Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Küldöttgyűlésen tanácskoztak megyénk ifjúkommunistái T Békés megye lakosságának 40 százaléka fiatal, s a 14 éven felüli fiatalok egyhar- mada KISZ-tag. Jelenleg 1222 alapszervezetben 30 ezer 111 KISZ-tag tevékenykedik. Az ifjúsági mozgalom életében kiemelkedő eseményre került sor március 10-én, tegnap Békéscsabán, az iskolacentrumban. A KISZ Békés megyei bizottsága erre a napra hívta össze a megyei KISZ- küldöttgyűlést, amelyen a megye ifjúkommunistáit 193 küldött képviselte. A meghívott vendégeket és a küldötteket Gombos Katajin, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium diákja, a KISZ MB tagja, mint levezető elnök köszöntötte. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Békés megyei pártbizottság első titkárát, Koncz Tibort, a KISZ KB intéző bizottsága tagját, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát, Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF Békés megyei bizottsága titkárát, dr. Becsei Józsefet, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesét, valamint a KISZ KB megyei tagjait, a megyei, városi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek, érdekképviseleti szervek vezetőit, képviselőit. Mielőtt a küldöttgyűlés megkezdte munkáját, a résztvevők, a rendezvényhez méltóan elénekelték, hogy: „A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk: munka és béke, mi kommunista ifjak indulunk, mert bennünk apáink reménye ...” A KISZ Békés megyei bizottságának írásban közreadott beszámolója a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról adott áttekintést, s tett javaslatokat a következő időszakok feladataira. E dokumentumhoz Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután a pénzügyi ellenőrző bizottságnak a gazdálkodás tapasztalatairól szóló beszámolóját Szatmári János, a megyei PEB elnöke egészítette ki néhány szóval. Vitával folytatódott a küldöttértekezlet; ekkor öt küldött szólalt fel, majd a szünet után szekcióülések következtek. Négy szekcióban — ipar, közlekedés, szolgáltatás; mezőgazdaság, élelmiszeripar, belkereskedelem; művelődés, közoktatás, államigazgatás; és középfokú oktatási intézmények — mondták el véleményüket, javaslatukat a küldöttek, meghívottak. Délután Fischer Edit nyomdamérnök, KISZ MB-tag vezetésével ismét plenáris ülés következett, ahol további hozzászólásokra került sor. Ekkor szólalt fel Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Pataki István összefoglalója után a küldöttek elfogadták az értekezlet dokumentumait, határozattá emelték az előterjesztett javaslatot, majd megválasztották a megyei KISZ-bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait, az újonnan választott testületek pedig első ülésükön a tisztségviselőket. n KISZ megyei bizottságának beszámolója „Az elmúlt három esztendőben a párt politikájának fő törekvései Békés megyében megvalósultak. A feladatok megoldásában a megye ifjúsága súlyának, képzettségének megfelelő mértékben vett részt. Mozgósításukban fontos szerepet vállalt a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ-szervezetek alapvetően betöltve szerepüket — javuló pártirányítással — szervezett erőként járultak hozzá a politikai, gazdasági, kulturális értékek gyarapításához. Előrelépés történt a párt ifjúságpolitikájának megvalósításában, fejlődött az ifjúság nevelését szolgáló társadalmi munkamegosztás, javult e tevékenység összehangoltsága. Fejlődött együttműködésünk az állami, társadalmi szervezetekkel. Mindezek együttes hatásaként az ifjúság társadalmi, gazdasági életbe való bekapcsolódása — ha nem is zökkenőmentesen —, rendben történik a megyében. A társadalom előtt álló bonyolultabb, nehezebb tennivalók egyre nagyobb feladatot jelentenek számunkra, ezért a KISZ tagjaitól továbbra is példamutatást várunk a munkában, a tanulásban és a haza védelmében.” — Ezekkel a bevezető mondatokkal kezdődik a KISZ Békés megyei bizottságának a X. KlSZ-kongresz- szus óta végzett munkáról szóló írásos beszámolója. Miként dolgoznak, hogyan állnak helyt a gazdasági építőmunkában megyénk ifjúkommunistái? Erről ad képet az első fejezetben az írásos anyag, megállapítva, hogy a beszámolási időszakban, összhangban a társadalmi követelményekkel, a KISZ-nek kiemelt pártfeladata volt a megye ifjúságának mozgósítása a gazdasági feladatokra. Számos mozgalmi eszköz szolgálta ezt a célt; a gazdaságpolitikai agitáció, az újítómozgalom, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, a fiatal agrárértelmiségiek tanácsai, az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer, a szocialista mun- kaverseny-mozgalmak, az egyéni versenyformák, a védnökségek, a kommunista műszakok és a társadalmi munkaakciók. A megyében az újítóknak több mint egynegyede, csaknem 2 ezer a 30 év alatti fiatal. Alkotókedvüket azonban csak úgy lehet tovább éltetni, ha újításaikat minél gyorsabban bevezetik. Az Alkotó Ifjúság pályázat az elmúlt években, főképp az elismerés és a hasznosítás körüli problémák miatt veszített népszerűségéből. A munkaverseny- mozgalomnak jelentős té- ■ nyezője a brigádmozgalomban dolgozó fiatalság. A megyében 446 ifjúsági brigád működik, csaknem 