Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
1984, március 9., péntek sT BÉKE G Kiadj*: • BÉKEPÁRT Kiáltás — életveszélyben Negyven esztendeje, március első napjaiban került az utcára a Békepárt lapja, a Béke és Szabadság című újság. Rosszul mondom. Ez a lap nem az utcára került, az újságárusoknál nem volt kapható, a rikkancsok hallgattak róla ... A mindössze négyoldalas újságot zugban terjesztették, féltenyérnyire összehajtogatva egy-egy kézszorítással adták tovább. A lap impresszuma egyetlen mondat: „Nyomatott a Békepárt nyomdájában, Budapesten”. Ennyi. Ma tudjuk, hogy az újságot Ságvári Endre szerkesztette, a nyomatás helyéről is lehet fogalmunk, de vajon ezt az életveszélyben készült illegális sajtóterméket tudjuk-e értékén becsülni, mi, mai magyarok? A háború után felnőtté érett nemzedék tudatában ezek a néhány példányban fennmaradt nyomtatott újságoldalak legfeljebb fontos epizódnak számítanak (mellékmondatban említi őket tankönyveink közül némelyik), hiszen a béke és szabadság reménye nem sokkal később hosszú és sötét hónapokra eltemettetett. Két héttel azelőtt, hogy a német fasiszta megszállók a mi országunkra is rátelepültek, a Béke és Szabadság szava már valóban nem juthatott el a tömegekhez, idő sem volt ahhoz, hogy ez a kiáltás összehangolt tettekre serkentsen egy nemzetet. De hogy ez a nemzet nem állt a gyilkosok oldalára, erről ez az újság is tanúskodik. Bizonyítja, hogy az „utolsó csatlós” szerepért nem szabad egy országot tenni felelőssé, az országot, amelynek lakóit a negyedszázados, szalonképessé maszkírozott, de velejéig fasiszta ellenforradalmi rezsim terrorja űzött végveszélybe. .......ez a rendszer — olvasható a Béke és Szabadság c ímű lap vezércikkében — most készül művére feltenni a koronát. A háború határainkhoz közeledik, hónapok óta a várható légibombázások lidércnyomása alatt élünk, országunk hadszíntérré válhat, s mindenki tudja, hogy Hitler á háborút elvesztette. Történelmünk e legsúlyosabb válságában azonban a kormány nem a békés kibontakozást keresi, ami megmenthetné hazánkat a végső katasztrófától. Nem a különbéke megkötését szorgalmazza, hanem újabb és újabb hadosztályokat küld a keleti front poklába... A magyar honvédeket kiviszi az országból, a németeket pedig beengedi”. (Jós lett volna a Békepárt lapja? Nem. A németek „beengedése” az addigi kormánypolitika szükségszerű következménye volt). „Hogy azonban a nemzet elleni merényletet, amely nem más, mint közönséges hazaárulás, zavartalanul véghezvihesse, meg kell törnie a nemzet ellenállását, a demokratikus békemozgalom minden nap erősödő táborát . . Mert igenis volt tábora ebben a hazában a demokratikus békemozgalomnak. És tán éppen a német megszállás tavaszán volt a legerősebb. Az ellenforradalmi rezsim bűne, hogy nem felhasználni, hanem megtörni igyekezett ezt az erőt. „Nincs olyan hazája sorsáért aggódó magyar, nincs olyan szabadságra vágyó fia az országnak, aki békén hajhatná fejét éjjeli nyugalomra, és ne kelljen félnie, hogy álmában rátörnek... és elhurcolják”. Ezt már másik cikkében írja a lap, amelyben az elhurcoltak és meghurcoltak között említi például Szakasits Árpád, Kállai Gyula, Marosán György, továbbá Kovái Lőrincz, Bálint György, Mód Aladár, a konferanszié Békeffi László és a könyvkiadó Cserépfalvi nevét. És beszámol arról, hogy Rózsa Ferencet halálra kínozták, hogy Schön- herz Zoltánt felakasztották, hogy százával végezték ki a voronyezsi katasztrófából hazamenekült honvédeket, hogy hatvanezer zsidó munkaszolgálatost hajtottak ki Ukrajnába, hogy Ungváron ruszin szabadságharcosokat akasztottak, hogy százezer román menekült el Magyar- országról a nemzetiségi elnyomás elől, hogy a szerbek számára Újvidék nem volt elég: a vésztörvényszékek 16 éves fiúkat és lányokat küldenek a halálba. Bizonyára nem véletlenül került a lapba éppen Ady verse: „Mikor fogunk már összefogni? / Mikor mondunk már egy nagyot / Mi, elnyomottak, összetörtek, / Magyarok és nem magyarok?” ... A lap egésze: kiáltás. Vészkiáltás. „Lapunk életveszélyek között készül. Egy példánya sem mehet veszendőbe! ADD TOVÁBB!” Életveszélyben voltak, akik írták, s életveszélyben volt az ország, amelyért íródott. A. G. Ortopédia Korai felismerés — eredményesebb gyógyítás Az ortopédia szó testegye- nészetet jelent. Az orvostudománynak azt az ágát, amely a mozgásszervek vele született és szerzett elváltozásaival, ezek gyógyításával, megelőzésével foglalkozik. Békéscsabán az ortopédiai szakrendelő az V. kerületi Kolozsvári utcai rendelőben egyáltalán nem ideális körülmények között fogadja a betegeket. Egy régi épület alapjaira emelték az intézetet, állandóan nedvesedik a fal, szűkösek a váró- és rendelőhelyiségek, sok a várakozó, türelmetlenek az emberek. Az egészségügy rengeteg pénzt fordít az épület fenntartására, mégis nagy a zsúfoltság, állandóan van javítanivaló. Amikor hétfői napokon az egész megye területéről érkeznek a kisbabákkal csípőficamszűrésre, előfordul, hogy 140-en is ülnek, állnak, várnak a rendelő előtt. Kedden és csütörtökön a kórház baleseti sebészetének utógondozása. más napokon ortopédiai rendelés folyik itt. A kórházépítés várva várt második ütemében új helyet kap majd az ortopédiai szak- rendelés, de a zsúfoltság akkor sincs kizárva. Sok a beteg és sok a kísérő. Mellbevágó számokról árulkodik a statisztika: az ortopédián 196Í) októberétől 198.1 decemberéig 172 ezer új és régi beteg fordult meg. Ez évente 13 ezer ember, havonta több mint ezer beteg. A csípőficamszűrésen megjelent 63 ezer 400 gyermek közül 4 ezer 171-et vettek gondozásba. Jó, hogy helyben tudnak röntgenezni, diagnosztizálni, a szomszédban pedig — a gyógyászati segédeszközök gyárában — azonnal megrendelhető a szükséges segédeszköz. — Békéscsabán 1969-től van ortopédiai szakrendelés, és Gyulán is rendel egy kollégánk — tájékoztat dr. Szentpétery József megyei szakfőorvos. — Nálunk a legszorosabb integrált egységben dolgozik a rendelő és a kórházi osztály. Ez jó az orvosok és a betegek szempontjából is. A tudás állandó szinten tartását, a folyamatos betegellátást, a kórházi hátteret jelenti. A négy orvos forgórendszerben váltja egymást a rendelésen és az osztályon. Feltétlenül szükség lenne még egy orvosra, hiszen gyakran kell helyettesítenünk egymást. Így minden orvos műthet az osztályon és vizsgálhat az ambulancián. A munkánkat két gyógytornász és igen jól képzett asszisztencia segíti. Amennyire az adottságoknak megfelelően lehetséges, tudományos tevékenységet is Térdízületi műtét az osztályon Eljárás a termálkutak vízkőlerakódása ellen Szabadalmi oltalmat kapott a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat műszaki kollektívájának a termálvízkutak vízkövesedé- sének megakadályozására kidolgozott eljárása. A vállalat kezelésében levő zalaka- rosi gyógyfürdő berendezéseit ellátó kút termelőcsövét 3—4 hetenként kellett cserélni vízkövesedés miatt, a béléscsövet pedig másfél évenként kellett tisztítani. Ennek költségei ötévenként elérték az 50 millió forintot. A vállalat szakemberei olyan eljárást dolgoztak ki és alkalmaznak, amely megakadályozza a vízkőkiválást és -lerakódást. Eljárásukat 1983. májustól alkalmazzák és azóta nem tapasztaltak károsodást. A vízkőlerakódás nagyon sok termálkútnál okoz gondot, kezelése pedig nagy költséggel jár. Ezért jelentősége máris túlnőtt Zalaka- ros határán. Több dunántúli, alföldi vidékről és Európa több országából érdeklődnek az eljárás iránt. A szabadalom hasznosításával az Alkotó Ifjúság Egyesülés