Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
1984. április 17., kedd o Külföldön is... Versenyképesek a bútorpiacon? „Sehol sincs pardon!” Beszélgetés a kukoricáról Nagy sikere volt Békéscsabán a fenyőbútoroknak, mindenkinek tetszett a gyo- maendrődiek tavalyi kiállítása. A Fa- és Építőipari Szövetkezet székei, asztalai az iparművészeti boltok bútorkínálatára emlékeztetnek. Szépen lekerekített formák, egyszerűség, nyers szín jellemzi őket. Nem csoda, hogy a TÉKA-áruházakban sorban állnak érte. Egy ülő- garnitúra — kanapé, fotelok, dohányzó- és sarokasztal — 14-15 ezer forintba kerül nálunk Magyarországon. Két éve NSZK-exportként kezdték el a skandináv ízlést tükröző fenyőbútorok gyártását. A hazai piacon formabontásnak számított az új, 's kétségkívül tágasabb lakást igénylő stílus. Ezért a kereskedők nemigen kapkodtak utána, de a vállal- kozószelleműbbek, a Skála, a Centrum igen. Mintegy húsz üzlettel közvetlen kapcsolatot tart a gyomaendrő- di szövetkezet, és belföldön nincsenek értékesítési gondjai, egyértelműen verseny- képesek a bútorok kínálati piacán. — Sajnos, csak belföldön — állapítja meg a szövetkezet elnöke, Gonda Károly. Tizenkét-tizenhárommillió forint a tőkés exportunk általában, az idén azonban egyelőre csupán négy-ötmil- liónyi kötés „jött össze”. Noha körülbelül kétszázmillió forint értékű bútorról tárgyaltunk eddig. Vagyis eny- nyit szállíthatnánk külföldre (a szövetkezet termelési értéke egyébként tavaly összesen 110 millió forint volt, a faipari tevékenységé 46 millió forint), ha minden ajánlat üzlettel, minden próbálkozás sikerrel végződött volna. De ez nem így történt. Az exporttörekvések zöme megbukik, mégpedig az áron. A cipőipar küzdött ilyen gon- dokkol, úgy két esztendővel ezelőtt. — A termékek minősége jó, a határidővel sincs probléma. Bérben is olcsók vagyunk, egyértelműen az alapanyag drágítja meg oly mértékben a bútorokat, hogy azt a világpiacon nem fogadják el. A fa a bútorosok örök gondja. Világpiaci áron kapjuk — mondják —, de nem világpiaci minőségben. Jó lenne, ha két köbméter faanyagból ki tudnának „szedni” egy köbméter hasznos anyagot, ezzel szemben: — Két és fél, sőt, három köbméterből jön ki — mondja Farkasinszki Sándor, a faüzem vezetője — egy köbméter hasznos anyag. Nyolc-tíz éve 60 százalék volt a szabászati veszteség, most 100 százalék. Az alapanyagszabvány sajnos sokkal több hibát megenged, mint a bútorszabvány. Az ebből adódó többlet- költséget természetesen nem hajlandók megfizetni a leendő partnerek. No és miért ilyen a fa? Az okok ismertek: az alapanyag-előállítók is dollárért adják el termékeik javát. A maradékból aztán jó exportterméket csinálni csak nehezen és sok hulladékkal lehet. Ez a helyzet a faanyagoknál. És a kárpitszövetek ? — Hazai szövet — szól az elnök —, szóba sem jöhet a w tárgyalásokon. Legfeljebb az NDK gyártmányú szöveteket fogadják el a tőkés vevők, de azt is úgy, hogy a partner veszi meg és küldi el. Ha bonyolultabb vasalást igényel a termék, azt is inkább küldi, sőt, a felületkezelő anyagot is. Vagyis a háttériparunk (ha lábadozik is) gyenge lábakon áll, támaszkodni rá még nem lehet. A szövetkezet kompetetív árképzési rendszerbe tartozik, vagyis árai a belföldi piacon nem tartalmazhatnak nagyobb nyereséget, mint külföldön. Ezért sem engedhet exportáraiból, hiszen nem mondhat le a nyereségről. Mondjon le inkább a tőkés exportról? Ez se jó megoldás. A jó az lenne, ha az alap- anyagárakat igazítanák a minőséghez vagy azok minőségét az árakhoz... Szatmári Ilona A szabászati veszteség 40 százalékká) növekedett Fotó: Fazekas László „Új tanév” a fácániskolában Az Idén kikelt fácáncsibék kihelyezésével