Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

1984. már cl ns 31., szombat 0 Ez a rész hamar beindult — mutatja Varga János Gomba — gomba módra Nem baj, hogy a termés hullámzik Vemhes? Kern vemhes? Nagyüzemi kutatás Mezőhegyesen Megyénkben az emberek nem különösebben kedvelik az Arisztotelész által „iste­nek eledelének” nevezett gombát. Sokan azt mondják, félnek a mérgezéstől, nem bíznak még a bolti gombá­ban sem. Az utóbbi évek­ben megfigyelhető, hogy Bé­kés a gombát termelő me­gyék sorába lép. Mind több ÁFÉSZ, tsz, kistermelő vál­lalkozik a nem túl nehéz, de érdekes munkára. Remélhe­tő, hogy ez növeli a gomba­evők táborát is. m Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ munkáját a sokszí­nűség, az apró cikkek meg­becsülése jellemzi. Mindent adnak-vesznek, termeltet­nek és felvásárolnak, ami­ben egy kis pénzt látnak. A baromfipiac ismert nehézsé­gei érzékenyen érintették őket is: sokan felhagytak a baromfihizlalással, kérdéses­sé vált a már meglevő istál­lók, épületek hasznosítása. Ekkor — két éve — jött az ötlet: termeljenek a már nem használt ólakban, fólia­sátrak alatt gombát. Mégpe­dig: laskát, amely nem igé­nyes, mint a csiperke, s ke­vésbé körülményes a ter­mesztése. — Az alapanyagot a cse­peli Duna Tsz-től vesszük — világosít fel Virók Mihály, az ÁFÉSZ munkatársa. A Duna Tsz-nek nagy szerepe van a hazai gombatermesz­tés megalapozásában. Persze, van, akinek a Baja melletti Borotán készített alapanyag tetszik. Mi, az ÁFÉSZ dol­gozói felmérjük az igénye­ket, és ettől függően meg­rendeljük valamelyik tsz-től. Visszfuvarban hozzuk Oros­házára az 50—100 mázsát — általában ennyit kér egy ter­melő. Az ÁFÉSZ szerződik a ter­melővel é5 a feldolgozóval, adott esetben a Békéscsabai Konzervgyárral. Ügy terve­zik, az idén ötven tonna gombát adnak át a csabai nagyüzemnek. Általában 6—8 termelő vállalkozik a gombázásra. S hogy milyen eredménnyel? A Duna Tsz száz kilogramm alapanyag­Lezárult az .Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um idei ipari formatervezé­si nívódíjpályázata, s pénte­ken, a FIMCOOP Finomke- rámia-ipari Közös Vállalat bemutatótermében Kádár József minisztériumi állam­titkár átadta a díjakat a leg­jobb termékek alkotóinak. Több kategóriában össze­sen 33 terméket neveztek be ról 13 kilogramm gombát garantál. Volt, akinek ter­mett 20—22 kiló is. Ennek köszönhető, hogy ilyenkor tavasszal mind több Békés megyei üzlet kirakatában je­lenik meg a viszonylag ol­csó, hamvas, kékes-barnás laskagomba. m Megkérjük Virók Mihályt, javasoljon egy termelőt. Sze­retnénk megnézni, hogyan is néz ki a gyakorlatban a gombatermesztés. A vasúton túl egy szép, gondozott ház előtt állunk meg. Szerencsénk van, ott­hon találjuk a szabadságos Varga Jánost, aki különben az ÁFÉSZ osztályvezetője, és az elsők között vállalkozott a gombára. — Borotgn jártunk — kez­di —, ott ismerkedtem meg a módszerrel. Láttam azt is, hogyan csinálják az alap­anyagot. A ledarált, sterili­zált kukoricaszárat oltják be garantált minőségű, la­borban gyártott gombacsírá­val. Műanyag zsákokba cso­magolják, majd a termelők­höz szállítják. Benézünk a fóliasátorba. Szürkés, zsák alakú tömbök sorakoznak szépen egymás felett és mellett. Az egyes „ágyások” közötti úton lo­csolócső. Gombakompozíció a pályázatra a tárca építő­anyag-ipari, szerkezetgyártó, valamint finomkerámia- és üvegipari vállalatai. Ezek közül formatervezési nívódí­jat kapott a Soproni Faipari Vállalat hőszigetelő üveggel ellátott SOFA—THERM tí­pusú ablak- és erkélyajtó- családja; a Közúti Gépellá­tó Vállalat telefonfülkéje és a Budapesti Porcelángyár Rozmaring jelzésű fajansz — Ez a sátor száz négyzet- méteres, korábban csirkét ne­veltem benne. Hogy befulladt a piac, más felé tekingettem, így figyeltem fel a gombára. Nincs sok baj vele. Elhozzák ide a zsákos alapanyagot, azt kell behordani. Száz má­zsa, huszonöt kilós zsákokba rakva. Nem kis munka, de gyorsan végzünk vele az egyik fiammal. A behordás után gyakran locsolunk és 2—3 hétig fűtök is rá. Ah­hoz, ugyanis, hogy a csíra átszője az alapanyagot, 15— 20 fok meleg és 85—90 szá­zalékos páratartalom kell. Ezzel a fűrészporos tüzelésű kályhával nem túl drága, ilyenkor tél végén sem. # Az átszőtt tömbökön már megjelentek az első gombák. Érdekes figyelni, ahogy meg­kezdik földi életüket: apró tüskék sorakoznak a zsák alakú alapanyagon, de lát­szik rajtuk, hogy hamvasak, puhák. Varga János elégedetten szemléli őket: — Ezek egy hét múlva szép nagy gombákká fejlődnek. Igen, igaz a szólás, hogy gombamódra szaporodik. Látják, itt ezeket a kifejlet­teket? Épp egy hete voltak ugyanilyen aprók. Egy újabb hét múlva jön az első nagy termőhullám, akkorra 5—6 mázsányi megnő. Hárman ne­kilátunk, öt óra alatt leszed­jük. összesen három hullám­ban terem le a gomba, utána kimerül az alapanyag, vége a szezonnak. A következő ősz­szel lesz, amikor minden in­dul elölről. A haszonról faggatjuk a házigazdát. Megéri-e gom­bázni? — Élég sok vele a kiadás már az elején, mert nem ka­punk rá termelési előleget. Tehát kockázatos. De ha jól megy, jól is jövedelmez. Nem annyit, mint a csirke, de elő­nye, hogy nem kell állandó­an etetni, vigyázni rá, Olyan háztáji, ami mellett nyaral­ni is lehet — ezért is megéri vele foglalkozni. vázáinak és egyéb virágtar­tó edényeinek családja. A pályázatra beküldött termékeket előzőleg kiállítá­son is bemutatták, és ösz- szegyűjtötték a látogatók kö­zönségszavazatait is. A kö­zönségvéleményezés győzte­se az Üvegipari Művek vá- sárosnaményi gyárának cent- rifugázássai formázott üveg­tála. A hagyományos szarvas- marhatartásban sokkal köny- nyebb volt ellenőrizni az ál­latok nemi működését, mint a mai nagyüzemi tömeges ál­lattartásban. Az ember köz­vetlenül észlelhette az állat állapotváltozásainak legki­sebb jeleit. így az első pil­lanattól tudta, hogy mikor ivarzik és mikor lesz vem­hessé a tehén. A nagyüzemi állattartás­ban ez a közvetlen •‘kapcsolat csökkent. Több száz, néha ezernél is több állat esetén már ez a megfigyelés na­gyon nehéz. Ugyanakkor a gazdasági érdekek azt kíván­ják, hogy az állat minden ál­lapotváltozásáról tudjanak «_ nagyüzemi tartók. Forintban jól meghatároz­ható az a nyereség, ami ab­ból származik, ha a tehén minden évben borjadzik. A nagyüzemi tehenészetekben két ellés között országos át­lagban 410—420 nap telik el. Ez 50—60 nap termeléskiesést jelent. Egy-egy ilyen napnak még óvatos becslések szerint is 50—60 forint értékű a termelés elmaradása tehe­nenként. Régóta ismert, hogy a te­hén ivari működése jól jel­lemezhető, nyomon követhe­tő egy hormon, a progesz- teron változásai által. Ám CB-rádió a taxiban (is) „A Fehér Galamb elé ké­rek egy kocsit” — recsegi a CB-rádió a taxiban. „Tízes vagyok, az utasom éppen a Kner Nyomdánál száll ki. Ha megfelel, két- három perc múlva ott va­gyok.” „Én a hetes vagyok, az ál­lomásról éppen most indu­lok a ruhagyárhoz...” — hangzik a másik kocsiból a válasz. „Akkor hetes, menj te” — szól ismét a központ, és máris diktálja a rendelő ne­vét. „Rendben, mondhatod, hogy három perc múlva ott vagyok” — nyugtázza a gép­kocsi vezetője. * * * Az elmúlt hónapokban a békéscsabai Volán-taxikban is megjelentek a CB-rádiók. A megyeszékhely útjait járó 19 kocsi* közül tizenháromba már beszerelték a készülé­ket. Nem divatból. — Évek óta napirenden szerepel vállalatunknál az URH-hálózat kiépítése, en­nek keretében a taxik rádió­val való ellátása. A gyártó cégnél történt típusváltások miatt elnapoltuk a progra­mot, nem akartuk egy el­avult rendszerbe ölni a pén­zünket — kezdi dr. Horváth Ferenc, a Volán 8-as számú Vállalat forgalmi és keres­kedelmi igazgatóhelyettese, majd megtoldja: — most vi­szont az élet sürgette a prog­ram mielőbbi megvalósítá­sát. Már működik hét fix és két mobil URH adóvevő ké­szülékünk, valamint a taxik­ban a CB-rádiók. Az a cé­lunk, hogy a telephelyeken kívül a fontosabb helyi és a város környéki járatokat, va­lamint a külső telepes autó­buszokat is felszereljük URH-készülékekkel. Így könnyebben tudunk velük kapcsolatot tartani, közvet­len a központ és a járművek között a kontaktus, bármi­kor hasznos információkkal szolgálhatnak egymásnak, a központnak. * * * A CB-rádiók elterjedését kezdetben a divat diktálta. Mindenesetre megjelenésük, használatuk gyorsította a híradásokat, s úgy tűnik a szolgáltatásnak ezen ágában ennek mérése sokáig komp­likált volt. Világszerte kb. 15 éve fedeztek fel egy olyan módszert, amellyel gyorsan, nagyszámú mintát lehet fel­dolgozni. A módszer öt éve tovább egyszerűsödött, mert a hormont nemcsak a vérből, hanem közvetlenül a tejből is ki lehetett mutatni. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát állat-egész­ségügyi laboratóriuma, a Szegedi Orvostudományi Egyetem önálló endokrinoló­giai osztályával közösen 1980 óta alkalmazza ezt a mód­szert. Magyarországon nem lehetett a vizsgáló eljáráshoz szükséges segédanyagokat (antiszérumokat) beszerezni. Az endokrin osztály munka­társai, dr. László Ferenc és dr. Faredin Imre professzo­rok, dr. Tóth István és dr. Janáky Tamás vegyészek olyan könnyen, gyorsan, ha­zai alapanyagokból kivitelez­hető módszert dolgoztak ki a progeszteron meghatározásá­ra, amely ennek a hormon­nak minimális jelenlétét, a gramm milliárdnyi részét is nagy megbízhatósággal mu­tatja ki. Ennek a módszernek az első nagyüzemi megvalósítói a mezöhegyesiek, akik 1980 óta több ezer vizsgálatot vé­geztek. A vizsgálat arra irá­is győzött. A taxisok — mi­vel nem győzték kivárni a vállalati URH-s készüléke­ket — úgy döntöttek: saját pénzükből megvásárolják. Elképzeléseiket nagyon rövid idő alatt megvalósították. Minden adminisztrációs munka nélkül tehették, ugyanis 1983. január 1-tő) új elszámolási ^rendszerben dol­goznak. Kocsinként megha­tározott összeget kell befi­zetniük a vállalat pénztárá­ba, a kocsi üzemeltetése, ja­vítása és minden egyéb gondja a vezetőpárost terhe­li. Egy kocsival ugyanis két taxis dolgozik. A vállalat vezetőinek a gebines részleg megteremté­sével az volt a szándéka, hogy a szolgáltatásnak ezt az ágát növeljék, természetesen magasabb színvonalon szol­gálják ki az utasokat. Az el­múlt évben a megyében szol­gálatot teljesítő harmincnégy taxi 12 millió forintos árbe­vételt produkált. — A magántaxik hama­rabb