farkas Ferenc, Hidas Frigyes, Sugár Dezső, Kosa György — éppen úgy megtalálhatók, mint a világhírűvé vált középgeneráció — Petrovics Emil, Boz- zay Attila, Durkó Zsolt, Szo- kolay Sándor —, s részt vettek az egészen fiatalok is, mint Reményi Attila vagy Csemiczky Miklós. A Veszprémnek írott művek közül jó néhány határainkon tú] is ismertté vált, a hazai koncertéletnek pedig repertoár darabja lett.

Segít hidat is verni a veszprémi fesztivál szerzők és előadók között. A felkérésben ugyanis ott szerepel,

hogy a komponistának fel kell vennie a kapcsolatot az előadó zenekarral. A folyamatos együttműködés számos előnnyel jár mindkét fél számára. A szerzők fő nyeresége, hogy közvetlenül érzékelik a megvalósítás nehézségeit, tapasztalják művük befogadtatását. A többnyire amatőr muzsikusokból álló zenekarok számára viszont óriási húzóerőt jelent ez a feltétel, hogy modern zenét kell játszaniuk. Ezek a darabok újszerű nehézségek sorát állítják az előadók elé, s a kemény szakmai munka nem csak az új stílusok megismerésében kamatozik, hanem jótékonyan hat vissza a zenélés egészére.

Az eredményt az idén is lemérhettük. A Veszprémben bemutatkozó zenekarok általánosan magas színvonalon játszottak, az ünnepi gálakoncertre bejutottak pedig olykor profi szintű játékkal örvendeztették meg a közönséget. (Ezt a lehetőséget egyébként a székesfehérváriak, a békéscsabaiak és az óbudaiak érdemelték ki.) Az új művek meghallgatása is számos tanulságot kínált a zene barátainak.

Annyi bizonyos, hogy az idei fesztivál is kitűnően szolgálta a résztvevők szakmai-emberi fejlődését. Nem csupán a rengeteg zene kínált erre módot. Szerepelt a szakmai programban beszélgetés a barokk zene megszólaltatásának problémáiról, s igen tanulságos volt a zárónapi értékelés, amelyen a zsűri egyenként elemezte a

szereplők teljesítményét, tanácsot adva a további munkához. Petrovics Emii Kos- suth-díjas zeneszerző, a zsűri elnöke különösen azt hangsúlyozta, hogy nem az állandó fejlődést kell szá- monkérni a zenekaroktól, hanem annak is örülni kell, ha csupán hullámzó színvonalon sikerül a jó átlagot megtartani, hiszen amatőr muzsikusokról van szó.

Az itt szerepelt — vagy éppen most szükségből távolmaradt — együtteseknek ugyanakkor kulcsszerepük van a vidéki zenei élet fejlesztésében. Ezek a zenekarok városukban, megyéjükben néha első számú letéteményesei az értékes zene ügyének, így a veszprémi fesztivál húzóereje szinte nélkülözhetetlenül szolgálja az egész magyar zenét. A tapasztalatcserék, egymás próbamunkájának megfigyelése épp úgy kamatozhatnak, mint a fesztiválklubban kialakult kapcsolatok.

Az idei rendezvénnyel a házigazdák mintegy nyitottak a közönség felé. A legmodernebb műveknek

ugyanis még nincs igazán nagy vonzerejük, ezért valamennyi zenekar számára azt is kötelezővé tették, hogy barokk művet játsszanak. A helyesebb arány máris éreztette a hatását. Az idén is akadtak olyan művek, amelyek érdemesek arra, hogy közkinccsé váljanak, s közkincs az az izmosodás is, amelyet a fesztivál révén az egész magyar kamarazene- kari mozgalom a magáénak mondhat.

Czingrábcr János

Vas megye deli-délkeleti részén fekszik a Hegyhát, változatos, dimbes-dombos hazai tájunk. A területen kilenc védett, régi pince, illetve tanyaépület áll műemléki védelem alatt, ugyanakkor csaknem száz épületet fenyeget a pusztulás. A városi tanács a népi műemlékek megmentésére nyári építőtábor szervezésébe kezdett, hogy az utókor számára megőrizzék ezeket az értékes épületeket (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Világablak, (ism.)

8.56: Beszélni nehéz, (ism.)

9.08: Zenés játékokból.

9.44: Kis magyar néprajz.

9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra.

10.35: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.50: Kamaramuzsika.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: A Falurádió műsora.

13.00: Operaslágerek.

13.30: Dzsesszmelódiák.

14.29: Művelődéstörténet gyerekeknek.

15.05: A Pénzügyőr zenekar ját15.28: MR 10—14. (ism.)

16.05: Kodály-íelvételeinkből. 16.49: Kritikusok fóruma.

17.05: Megvan-e még a kerítés? (riport)

17.30: szimfonikus zene.

