Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

1984, március 7„ szerda ■mmn.-f.ra Fözde a tanyán címmel írt érdekes riportot Pallai János a lapban. A riporter bemutatja a Gajdos csalá­dot, akik több generáción keresztül foglalkoznak szesz­főzéssel. Az első szeszfőzdé­jüket 1927-ben építették, ak­kor ráfos szekéren hozták Nyírbátorból a két üstöt. A mostani szeszfőzdét az Új Élet Tsz építette, s a legif­jabb Gajdos fiú 1982 decem­berében vette át édesapjá­tól, ahol most feleségével dolgozik. Az írásban megismerked­hetünk a családon keresztül a mai tanyán lakók életével, mindennapjaival. A pálinka- főzés mellett természetesen, mint minden tanyán, jelen­tős a háztáji állattartás is: most 32 süldőt hizlalnak, 23 kismalacot nevelnek, az is­tállóban 14 szarvasmarhát fejnek, 19 hold földet művel a család, bár a szántást, a vetést, a gépi munkát a tsz csinálja, ez is nagy megter­helés egész éven át. Néhány éve még volt olyan időszak, amikor száz sertést hizlal­tak. Ennyi állatot etetni, moslékot keverni, takar­mányt előteremteni és fő­ként tisztán tartani — bele­gondolni is rossz a városi embernek. Megőrizni a hajdani vona­lat. Debrecenben megkezd­ték a Kálvin tér beépítését. A tervek szerint itt épül a város egyik legmutatósabb és legforgalmasabb pontja, a Nagytemplom és a Csoko- nai-szobor szomszédságában. Mint az írásból kiderül, a tér átalakításának és újjá­építésének terve régi keletű. A kiviteli terveket a KE­LETTERV Ybl-díjas mérnö­ke. Kertai László készítette el. A téren épülő házak két­szintesek és nyeregtetősek lesznek. A tetőfedésre is ha­gyományos anyagot, csere­pet vagy műemlékpalát használnak majd. A«V«» SZOLNOK MEGYEI «a»™»«««««, Közszájon forog a boltok ügye Örményesen. A falu­gyűlés tapasztalatait, a te­lepülés gondjait tárja az ol­vasók elé Sóskúti Júlia írá­sában. A kisközség áruellá­tásának gondjait elemzi az újságíró. A kisfaluban két helyen lehet élelmiszert vá­sárolni. A TÜZÉP-telepen nem csak tüzelőt, építő­anyagot is árusítanak. Nincs azonban hídmérleg. A boltok árukészlete meglehetősen szegényes, gond van a pénz­tárgéppel, a számlázással. S még egy adat: az 1400 lakosú faluban tavaly 7 millió 100 ezer forintot fizettek italért az emberek. Milliók edényből. Nagy Zsolt egész oldalas képri­portban mutatja be az alu­míniumgyár tiszafüredi gyáregységét, ahol több mint 500-an dolgoznak, ebből csaknem 200 a darabbéres dolgozó. Háztartási henge­res és alakos edényeket, fémcsomagoló edényeket, va­lamint vegyszerkanrrákat, 25 literes tejeskannákat, 18 li­teres fejősajtárokat és nagy konyhai edényeket gyárta­nak. Az idei tervük 274 mil­lió forint, ami csaknem 60 millióval több a tavalyinál — változatlan ár mellett. Van, ahol szorít a cipő. A hazai cipőgyártás fellegvárá­ból, a martfűi Tisza Cipő­gyárból közöl elemző írást a lap V. Szász József tollából. Az olvasók az írásból meg­tudhatják. hogy a gyár ter­melésének több mint a 40 százalékát értékesíti határa­inkon túl. Megtudhatjuk azt is, hogy állandó fejlesztéssel tudnak csak a nemzetközi piacon versenyben maradni. A gyár illetékesei elmondták: a szo­cialista piac kemény piac! CSŐ HGBÁD * MfGrtl HÍRLAP Vetik a tavaszi árpát Bati- dán. Csongrád megyében az elmúlt napokban megkezd­ték a tavaszi árpa vetését. A közelmúltban az utak men­tén még hótorlaszok maga­sodtak, ám a szántóföldeken a kevés hó elolvadt. A föl­dek nedvessége a havazás előtti állapotokhoz képest alig változott. Ennek alapján elindulhattak a vetőgépek. Beszélik a mezőgazdaság­ban — címmel közöl három­részes elemző írást Szabó Róbert. Az első rész alcíme „Az aszály és a muszáj”, mely rész az öntözés adta lehetőségeket elemzi, a köz­gazdász és a mezőgazdász szemével. A második rész címe „Mi­re van preferencia?” Ebben a termesztési rendszerek és a gépgyártó vállalatok mun­kája kerül napirendre. A harmadik rész címe ..Mennyit ér a tsz-elnök?” A befejező rész a termelőszö­vetkezeti első számú vezető és a vezetés munkáját elem­zi. Legtöbbször a jó tsz-el­nök „csak” előterjeszt és a döntéseket a vezetőség hoz­za meg a kollektivitás elve szerint. Éjszaka jártak birkát lop­ni — olvashatjuk Bátyi Zol­tán bírósági riportjában. A riportnak Békés megyei vo­natkozásai is vannak: első­rendű vádlottként szerepel a megyei bíróság előtt idősebb Glózik János nagyszénási, a másodrendű vádlott ifjabb Glózik János kondorosi la­kos. A harmadrendű vád­lottként Halasi Lászlót,- ne­gyedrendű vádlottként Pal- lagi Józsefet, ötödrendű vád,- lottként Bállá Imrét, hatod­rendű vádlottként Bállá Ist­vánt és a hetedrendű vád­lott Tóth Rózsa orosházi la­kosokat vonták felelősségre. Két birkatolvajcsapat jár­ta Csongrád megyét — nem eredménytelenül. Személy- gépkocsival „vendégtolvaj­ként” keresték fel a csong­rádi birkás gazdaságokat. Persze, egy Békés megyei csapattól úgy illik, hogy le­tegye otthon is „névjegyét”, így aztán nem kegyelmez­tek a nagyszénási Október 6. téesznek sem — innen öt birkát emeltek el —, olvas­hatjuk a Csongrád megyei Hírlapban. DÜMSYARORSIÁB A századik Melinda. Nem előzte meg csinadratta, ta­rajos hírverés. Persze nyolc­vanban, február 15-én, ami­kor Simándyval énekelt ugyanitt, a Zenés Színház­ban, mindenki tudta, pálya­futásának negyedszázados jubileumát ünnepli Szege­den, s mj mással tehetné méltóbban, Melindával. Most a plakátok annyit tudatnak, szerdán este föllép a Bánk bánban Moldován Stefánia, az Operaház érdemes műyé- sze, vagyis Stefi — írja Ni- kolényi István. A meleg hangú írás bemutatja a mű­vésznő életét, aki szívesen emlékezik Szegedre, ugyan­is itt lett belőle énekesnő. Az olvasóknak vall legked­vesebb szerepeiről is. Aranyos munkahelyek. Nagy László képriportjában mutatja be az aranyműve­sek munkáját. Megtudhatjuk azt is, hogy a Szegedi Órás-, Ékszerész és Könnyűfém Szövetkezet az elmúlt évben 11 millió forint nyereséget ért el. Ez évtől az Óra-, Ékszerkereskedelmi Vállalat üzletei árusítják majd a szövetkezet termékeit három megyében, Csongrádban, Bé­késben és Bács-Kiskunban. összeállította: —sz— Sztracinszki Jánosnc Kovács Zoltánná Flender Mártonná Fotó: Veress Erzsi Gyeshelyzet és életképek A gyes társadalmunknak világszerte elismert, nagy vívmánya, létezése óta vitá­kat váltott ki, melybe öröm és kétség vegyült. Még olyan vád is érte, hogy bezárja a fiatalasszonyokat, akik ugyan eleinte örülnek, később azon­ban megunják az örökös ott­honlétet. Igaz lenne ez? S akik egy-két gyermekkel vé­gig otthon voltak, vagy most választották ezt az utat, mit mondanak? Ehhez kíván ez a riport csöppnyi adalékkal szolgálni. A FÉKON Ruházati Vál­lalat békéscsabai és oros­házi üzemében 1200 körüli az átlaglétszám. 93 százalé­kuk nődolgozó. Többségé­ben divatos női konfekció­holmit — ruhát, szoknyát, blúzt, nadrágot, blézert — gyártanak főleg bérmunká­ban, nyugati exportra. A gyesen levő kismamáik szá­ma sokáig 300- körül mozgott. — Tavaly már nálunk is jóval kevesebben voltak gyesen, mint ez előző évek­ben: csak 130-an. Ez úgy alakult ki, hogy 70 kismama — részben, mert a gyes le­telt, részben meg előbb — visszajött. 50 pedig a szülési szabadság után azonnal dol­gozni kezdett. Volt azért for­dított mozgás is. mivel 50 fiatalasszony megkezdte a gyest. A visszajövök számá­ra már évekkel ezelőtt kü­lön egy műszakos lehetősé­get teremtettünk — ez négy szalag, ebből három fél nyolckor kezd —, hogy a két műszak ne terhelje őket — mondja Illés Istvánná bé­késcsabai üzemvezető. Az­után hozzáteszi: — Ne gondolja senki, hogy egy-egy előbbi visszatérés simán megy, sokan elmond­ták, milyen vívódás előzi meg. még akkor is, ha jó új­ból bent lenni. Az egyik kis­mama mesélte:.