kapcsoltak, mint mi. Bizonyos fokon ez a kon- kurrencia tette szükségessé a rádiót — magyarázza az egyik taxis, amíg utasa be­ül. Csökkent az üres futá­sok aránya, az utasoknak rendeléskor kevesebbet kell várniuk a kocsira és fizet­niük, ugyanis a 24-200-as központi telefonon rendelt kocsi a legrövidebb időn be­lül odaér, az éterben keresi azt, aki a fuvarhoz R legkö­zelebb tartózkodik. * * * Az István király téri stan­don a JC 75-42-es kocsiban ülök. Vezetője Hankovszki András. A csabai taxisok a 19-es csatornán forgalmaz­nak. — Pesten, Miskolcon és Szegeden már régen futnak a rádióval felszerelt taxik. Nálunk is van gazdasági eredménye. Előírás, hogy a kocsik kihasználtsága 70 szá­zalék alatt nem lehet. A CB nyúl, hogy a tehén 21 nappal a termékenyítést követően vemhes-e vagy nem. Dr. Antal Tibor főállator­vos irányításával, dr. Falu­helyi Sándor és dr. Szabó István r közreműködésével folytak a kísérletek. A mód­szer alkalmazása során kö­zel 100 százalékos biztonság­gal meghatározható a termé­kenyítést követő 23. napon, hogy a tehén „üres”, vagy bocit vár. A módszer azonban nem állt meg ennél az eredmény­nél, s ma már ott tart, hogy a tehén nemi ciklusa alatti változásokat pontosan lehet követni. Ezáltal nemcsak a nem vemhesült tehenek szűr­hetők ki az állományból, ha­nem a nemi szervek rendel­lenességei és a hormonális működési zavarok is megál­lapíthatók. Ezzel lehetővé válik olyan gyógykezelési, megelőzési program kidolgo­zása, amely okszerű beavat­kozást biztosít. Az eljárás 1983 óta a me­zőhegyesi kombinát szolgá­lati szabadalma. Az ered­mény egyértelműen biztató, hiszen azokban a nagyüze­mekben, ahol ezt az eljárást kiterjedten alkalmazták, a múlt évben a két ellés kö­zötti idő 12 nappal csökkent. U. T. segítségével szervezetten fu­varozunk, s az megy a hí­vott félhez, aki a legkedve­zőbb pozícióban van — so­rolja, miközben egy házas­pár száll be. A Lencsési úton robogunk, előttünk ha­lad egy másik Volán-taxi. Az ABC előtt megszólal a készülék: kocsit kérnek a Szabó Pál térre. Mindkét pi­lóta bejelentkezik, ugyanis egyforma távolságban van­nak a közölt címtől. Rövid eszmecsere következik a központ és a két gépkocsi- vezető között, végül is a má­sik kocsi vállalja a fuvart. Közben az utasokkal be­szélgetünk. Dicsérik a CB- rádió előnyét, s azt, hogy gyorsabb, pontosabb a taxi­szolgálat. Saját bevallásuk szerint sokat közlekednek taxival, s az elmúlt évekhez képest is tudnak különbsé­get tenni. Szóba kerül a ta­rifa is. — A maszek taxis a vo- lánosnál 25 forinttal kér töb­bet egy mezőmegyeri fuva­rért — szólal meg az asz- szonyka. — A taxi szabadáras, ki­lométerenként 10 forintig kérhetnek — magyarázza a gépkocsivezető. — A Volán­taxi alapdíja 8 forint, 353 méterenként 2 forint, de ez az alapdíj tartalmazza az el­ső 353 métert. * * * S még mielőtt a tarifakér­désbe belebonyolódnánk, megérkezünk. Kattan a ta­xióra, fizetnek, s máris in­dulhatunk tovább. Minden­esetre a tarifakérdés eldön­tése nem a mi feladatunk. Egy viszont tény: a magán­taxik megjelenése, elterjedé­se fokozta e szolgáltatásban a piaci versenyszellemet. A CB-rádiók pedig mindenkép­pen az utasokat szolgálják, ugyanis használatuk zsebre megy. Az utasnak a kiadási, a gépkocsivezetőnek a bevé­teli oldalon. Szekeres András Fotó: Fazekas László M. Szabó Zsuzsa Átadták az ÉYM formatervezési nívódíjait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents