Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. április 17., kedd o Külföldön is... Versenyképesek a bútorpiacon? „Sehol sincs pardon!” Beszélgetés a kukoricáról Nagy sikere volt Békés­csabán a fenyőbútoroknak, mindenkinek tetszett a gyo- maendrődiek tavalyi kiállí­tása. A Fa- és Építőipari Szövetkezet székei, asztalai az iparművészeti boltok bú­torkínálatára emlékeztetnek. Szépen lekerekített formák, egyszerűség, nyers szín jel­lemzi őket. Nem csoda, hogy a TÉKA-áruházakban sor­ban állnak érte. Egy ülő- garnitúra — kanapé, fote­lok, dohányzó- és sarokasz­tal — 14-15 ezer forintba kerül nálunk Magyarorszá­gon. Két éve NSZK-exportként kezdték el a skandináv íz­lést tükröző fenyőbútorok gyártását. A hazai piacon formabontásnak számított az új, 's kétségkívül tágasabb lakást igénylő stílus. Ezért a kereskedők nemigen kap­kodtak utána, de a vállal- kozószelleműbbek, a Skála, a Centrum igen. Mintegy húsz üzlettel közvetlen kap­csolatot tart a gyomaendrő- di szövetkezet, és belföldön nincsenek értékesítési gond­jai, egyértelműen verseny- képesek a bútorok kínálati piacán. — Sajnos, csak belföldön — állapítja meg a szövetke­zet elnöke, Gonda Károly. Tizenkét-tizenhárommillió forint a tőkés exportunk ál­talában, az idén azonban egyelőre csupán négy-ötmil- liónyi kötés „jött össze”. No­ha körülbelül kétszázmillió forint értékű bútorról tár­gyaltunk eddig. Vagyis eny- nyit szállíthatnánk külföld­re (a szövetkezet termelési értéke egyébként tavaly összesen 110 millió forint volt, a faipari tevékenységé 46 millió forint), ha minden ajánlat üzlettel, minden pró­bálkozás sikerrel végződött volna. De ez nem így történt. Az exporttörekvések zöme meg­bukik, mégpedig az áron. A cipőipar küzdött ilyen gon- dokkol, úgy két esztendővel ezelőtt. — A termékek minősége jó, a határidővel sincs prob­léma. Bérben is olcsók va­gyunk, egyértelműen az alapanyag drágítja meg oly mértékben a bútorokat, hogy azt a világpiacon nem fo­gadják el. A fa a bútorosok örök gondja. Világpiaci áron kap­juk — mondják —, de nem világpiaci minőségben. Jó lenne, ha két köbméter fa­anyagból ki tudnának „szed­ni” egy köbméter hasznos anyagot, ezzel szemben: — Két és fél, sőt, három köbméterből jön ki — mondja Farkasinszki Sán­dor, a faüzem vezetője — egy köbméter hasznos anyag. Nyolc-tíz éve 60 szá­zalék volt a szabászati vesz­teség, most 100 százalék. Az alapanyagszabvány sajnos sokkal több hibát megenged, mint a bútorszabvány. Az ebből adódó többlet- költséget természetesen nem hajlandók megfizetni a leen­dő partnerek. No és miért ilyen a fa? Az okok ismer­tek: az alapanyag-előállítók is dollárért adják el termé­keik javát. A maradékból aztán jó exportterméket csi­nálni csak nehezen és sok hulladékkal lehet. Ez a hely­zet a faanyagoknál. És a kárpitszövetek ? — Hazai szövet — szól az elnök —, szóba sem jöhet a w tárgyalásokon. Legfeljebb az NDK gyártmányú szövete­ket fogadják el a tőkés ve­vők, de azt is úgy, hogy a partner veszi meg és küldi el. Ha bonyolultabb vasalást igényel a termék, azt is in­kább küldi, sőt, a felület­kezelő anyagot is. Vagyis a háttériparunk (ha lábadozik is) gyenge lá­bakon áll, támaszkodni rá még nem lehet. A szövetke­zet kompetetív árképzési rendszerbe tartozik, vagyis árai a belföldi piacon nem tartalmazhatnak nagyobb nyereséget, mint külföldön. Ezért sem engedhet export­áraiból, hiszen nem mond­hat le a nyereségről. Mond­jon le inkább a tőkés ex­portról? Ez se jó megoldás. A jó az lenne, ha az alap- anyagárakat igazítanák a minőséghez vagy azok minő­ségét az árakhoz... Szatmári Ilona A szabászati veszteség 40 százalékká) növekedett Fotó: Fazekas László „Új tanév” a fácániskolában Az Idén kikelt fácáncsibék ki­helyezésével elkezdődött az „úl tanév” az ország legnagyobb át­telepíthető szabadtéri fácánisko­lájában, az ormánsági Boros­tyánpusztán. A mecseki erdő- gazdaság vajszlói erdészetében működő telepen jelenleg 2000, az egész idényben pedig összesen 30 000 fácáncsibét gondoznak, ne­velnek. A telepen alkalmazott úgynevezett angolházas rend­szerben a kisfácánok a termé­szetessel csaknem azonos kö­rülmények között nőnek fel, s szabadon eresztésük utáni „visz- szavadulásuk" is gyors és si­keres. Az előnevelt fácáncsibék felét Baranya és Tolna megye vadásztársaságai vásárolják meg, a többit a vajszlói vadrezervá­tumban engedik majd szabadon. A mecseki erdőgazdaság ötmil­lió forintot fordított a boros­tyánpusztai fácánoskert létreho­zására. Az egyszerűen áttelepít­hető, könnyűszerkezetes sátrak­ból álló angol nevelőrendszerrel megteremtette a Baranyában megritkult fácánállomány gya­rapításának feltételeit. A kevermesi Lenin Tsz a megyei búza- és kukorica­termesztési rangsor élvona­lába tartozik. Az utóbbi nö­vényből immár három éve több mint tíz tonnát takarí­tanak be egy-egy hektárról. A szövetkezet két vezetőjét, Kocsor Sándor elnököt és Szántó Péter főagronómust kértem, hogy beszéljenek termesztési módszerükről, arról, hogyan jutottak el ilyen szintre. ##########« Kocsor Sándor azzal kez­di, hogy nem szeretne di­csekedni. Mert az igaz, hogy jó földeken gazdálkodnak és tesznek is a nagy hozamo­favorit 3732-esből nem ju­tott annyi, mint kérték, egy részét két másik fajtával he­lyettesítik. WWé***W Sokan a biológiai és ké­miai alapok biztosítása mel­lett a dolgozók érdekeltsé­gét tartják nagyon fontos­nak. Hogyan ítéli meg ezt a kevermesi tsz két vezetője? — Nálunk a főagronómus, azaz én nézem meg a veté­seket, valamint a vető trak­toros és az ellenőrző bizott­ság elnöke. Ha mindenki el­mondja a véleményét, eldől, hogy mennyi prémiumot kap a traktoros — mondja Szán­tó Péter. Iában magával hozza, hogy egyre szorítóbbá válik a bérszínvonal, amelynek túl­lépése súlyos adókat jelent­het a tsz-nek. — Valóban, mi is érez­zük — ad igazat az elnök —, éppen ezért egy újításon törjük a fejünket. Korábban több csatornán értékesítet­tük a kukoricát. Február­ban megjelent egy új sza­bályzó, miszerint aki növeli az állami felvásárlónak el­adott búza, kukorica és hús mennyiségét, növelheti a béralapját. Mi külön intéz­kedés nélkül 400—500 ezer forinttal több exportáruala­pot adhatnánk az idén, ha a GMV-nek értékesítenénk az összes kukoricát. Kérdé­rnämmm < Készítik a két IHC—Cyclo vetőgépet a tavaszi rajtra Fotó: Fazekas László kért, de nem volna jó, hogy azok, akik kevésbé sikere­sek, megnehezteljenek rá­juk. Majd így folytatja: — A kukorica területe esetleges, attól függ, van belvíz vagy nincs. Ha nincs, 1300 hektárnyit vetünk. Ha­sonló a búzaterületünk nagy­sága. A három és fél ezer hektár szántón a két gabo­nanövényen kívül még szó­ját, cukorrépát termesztünk. — Fontosnak tartjuk, hogy ne csináljunk bazárt a té- eszből — veszi át a szót Szántó Péter —, ezért van ilyen kevés növényünk. Kor­szerű gépeket üzemeltetünk, amelyeket ki kelj használni, ez is indokolja a nagy ku­koricaterületet. Na és a leg­fontosabb a növény jöve­delmezősége. Hogy rnitőj jó náluk a ku­korica nyeresége, annak el­lenére, hogy sok helyen pa­naszkodnak rá, azt Kocsor Sándor így indokolja: — Add meg a császárnak, ami a császáré — ez az ál­láspontunk! A főmérnök megemlíti, hogy egy hektárra négyszáz kilogramm vegyes műtrágya hatóanyagot szórnak ki. A legjobb, amerikai származá­sú Pioneer fajtákat vetik minden évben. Az idén ösz- szesen hatot, mert a méltán A traktorosnak érdeke, hogy jól vessen, mert hek­táronként 3,50 forint pré­miumot kap, ugyanez a helyzet a vegyszerezésnél. A betakarításkor maga a