elkezdődött az „úl tanév” az ország legnagyobb áttelepíthető szabadtéri fácániskolájában, az ormánsági Borostyánpusztán. A mecseki erdő- gazdaság vajszlói erdészetében működő telepen jelenleg 2000, az egész idényben pedig összesen 30 000 fácáncsibét gondoznak, nevelnek. A telepen alkalmazott úgynevezett angolházas rendszerben a kisfácánok a természetessel csaknem azonos körülmények között nőnek fel, s szabadon eresztésük utáni „visz- szavadulásuk" is gyors és sikeres. Az előnevelt fácáncsibék felét Baranya és Tolna megye vadásztársaságai vásárolják meg, a többit a vajszlói vadrezervátumban engedik majd szabadon. A mecseki erdőgazdaság ötmillió forintot fordított a borostyánpusztai fácánoskert létrehozására. Az egyszerűen áttelepíthető, könnyűszerkezetes sátrakból álló angol nevelőrendszerrel megteremtette a Baranyában megritkult fácánállomány gyarapításának feltételeit. A kevermesi Lenin Tsz a megyei búza- és kukoricatermesztési rangsor élvonalába tartozik. Az utóbbi növényből immár három éve több mint tíz tonnát takarítanak be egy-egy hektárról. A szövetkezet két vezetőjét, Kocsor Sándor elnököt és Szántó Péter főagronómust kértem, hogy beszéljenek termesztési módszerükről, arról, hogyan jutottak el ilyen szintre. ##########« Kocsor Sándor azzal kezdi, hogy nem szeretne dicsekedni. Mert az igaz, hogy jó földeken gazdálkodnak és tesznek is a nagy hozamofavorit 3732-esből nem jutott annyi, mint kérték, egy részét két másik fajtával helyettesítik. WWé***W Sokan a biológiai és kémiai alapok biztosítása mellett a dolgozók érdekeltségét tartják nagyon fontosnak. Hogyan ítéli meg ezt a kevermesi tsz két vezetője? — Nálunk a főagronómus, azaz én nézem meg a vetéseket, valamint a vető traktoros és az ellenőrző bizottság elnöke. Ha mindenki elmondja a véleményét, eldől, hogy mennyi prémiumot kap a traktoros — mondja Szántó Péter. Iában magával hozza, hogy egyre szorítóbbá válik a bérszínvonal, amelynek túllépése súlyos adókat jelenthet a tsz-nek. — Valóban, mi is érezzük — ad igazat az elnök —, éppen ezért egy újításon törjük a fejünket. Korábban több csatornán értékesítettük a kukoricát. Februárban megjelent egy új szabályzó, miszerint aki növeli az állami felvásárlónak eladott búza, kukorica és hús mennyiségét, növelheti a béralapját. Mi külön intézkedés nélkül 400—500 ezer forinttal több exportárualapot adhatnánk az idén, ha a GMV-nek értékesítenénk az összes kukoricát. Kérdérnämmm < Készítik a két IHC—Cyclo vetőgépet a tavaszi rajtra Fotó: Fazekas László kért, de nem volna jó, hogy azok, akik kevésbé sikeresek, megnehezteljenek rájuk. Majd így folytatja: — A kukorica területe esetleges, attól függ, van belvíz vagy nincs. Ha nincs, 1300 hektárnyit vetünk. Hasonló a búzaterületünk nagysága. A három és fél ezer hektár szántón a két gabonanövényen kívül még szóját, cukorrépát termesztünk. — Fontosnak tartjuk, hogy ne csináljunk bazárt a té- eszből — veszi át a szót Szántó Péter —, ezért van ilyen kevés növényünk. Korszerű gépeket üzemeltetünk, amelyeket ki kelj használni, ez is indokolja a nagy kukoricaterületet. Na és a legfontosabb a növény jövedelmezősége. Hogy rnitőj jó náluk a kukorica nyeresége, annak ellenére, hogy sok helyen panaszkodnak rá, azt Kocsor Sándor így indokolja: — Add meg a császárnak, ami a császáré — ez az álláspontunk! A főmérnök megemlíti, hogy egy hektárra négyszáz kilogramm vegyes műtrágya hatóanyagot szórnak ki. A legjobb, amerikai származású Pioneer fajtákat vetik minden évben. Az idén ösz- szesen hatot, mert a méltán A traktorosnak érdeke, hogy jól vessen, mert hektáronként 3,50 forint prémiumot kap, ugyanez a helyzet a vegyszerezésnél. A betakarításkor maga