rendelkezik. Sokat segítenek a gyógytornászok folytatunk. Ha egy-egy beteg gyógyításához szükséges más, speciális gyógyintézetbe irányítjuk. A rendelésről azokat sem küldjük el, akik beutaló nélkül érkeznek. A várakozási idő a vizsgálatok összetettségétől, a rendelésre várók számától függ. Az ortopéd szakellátás szimbóluma egy növekedő fa. amelynek elhajló törzse gondoskodással terelhető helyes irányba. A kisgyermekek, a fejlődő szervezet sorsa is így követhető nyomon. A 3 hónapos, csípőficamgyanús babákat a gyermekorvosok hozzánk küldik vizsgálatra. Szerencsére nagy részüknél negatív az eredmény, a kisebb rész fejlődését pedig az ortopéd orvosok hónapról hónapra figyelemmel kísérik. — Nagyon fontos a mozgásszervi rejtett fejlődési rendellenességek korai felismerése — magyaráz a,főorvos. — A veszélyes életperiódusok az ilyen gyermekek számára a növekedési fázisok: az óvodás-, pubertáskor. A gerincferdülés látható jeleit a szülőknek, az iskolaorvosoknak kell észlelniük. A hanyag tartásra mindig fel kell figyelni az óvodában, iskolában. Minél hamarább jelentkezik a beteg, annál eredményesebb a gyógyítása. Vannak azonban olyan gerincferdülési rendellenességek,- amelyek romlását nem tudjuk megakadályozni. Az ilyen betegségben szenvedő gyerekeknek intézeti elhelyezésre lenne szüksége. Azoknak a gondozása is csak így képzelhető el. akiknek mozgása valamilyen agyi elváltozás miatt korlátozott. Sokat segíthetnek a gyógyításban, az egészség helyreállításában a gyógytornászok, de az emberek többsége nincs tisztában e munka jelentőségével. A rokkantak éve rengeteget jelentett a mozgássérültek jogi, szociális helyzetének, viszonyának alakításában, az utókezelésben. Ez idő alatt a régieknél esztétiku- sabb, használhatóbb gyógyászati segédeszközök születtek. A különféle rokkantklubok alakítása a társas élet lehetőségét teremtette meg. Mi is készítettünk egy felmérést a körzeti orvosok segítségével a rokkantakról. Kiderült, hogy részben rendezett a helyzetük, de rehabilitációs gondozókra feltétlenül szükségük lenne. Itt többet nyújthatnának nekik, mint amit mi az ortopédiai ellátásban tehetünk. Megoldatlan még az amputáltakkal való külön törődés kérdése is. A zsúfolt rendelőből ellátogattunk az Árpád fürdőbeli kórházi osztályra, ahol a gyógyító munka mellett műtéti beavatkozás is történik. A vízgyógyászati lehetőségekkel a szükségleteknek megfelelően élni szeretnének, "de erre a lehetőség korlátozott. Nagy a forgalom a 22 ágyas osztályon, az itt dolgozó egészségügyi közösségnek sokat kell tennie a fájdalom enyhítéséért, a gyógyításért. Bede Zsóka Gyógyítás a szakrendelőben A hanyag testtartás tornával is javítható Fotó: Veress Erzsi Új növény Az okra lett az idei zöld- ségnövény-sláger. Az Afrikában őshonos növényt — több év alatt — a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet szakemberei honosították meg. Több törzsből válogatták ki azokat az egyedeket, amelyek a magyar éghajlati viszonyok között is termeszthetők. Az újdonság magját május végén, a 10—16 Celsius fokra felmelegedett talajba kell vetni, s hatvan napra már szedhető termése. A 40—120 centiméter magasra növő, fásszárú tövekről szeptemberig folyamatosan szedhető a paprikához hasonló termés. A virágzástól számított 6—8 napon belül le is keli szedni, mert később elveszti zsengeségét, „fáso- dik”. Felhasználható friss fogyasztásra, készülhet belőle okrasült, ami húspótlónak is kitűnő. Kifejlett, éretlen magjából leves és köret főzhető, ami kóstolói szerint halikraízű. A paprikához hasonlóan füzérezhető téli fel- használásra. A növény iránt a konzervgyártók is érdeklődnek. Elszaporításának azonban az idén még határt szab a maghiány, jövőre viszont már minden igényt ki tudnak elégíteni okramag- ból.