5200 taggal. E kollektívák vállalásai zömmel a termeléshez kapcsolódnak. Legfontosabb tartalékaink, természetes erőforrásaink kiaknázását szolgálja a több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött húsprogram-védnökség mellett az utóbbi évek gabonatermesztési, valamint anyag- és energiatakarékossági kormányprogramja felett vállalt KISZ-védnökség. Ezekhez sok KISZ-szervezet kapcsolódik változatos eszközökkel, kezdeményezően. Megyei védnökség keretében segíti az ifjúság a szanazugi úttörőtábor építését, s megyei KISZ-védnökséggel valósul meg a meliorációs program. Ugyanakkor a véd- nökségi munkában előtérbe kerültek a helyi feladatok. Az elért eredmények mellett általános gond, hogy nem eléggé sokrétűek, vonzóak a gazdasági építőmunka támogatására szolgáló mozgalmi eszközök. Megyénkben az ifjúsági szövetség- munkájában jelentős a középfokú oktatási intézmények tanulóifjúságának mozgalmi tevékenysége. Miként a dolgozó fiatalok számára a munka, a diákság számára a tanulás a legelső kötelesség. Az intézmények zömében jól alkalmazzák a tanulmányi mozgalmakat, csökkentek annak bürokratikus elemei. A beszámolási időszakban, 1982. májusában hozták létre a megyei középiskolai és szakmunkástanuló rétegtanácsot. Az iskolai mozgalmi munka szempontjából meghatározó a pedagógus KISZ- szervezetek tevékenysége. Az előző küldöttgyűlés óta létszámuk, befolyásuk az oktatási intézményekben növekedett, mozgalmi munkájuk fejlődött. Ugyancsak továbbfejlődött, egységesebbé vált az elmúlt években az építőtábori mozgalom. Évente mintegy 2500 Békés megyei diák dolgozik nyaranta valamelyik táborban. Fejlődött a táborok műszaki állapota, felszereltsége is. A KISZ-nek megkülönböztetett feladata részt venni az ifjúság honvédelmi nevelésében. Ennek sajátos formája a KISZ-ben az Ifjú Gárda. Ezt az egyenruhát a megyében 1300 fiatal viseli. A szakkiképzés fejlődött, ennek eredményeként 1982-ben az Ifjú Gárda országos szak- alegységi versenyen az összetett versenyben Békés megye az első helyen végzett. A X. KISZ-kongresszus óta a törekvéseknek megfelelően nagyobb hangsúlyt kapott az ifjúsági mozgalomban az agitáció. Javult a politikai rendezvények szervezettsége. Ugyanakkor a (Folytatás a 2. oldalon) A megye ifjúkommunistáit 193 küldött képviselte a tegnap megrendezett megyei KISZ-küldöttgyűlésen. A tanácskozáson a KISZ Békés megyei bizottsága beszámolt a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról, javaslatot tett a következő időszak feladataira Kapotyi László hazaérkezett Prágából Kapolyi László ipari miniszter hazaérkezett Prágából, ahol — mint a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke — részt vett a bizottság 47. ülésén. Az ülés napirendjén a következő kérdések szerepeltek: az elektronikai alkatrészek gyártásszakosításának bővítésére vonatkozó javaslatok, a mikroprocesszoros elektronikus mérőműszerek gyártásszakosításának perspektívái, az URH rádió-hírhálózatok fejlesztési programjának további bővítése, és a televíziós képújsághoz szükséges mérőberendezések fejlesztése a magyar ipar részéről. Prágai tartózkodása alatt Kapolyi László tárgyalásokat folytatott Milan Kubát, csehszlovák szövetségi elektrotechnikai ipari miniszterrel, Eduárd Saul kohó- és nehézgépipari miniszterrel, valamint Vlastimil Ehrenber- ger, tüzelőanyag- és energiaügyi miniszterrel a kétoldalú együttműködés aktuális kérdéseiről, továbbá találkozott Rudolf Rohlicek és La- dislav Gerle miniszterelnök- helyettessel. Elutazott az NSZK szövetségi parlamentiének küldöttsége Tegnap hivatalos látogatását befejezve elutazott Budapestről az NSZK szövetségi parlamentjének küldöttsége, amely dr. Rainer Börzeinek, a parlament elnökének vezetésével a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott hazánkban. A magyar és az NSZK- beli parlamenti küldöttség megbeszélése során tájékoztatták egymást munkájukról, áttekintették a két ország törvényhozó testületéi közötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének további lehetőségeit. Az NSZK szövetségi parlamentjének delegációja felkereste a Medicor Műveket, ellátogatott Varga Imre szobrászművész műtermébe, és megtekintette Szentendre nevezetességeit. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Mezőgazdasági gépjavítás a tavaszi munkák előtt A mezőgazdasági nagyüzemekben a szerelők kihasználták az egyre javuló műszaki feltételeket, és a korábbi évekhez képest a legtöbb helyen valamivel korábban készítették elő a gépparkot a tavaszi indulásra. Mindenekelőtt a legkorábban a földekre irányított gépeket újították fel. Az országban egy év alatt csaknem 80 ezer négyzetméterrel bővült a javítótér; sok üzemben átalakították a régi műhelyeket, és új gépüzemrészeket is átadtak. Mindenekelőtt a javítás gépi feltételeit biztosították a korábbinál magasabb színvonalon; az elhasználódott alkatrészek felújítására különleges hegesztő berendezéseket szereztek be, és nagy számban vásároltak magyar gyártmányú szerviz- berendezéseket is. A részegységek központi felújítását a termelési rendszerek keretében szakosították; a kijelölt üzemekben rendezkedtek be a motorok, kormányberendezések, hidraulikus egységek szerelésére.
