Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

1984. március II., vasárnap NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) fiatalokat ért kedvezőtlen ideológiai hatásokra a KISZ az eszmei-politikai nevelő­munkával nem tudott min­den esetben kellő színvona­lon reagálni. A tömegpro­paganda legjelentősebb ha­gyománnyal működő munka­formái az ifjúsági vitakörök. Számuk évek óta változat­lan, és a résztvevők között kevés a KISZ-en kívüli. To­vábbra is nagy különbség ta­pasztalható e területen egyes szervezetek között. Mind népszerűbbek az ifjúsági fó­rumok, ahol a fiatalok tö­megei nyerhetnek gyors, szakszerű tájékoztatást. Jó hagyományai alakul­tak ki megyénkben a réteg­rendezvényeknek. A Kulich Gyula ifjúmunkás napok és az agrárifjúsági napok ren­dezvénysorozatát folyamato­san korszerűsítették, bőví­tették. A tömegrendezvé­nyekben rejlő lehetőségek azonban a politikai mun­kában jórészt még kiakná­zatlanok. Sok az üres, for­mális ünnepség, korszerűtlen megoldás, módszer. Azért jó példa is akad már: a tavaly október 6-i békenap, a for­radalmi ifjúsági napok né­hány rendezvénye. Az ifjúság természetes igénye a művelődés, a sport, a szórakozás — az élményt adó értelmes szabadidős programok közösségformáló hatása a mozgalmi munká­ban is nélkülözhetetlen. Mindennek egyik fő szinte­Az írásos beszámolóhoz fű­zött szóbeli kiegészítőben az előadó szólt egyebek között arról, hogy a városi, nagy­községi küldöttgyűlések lebo­nyolításával a szövetség szer­vezeti struktúrája alkalmaz­kodik az átszervezett köz- igazgatáshoz. Ez az átszer­vezés a tapasztalatok szerint megértésre, támogatásra ta­lált a fiatalok körében is. A KISZ Békés megyei bizott­sága, élve a KISZ KB által nyújtott lehetőséggel, a me­gyei küldöttgyűlést jóval ko­rábban hívta össze a kije­lölt, június 20-i határidőnél. Az indok, hogy van több olyan fontos feladat, melynek megoldásában a KISZ-re nagy feladatok várnak. Már­ciusban kezdődnek ugyanis az ifjúsági parlamentek, ek­kor rendezik a városi úttörő küldöttgyűléseket, s zajlanak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. Májusban szervezik a Kulich Gyula if­júsági napokat, s erre az időszakra esik az építőtábo­rok előkészítésének egy szakasza is. A megyei küldöttgyűlést megelőző beszámoló és ter­vező taggyűlések, küldött- gyűlések munkáját értékelte ezután az előadó. Hatszáz- kilencvennégy alapszervezeti taggyűlés, és 75 üzemi intéz­ményi, községi küldöttgyű­lés, összevont taggyűlés zaj­lott le az elmúlt hónapok­ban a megyében. A taggyű­léseken a tagság 76,3 száza­léka vett részt. Ez rosz- szabb arány, mint a 3 évvel ezelőtti, s azt jelzi, hogy la­zult a szervezeti élet fe­gyelme. A beszámolókban, hozzászólásokban jelentősé­géhez képest kevés szó esett a tagfelvételekről és a szer­vezeti élet más területei­ről, például a munkastílus­ról. A választások során a titkároknak 72,6 százaléka, a vezetőségi tagoknak 70,9 szá­zaléka kapott ismét bizal­mat. Több kedvezőtlen je­lenségre hívta fel ezután a figyelmet az előadó. Többek között arra, hogy növeke­dett a fiatalok körében azok­nak a száma, akik elfordul­nak a közélettől, zavaros, té­ves nézeteket vallanak. Több a veszélyeztetett fiatal is. Tapasztalható a fiatalok kö­rében az agresszivitás, alko­holizálás. „Természetesen ez a kisebbséget jelenti — mint re változatlanul a klub. Je­lenleg 107 