teljesítménybér az ösztönző, és mindegyik munkára igaz, hogy már az alapbér nagy­sága kötelez a kiváló telje­sítményre. A szakvezetés ennek elle­nére nem hagy mindent az érdekeltségre. Olyan nincs, hogy a vetési utasítás ennyi legyen: „no, eredj ég vess!” Sokszorosított papíron kap­ják meg a munkában dolgo­zók, hogy melyik táblába melyik fajta kerül. És ál­landóan figyeli, ellenőrzi munkájukat a szakvezetés, nemcsak vetéskor, hanem vegyszerezéskor, betakarí­táskor, szárításkor. A DSZP szárító éjjel-nappal dolgozik, de ez nem jelenti, hogy kezelői ne kaphassa­nak bármikor egy ellenőr­zést ! Röviden: egyetlen munkaterületen sincs par­don. Ha valaki lazít, nem marad el a büntetés, miként a jó munka premizálása sem. VMtMHMV Említettük, hogy nagysá­guk miatt már az alapbérek ösztönzőek. Ez viszont álta­ses, hogy szükség lesz-e a többlet bérkeretre, mert ha minden munkát időben meg­csinálunk, akkor nem. Majd össze) döntünk róla. »WWW/I Akadnak más dilemmák is a szövetkezetben. Mj lesz, ha nem esik az eső? Ha ma­rad a szárazság, az bizony nagy kárt okoz. A talajt ugyan jól elmunkálták, de ha nem esik, nehezen kel a mag... A két szakember ki­néz az ablakon, az ég fel­hős ugyan, de szerintük ez sem hoz esőt. Kocsor Sándor búcsúzóban megjegyzi: — Megnyertük már a KI­TE versenyét, a tsz-szövet- ségét a kukoricánkkal. És tudja, milyenek az emberek! Mindig akadnak ellendruk­kerek, akik örülnek, ha nem sikerül ugyanazt hoznunk, mint korábban. Hát ez is kötelez minket, hogy meg­mutassuk, nem véletlenül tartozunk a tíztonnások kö­zé. No és az, hogy nekünk és tagságunknak közös ér­dekünk a minél nagyobb nyereség. Külön szerencse, hogy a kukorica ilyen jól jövedelmez, s így céljaink egybeesnek a népgazdaság igényeivel. M. Szabó Zsuzsa Kőzettömítés szovjet eljárással Megjelent a Kertbarát Magazin A kertbarátok, kiskerttulaj­donosok kedvelt olvasmányá­nak legújabb kiadásában a sző­lőt, a zöldségféléket, a gyü­mölcsösöket és a szép dísznö­vényeket kedvelők egyaránt ér­dekes Írásokat olvashatnak. A termő gyümölcsfák metszéséről, a szőlő korszerű zöldoltásáról vagy éppen a szőlőlugasok fel­újításáról közérthető cikkeket tartalmaz a kiadvány. Tanácso­kat ad arra, hogyan szedhe­tünk a kertből egész évben friss zöldségeket. A törpefenyök, a különféle muskátlik, a szebb­nél szebb évelő sziklakerti vi­rágok, az egzotikus rododend­ron bemutatásával a dísznövé­nyek ismeretét széleskörűen gyarapítja. Grúzia virágait, Szardínia szigetének különleges növényeit és a kanadai kerttu­lajdonosok számára rendelke­zésre álló hasznos szolgáltatáso­kat szintén ismerteti a kiad­vány. Szovjet kőzettömítési el­járást vezettek be a vízbetö­rések megakadályozására, illetve csökkentésére a Ta­tabányai Szénbányák nagy­egyházi bányaüzemében. Tatabányán különösen nagy jelentősége van egy ilyen technológiának, mert ott is — miként az eocénbányák többségében — a víz táma­dása jelenti az egyik legna­gyobb veszélyt. A kidolgozójáról Kipko- módszernek nevezett eljá­rás szerint — külszíni fúró­lyukakon keresztül — agyag­ból, cementből, vízüvegből és más anyagokból összeál­lított zagyot préselnek nagy nyomással azokba a kőzet­repedésekbe, ahol vízbetö­réstől lehet tartani. Nagy­egyházán eddig hat fúrólyu­kon keresztül több mint 20 000 köbméter keverék­anyaggal zárták el a víz út­ját. Már megkezdték az elő­készületeket a hetedik víz­betöréssel fenyegető góc vé­dőköpenyének kialakításá­hoz. A módszer bevezetését szovjet szakértők segítették, és részt vesznek eredmé­nyességének értékelésében is. A Dorogi Szénbányák szakemberei azt tervezik, hogy a most épülő lencsehe­gyi bányában egy magyar technológiával kombinálják a Kipko-módszert. * Belföldre vagy külföldre?

Next

/
Thumbnails
Contents