* egy teljes fél évig őrlődött, mit vá­lasszon, végül a megindult építkezés döntött. — Régebben sem volt kifeje­zetten könnyű, ezt igazán a férjem tudja — szól Sztra­cinszki Jánosné varrónő —, ő pótolta pluszmunkával a kieső keresetet. De akkor is megérte. A két kisfiúnk ké­sőn született, amikor az első meglett 34 éves voltam. Ta­lán épp ezért még jobban örültünk nekik, s otthon is maradtam végig mindkettő­vel. Életem legszebb évei ezek, sohase fogom elfelejte­ni. Persze, lemondással is járt, de mi az, ahhoz ké­pest, amit nyújtott! És amit én tudtam nyújtani a ki­csiknek. A rohanás nélküli nyugodt együttlét, a rengeteg mese, játék, a kertes ház zöld ud­varán és a játszótéren. S a nevelés apróbb-nagyobb örö­mei ebben a legkisebb kor­ban, amit mással pótolni nem lehet sem az anyának, sem a gyermekeknek. — Az öt és fél év alatt nem érezte a világtól elzárt- nak magát? — Soha, pedig sokszor hiányzott a megszokott gyári kollektíva, hiszen 16 éves koromtól itt dolgozom. És persze kevesebbet jártunk moziba, színházba és a ba­rátokhoz, de azért időnként mindenhova eljutottunk. Unatkozni meg éppen nem volt időm, még varrásra is alig, és azt is csak a gyere­keknek. Szinte repültek az évek, és tavaly ősszel már le is telt a gyes, most mind­kettő óvodás, a nagyobb az idén iskolás lesz. Nem volt kevés idő, s mielőtt újra munkába álltam, izgultam is. de egy hónap alatt felvet­tem a tempót, és teljesen be­illeszkedtem. Kovács Zoltánná segédmű­vezető, amikor a Lencsési úti lakásban fölkerestük épp a kocsikabátból bugyolálta ki az egyéves Anikót. Mint egy kis hölgy, barátságosan mo­solygott, s különösen a fényképezőgép érdekelte. — Ilyenkor délelőtt az er­kélyen levegőzik, jó nagyot alszik, aztán ebédelünk, s később a délutáni séta jön. Menetrend szerint megy az élet, magyarázza a kismama, mert a gyermekeknél a megszokás fontosabb, mint a felnőtteknél. Ahogy be­szélgetni kezdünk, Ani a szőnyegen a játszadozáshoz fog, egy kiskanál és egy új­ság segédletével, s a maga módján „beszél” is hozzá. Kék szeme csak úgy világít, s nevetéskor a kis fogacskák látszanak. — Kézen fogva szépen jár, nemsokára egyedül is, s úgy érzem, beszélni is hamar fog, mert sokszor egész mondato­kat „énekel” ki. Hogy érez­zük magunkat? Jól! Pedig . .. A férjét évekig nem hív­ták be katonának, aztán pont akkor került rá a sor, ami­kor a baba 3 napos volt. A nehezén azért túl vannak, augusztusban szerel le. — Ilyen helyzetben hogy­hogy a gyes mellett döntöt­tek? — Fontolóra vettük, hogy mit jelent, ha az első há­rom évben én, az anya fog­lalkozom vele. Látom, sőt, élvezem; mint fejlődik nap­ról napra, s hogyan kötődik hozzám. Igazán kiváló a mi bölcsődénk, de ha ez a lehe­tőség megadatott, miért ne éljek vele?! Gond pedig bőven akad ott, ahol a férj keresete ki­esik, ha csak egy időre is. Számolunk. A gyes, a csalá­di és egyéb pótlékok, no meg a katonai segély ösz- szesen 3450 forintot tesz ki. Sokat jelent viszont, hogy a szülők, amivel tudnak, se­gítenek: aprójószág, zöldség­féle, krumpli. És a beosztás, a takarékosság szintén fon­tos. — Egy év után nem hiányzik a régi életforma, az üzemi környezet? — Itthon kialakult egy másik. A lépcsőházban több kismama és 21 gyermek van. jóban vagyunk, segítünk is. amikor szükséges. Aztán ott vannak a szülők és a ro­konság, Jönnek, és mi is megyünk Anikóval hozzájuk. Még úszni is eljutok heten­ként kétszer. Szerintem csak az „bezárt”, aki visszahúzó­dik, aki nem keresi a társa­ságot, vagy nem képes má­sokhoz alkalmazkodni. De az bent is ilyen. Flender Mártonná szalag­végi vasalónő május elejére várja a kisbabát. Férje a tsz- ben erőgépkezelő. Az anyó- sáéknál laknak, s nemcsak, hogy jól jönnek ki, de szere­tik is egymást. Két és fél éve, mióta házasok, házépí­tésre gyűjtenek. — Ha gyesre megy, jóval kevesebb lesz a pénz ... — Számoltunk ezzel, amL kor így döntöttünk. Ha má­sok be tudják osztani a ke­vesebbet, mi miért ne tud­nánk? Majd máson megspó­rolom, csakhogy míg lehet, a kicsi velem lehessen? Hogy dédelgessem ... Várják na­gyon a babát, a nevelése is mindig szóban van, készül­nek az anyai, apai szerepre. Jó előre megvették „A cse­csemő gondozása, nevelése” című könyvet, ez a családi biblia. — Még mindig hihetetlen, hogy egyszercsak itt lesz, s mi tényleg szülők vagyunk. Tele tervekkel, várakozással. Jó hallgatni, ahogy beszél. Vass Márta Hz egészségkultúra segédletei Szecessziós kályhacsempe Az egészséges táplálkozási szokások, az egészséges élet­mód kialakítását. segíti az Országos Egészségnevelési Intézet számos idei kiadvá­nya. Dr. Székely Lajos: A tea, a kávé és a többiek cí­mű füzete — amely a Terí­téken című sorozatban jele­nik meg hamarosan — a mértéktelen kávéfogyasztás veszélyeit ismerteti. Leírja: a kávé koffeinje izgatja a köz­ponti idegrendszert, ezáltal frissít, élénkít, viszont ki- . kapcsolja a szervezet védeke­zőképességét, az ember nem érzi a fáradságot, kimeríti erőtartalékait. Ez a ható­anyag emeli a vér zsírszint­jét, így előidézheti az érel­meszesedést, a szív- és ér­rendszer megbetegedését. Vizsgálatok eredményeivel, bizonyítja: a tea hatása ked­vezőbb, mivel a benne levő koffein serkenti az idegrend­szert, de nem okoz izgatott­ságot, feszültséget, a csersav pedig lassítja a koffein fel­szívódását, ezért a tea élén­kítő hatása hosszabb ideig tart. A frissen, vidáman című színes, rajzos leporelló — ugyancsak dr. Székely műve — a fiataloknak ajánlja: ká­vé helyett teát fogyasszanak. A lakosság egészségkultú­ráját vizuális eszközökkel is igyekszik alakítani az inté­zet. Színes diafilmet készí­tettek a Makk Marci itt te­rem című filmből, hogy az óvodákban, az általános is­kolákban is minél több gyer­meket és — közvetve — szü­lőt ösztönözzenek az egészsé­ges pihenésre. Színes, han­gosított diafilmeken szemlél­tetik a zsír, a szénhidrát túl­zott fogyasztásának követ­kezményeit. A tv képernyő­jén is közvetítik az orvos ta­nácsait: műsoron lesz egye­bek között a dohányzás ár­talmait, a korszerű konyha- technikát bemutató rövid­film, ezeket a filmszínhá­zakban is vetítik majd. A korábbinál többféle és jobb minőségű hagyományos népi kerámia előállításának és új termékek gyártásának feltételeit teremtette meg fazekasüzemének rekonst­rukciójával a kishajmási Hegyhát Termelőszövetkezet. A mecseki közös gazdaság huszonkétmillió forintos sa­ját beruházásból és önálló kivitelezéssel korszerűsítette régi üzemét, hogy egységes folyamattá szervezhesse a kerámiakészítés húsznál több, eddig szétaprózott mozzana­tát. A rekonstrukció befeje­ződött, s az ezer négyzetmé­teres csarnokkal bővített, korszerű alagútkemencével felszerelt új gyártósoron megkezdődött a termelés. A baranyai fazekas nép­művészet eredeti motívum- kincsét őrző díszes mázas edényeket és használati tár­gyakat változatlanul a ha­gyományos módszerrel, kézi korongozással formálják és kézzel is festik, ám a hajda­ni gölöncsérmesterektől örö­költ mesterfogások sikerét most már a fejlett technika és munkaszervezés is segíti. Az összehangoltabb művele­tek és az anyagmozgatás út­jának lerövidülése révén csökkent a törési veszteség. A Mecsek oldalában lelt értékes nyersanyag haszno­sítására másfél évtizede lét­rehozott agyagipari üzem re­konstrukciójával eddig még nem gyártott termékek elő­állítása is lehetővé vált. Az új formázógépeken használa­ti edényeket készítenek, s a cserépkandallók iránti ke­reslet élénkülésére alapozva kályhacsempék sorozatgyár­tására is felkészültek. A szá­zad elejéről fennmaradt sze­cessziós díszítésű régi csem­pék alapján elkészítették már a gipszformákat, s rö­videsen négy-öt cserépkály­hához szükséges mennyiségű csempét állítanak elő napon­ta a kisTiajmási tsz kerámia­üzemében. Illés Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents