Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

IZHilUKTiW 1984. március 11., vasárnap o (Folytatás a 2. oldalról) együtt — leginkább befolyá­solják: pályakezdés, család- alapítás, művelődés, szórako­zás. Megyénkben az általános iskolát végzettek 97 százalé­ka továbbtanul. Ez ma több mint 15 ezer középfokon ta­nuló diákot jelent. Öriási eredmény ez, és nagy lépés a teljes körű középfokú isko­láztatás eléréséhez. A tárgyi és személyi feltételeket — minden eredményünk mel­lett — nem sikerült optimá­lisan biztosítani. Tanterem­gondjaink vannak. A diák- étkeztetést nem tudtuk min­denütt megoldani. Ismertek a pedagógusok problémái. A diákoktól mégis azt várjuk, hogy tegyenek meg mindent képességeik minél teljesebb kibontakoztatásáért, fegyel­mezetten és szorgalmasan ta­nuljanak, művelődjenek. Az már a mi dolgunk és fele­lősségünk, hogy az oktatás, nevelés feltételei — lehető­ségeink, erőink szerint — ja­vuljanak. A munkába lépő fiatalok többségénél egybeesik a pá­lyakezdés, a családalapítás és ennek legfőbb vonzata, a lakáshoz jutás. A társadalom e területeken is nagy erőfe­szítéseket tett, a megyében 1970—1982 között 41 454 la­kás épült meg. A lakásgon­dok mérséklődtek, de nem oldódtak meg. A KISZ-bi- zottságok — helyesen — ér­dekvédelmi munkájuk során szorgalmazták a fiatalok jo­gos lakásproblémáinak meg­oldását. Ugyanakkor azt kér­jük, hogy megfelelően érzé­keltessék a lehetőségeket és ismertessék el az itt levő nem csekély eredményein­ket. A lakásgondoknak sok összetevője van, ezek közül most csak egyet említek: sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalok ma hama­rabb kötnek házasságot, saj­nos hamarabb, és gyakrab­ban el is válnak. Ebből következik, hogy a nehezen elért első lakás után legtöbbször még plusz egyre is felmerül az igény, vagyis egy lakásigényből kettő lesz. S míg a meglevő lakások kö­zötti gyorsabb cserélődésre kellene törekedni — mint a lakáshoz jutás egyik lehe­tősége —, addig a fiatalok­nak kapcsolataikban, pár- választásukban kellene meg­fontoltabban, érettebben dönteniük. Manapság sokszor hallani a fiatalok megnövekedett szabad idejéről ilyen-olyan véleményeket, az eltöltésével kapcsolatos javaslatokat. Ki így, ki úgy értelmezi a sza­bad időt, ki soknak, ki ke­vésnek tartja. A lényeg az. hogy aki rendelkezik vele, az hasznosan tudja felhasz­nálni: művelődjön, sportol­jon, szórakozzon, sőt, az sem baj, ha éppen kalákában há­zat épít, vagy telket művel. Megyénkben az ehhez szükséges feltételekben meg­levő különbségeket nem le­het figyelmen kívül hagyni, de ugyanakkor tény, hogy még a mostohábban ellátott területeken is vannak ki­használatlan lehetőségek. Ki érti azt, hogy például miért nem vehetik igénybe a fia­talok a sportlétesítményeket. Ki érti azt, hogy az ifjúsági és úttörőházak, művelődési házak egy része nem ad he­lyet a fiatalok értelmes szó­rakozásának. Az élet alapja a munka, de ez nem zárja ki a kulturált szórakozást. Kedves Fiatalok! Az előzőekben említett problémák, gondok na­gyobb nyilvánosságot kap­nak majd ez évben az ifjú­sági parlamenteken. Ezek­ről a fórumokról sok tapasz­talatot szereztünk az elmúlt években, jót és rosszat is. Ezért az eredmények hang- súlyozásakor nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az e fórumokon felvetett javasla­tok bürokratikus kezelése, a környezetünket jó szándék­kal bíráló egyes fiatalok­kal szembeni esetenkénti re­torziók, a helyi fórumok le­becsülése miatt sok fiatal szemében szűkült a parla­mentek jelentősége, szerepe. Igazolódott az a regi ta­pasztalat, hogy az elnevezés­től, a rendező szervek szán­dékaitól függetlenül bármely nyilvános fórumnak a fiata­lok számára is csak akkor van értelme, ha véleményeik őszinte meghallgatásra ta­lálnak, ha kérdéseikre vá­laszt kapnak, ha gondjaikra megoldást találnak. Az ifjú­sági parlamentek legyenek a közéletnek olyan iskolái, ahol a padban és a katedrán ülök ugyanazzal a felelősség­gel végzik közös dolgaikat. Kedves Elvtársak! Pártunk és társadalmunk számára elvi és gyakorlati szempontból egyaránt fon­tos, hogy a magyar ifjúság egyharmadát — megyénk­ben is ez az arány — tömö­rítő ifjúsági szövetség mi­lyen módszerekkel, milyen felfogásban végzi munkáját, milyen a tényleges szerepe társadalmunkban. Miután az ifjúság politikai nevelésének ez a legfontosabb szervezeti rendszere, ezért a párt az ifjúsági szövetséget sajátjá­nak tekinti, közvetlenül irá­nyítja. Megyénkben is a párt min­den szervezetének és szervé­nek felelősségteljes köteles­sége a működési területén dolgozó KISZ-szervezetek és -szervek álléndó, rend­szeres politikai irányítása, munkájuk folyamatos segí­tése, figyelemmel kísérése. Ez a közvetlenség azonban politikai jellegű, és nem tű­ri meg a beavatkozó, a KISZ szervezeti önállóságát sértő módszereket. Az irányítási gyakorlatot természetesen nem ez jel­lemzi, arról a vélemények jók, de szintenként már el­térő megítélésekkel találko­zunk. Véleményünk az, hogy nem elég ha csak megyei, városi, egyéb települési szin­teken dolgozó pártszerveink és pártszervezetek végzik felelősséggel ezt a feladatot. A munkahelyen, a tanulás helyein, ahol a KISZ-tagok ezrei közvetlenül érzékelik a pártirányítás eredményeit, vagy gyengeségeit, ott sem szabad mulasztást megen­gedni. Tisztelt Küldöttgyűlés! Az új nemzedékről való gondoskodás, az ifjúság ne­velése össztársadalmi feladat. Ebből következik — s azt hiszem, ebben a körben nem kell külön hangsúlyozni — a KISZ felelőssége az ifjúság politikai-világnézeti formá­lásában. A politikai-világné­zeti arculat formálódásának jó irányát jelzi, hogy fiaink, lányaink igénylik szocialis­ta társadalmi rendszerün­ket, döntő többségük azono­sul céljainkkal, cselekvésével tesz erről tanúbizonyságot — így van ez itt a megyében is. Idáig eljutni nem volt könnyű. A tudatformálást vé­gezni'mai viszonyaink, gond­jaink, problémáink közepet­te szintén nehéz. Eredményre csak a követ­kezetes, szívós meggyőző te­vékenység vezethet. Ezért kell a KISZ fórumain is több nyílt, a nézeteket tár­gyilagosan ütköztető vita, véleménycsere. A környezet kihívásaira, az ennek kap­csán megfogalmazódó véle­ményekre, kérdésekre vála­szolni kell. Ezért kell erősíteni a KISZ-szervezetek nevelő­munkáját, tömegbefolyását, és nem szabad szó nélkül hagyni a KISZ-t érő bírála­tokat sem. Olykor ezen kri­tikáknak csak tárgya a KISZ, de célpontja a közéle­tünkben általában tapasz­talható ellentmondások, visszásságok. A KlSZ-szerve- zeteknek kellő érzékenység­gel — a rétegekkel történő intenzívebb foglalkozással — kell feltárni a valós helyze­tet, és a lényeges kérdések­re súlypontozni erőit. A tu­datformálásban a fiatalokat nem szabad megfosztani at­tól, hogy megismerjék a múlt és jelen összefüggéseit, viszo­nyaink alakításának örö-’ meit, fájdalmait — hogy ért­hetően azonosulhassanak cél­jainkkal. A KISZ nevelő munkájá­nak van egy konkrétabb feladata is — ez a párt utánpótlásának biztosítása. A megyében dolgozó KISZ- szervezetek egyre inkább megfelelnek ennek a köve­telménynek. Ugyanakkor jobban kell, hogy értsék — ezáltal munkájukban tuda­tosabban érvényesüljön — a párttaggá nevelés elveit, s azt, hogy a párt nem létezhet fiatalok, utánpótlás nélkül. Fokozzák felelősségüket az ajánlás során, legyenek kez­deményezők, türelmesek a felkészítésben. Kedves Fiatalok, KISZ- esek, Barátaim! A mai tanácskozás nem vállalkozhat minden kérdés felvetésére, átgondolására — nem is feladata. Meg kell hoznia viszont azokat a leg­fontosabb döntéseket, állás- foglalásokat, amelyek a me­gye ifjúsági mozgalmát elő­re viszik, a KISZ X. kong­resszusa határozatainak he­lyi végrehajtását segítik. Szívből kívánom, hogy egyre magasabb színvonalon teljesítsék céljaikat, válla­lásaikat — eredményes mun­kával, tanulással bizonyítsák, hogy mindenkor megfelelnek a párt bizalmának. Munká­jukat abban a tudatban vé­gezzék, hogy amit elődeik elkezdtek, amelyért oly so­kat küzdöttek, harcoltak, azt ma és holnap, most és a jö­vőben Önöknek kell folytat­ni. Ez a természet, a társa­dalom, s a történelem rend­je, ahogy a költő mondja: „itt jön egy nemzedék, mely szíve fölé szorítja e földet, itt jön egy nemzedék, mely munkában és táncban verhetetlen, itt áll egy nemzedék, kormozódik és tisztul a szelekben.” A megyei pártbizottság ne­vében köszöntőm és üdvöz­löm a küldöttértekezlet részt­vevőit, valamennyi KISZ- tagot, megyénk egész ifjú­ságát. Jó munkát, egészsé­get, sok sikert, vidámságot, és minden jót kívánok. * * * A vitában ezután Budai Beáta kért és kapott szót. A gyulai román tanítási nyelvű gimnázium diákja arról szólt, hogy hazánkban a nemzeti­ségek őrzik és továbbfejlesz­tik anyanyelvi kultúrájukat. Példa erre az ő iskolájuk is, ahol többek között anyanyel­vi hetet rendeznek, működik náluk tánckar, irodalmi szín­pad. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás számottevő he­lyi eredményeire utalt hoz­Szavaznak a küldöttek Fotó: Kovács Erzsébet zászólásában Stefanidesz Jó­zsef, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz KISZ-titkára. A szárítóüzemben például 70 tonnával kevesebb gázolaj fogyott tavaly, mint az azt megelőző évben. Sikeres az újítómozgalom is és népsze­rűek a KISZ megyei bizott­sága által kiírt termelési mozgalmak, amelybe a tsz fiataljai is nagy számban be­kapcsolódtak. Javasolta, hogy a betakarítási verseny­hez hasonlót hirdessenek az állattenyésztésben dolgozók számára is. Koncz Tibor, a KISZ KB intéző bizottságának tagja felszólalásában értékelte Bé­kés megye KISZ-eseinek munkáját. Külön elismerés­sel beszélt a gazdasági épí­tőmunkában elért jó ered­ményeikről, az újítómozga­lom sikereiről, a mezőgazda­ságban és az élelmiszer-fel­dolgozásban szervezett ter­melési mozgalmakról. „A megye fiataljai körében foly­tatott eszmei-politikai neve­lő munka — a változó felté­telekhez,körülményekhez al­kalmazkodva — megújult. A beszámolóban erre a terület­re vonatkozó megjegyzések túlzottan kritikusak. Jó mun­kát alapoz meg a tömegpro­paganda-tömegpolitikai te­vékenység negyedéves terve­zése, az országosan elsőnek, 1981 decemberében indított fórumrendszer magas színvo­nalú működése... Jelentő­sen javult a tömegrendezvé­nyek tartalma, színvonala, emelkedett a résztvevők szá­ma.” Elismeréssel szólt a felszólaló arról, hogy az el­múlt időszakban a megye több országos rendezvényt is sikerrel szervezett meg. Vé­gül a további feladatok kö­zül emelte ki a legfontosab­bakat, egyebek között a kö­vetkezőt : „Legidőszerűbb fel­adatunk, hogy ifjúságunkat megnyerjük annak a prog­ramnak, melyet a párt a gazdasági és társadalmi élet­ben szükséges változások megvalósítására alakított ki.” Végül Lengyel Ilona, a dé- vaványai KISZ-bizottság tit­kára fejtette ki véleményét az ifjúságot érintő néhány kérdésről. Az eredmények el­ismerése mellett igen kriti­kusan, őszintén beszélt a hi­bákról. Elmondta