a teljesítménybér az ösztönző, és mindegyik munkára igaz, hogy már az alapbér nagysága kötelez a kiváló teljesítményre. A szakvezetés ennek ellenére nem hagy mindent az érdekeltségre. Olyan nincs, hogy a vetési utasítás ennyi legyen: „no, eredj ég vess!” Sokszorosított papíron kapják meg a munkában dolgozók, hogy melyik táblába melyik fajta kerül. És állandóan figyeli, ellenőrzi munkájukat a szakvezetés, nemcsak vetéskor, hanem vegyszerezéskor, betakarításkor, szárításkor. A DSZP szárító éjjel-nappal dolgozik, de ez nem jelenti, hogy kezelői ne kaphassanak bármikor egy ellenőrzést ! Röviden: egyetlen munkaterületen sincs pardon. Ha valaki lazít, nem marad el a büntetés, miként a jó munka premizálása sem. VMtMHMV Említettük, hogy nagyságuk miatt már az alapbérek ösztönzőek. Ez viszont áltases, hogy szükség lesz-e a többlet bérkeretre, mert ha minden munkát időben megcsinálunk, akkor nem. Majd össze) döntünk róla. »WWW/I Akadnak más dilemmák is a szövetkezetben. Mj lesz, ha nem esik az eső? Ha marad a szárazság, az bizony nagy kárt okoz. A talajt ugyan jól elmunkálták, de ha nem esik, nehezen kel a mag... A két szakember kinéz az ablakon, az ég felhős ugyan, de szerintük ez sem hoz esőt. Kocsor Sándor búcsúzóban megjegyzi: — Megnyertük már a KITE versenyét, a tsz-szövet- ségét a kukoricánkkal. És tudja, milyenek az emberek! Mindig akadnak ellendrukkerek, akik örülnek, ha nem sikerül ugyanazt hoznunk, mint korábban. Hát ez is kötelez minket, hogy megmutassuk, nem véletlenül tartozunk a tíztonnások közé. No és az, hogy nekünk és tagságunknak közös érdekünk a minél nagyobb nyereség. Külön szerencse, hogy a kukorica ilyen jól jövedelmez, s így céljaink egybeesnek a népgazdaság igényeivel. M. Szabó Zsuzsa Kőzettömítés szovjet eljárással Megjelent a Kertbarát Magazin A kertbarátok, kiskerttulajdonosok kedvelt olvasmányának legújabb kiadásában a szőlőt, a zöldségféléket, a gyümölcsösöket és a szép dísznövényeket kedvelők egyaránt érdekes Írásokat olvashatnak. A termő gyümölcsfák metszéséről, a szőlő korszerű zöldoltásáról vagy éppen a szőlőlugasok felújításáról közérthető cikkeket tartalmaz a kiadvány. Tanácsokat ad arra, hogyan szedhetünk a kertből egész évben friss zöldségeket. A törpefenyök, a különféle muskátlik, a szebbnél szebb évelő sziklakerti virágok, az egzotikus rododendron bemutatásával a dísznövények ismeretét széleskörűen gyarapítja. Grúzia virágait, Szardínia szigetének különleges növényeit és a kanadai kerttulajdonosok számára rendelkezésre álló hasznos szolgáltatásokat szintén ismerteti a kiadvány. Szovjet kőzettömítési eljárást vezettek be a vízbetörések megakadályozására, illetve csökkentésére a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányaüzemében. Tatabányán különösen nagy jelentősége van egy ilyen technológiának, mert ott is — miként az eocénbányák többségében — a víz támadása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A kidolgozójáról Kipko- módszernek nevezett eljárás szerint — külszíni fúrólyukakon keresztül — agyagból, cementből, vízüvegből és más anyagokból összeállított zagyot préselnek nagy nyomással azokba a kőzetrepedésekbe, ahol vízbetöréstől lehet tartani. Nagyegyházán eddig hat fúrólyukon keresztül több mint 20 000 köbméter keverékanyaggal zárták el a víz útját. Már megkezdték az előkészületeket a hetedik vízbetöréssel fenyegető góc védőköpenyének kialakításához. A módszer bevezetését szovjet szakértők segítették, és részt vesznek eredményességének értékelésében is. A Dorogi Szénbányák szakemberei azt tervezik, hogy a most épülő lencsehegyi bányában egy magyar technológiával kombinálják a Kipko-módszert. * Belföldre vagy külföldre?
