Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
o 1984. április 14., szombat II kitűzött célokat csak jó vezetési, szervezési munkával lehet elérni Küldöttközgyűlés Békésen A Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége pénteken Békésen a városi pártbizottság tanácstermében küldöttközgyűlést tartott, amelyen részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, a SZÖVOSZ-elnökség képviseletében pedig Demján Sándor, aki egyébként a Skála-Coop vezérigazgatója. A küldöttközgyűlés megvitatta a fogyasztási, a takarék, és a lakásszövetkezetek elmúlt évi munkáját, ez évi feladatait, s a szövetség bizottságainak jelentéseit az 1983-as tevékenységről. Az elnökségi értékelésről készített írásos beszámolóból, valamint Tanai Ferenc MESZÖV-elnök által ehhez fűzött szóbeli kiegészítéséből a szövetkezetek egyesztcndős tevékenységének hű képe rajzolódott ki. Mi újság Biharugrán? Kemény tél után, bizakodóan Húsz asszonynak ad munkát a körösnagyharsányi üzem A fogyasztási szövetkezetek munkájának központjában olyan fontos célok állottak, mint az ellátási színvonal megőrzése, az exporttervek teljesítése, a szolgáltatások bővítése és a gazdasági szabályozás szigorodó követelményei mellett is a hatékonyság növelése. A küldöttértekezlet megállapította, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei és a takarékszövetkezetek is jelentősen előreléptek a gazdálkodás hatékonyságában, megtartották az országos szinten kivívott jó pozíciójukat, sőt, a nyereségszintben például az ország megyéi között a tavalyi 17. helyről a 12-re, a jövedelmezőségi mutatót illetően pedig a 16. helyről a 10.-re léptek elő. Mindezek ellenére az is igaz, hogy az országos és megyei szintű árbevétel-növekedéshez képest az ÁFÉSZ-ek szerényebb fejlődést értek el. A bolti kiskereskedelem 3,4 százalékos növekedése, a vendéglátóipari ágazat 3,7 százalékos forgalomnövekedése jelzi ezt. Kedvező jelenség, hogy a kistelepüléseken levő élelmiszer- és vegyesboltok forgalma 14,8 százalékkal nőtt. Megyénkben nagy jelentősége van a szövetkezeti nagykereskedelem munkájának. Az ÁFÉSZ-ek megyei közös vállalata, a SZÖVKER tavaly 336 millió forinttal járult az ÁFÉSZ-ek árualapjához, az előző évihez képest 7,5 százalékkal nőtt a forgalma. Ugyanakkor a Skála-Coop- tól mintegy 156 millió forint értékben beszerzett áru mennyisége 10 százalékkal alatta marad az előző évinek. Szükséges tehát — hangsúlyozta a MÉSZÖV elnöke — az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti közös vállalatok kapcsolatának további javítása. A küldöttértekezleten számot adtak arról is, hogy az elmúlt évben 770 millió forint tőkés exportot teljesítettek a megye fogyasztási szövetkezetei, 38 millió forint értékben pedig a szocialista országokba szállítottak árut. Az elnökség megítélése szerint az ÁFÉSZ-ek gazdálkodási eredményeinek javulásában nagy szerepe van az új üzemelési formák bevezetésének, a javuló munkaerő- és bérgazdálkodásnak, a termelékenység növekedésének, az anyag- és energiatakarékosságnak. Sajnos azonban a lényeges előrelépés ellenére az országos átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. Gondok vannak a pénzügyi fegyelem, a fejAz Üvegipari Művek két gyárában, Sajószentpéteren és Orosházán folyamatos munkarendben, éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is ontják az automata gépek a konzervesüvegeket és palackokat. Ám az élelmiszer- ipar igénye jóval nagyobb, ezért a hazai termelés kiegészítésére más szocialista országokból, elsősorban a lengyel, s részben a jugoszláv partnerektől szereznek be mintegy hatvanmillió konzervüveget, s 'Ugyaneny- nyi zöld palackot. lesztési alapok felhasználásának arányaival, a készlet- gazdálkodásban és egyes költségekben is lényeges eltérések vannak a szövetkezetek között, a vagyonvédelmi helyzeten is volna még javítanivaló. E fogyatékosságok felszámolására annál is inkább oda kell figyelni, mert a megye kereskedelmében jelentős részarányt képviselnek a fogyasztási szövetkezetek. A tartós fogyasztási cikkek forgalmában például tavaly az értékesítés 61 százalékát bonyolították le,' ami 600 millió forint árbevételt jelentett. A kiskereskedelmi forgalom ösz- szege meghaladta a 6,9 milliárd forintot, mely a megye összforgalmának 59,5 százalékát teszi ki. Az iparcikkekben pedig 40,4 százalék az ÁFÉSZ-ek értékesítési részesedése. Ezekkel szemben visszaesett a tüzelőanyag forgalma a tavalyihoz képest, és az építőanyagok értékesítése is csupán 5,8 százalékkal lett magasabb, ami mindössze 60—70 százalékra elégítette ki a keresletet. A tavalyi aszály befolyásolta az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenységét, ebben a tervezettel szemben 2 százalékos elmaradás volt. Kedvezőtlenül hatott a csaknem 28 millió forintos termeltetési kintlevőség is. Ugyanakkor az ÁFÉSZ-ek vállalták a folyamatos termeltetés kockázatát, amelynek végül is az lett az eredménye, hogy a megyéből a tervezettnél 3,9 százalékkal több export került a határon túlra. Biztató a takarékszövetkezetek fejlődése. Tavaly tovább bővült működési körzetük, s az évet 1 milliárd 644 millió forint betétállománnyal zárták. Egy év alatt 151 millióval nőtt a betétállományuk, ugyanakkor kölcsönkeretüket is növelve 315,5 millió forintot folyósítottak az igénylőknek. A lakásszövetkezetek fejlődése mérsékeltebb. Jelenleg 28 szövetkezet hétezer lakás, 1078 garázs és 27 műhely kezeléséről, illetve fenntartásáról gondoskodik. A küldöttértekezleten nyomatékosították a mintegy 200 ezer tagot számláló szövetkezetek jelentőségét, valamint a tagság szerepét a hálózat fejlesztésében. A részjegyek együttesen 116 millió forintot tesznek ki és jelentős pénzügyi forrást biztosítanak az ÁFÉSZ-ek forgóeszközpótlásához. Ezért hangsúlyozódott, hogy a jövőben is támaszkodni kell erre a forrásra. Az üveggyárak több szakaszos beruházási programot kezdtek az élelmiszeripar igényeinek kielégítésére. A fejlesztés első szakasza már lezárult. Mintegy ötszázmillió forintos befektetéssel két nagy teljesítményű automata gépet helyeztek üzembe, amelyek egyenként naponta 140 ezer konzervesü veget készítenek. Ezekkel a berendezésekkel évi 35—40 millió konzervesüveggel bővült a termelés. Az üveggyárak az idén 150 millió fehér palackot álA küldöttközgyűlés az előterjesztések alapján megvitatta és jóváhagyta az 1984- éves tervet. A célkitűzések jól tükrözik az igényeket és a lehetőségeket is. 1984. végéig mintegy 10 milliárd 800 milliós árbevételt irányoztak elő. Ebben a bolti kiskereskedelem 6,3, a vendéglátás 9,6, az ipar 4,3, a felvásárlás pedig 6,6 százalékos előrehaladást képvisel. A nyereséget 267 millió 800 ezer forintra tervezik annak ellenére, hogy a szabályozók