klub működik me­gyénkben, számuk az utóbbi években nem emelkedett. Működési feltételeik, mun­kájuk színvonala nagyon eltérő. Általában gyengék a diákklubok működési felté­telei. A művelődési intézmé­nyekben és a lakóterületeken alakult klubok közül kerül­nek ki a legjobb közössé­gek.. Okány, Kötegyán, és sok más KISZ-szervezet klubra alapozott mozgalmi munkájának országos elis­mertsége is jelzi a színvona­las munka lehetőségét és a teendőket. A diákközműve­lődés kiemelkedő eseménye az Erkel-diákünnepek. E nagyszerű hagyományokkal bíró találkozó a korábbi időkhöz képest mégis veszí­tett jelentőségéből. Az ifjúság kulturált szóra­kozásának feltételei változat­lanul kedvezőtlenek me­gyénkben. A művelődési in­tézmények érdekeltsége hiányzik, a vendéglátó egy­ségek elsöprő többsége kizá­rólag anyagi haszonra tör. A sport és a turizmus szerve­zésében a KlSZ-alapszerve- zetek feladata jelentős. A tö­megsport megyei, területi irányításában kialakult ugyan az érintett szervezetek együttműködése, ez azonban a legtöbb munkahelyen eset­leges. Számottevő a fejlődés a tömegsport és a turizmus terén megyénk két felsőfokú intézményében. A KISZ feladata az ifjú­ság érdekeinek védelme, kép­ahogy az adatok is mutatják —, ezért nem szabad, hogy aránytévesztéshez vezessen a fiatalok megítélésében, vagy a mozgalmi munka hangsú­lyaiban, de azt mindenféle­képpen jelenti, hogy nem le­hetnek illúzióink. Ezek a je­lenségek, ha nem is általá­nosak, mégis figyelmeztető jelzések arra, hogy az-ifjúság nevelése mindenekelőtt a család, önmaga, s más erre hivatott szervek, intézmé­nyek — így a KISZ részé­ről is — a korábbinál na­gyobb és összehangoltabb erőfeszítéseket követel” — mondta a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Ami a jövő feladatait ille­ti, mindenekelőtt meghatáro­zó, amit a megyei pártbi­zottság határozatában külön is megfogalmazott az ifjúsági szövetség számára: minél eredményesebben mozgósíta­ni a KISZ tagjait, a fiatalo­kat á gazdasági célkitűzések megvalósítására. Hasonló­képpen felelősségteljes fel­adat a párt utánpótlásának nevelése, legjobb tagjainak ajánlása a pártba. Hosszasan foglalkozott a szóbeli kiegészítés a fiatalok politikai aktivitásával, azzal a kérdéssel, a KISZ tagjai mennyire érzékelik, hogy a politikai közélet és tevé­kenység felelős résztvevői. .......nem elég hinni és érzé­kelni azt, hogy fontos vagyok a társadalomnak, a szerve­zetnek, vagy mindezek fon­tosak számomra, hanem azt is, hogy a társadalmi haladás szolgálata mindig is harc kérdése. Napjaink mozgal­mi tevékenységét kedvezőt­lenül befolyásolja, hogy kü­lönösen a KISZ-vezetés, -tagság — talán a korábbi jobb körülmények következ­tében — elszokott attól, hogy a mai ellentmondásos tár­sadalmi viszonyok között ellentmondásosan tör utat az előrevivő, haladó gondolat, hogy most is jelen vannak visszahúzó, nem eléggé dina­mikus, progresszív erők. Szo­cialista társadalomban élünk, de céljainkért, a fiatalok megnyeréséért meg kell küz­deni, harcolni magatartásmó­dok, nézetek ellen. Ez is in­dokolta, hogy az elmúlt idő­szakban fokozott figyelmet fordítsunk munkastílusunk fejlesztésére .. . Nehezítette v iselete. A szervezetek ilyen irányú tevékenysége javult, a feltételek kedvezőbbek, a KISZ jogosítványai beépül­tek az ifjúsági törvény vég­rehajtását szolgáló vállalati intézkedési tervekbe. A