többek kö­zött, hogy a helyi művelődé­si ház sem anyagi körülmé­nyei, sem a tárgyi feltételek miatt nem alkalmas színvo­nalas szórakoztató és köz- művelődési rendezvényekre. Összefoglaló, választások A plenáris üléseken és a szekcióüléseken elhangzott, összesen 52 hozzászólásban elhangzottakat, a vitát Pata­ki István foglalta össze. Ki­emelte többek között, hogy a hozzászólások elsősorban a gazdasági építőmunkával, a szabad idő tartalmas eltölté­sének lehetőségeivel foglal­koztak, s néhány kritikus észrevétellel együtt is egyet­értettek a küldöttek az elő­terjesztett dokumentumok­kal. Ismét felhívta -a figyel­met a helyi önállóságra, ön- tevékenységre, amely való­ban a továbbfejlődés útja, de ez nem jelenthet önfejűsé­get. A küldöttek ezután elfo­gadták az előterjesztett do­kumentumokat és az össze­foglalót, majd titkos szava­zással megválasztották a 17 tagú új megyei KlSZ-bizott- ságot és a 9 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. A KISZ új megyei bizottsága zárt ülésen első titkárrá vá­lasztotta ismét Pataki Ist­vánt, titkárrá pedig Kozák Ferencet, Maginyeczné Bár­dos Zsuzsát és Szabó Bélát. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság elnöke ismét Szatmári János lett, titkára pedig dr. Barta Kálmánná. A megye ifjúkommunistáinak tartal­mas tanácskozása a DIVSZ- indulóval ért véget. _ Tóth Ibolya SZDB-iilés a falvak népességmegtartó képességéről A napokban Kecskeméten, dr. Tóth József elnökletével tartotta ülését a Szegedi Akadémiai Bizottság terület- fejlesztési munkabizottsága. Az ülés napirendjén szere­pelt „A községek népesség- megtartó képessége Bács- Kiskun megyében”. Méltán kísérte nagy figyelemmel az MTA Földrajztudományi Ku­tató Intézete kecskeméti te­lepüléskutató csoportjának vizsgálatára alapozott elem­zést. A bevezető előadást dr. Enyedi György akadémikus tartotta, majd dr. Csatári Bálint és dr. Barta Györgyi kandidátusok, valamint Csá- kiné Orosz Éva korreferá­tummal egészítette ki az ál­talános megfigyeléseket. A különböző szempontú vizsgá­latok azt bizonyították: a falvak népességcsökkenésé­m ..M nek megakadályozása igen összetett feladat. Különösen kiemelt figyelmet érdemel a községek közlekedési helyze­tének, a közműellátásnak és a szolgáltatások színvonalá­nak javítása. Ebben a fel­adatban a tanácsi szerveken és a mezőgazdasági üzeme­ken kívül az iparnak is részt kell vennie. Az ülésen — melyen részt vett dr. Gajdácsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke és több község ta­nácselnöke is — felszólalt dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizott­ságának első titkára. A to­vábbi kutatások szükségessé­gét hangsúlyozta, kiemelve azt, hogy a regionális kuta­tások nagyban segíthetik a vezetőket a helyes döntések kialakításában. flmatör képzőművészek közgyűlése Békésen Kedden, március 13-án dél­után 2 órai kezdettel rendezik meg Békésen, a városi művelő­dési központban a Békés me­gyei amatőr képzőművészek köz­gyűlését. A zsűri — első napirendi pont­jaként — szól a Békés megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítására beérkezett munkák­ról. Ezt követően beszámoló hangzik el az amatőr képzőmű­vészeti tanács utóbbi négyévi munkájáról. Végül a részvevők megválasztják a.z amatőr képző­művészeti tanács Békés megyei elnökségét. Ezt követően a program a Jantyik Mátyás Múzeumban folytatódik, ahol délután 4 órá­tól nyilik meg a Békés megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítása. Vers- és prózamondó verseny Kardoson Házi Jogtanácsadó A kisvállalkozók és az új vállalkozási formák Az 1984. évi népgazdasági terv megalapozása céljából több központi intézkedést vezettek be. Az intézkedések egyike: az élőmunka haté­konyabb felhasználásával összhangban biztosítani a társadalombiztosítás bevéte­leinek és kiadásainak egyen­súlyát. Ennek érdekében — az új társadalombiztosítási jogszabályok alapján — a gazdálkodó szervezetek járu­lékának mértéke 10 száza­lékkal emelkedett. Hasonló arányban nőtt a kisiparosok, gazdasági munkaközösségi tagok járulékának összege, de itt az elemzéssel egyide­jűleg differenciálás is tör­tént és a kisebb jövedelmi kategóriáknál az emelés el­lenére is a korábbinál ked­vezőbb helyzet alakult ki. A Házi Jogtanácsadó új számában a gazdasági mun­kaközösségek, ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portok, magánkereskedők és kisiparosok társadalombizto­sításával összefüggő kérdés­ről (betegségi és anyasági el­látás, családi pótlék, nyugel­látás, baleseti ellátás) ad részletes ismertetést. Ugyanez a szám tartal­mazza az új vállalkozási for­mák jogszabálygyűjtemé­nyét. Aki már belevágott, ta­pasztalhatta, hogy a leendő kisvállalkozónak jogszabá­lyok tömegén kell átrágnia magát. A törvények, rende­letek és egyéb kötelező ér­vényű előírások ismerete egyaránt nélkülözhetetlen az előkészítő munkáknál, a megalakulásnál, s a műkö­désnél. S hamar kiderül az is, hogy a jogszabályok nem ismerete ez esetben is „zseb­re megy”. Viszont az is igaz, hogy a figyelembe veendő jogszabályok címeinek felso­rolása is egy kisebb füzetet tesz ki, ezért méltán panasz­kodnak még a gyakorló jo­gászok is, hogy szinte re­ménytelen tájékozódniuk a jogszabályok útvesztőjében. Ez az összeállítás kísérlet ar­ra, hogy a gyakorlat köve­telményeit figyelembe ve­vő téma szerinti felosztás­ban adják közre „A nem jo­gi személyiségű társaságok­ra vonatkozó szabályok gyűj­teményét”. Szarvas város Tanácsa mű­velődésügyi, testnevelési és sportosztálya, a KISZ városi­járási bizottsága, a Szarvasi Egyesített Művelődési Intéz­mények, valamint a kardosi klubkönyvtár immár nyolca­dik alkalommal rendez vá­rosi-körzeti vers- és próza­mondó versenyt április 14- én reggel 9 órai kezdettel a kardosi klubkönyvtárban. A versenyt Gyóni Géza születé­sének 100. és Nagy Lajos ha­lálának 30. évfordulója tisz­teletére rendezik meg 14— 35 éves fiatalok részére. A békési ifjúsági ház és a városi költségvetési üzem vi­rágkötészeti versenyt hirdet. A nevezési határidő április 30., a versengés időpontja augusztus 18. A versenyt és a kiállítást a 2. sz. általános iskolában rendezik meg Bé­késen. A verseny napja augusztus 18., a kiállítást pe­dig a díjkiosztás után nyit­ják meg és augusztus 20-ig tart nyitva. A jelentkezők az ifjúsági ház címére küldjék be neve­zésüket: Békés, Korona u. A versmondók egy szaba­don választott verssel, vala­mint Gyóni Géza Utolsó tánc című alkotásával nevezhet­nek be. A prózamondók Nagy La­jos Pesti gyermek egy napja című művével, valamint egy szabadon választott novellá­val, vagy regényrészlettel ké­szülhetnek. A versenyzők március 15- ig nevezhetnek a városi ta­nács művelődésügyi, testne­velési és sportosztályán. 3. A virágkötészet amatőr vagy hivatásos résztvevői készíthetnek díszkoszorút, menyasszonyi csokrot, vagy meglepetéscsokrot, aminek a témáját a verseny helyszí­nén hirdetik ki. Vállalkoz­hatnak térbeli rendezésre, amelynek az ideje 20 perc. Miközben készülnek a mun­kák, párhuzamosan folyik majd a bírálatuk. Az ered­ményhirdetés után pedig az idelátogatók ízlése, dicsérete dönti majd el, melyik mun­ka sikerült a legjobban. sz. j. Virágkötészeti verseny és kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents