Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
o 1981. április 17., kedd Eredményes munka a füzesgyarmati költségvetési üzemben Jövőre adják át a 27 lakásos társasházat Füzesgyarmat központjában új épület körvonalai bontakoznak ki a szemlélődök előtt. Sokan — köztük a leendő lakástulajdonosok bizonyára gyakrabban — megállnak egy-egy percre, s figyelik a munkát. Huszonhét lakásos háromemeletes társasház épül, melynek földszintjén lesz az új postahivatal s a Vörös Csillag Termelőszövetkezet egy üzlete is. A füzesgyarmati Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének Petőfi Sándor Szocialista Brigádja dolgozik az épületen. A 15 fős brigád vezetője, Kiss Gyula a legmagasabb pontról rendelkezik, irányít, amikor odaérkezem, s „leszólítom”. — Tizenhat éve, megala- ' kulása óta, dolgozom az üzemben — válaszol kérdé-- semre —, igaz, előtte is a tanácsnál dolgoztam. Brigádunk 1975-ben vette fel Petőfi nevét, s már „csak” az arany fokozat hiányzik az elismerések sorából. Reméljük, hamarosan megkapjuk ezt is ... — Ez a társasház az első nagy feladatuk? — Nem. A legelső a bé- kés-tarhosi tizennégy szolgálati lakás megépítése volt évekkel ezelőtt. A mi brigádunk építette itt a községben, néhány éve, a négy tantermes új iskolaépületet is. — Milyen a brigád összetétele? — Mindnyájan gyarmatiak vagyunk, jól megértjük egymást. Egyre ritkább a változás sorainkban, összeszokott társaság lettünk. Mindehhez persze az is hozzájárul, hogy megfelelő munkát és fizetést kapunk. Az üzemet 1979 óta Sánta Miklós vezeti. Vele irodájában beszélgetek. — Hogyan zárták az elmúlt évet? — 1983-ra tizennyolcmillió-százezer forint értékű munka volt a feladattervünk. Ezt több mint ötmillió forinttal teljesítettük túl. Két- és fél millió volt a mérleg szerinti nyereségünk, melyből a tanács fejlesztési célokra visszaadott másfél milliót. Az átlaglétszámunk az elmúlt évben 109 volt. Hogy ilyen sikeres évet zárhattunk, annak is köszönhetjük: egy stabil gárda van kialakulóban, jól érzik magukat az emberek, s nem utolsósorban: megtalálják számításaikat is. — Milyen nagyobb munkákon dolgoztak az elmúlt esztendőben? — Felújítottuk a nagyközségi pártbizottság és a szociális otthon épületeit, a helyi Univerzál Ipari Szövetkezetnek nagy üzemcsarnokot építettünk, s folyt már tavaly is a 27 lakásos társasház építkezése, hogy csak néhányat említsek. De nemcsak helyben vállaltunk munkákat, hanem — többek között — Szeghalmon az egészségügyi központ, Kö- rösladányban a posta és az általános iskola fűtésszerelési, kazánbeépítési munkálatait is dolgozóink csinálták. Természetesen minden év elején a helyi tanács igényeit mérjük fel először, s a f Tóth Imre, Kiss Gyula cs Homoki Sándor áthidalót helyez be a legmagasabb ponton Fató: Gál Edit megmaradó szabad kapacitást használjuk ki vidéki munkákra. Eddig nem volt kifogás más településeken munkánkkal szemben sem, határidőre, jó minőségben tudtuk átadni az építményeket. Szükségünk van a pontosságra, a minőségre, hiszen ezek alapján kaphatunk új megrendeléseket, melyek biztosítják alkalmazottaink folyamatos foglalkoztatását. — Dolgozóik élet- és munkakörülményein hogyan igyekeznek javítani? — Évente négy dolgozónknak tudunk 25 000 forintos kamatmentes kölcsönt adni lakásépítésre, s mindenki igénybe veheti szállítójárműveinket építőanyagok fuvarozására, 30 százalékos kedvezménnyel. Nyolc