szigorodása mintegy 12—14 százalékkal mérsékli a bázisévhez viszonyított nyereségszintet. A nagyobb feladatot a létszám további 2 százalékos csökkenésével hajtják majd végre, úgy hogy a dolgozók átlagbére várhatóan 5 százalékkal növekszik. A beszámoló, a szóbeli kiegészítés, valamint a felszólalások is külön hangsúlyozták, hogy a kitűzött célokat csak jó vezetési és szervezési munkával, az anyagi érdekeltség növelésével lehet elérni. Ehhez Békés megyében megvan minden adottság — ezt hangsúlyozta felszólalásában Demján Sándor is. Szólt többek között a Skála Coop terveiről, ami a helyi üzletpolitikához jól kapcsolódva előreviheti azt a törekvést, hogy a fogyasztási szövetkezetek több áruhoz jussanak. Szólt annak jelentőségéről, hogy milyen lehetőségek vannak a közös beszerzési együttműködések létrehozásában, a lakossági pénzek (részjegyek) szerepében a forgó alap jellegű fejlesztés növelését illetően. Végezetül a káderutánpótlásra való nagyobb odafigyelésre hívta fel a figyelmet. Csatári Béla a küldöttértekezleten elhangzott néhány kritikai megjegyzéshez fűzött kommentárt. Szólt arról, hogy az áruellátás jó a megyében, ezt tükrözte a beszámoló és ezt a tényt dicsérjük is. De lehetne jobb azokon a területeken is, amelyeken akadozik az ellátás, ha például jobban kihasználnák az adott körzetekben a lehetőségeket. Nem kedvező irányba befolyásolja a fogyasztási szövetkezetek helyzetét egyes helyeken a pénzügyi fegyelem hiánya, a fizetés elmaradásától egészen az ellenőrzések mögött levő problémákig. Pedig van elég gondja népünknek a feszült nemzetközi helyzet miatt, ezért bosszantó, hogy olyan dolgokban is növeljük a gondokat, amelyek megszüntetése pedig kizárólag rajtunk múlik. El kell érnünk odáig, hogy szigorúan felelősségre vonják a felelőtlenségből, nem oda figyelésből mulasztókat. Csatári Béla méltatta a fogyasztási takarékszövetkezetek kollektíváját, amelynek tagjai a múltban is a gondok megoldásán fáradoztak, és ezt teszik a jövőben is. A fő napirendi pontokról szóló vita Tanai Ferenc zárszavával ért véget. V. D. lítanak elő, s ezzel kielégítik a szeszes és üdítő italt, szörpöt töltő üzemek igényeit. Zöld palackokból azonban gondot okoz az ellátás, ebben az évben mintegy kilencvenmillió a hiány. Ám a második félévben az orosházi gyár egyik kemencéjét átállítják zöld üvegek termelésére, s ezzel mintegy harmincmillió zöld palackkal növelik a termelést, a továbbra is hiányzó hatvan- millió palackot pedig importból pótolják. Biharugra felé haladunk, amikor hatalmas cseppekkel esni kezd. A Felszabadult Föld Tsz növénytermesztési főágazat-vezetője, Nagy István örömmel nyugtázza. Elvetették a cukorrépát és a kendert, s a búzának is kellett a csapadék, mert a terület egynegyedén márciusban kelt a mag, s a többit is megviselte a hideg és a vízhiány. 0 A sokáig veszteséges Felszabadult Föld Tsz tavaly végre nyereséggel zárt. Ha nem is naggyal, de úgy tűnik, a második, 1982-ben megkezdett egyedi rendezés hozza az eredményeket. A rendezési tervben leírtak végrehajtása, a kapott anyagi segítség és a vezetésváltás jótékony hatásúnak bizonyult. De mi is változott az utóbbi másfél esztendőben? Az 5 ezer 300 hektáros közös gazdaság termelési szerkezetét tovább egyszerűsítették. Korábban is több mint fele rét és legelő volt, a másik felében csak búzát, kendert, cukorrépát vetettek. Ez utóbbi két növényre azért esett ismét a választás, mert a körösnagyharsányi tagok korábban is jó eredménnyel foglalkoztak vele. Az állattenyésztésben is keresték és megtalálták a veszteség forrását. Ennek eredményeként elkezdték a szarvasmarha-ágazat felszámolását. Hogy kisebb legyen az ebből eredő veszteség, bérbe adták a Hidasháti Állami Gazdaságnak a 320 férőhelyes tehénistállót. Egy másik épületcsoportban és a hozzá tartozó legelőn a kovácsházi tsz kétszáz növendék üszője nevelkedik. Megtartották a legelőre alapozott és ezért nyereséges juhászatot, valamelyest fejlesztették az évi kétezer vágóállatot adó sertéságazatot. A fentiek ellenére sincs könnyű helyzetben a szövetkezet. Igaz, hogy kaptak a megyei tanácstól egy félmillió forint támogatást, s ez nagyon jól jött gépvásárláskor. De a tsz egyike azon szövetkezeteknek, amelyek a korábbi veszteségek miatt alaposan eladósodtak — egészen az ezredfordulóig. Van azonban reményük bizonyos tartozások elengedésére. Ugyanis teljesítették a felettes szervek azon előírását, hogy 1982-ben ne legyen alaphiányuk, 1983-ban pedig már veszteségük sem. Pillanatnyilag azonban még sújtja a szövetkezetét a hitelek és a kamatok fizetésének terhe, amely együttesen mintegy kilencmillió forint évente. Ezért aztán gépvásárláskor csak a nagyon szükséges pótlásokra jut. Olyan megoldásokra is rákényszerülnek, mint a gépbérlet. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléstől bérelnek cukorrépa- betakarítót — viszonylag kedvező térítés ellenében. S hogy a hiányzó gépeket pótolják, az ugraiak és a har- sányiak maguk is tesznek érte: nyaranta együtt kapálja a cukorrépát a szakvezetés és a tagság. Próbálkoznak mezőgazdaságon kívüli munkával is pénzt szerezni. A Szegedi Ruhagyárnak húsz asszony varr bérmunkában — tavaly félmillió forinttal járultak hozzá az eredményhez. Újdonság a betoncsőgyártó részleg, amely csak a kezdeti lépéseket teszi, így most a fejlesztése okoz fejtörést. És akad más gond is. Ott- jártunkkor a szövetkezet elnöke, Buka Lajos éppen ez ügyben járt a megye más részeiben. Szakembert keres, mert kevés a diplomásuk és öt szolgálati lakás üresen áll . . . % A biharugrai és a körösnagyharsányi határban szépen megmunkálták a talajokat, gondosan elsimították a friss vetések földjét. Az egyik részen árokásó gép pihen, munkáját nyílegyenesen meghúzott csatorna dicséri. A Szarvasi Állami Tangazdaság Meliorációs Főmérnökségének munkásai dolgoznak itt. Mert hogy ne feledjük az egyik legfontosabbat: tavaly ősszel megkezdődött a komplex melioráció a szövetkezet földjein. A legrosszabb talajú kilenc- száz hektáros részt hozzák rendbe, ennek első üteme jövőre már működni fog — elvezeti a káros vizeket. Nagy István az időjárást emlegeti, amikor megkérdem, hogyan tovább? Tavaly is lényegesen nagyobb nyereséget értek volna el, ha nem jön az aszály. Mert hiába mondják sokan, hogy nekik jót tett... Jó volt any- nyiban, hogy elmaradt a „szokásos” belvíz, de egy idő után megsínylette a búzájuk. Majd hozzáteszi a fiatal szakember, jó lenne a nagyobb nyereség azért is, hogy végre a vésztőiekhez hasonlóan valami kis plusz pénzt kapjon a tagság. De az még odébb van. Mindenesetre a kezdő lépéseket megtették hozzá. M. Szabó Zsuzsa Ide ürítik majd a felső vizet az alagcsövck Fotó: Fazekas László Kevés a palack, (okozzák a gyártást