KISZ-vezetők többsége azon­ban nem ismeri az ifjúsági szövetség intézményes képvi­seleti lehetőségeit. így a fia­talok képviselete sokszor szubjektív tényezőkön múlik. A fiatalok egyik legége­tőbb gondja napjainkban a lakás. Az új lakásrendele­tekben mindenütt megnyil­vánul a törekvés, hogy mi­nél több fiatal jusson lakás­hoz, kedvezően változtak a hitelfeltételek is Ugyanak­kor a lakásárak emelkedé­sével nem tartott lépést a jövedelmek és a hitelössze­gek növekedése, így a leg­több fiatal saját erőből nem tud lakásra befizetni. Az ifjúsági szervezet meg­tisztelő feladata a párttaggá nevelő, ajánló munka. Me­gyénkben a felnőttkorú KISZ-tagok 18,6 százaléka párttag. A KISZ-szervezetek ilyen irányú munkája ja­vult, de még mindig nem felel meg a követelmények­nek. Az arra méltó 18—24 évesek, és a tanuló ifjúság köréből még mindig kevesen kerülnek a párttagok sorába. A KISZ-nek a párttól ka­pott megbízatása az úttörő- mozgalom politikai irányí­tása. A KISZ—úttörő kap­csolatok tartalmasabbá vál­tak. Sajnálatos tény, hogy egyre kevesebb az ifjúvezető. a helyzetet, hogy a KISZ- kongresszus által helyesen meghirdetett helyi önállóság, öntevékenység kibontakozta­tásának gyakorlata nem az eredetileg vázolt irányba fej­lődött, hanem eltért attól... Az alapszervezeteknél vi­szont továbbra is élt, él a „mondják meg, mit tegyünk” szemlélet... A megoldás út­ja csak az lehet, hogy az irá­nyítás javításával tovább kell segíteni a helyi önálló­ság kibontakoztatását. Ebben az értelemben feltétlen javí­tani kell az alapszervezeti vezetőségek irányító munká­ját is ... Munkastílussal ösz- szefüggő probléma, hogy mi­közben kismértékben javult a tervszerűség, csökkent a papírmunka, még mindig ta­lálkozunk tartalmatlan testü­leti ülésekkel, értelmetlen ér­tekezletekkel. Végül a szervezeti élet fej­lesztésével összefüggő teen­dőket taglalta Pataki István: „Az értékelő és feladatmeg­határozó taggyűlések, saját tapasztalataink is arra inte­nek, hogy az évközi taggyű­lések aktív, politizáló szere­pe általában nem megfelelő. A szervezet tevékenységének legfontosabb színterét képező alapszervezeti életben rend­kívül nehézkesen, lényegesen lassabban jelennek meg a különböző döntések, határo­zatok, mint ahogyan az in­dokolt lenne. Gondot jelent, hogy az egyéni vállalások, feladatok adásával, aktivizáló hatásával egyre csökkenő mértékben élnek a KISZ- szervezetek.” Pataki István szóbeli kiegészítője Hozzászólások A hozzászólások sorát Bú­za Katalin, az Orosházi Üveggyár KISZ-titkára nyi­totta meg. Elsőként a gyár­ban folyó érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységről szólt. Ennek a munkának fontos része — mondta — a fiatalok szociális helyzetének figyelemmel kísérése. Nagy segítség az a 80 átmeneti la­kás, amellyel a gyár rendel­kezik, csak az a gond, hogy lassú a forgás, mert az OTP-s lakások átadása késik. Ezután egyebek között a pá­lyakezdőkkel való foglalko­zásról, az ifjúsági parlamen­tekre való készülődésről, s a különböző közcélokra, ala­pokra történő befizetésekről szólt. Balogh László, az új- kígyósi Aranykalász Tsz ága­zatvezetője a fiatal agrárér­telmiségnek az adott terület társadalmi, kulturális életé­ben betöltött szerepéről szólt, és a fiatal agrárértelmiségi­ek tanácsainak fontosságát erősítette meg. Rudner Edit, a szeghalmi Péter András Gimnázium diákja iskolájuk