forinttal járulunk hozzá dolgozóink ebédjéhez. Esetenként segélyezésre is van lehetőségünk. A munka köny- nyítésére építőipari gépeket vásároltunk, többek között szállítószalagot, teherfelvonót. A munkavédelemre is nagy figyelmet fordítunk: míg 1982-ben a balesetből eredő táppénzes napok száma 124 volt, ez tavaly 49-re csökkent. — Az eredményeken túl milyen gondjuk van? — Pénzügyi természetű, ugyanis nincs forgóalapunk, így rendkívül precízen, elő- retekintően kell munkánkat megszervezni. Csak a megyei tanács által év elején biztosított úgynevezett gazdálkodási előleg — melyet a tárgyév végéig részletekben vissza kell fizetni — segítségével tudjuk megoldani a ránk bízott feladatokat. Bér- színvonalunkat is megyei tanácsi segítséggel tarthatjuk megfelelő szinten. A költségvetési üzemet 1968-ban hozta létre a nagyközségi tanács. Az első évben 21-en dolgoztak itt 1,1 milliós feladattervvel. — A helyi tanács hogyan értékeli az üzem tevékenységét? — Alakulása óta nem volt veszteséges az üzem — mondja Makai István tanácselnök. — Ugrásszerű a fejlődés az utóbbi két évben. Ma az egyik legjobb kereseti lehetőséget biztosító gazdálkodási egységünk, bér- színvonaluk 53 300 forint. Megítélésünk szerint megfelelő műszaki vezetéssel jó kollektíva kovácsolódott ösz- sze az üzemben. Korábbi nagyobb munkáik pontos! jó minőségű kivitelezése alapján bíztuk meg őket a 27 lakásos társasház felépítésével. Eddigi tevékenységük garancia arra, hogy határidőre, 1985. december 31-re át tudjuk adni rendeltetésének a társasházat. Nem marad nagyobb lélegzetű munka nélkül a jövőben sem az üzem, a VII. ötéves terv időszakában további lakások építését is tervezzük. Pénzes Ferenc Áprilisban Környezetvédelmi hónap Békéscsabán A Jókai Színház előtt várjuk a buszt. Késik. Az erősebb dohányosok cigarettára gyújtanak. Amikor megjelenik a sárga Ikarusz, a cigarettavéget mindenki eldobja. A megállóban újabb csikkek vastagítják a szemétszőnyeget. A szemétlepel bolyhái a különböző papírzacskók, papírzsebkendők, csokoládépapírok és cukorzacskók. Reggel az utcaseprők ezt a járdaszakaszt is feltakarították. Most, úgy dél körül nyoma sincs munkájuknak. Fáradtságot nem ismerve szemeteltünk. Gyarapítottuk a Békéscsabán évente összegyűlő 150—160 köbméter szemétkupacot. A fenti szemetelési módot sok példával bővíthetnénk. Elég utalni az illegális szemétierakatokra, vagy a játszótereket, parkokat, sétányokat csúfító szemétre. Mindent összevetve a helyzet közismert: nem törődünk eleget szű- kebb környezetünk tisztaságával, rendezettségével. Nem szoktuk meg, hogy oda figyeljünk. Akkor is eldobjuk az utcán a felesleges, használt buszjegyünket, ha két lépésre tőlünk ott van a szeméttartó. Az ide látogatók bizony nemigen szokták megjegyezni, hogy Békéscsaba szép, tiszta város. Ilyen körülmények között időről-időre a környezetünket a figyelem előterébe kell állítani. A megyeszékhelyen a tavaszi és az őszi köztisztasági hónapnak immáron több éves hagyománya van. Az akciók eredményesek. Ha rövid időre is, valamelyest szebb arcot ölt á város. Az idén a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a vállalatok vezetőiből és képviselőiből álló operatív bizottság áprilisra és októberre hirdette meg a környezetvédelmi hónapot. I Az áprilisi akció feladatairól és céljáról Kendra Jánossal, a városi tanács társadalmi- munka-szervezőjével beszélgettünk. — Hogyan