19.15: Gondolat.

20.00: Nótaest.

20.50: Triólemczcinkből.

21.30: Háttérbeszélgetés.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Évszázadok mesterművei. 23.30: Operaáriák.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Kórusművek.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Barátság slágerexpressz. 10.00: Zenedélelőtt.

11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél.

13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Muzsikáról gyerekeknek. 14.00: Zenés délután.

14.15: Filmzene.

14.35: Slágermúzeum.

15.00: Diákfoci.

15.13: A Slágermúzeum folytatása.

15.34: Félóra népzene.

16.04: Mindenki iskolája.

16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Magyar könnyűzenei felvételek.

17.00: ötödik sebesség.

18.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 18.55: Népdalcsokor.

19.25: Lengyel vér. (operett) 19.45: Közvetítés a vízilabda-bajnoki fordulóról és a Csepel—Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzésről.

20.15: Filmzene.

20.35: Az Ifjúsági Rádió műsora. 21.25: A Manfred Mann’s Barth Band felvételeiből.

22.10: Népdalkörök pódiuma, (ism.)

22.35: Operettnyitányok.

23.20: Slágerekből.

III. MŰSOR

9.00: Zenekari muzsika.

10.31: A Stúdió 11 felvételeiből.

11.05: Beszélgetés dr. Sári Gyula belgyógyász főorvossal.

11.25: My Fair Lady. (zenés játék)

12.05: Bach-művek.

13.07: Fiatalok stúdiója.

13.32: A Budapesti kamaraegyüttes hangversenye.

14.24: A bibliás ember, (opera)

15.00: Zenekari muzsika.

15.51: A zeneirodalom remekműveiből.

17.00: Az iskolarádió műsora.

17.30: Népdalkórusok.

17.50: Magnósok, figyelem!

18.30: Szlovák nyelvű műsor.

19.05: Iskolarádió.

19.35: Benkő Dániel lanton játszik.

19.47: Wagner: A bolygó hollandi. (opera)

22.11: Beszélgetés Rába György költővel.

22.42: Üj zene és hagyomány.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.30: Tévétorna.

8.35: Iskolatévé: Fizika.

9.00: Angol nyelv.

9.15: Magyar nyelv.

9.30: Deltácska.

9.50: Delta, (ism.)

10.15: Nagy amerikai forgalmi dugó. (amerikai tévéfilm, ism.)

15.00: Iskolatévé: Magyar irodalom. %

15.15: Mesélj, rajzolj, játssz velünk: a varázsecset.

15.35: Magyar irodalom.

16.35: Szegénylegények, (magyar film)

18.05: Tv-tükör.

18.20: Mi van itt születőben? — Tiszahát.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: ZTE—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés.

21.50: Unokáink is látni fogják.

2.

22.30: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

17.10: Fabula, (ism.)

18.05: Szülők iskolája. 13/13.

18.35: Kertünk—udvarunk. (riportfilm, ism.)

18.55: A nyelv világa.

19.40: Nyitott pálya.

20.00: Vészi Endre: Drága jótevőnk. (tv-játék, ism.)

20.50: Álca felügyelő, (jugoszláv rajzfilm)

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Telepódium bemutatója.

BUKAREST

15.30: Magyar nyelvű adás.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.30: Dalok.

20.40: Politikai fórum.

20.55: Elmaradt találkozó. Lengyel film.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak.

17.45: Tv-sorozat gyerekeknek. 18.15: Tv-naptár.

18.45: Szupermarket — humoroszenés sorozat.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv_napló.

20.00: Színes fény — játékfilm. 22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Pályaválasztási tájékoztatás — művelődési adás. . 18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Az alkony túlsó felén — szórakoztató adás.

21.05: Zágrábi körkép.

21.20: Hangverseny a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Képtárában. 22.05: Négy kiváló kulturális objektum — adás a kultúra köréből.

SZÍNHÁZ

1984. április 18-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK Németh László-bérlet 19 órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK Katona-bérlet

19 órakor Balmazújvárosban: BOLHA A FÜLBEN 1984. április 19-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK Egressy-bérlet 19 órakor Békéscsabán:

AZ ÁRNYÉK József Attila-bérlet 19 órakor Battonyán:

BOLHA A FÜLBEN

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Koldus és királyfi, 6-kor: Dühöngő bika, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai

Szabadság: Gyertek el a névnapomra. Békéscsabai Terv, fél

6- kor: Alomvilág, fél 8-kor:

Nimfa a lápvilágban. Gyulai Erkel: Adj király, katonát!

Gyulai Petőfi, 3-kor: Kamaszok, 5-kor: Vészjelzés a tenger alól,

7- kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Talpra, Győző!, fél 8-kor: Veronika

Voss vágyakozása. Szarvasi Táncsics: Te rongyos élet!