Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
o1984. április 17., kedd Hincz Gyula köszöntése Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1904. április 17-én született képző- és iparművészetünk inspirátor mestere, nemzedékek nevelője, nemzetközi rangú alkotója, Hincz Gyula Kossuth-, SZOT- és kétszeres Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. 1929-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványaként, 1928- ban nyílt első önálló kiállítása Berlinben, a „Der Sturm”-ban. Azóta művészetét megismerte nemcsak az ország, hanem a világ, több önálló tárlata nyílt Budapesten, a vidéki városokban és Párizsban, 1970-ben a velencei biennálén. Hosszú évekig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, 1958-tól 1963-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola főigazgatója volt. Mértékteremtő murális munkái Budapesten, Kecskeméten, Érden, Miskolcon, Békéscsabán láthatók. Hincz Gyula teremtő géniusz, a mai európai vizuális köznyelv egyik nagy megújítója, s csak Picassó- hoz hasonlítható sokoldalúsága: a képző- és iparművészet minden ágát nemzetközi színvonalon műveli. Hat évtized munkássága nemcsak a táblaképek avatott mesterének láttatja, aki szüntelen megújulásaival, képzeletének vulkánszerű kitöréseivel, izzó lobogásá- val építette mértékadó életművét, hanem szobrásznak, kerámikusnak, gobelinek, mozaikok, üvegablakok, építészeti tervek, színpadi díszletek készítőjének. Minden műfajt kimagasló szinten mível. Életművének fontos részét képezik Shakespeare Anatole France, Petőfi és Vörösmarty műveihez készített értő-elemző illusztrációi. Hincz Gyula elkötelezett művész, képi vallomásai a békét igénylik harcos energiával, több grafikája érinti korunk ezen egyetemes eszméjét. Chilét és Vietnamot elemző képein kiáltó humánummal ítélte el az erőszakot, a brutalitást, önzetlen emberségének bizonysága, hogy Vác városának ajándékozta festői, szobrászi, grafikusi életművét — közel ezer műalkotást. Állandó gyűjteménye 1983. április 4-én nyílt meg Vácott. Octavió Paz írta, hogy a költemény, akár nyitott, akár zárt, azt kívánja, hogy eltűnjön az, aki írta, és megszülessen az a költő, aki olvassa. E szentenciát Hincz mesterre és a képzőművészeti értékeire alkalmazva bízvást mondhatjuk: festészete, szobrászata nyitott, és ezrek, tízezrek után milliók várják a befogadást: alkotótársai, növekvő közönsége. Vác az általa adományozott gyűjteménnyel megkezdte a nagy kulturális vendéglátást, melynek meghívottja az ország népe és a nagyvilág. Losonci Miklós Nemzetiségi hagyományok Örménykúton és Kardoson Örménykúton és Kardoson, ebben a két, közös tanácsi irányítású szlovák lakta községben igen nagy gondot fordítanak a nemzetiségi hagyományok ápolására. Mindkét település iskoláiban megteremtették az anyanyelvi oktatás személyi és tárgyi feltételeit, így már kisiskolás korban tökéletesíthetik nyelvtudásukat a gyerekek. A két iskolában mintegy 700 kötetes szlovák nyelvű irodalom áll a tanulók rendelkezésére. A könyvek nem csak a nyelv gyakorlását segítik, hanem a szlovák irodalomba is betekintést nyújtanak. Jó néhány szlovák folyóiratot forgathatnak rendszeresen a diákok; az oktatómunkát diafilmek, hanglemezek is segítik. A szlovák nyelven tanító munkaközösség programjában szerepel, hogy ez évtől megrendezik a szlovák nyelv hetét. A közművelődési intézmények ugyancsak kiveszik részüket a nemzetiségi hagyományok ápolásában. A községi könyvtárak szép számú nemzetiségi anyaggal rendelkeznek, s gyakran rendeznek itt szlovák irodalomórákat. örménykúton a művelődési ház, Kardoson a klubkönyvtár ad helyet a nemzetiségi csoportoknak. Az amatőr csoportok, amelyek jelentős hagyománnyal rendelkeznek mindkét községben, igen eredményesen működnek. Fenntartásukhoz — mivel mindkét művelődési intézmény igen szerény költségvetéssel dolgozik — hozzájárulnak a gazdasági egységek, valamint segítséget nyújt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége is. örménykúton eredményesen működik a ci- terazenekar, a Röpülj pávakor s a szlovák színjátszócsoport. Kardoson a citeraze- nekar és a néptánccsoport tagjai őrzik a szlovák népi hagyományokat, s alakulóban van egy felnőtt színjátszó csoport. Mindkét község öntevékeny csoportjai szép sikereket értek el a megyén kívül is. Az örménykúti szlovák klub a nemzetiségi hagyományok gyűjtését tűzte célul. Ezeket a népszokásokat mutatja be a színjátszó csoport, a népdalokat pedig a pávakor énekesei, citerásai keltik életre. A kardosi népitánc- csoport szlovák táncokat, dalokat elevenít fel, a citerá- sok pedig gyűjtik és előadják a szlovák népdalokat. A szakkörök többsége is feladatul tűzte a helyi nemzetiségi hagyományok gyűjtését, őrzését. Kardoson a képzőművészeti szakkör egyik tagja például a szarvasi szűcsök szlovák motívumairól állított össze dolgozatot. A díszítőművész-szakkör asszonyai, lányai ugyancsak gyűjtik a környékbeli motívumokat, s felhasználják azokat hímzéseikben; már országos kiállításokon is bemutatták szlovák térítőikét. A nyugdíjas- és a nőklub a régi szokásokat eleveníti fel egy-egy összejövetelén. Nemrég például tollfosztókát rendeztek, ahová elvitték gyerekeiket, unokáikat is. Népszerűek kóstolóval egybekötött programjaik, amelyeken régi szlovák ételeket készítenek. G. K. A békési Jantyik Mátyás Múzeum történeti és ipartörténeti kiállításokkal emlékezik meg az ipartestület 100 éves centenáriumáról. A teremtő munka szeretetét sugározzák Gönci András textiltervező Iparművész április 22-ig látható kiállításának textilképei Fotó: Mészáros Mónika Új vidéki színház Hamhüng tartományi székhely, több mint 150 ezer lakosú iparközpont a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A városban nemrégiben új színházat avattak. Az 50 ezer négyzetméter alap- területű épület 1,7-szerte nagyobb, mint a phenjani Nagyszínház. A hamhüngi színház nagyterme 2500, kamaraterme pedig 700 férőhelyes. A nagyterem korszerű technikai berendezésekkel ellátott színpada cirkuszi előadások megrendezésére is alkalmas. A színpad 22 méter széles és 41 méter mély. Kikapcsolódás vagy bekapcsolódás? Több évvel ezelőtt megjelent cikk került a kezembe, valamelyik országos napilapból ollóztam ki, és tettem félre: ezt részletesen tanulmányozni fogom. A dosszié, amelyben az ilyen félretett, kivágott cikkeket őrzöm, most tette elébem, beleolvastam és meglepődtem. A televíziós szórakoztatás rangját elemezte a cikkíró, a „ki- kapcsolódás vagy bekapcsolódás” nézőpontjából. Hogy a televíziós szórakoztatás csak arra jó, hogy „kikapcsoljon”, vagy lehetnének olyan programok is, amelyek „bekapcsolnak”, például országos közgondolkodásba, a közügyek iránti érdeklődésbe? Akkor, sok évvel ezelőtt nem adhatott megnyugtató választ. Inkább csak azt sorolhatta, hogy Colombo, Rójak és társai ugyan „kikapcsolnak”, de a „bekapcsolás” már sokkal nehezebb. Ha jól emlékszem, akkoriban kereste a televízió egyre határozottabban azokat a „bekapcsoló” programokat, műsortípusokat, melyek nem unalmasak, nem szájbarágóak, sokkal inkább közvetlenek, és megmaradva egy régi mondás mellett: szórakoztatva tanítanak. Elfogadom, hogy évekkel ezelőtt a televíziós szórakoztatás rangjával baj volt, vagy talán túl sokat vártunk tőle? Emlékeznek még bizonyára a szilveszteri műsorok körüli országos „felhajtásra”, amikor szilveszter után napokig több millió ember — tévénéző — mással sem volt elfoglalva, mint a Nagy Televízió Kabaré csepülésével, és azon bosszankodott hetekig: miért nem sikerült jobban? Hál’ istennek, ez már a múlté. A televízió lassan, de biztosan és ügyesen fordított a kormánykeréken és korszerűbb utakra váltott. Munkatársai elindultak világot látni, tapasztalatokat gyűjteni, és egyre-másra születtek új, érdekes, „bekapcsoló” műsorok. Illő lenne néhányat megemlíteni, próbáljuk meg! Kétségtelen, hogy Vitray járt az élen, hozta a Csak ülök és mesélek címűt, meg nagyszerű interjúit, melyek a kendőzetlenség és a nyílt beszéd jegyében országra szólóan megemelték a televízió rangját, hitelét és kézzelfoghatóan (láthatóan) kezdték bizonyítani: a tévé tömeghatása beláthatatlan. Aztán a többi, ma is remek indítás: az Ablak, a Panoráma, a Hét, a Stúdió (most) ’84. és társaik jegyzik ezt a jól megválasztott utat, és nem utolsósorban százezrek érdeklődése. (Vagy millióké?!) A televízió életünk része lett. Nem érdektelen tehát néha szót ejteni arról, hogy mennyire lett az, és menynyire lehetne az? Ki tagadná, hogy népszerűsége vetekszik a mozi népszerűségével, mi több, talán le is körözte azt. Ekkora népszerűséggel azonban hatványozott felelősség jár együtt. Ha jó a televízió, az egy egész ország közhangulatán lemérhető, ha korszerű a televízió, tehát nemcsak „kikapcsol” és szórakoztat, hanem „bekapcsol” is, és nevel, formál, értékesebb emberré nemesít: akkor a rangját is megszerezte. Mondják, manapság, ha a család hazaérkezik, első az, hogy bekapcsoljuk a képmasinát. Mondják azt is, hogy a képmasina rabjai vagyunk, hogy úgy csodálkozunk rá a XX. század e nagy csodájára, mint kisgyermek a virágra, lepkére, színes képekre. Miért is tagadnánk, hogy a televízió része az életünknek, része a közművelődésnek, része az oktatásnak: nincs terület, ahová cl nem jutott volna. Nem mindegy, hogy tudjuk-e: milliókért való ez a nagyszerű találmány! És milliók érdeke, hogy mindig korszerű maradjon, mindig érdekes és figyelemkeltő. Hogy akik előtte ülünk és nézzük, naponta legalább egyszer azt is érezhessük: most az ország közös dolgairól beszélgetnek velünk. Ne szégyelljük, hogy sokat televíziózunk. Mert aki nyitottabb, többet ismerő ember lesz ezáltal is, az nem kerüli el a könyveket, a színházat, a mozit sem. Az nemcsak „kikapcsolódni” akar, hanem „bekapcsolódni” is egy nagy közösség hétköznapjaiba, ünnepeibe. Életébe. Sass Ervin Körösi Csoma-emlékülés Londonban Tegnap a londoni egyetem orientalisztikai és afrikai intézetében Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos konferencia kezdődött. A kilenc meghirdetett előadás részben Csorna életpályájával és a britekhez fűződő viszonyával foglalkozik, részben szemelvényeket kínál a modern tibetológia eredményeiből. Körösi Csorna Sándor a múlt század közepén, Indiában töltött évei során a brit korona szolgálatában állott, és a brit tudományos világ benne tiszteli az ' első megbízható tibeti—angol szótár és nyelvtan megalkotóját. Nádor György, a budapesti Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója a tanácskozást üdvözlő beszédében utalt rá, hogy Körösi Csorna Sándor életpályája és tudományos tevékenysége az utókor számára — egyebek között — azt a mondanivalót hordozza, hogy a tudomány népeket hoz közelebb egymáshoz, a híd szerepét töltheti be. Ezen a ponton Nádor György emlékeztette hallgatóságát arra, hogy 1985 őszén Budapest lesz a házigazdája az európai kulturális fórumnak, amely remélhetően a tudományos együttműködés új lehetőségeit fogja feltárni valamennyi résztvevő javáMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.52: Liszt—Geszler: Cserkesz Induló. 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Hangszeres népzene. 9.40: Találkozás a Hang-villában. (ism.) 10.05: MR 10—14. 10.35: Operettrészletek. 11.41: Glemba. (regény) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidöben. 13.55: Verbunkosok. 14.42: Versek. 15.05: Operaáriák. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.00: Kamaramuzsika. 16.29: Az amatőr zenei mozgalom híradója. 17.05: Thomas Mann: Kisregények. 17.35: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 19.15: Romantikus kórusművek. 19.30: Millos Aurél koreográfussal beszélget Mélykúti Ilona. 20.00: örökzöld dallamok. 20.50: Kései iratok, (riport) 21.20: Népzenei feldolgozások. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Sibelius: A monda, (szimfonikus költemény) 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: A dzsessz világa. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 12.45: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Zongoramuzsika. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről-könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom. Közben: 17.20: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 17.30: A Csúcsforgalom című műsor folytatása. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Gramofonalbum. 19.17: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 20.02: Magyar anekdotakincs. 20.45: Csak fiataloknak! 21.40: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 22.23: Rézfúvósok. 23.00: Népzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 10.30: Kamarazene. 11.05: Zenekari muzsika. 12.24: Sziklay Erika énekel. 13.07: Tűnődés a tünetekről, belgyógyász szemmel, (ism.) 13.37: Dzsesszfelvételekből. (ism.) 14.18: Kórusainknak ajánljuk. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Rockhangversenyekből. 16.25: Auber: Manón Lescaut. (opera) 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Versek. 19.40: Haydn-est. Közben: 20.30: Versek. 20.50: A Haydn-est folytatása. 21.35: Szimfonikus táncok. 21.52: 25 éves a Valóság című folyóirat, (stúdióbeszélgetés) 22.50: Operaest. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tangóritmusok. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.30: Szentesi és békéscsabai úttörőkórusok műsorából. 17.40: Közgazdasági kislexikon. 17.45: Régen hallott sztárok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Police együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Világnézet. 8.45: Magyar nyelv. 9.00: Magyar irodalom. 9.20: Tájak, emberek, nyelvjárások. 2. 9.40: Fizika. 10.05: Az uralkodó nyomában, (szovjet film) 14.40: iskolatévé: nevelési központ. 15.25: Deltácska. 15.45: Magyar irodalom. 16.30: Képmagnósok figyelem! 17.00: Színházat játszunk. VI/6. 18.00: Sportmúzeum. 18.25: A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Laurent család. (NSZK tévéfilm) X/8. 20.55: Stúdió ’84. 21.55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.00: Csak gyerekeknek! 18.20: Unokáink is látni fogják. 1. (ism.) 19.00: Aktuális beszélgetés gazdaságunkról. 19.35: Extra septett. (Dán balettfilm, ism.) 20.00: Henry Ford élete és kora. (amerikai dokumentumfilm) 20.50: Az ösztönök hatalma, (román dokumentumfilm) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Asztalitenisz EB. Női-férfi csapatversenyek és döntők. BUKAREST 16.20: Szünidei matiné 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Tv-fórum. 20.45: A szerelem virágai. Tv- játék. 22.00: Nemzetközi tv-hírek. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A sutjeskai csata. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Szabadkától Újvidékig. 17.40: Hírek. 17.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: A vonat megállt — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Világnézet. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folk-parádé. 20.50: A forradalom alakjai — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: A dzsessz napjai ’83. SZÍNHÁZ 1984. április 17-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: KAR, HOGY K . . . ! Szegedi Nemzeti Színház előadása 19 órakor Békéscsabán: KAR, HOGY K . . . ! Szegedi Nemzeti Színház előadása 1984. április 18-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Németh László-bérlet 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Katona-bérlet 19 órakor Balmazújvárosban: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4-kor: Koldus és királyfi, 6 és 8-kor: Dühöngő bika. Békéscsabai Szabadság: Gyertek el a névnapomra. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Alomvilág, fél 8-kor: Nimfa a lápvilágban. Gyulai Erkel: Adj király katonát! Gyulai Petőfi, 3-kor: Kamaszok, 5 és 7-kor: Vészjelzés a tenger alól. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Talpra, Győző!, fél 8-kor: Veronika Voss vágyakozása. e