lehetne összefoglalni az áprilisi környezetvédelmi hónap elsődleges feladatait? — Elsősorban városunk köztisztaságát szeretnénk megjavítani. Ügy érezzük, bőven van tennivaló. A városi operatív bizottság tulajdonképpen csak a legfontosabb célokat határozta, illetve határozza meg. Magát az akciót a kerületekben szervezik. Érthető okokból. Legjobban a kerületekben ismerik azokat a problémákat, amelyeken javítani kell... — Milyen erőket szeretnének megmozgatni a környezetvédelmi akció során? — Lakóhelyünk fejlesztése, szépítése a környezetvédelmi és a közterület-fenntartási feladatok megoldásához mind több segítséget nyújt a város lakossága. A tanulóifjúság éppen úgy kiveszi a részét a munkából, mint a munkahelyi kollektívák. A kerületekben meghatározzák, hogy melyik feladatot teljesítse a lakosság és melyikből vállaljon nagyobb részt egy-egy ott gazdálkodó vállalat. — A környezetvédelmi akcióhoz hulladékgyűjtési akció kapcsolódik. Az úgynevezett tavaszi lomtalanításról azonban nem hallottunk. — A hulladékgyűjtésben elsősorban az úttörőcsapatokra számítunk. Munkájukat, ha ezt igénylik, például szállítóeszközökkel támogatni tudjuk. Ezzel a munkával kétszeres hasznot hoznak a gyerekek. Egyrészt a környezetre káros anyagokat összegyűjtik, másrészt a népgazdaság újra felhasználhatja a hulladékokat. Lomtalanítást idén anyagi eszközök hiányában nem tudtunk szervezni. De el kell mondanom, hogy a korábbi évek tapasztalatai sem voltak a legkedvezőbbek. Mert ha meghirdettünk két napot, hogy ekkor és ekkor elvisz- szük a ház elé kitett lomokat, akkor még egy hónap múlva is újabb lomkupacok éktelenkedtek az utcán. * * * S ha már a környezetvédelmi hónaphoz kapcsolódó akciónál tartunk, meg kell említeni, hogy ez évben mintegy tízezer fát és csemetét szeretnének a város közterületein elültetni. A tanácsnál készül egy fásítási terv, ami a meglevő utcai fasorok egységesítésével, kiegészítésével foglalkozik. Az összefogás eredményeiről ez idő tájt korai lenne beszélni. Az azonban bizonyos, hogy a közterületek szépítésére több ezer társadalmi munkaórát teljesít a lakosság és a vállalatok kollektívái. Egy-egy zöldterület, park, játszótér tisztább, rendezettebb, vidámabb arcot ölt. S talán a fejekben is megmozdul valami és egyre többen jönnek rá, hogy a mi városunk, utcánk, házunk környéke legjobban önmagunkra hasonlít. A hiúság pedig olykor-olykor nem is olyan rossz dolog. Lovász Sándor MŰTŐÉ = szövetség a természetért Az elmúlt év nyarán a Békéscsabán megrendezett VII. országos akvarista napok és kiállítás fordulópont- I ja lett a hazai díszhaltenyésztés több mint egy évszázados történelmének. A hazánk különböző tájegységéről érkezett akvaristák itt döntöttek arról, hogy a már évek óta húzódó-halódó országos egyesület szervezését meg kell gyorsítani, a megalakulást nem szabad tovább elodázni. A már korábban megválasztott, majd Békéscsabán tisztségében megerősített és kibővült létszámú szervező-előkészítő bizottság meglepően rövid idő alatt „tető alá hozta” a megalakítás ügyét. Mint arról a televízióból és lapunk szombati számából is értesülhettek az érdeklődők, szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben megtarthatta alakuló közgyűlését a Magyar Akvarista és Terrarista Egyesület (MA- TOE). * * * A kívülálló számára talán egyszerűen közömbös ez a hír. Ha azonban arra gondolunk, hogy a házai természet- és környezetvédelmi gondok sorai hogyan sűrűsödnek, hogy ma már szinte hetente (!) kerül egy- egy újabb név a sűrűn emlegetett „Vörös Könyv”-be (a kipusztult élőlények listájára), akkor talán nem érdemtelen szót emelni az új egyesület céljainak hirdetésére. Hiszen hazánkban az előzetes felmérések szerint sok ezren tartanak akváriumot, terráriumot lakásukban. A díszhalakat, hüllőket és kétéltűeket, valamint az úgynevezett prémes kisállatokat tartók és tenyésztők egyrészt élharcosai a természet- és környezetvédelem ügyének, másrészt ezen tevékenységükkel jelentős gazdasági hasznot is hozhatnak népgazdaságunknak. A szabad idő eltöltésének ezen formája felmérhetetlen társadalmi-politikai jelentőségű is. Mindezek kiteljesedését eleddig egy országos egyesületbe történő összefogás hiánya nehezítette meg. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium főhatóságával és a budapesti állatkert segítségével a szegedi akvarista kör és az országos szervező-előkészítő bizottság vezetője, Juhász László és társai megalakíthatták a MATOE-t. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály többek között tartalmazza azt is, _ hogy tagjai tevékeny részesei lesznek a hazai hal- és kétéltű fajok védelmének, a kipusztulással fenyegetett állatok újbóli elterjesztésének, a biológiai-zoológiai ismeretek sajátos eszközökkel való terjesztésének, környezetünk megóvásának. * * * A budapesti alakuló közgyűlés résztvevői megválasztották az egyesület vezető testületéit, tagjait is. A MATOE díszelnöke dr. Szabados Antal lett, megbízott elnöke pedig Pintér Károly. Alelnökökké választották Bottá Istvánt, Juhász Lászlót, dr. Ország Mihályt és Zsilinszky Sándort. A megbízott főtitkár — aki a tagfelvételeket is végzi az állatkert címén — Keresttesy Katalin. A kilenctagú elnökségbe arányosan választották be a fővárosi és a vidéki, eddigi munkájukkal országos és nemzetközi hírnévre szert tett tenyésztőket. A három-három tagú fegyelmi bizottságnak dr. Hasznos Miklós (Budapest), az ellenőrző bizottságnak pedig Nemesi László (Békéscsaba) lett a vezetője. A következő hetek-hóna- pok feladata lesz, hogy a helyi-területi, így a Békés megyei szervezet is megalakulhasson. Bízunk abban, hogy a május első felére tervezett megyénkbeli (újjá)- alakulás után a békésbeli akvaristák .és terraristák is tettlegesen szolgálni fogják a MATOE célkitűzését: szövetségben a természetért. (-0 Lengyel számítástechnikai kiállítás Lengyel számítástechnikai kiállítás nyílt tegnap Budapesten, a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat bemutatótermében. A kiállításon a SZÁMALK képviselői elmondották, hogy évek óta vásárolnak közvetítésükkel a magyar vállalatok különböző számítás- technikai berendezéseket a szocialista országokból. A Lengyelországban gyártott úgynevezett csoportos adatrögzítőből már több mint 50 üzemel hazánkban. A lengyel partnerek az utóbbi időben már adatátviteli rendszereket is szállítottak Magyarországra. Most legújabb terméküket, az Elwro—500-as mikroszámítógép-családot mutatják be. A berendezés elsősorban a vállalatok kalkulációs, statisztikai, pénzügyi, késztetés raktárgazdálkodási rendszerének gépesítésére alkalmas. A kiállításon működés közben láthatják a szakemberek a lengyel mikroszámítógépeket. A háromnapos rendezvény célja, hogy felmérjék a hazai igényeket, és tárgyalásokat kezdjenek a berendezések importjáról.