KISZ-életéről számolt be, külön említést tett a náluk sikeres tanulmányi mozga­lomról, iskolai demokráciá­ról. Varga Sándor, az úttörő- szövetság Békés megyei elnö­ke szólalt fel ezután. Beve­zetőül a gyermekszervezet életének legutóbbi nagy ese­ményéről, az úttörővezetői konferenciákról szólt, majd így folytatta: „ .. .A magyar kommunista ifjúsági mozga­lom egységes ifjúsági mozga­lom, abban az értelemben is, hogy magába foglalja a kis­dobosokat, úttörőket, úttörő­vezetőket és a KISZ tagjait. Ezt az egységet erősíteni, fej­leszteni, mindennapi törek­vésünk volt és marad a jö­vőben is ... Az elmúlt idő­szakban kiemelt figyelmet fordítottunk a közös cselek­vés alapját képező összehan­golt tervező munkára, a KISZ- és úttörővezetők in­formációval történő ellátásá­ra, a feladatok elvégzésére való együttes felkészülésre. Arra törekedtünk kölcsönö­sen, hogy a KISZ- és az út­törőközösségek ne csupán közös rendezvényekben, ak­ciókban gondolkodjanak, ha­nem folyamatos és rendsze­res közös tevékenységet ala­kítsanak ki.” Az együttmű­ködés olyan eredményeit vette sorra ezután az úttörő­elnök, mint például a sport­pályák, KISZ-védnökséggel épült gyermekintézmények7á most épülő megyei úttörőtá­bor. A KISZ párttaggá nevelő munkájáról beszélt hozzá­szólásában Farkas László, a MÁV központi üzemfőnökség mozdonyvezetője. Beszámolt egyebek között arról, hogy KISZ-tagságuk 23,9 százalé­ka tagja a pártnak, s minden KISZ-alapszervezet elkészí­tette pártépítési tervét. A szekcióülések után, dél­után ismét plenáris ülés kö­vetkezett, ahol elsőként Rucz László, a gyógyszertári köz­pont dolgozója, KlSZ-alap- szervezeti titkár kapott szót. Sok fiatalt közvetlenül is érintő témával, a lakáshely­zettel foglalkozott, olyan megoldásokat javasolva, mint a lépcsőzetes lakáshoz juttatás, a tetőterek beépíté­se, s a fiatalok magánerős építkezésének támogatása kedvezményes telkekkel. Lip­csei Mihály, a békési 636. sz. Ipari Szakmunkásképző tanulója az intézetükben fo­lyó tanulmányi munkáról és a politikai képzésről beszélt, hangsúlyozva, hogy tapaszta­latai szerint a tanulmányi mozgalom ösztönző rendsze­re nem tölti be szerepét. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára lé­pett ezután a mikrofonhoz. Frank Ferenc felszólalása Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves Fiatal Barátaim! Hazánk belpolitikai életé­nek jelentős eseménye volt a Központi Bizottság múlt év április 12—13-i ülése. A XII. kongresszus utáni időszakot áttekintve megállapította, hogy belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hazánk szi­lárd alapokon álló szocialista ország. A párt élvezi a tö­megek, a nép bírja a párt bizalmát. A munkások, a szövetkezeti parasztok, ér­telmiségiek, az ifjúság tö­megei nemcsak egyetértenek a párt politikai irányvonalá­val, hanem azt tettekkel tá­mogatják. Társadalmunkban minden becsületes, tisztességes em­bernek helye van, azoknak is, akik nem mindenben ér­tenek velünk egyet, több kér­désben más nézetet vallanak. Tudatában vagyunk problé­máinknak, ezeket kritizálni szabad és lehet is. Ám bí­rálni igazán csak azoknak van joga, akik a nagyobb próbatételt vállalják, és aki­ket a jobbítás szándéka ve­zérel. Megbecsülést, elisme­rést, érvényesülési lehetősé­get, egyéni perspektívát azok kapjanak, akiknek a magatartását a jobb munka, a határozott helytállás, az állampolgári fegyelmezett­ség, a kötelességtudat jellem­zi. Ez vonatkozik az ifjúság­ra is. Rendet kell teremteni mindenütt és mindenhol. S ha rend van, legyen békes­ség — ennek vagyunk hívei. Nagyon vigyázunk arra. hogy ok nélkül senkit ne bántsanak, meg, ne nevez­zenek ki szembenállónak. Minden emberért dolgozni, küzdeni, agitálni kell — ez a mi álláspontunk. A megyében élő fiatalok döntő többsége céljaink va­lóra váltásáért dolgozik. Ki­sebb részüknél azonban ta­pasztalható politikai érdek­telenség, közügyek iránti passzivitás, egyeseknél pedig cinizmus, sőt — sajnos emel­kedő számban — a társadal­mi együttélés szabályainak megszegése. Mindezekre fo­kozottabb figyelmet szüksé­ges fordítani. Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság áp­rilisi ülésén jelentősnek mi­nősítette a gazdaságban el­ért eredményeket. Ezt a népgazdaság fejlődése is bi­zonyítja. Az ipar termelése 1970 és 1982 között évi 4,5 százalékkal, a világ ipari ter­melésénél gyorsabban nőtt. Ez azonban nem járt együtt a nemzetközi versenyképes­ség hasonló mértékű erősö­désével. Egységnyi termelés­re számítva hazánkban —az utóbbi években elért mérsék­lődés mellett — még min­dig 30 százalékkal több ener­giát és 20—25 százalékkal több anyagot használnak fel, mint a fejlett tőkés orszá­gokban. Viszonylag gyors fejlődés­nek indult a mezőgazdaság, amelynek 1970 óta a terme­lés évi növekedési üteme el­érte a 3,5 százalékot, ami magasabb volt, mint a gaz­daságilag fejlett tőkés orszá­gokban. Az ország mezőgaz­dasága búzatermelésben ötö­dik, kukoricatermelésben második, hústermelésben a negyedik a világon. A mun­ka termelékenysége azonban kedvezőtlenebb, mint a fej­lett tőkés országokban, ahol ez átlagosan 52 százalékkal nagyobb, mint hazánk mező- gazdaságában. Az is gond, hogy a kiemelkedő eredmé­nyeket magas ráfordítások mellett érik el a mezőgaz­dasági üzemek. Az életszínvonalról szólva elmondható, hogy az megfe­lel az ország gazdasági fej­lettségének. Népünk nem él rosszul, bár egyes rétegek, csoportok — különösen a ke­vés pénzű nyugdíjasok, a fia­tal pályakezdők és család­alapítók — egy része anyagi nehézségekkel küzd. Eredményeink nagyok, de a követelmények még na­gyobbak. Megyénk dolgozói­nak is minden eddiginél ne­hezebb feladattal kell meg­birkózni. Nemzetközi fizető- képességünk megőrzéséhez, külgazdasági egyensúlyi helyzetünk javításához, az életszínvonal megtartásához nekünk is még fegyelmezet­tebben és eredményesebben, s hatékonyabban kell csele­kednünk. Az idei évre elő­irányzott mennyiségi és fő­ként minőségi feladatainkat maradéktalanul meg kell va­lósítani. Csakis az ipar ter­melésének növelése, gazda­ságos exportjának, jövedel­mezőségének fokozása, a me­zőgazdaság előtt álló felada­tok — a másfél millió ton­na gabona megtermelése, a hústermelés növelése, a költségek csökkentése — megvalósítása teremtheti meg az alapját életkörülmé­nyünk további javításának. A párt XIII. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára készülve ad­junk még nagyobb lendületet munkánknak, újabb ered­ményekkel gyarapítsuk szo­cialista vívmányainkat. Kedves Fiatal Barátaim! A továbbiakban azokról a kérdésekről szólok, amelyek a fiatalok élethelyzetét — a munkával és a tanulással (Folytatás a 3. oldalon) A szeghalmi küldöttek egy csoportja a szünetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents